Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-15 / 113. szám
1987. május 15., péntek o Ahol a nyári időszámítás április 1-től október 31-ig tart Mától: kétnapos szavatosságú a sárréti tej KHaUKfilcj-----------------------------------------------------------Új munkalehetőséget a szövöiizem Vésztőn A savanyú tej sok gondot okoz a főként kisgyermekes családokban. Gyakran igyekeztünk lapunk hasábjain is kideríteni, miért romlik meg oly hamar a tej, sokszor nem csak a kánikulai napokon. A legfőbb oka rendszerint az ennek, hogy csak jó minőségű tejből lehet 24 óránál tovább eltartható italt készíteni, de ehhez szükségképpen hozzátartozik az is, hogy a folyamatos hűtőlánc ne szakadjon meg a gyártás után az értékesítésig, s — onnan se sokáig — a házi hűtőszekrényekig. Hogy most elérkezettnek látta a szövetkezeti tejipar a kétnapos szavatosság megvalósítását, annak az a magyarázata: az 1984-ben bevezetett minőségi tejátvétel arra ösztönzi a termelőket, hogy mind több I. és II/A osztályú tejet szállítsanak a feldolgozó üzemeknek, mert akkor a tejtermelés jövedelmezősége javulhat. Ez tulajdonképpen a feldolgozó- ipar szempontjából annyit jelent, hogy ezeknek a tejeknek a savfoka a 7,6 százalékot nem haladhatja meg, mert efölött- könnyen és gyorsan savanyodik. A bak- teorológiai minősége: az össz- csíraszám milliliterenként nem haladhatja meg az ötszázezret. Ez tulajdonképpen igen bonyolultan hangzik, de az egyszerűsége abban áll, hogy egy 99,6-99,8 százalékos csírátlanító pasztőrözéssel a tej folyamatos hűtés mellett nem savanyodik meg két napig. Az elmúlt évben egészségügyi miniszteri rendelet is szabályozta a fogyasztói tejek bakteorológiai minőségét, vagyis a korábbiaknál szigorúbbak lettek, egyes esetekben feleződtek á tűréshatárok. — Mindez milyen követelményeket ró a Sárréti Tej Közös Vállalat békéscsabai üzemének dolgozóira? — A kétnapos szavatosságú termékhez válogatjuk a termelői alapanyagot, s az említett 500 ezer alatti össz- csíraszámú tejekből készül a kétnapos fogyaszthatóságú áru — magyarázza Márky Albert, a békéscsabai üzem igazgatója. — Ami ennek a követelménynek nem felel meg, a bakteorológiai szempontok vagy a fizikai tisztasága miatt — mert csak az I. osztályú és a XI/A osztályú tejek alkalmasak erre —, abból más tejipari termék, illetve tejpor lesz. Üzembe helyeztünk egy 30 ezer literes befogadóképességű silót, abban állítjuk be a pasztőrözött tej 2,8 százalékos zsírtartalmát, majd csomagoljuk ... Ebből igénylik a fogyasztók a legtöbbet, míg a 3,6 százalékos, a 2,2 és az 1,5 százalékos tejet külön-külön tartályokban készítjük elő a gyártásra. — Eddig is hasonló követelményeket kellett teljesíteniük. Mennyivel nagyobbak a korábbinál a kétnapos eltarthatóság miatt az elvárások önökkel, a termékkel szemben? — A kétnapos szavatosság garantálásának alapja, hogy legyen elegendő meny- nyiségű, jó minőségű termelői tej, megfelelő annak a bakteorológiai minősége. Mostanra érkezik be naponta annyi ilyen alapanyag. Ehhez magyarázat helyett csak néhány összehasonlító adatot engedjenek meg — mutatja a statisztikát az üzemigazgató. — Amíg 1985- ben a velünk kapcsolatban álló termelőszövetkezetek I. osztályú tejből a minőségi átvétel szerint 47 százalékot szállítottak, s a II/A osztályú tejből 21 százalékot, az elmúlt esztendőben az első osztályúak aránya 71 százalékra emelkedett, s a II/A osztályú 22 százaléknyi volt. Ezek a fizikai tisztaság és bakteorológiai minőség alapján meghatározott követelmények adnak lehetőséget1 arra, hogy a zacskóra merjük írni, 48 órán át eltartható a nyári szezonban ez a tej. Ez a szezon április 1-től október 31-ig tart majd. — Azért ennek ellenére, gondolom, felkészültek arra is, hogy ezután is lesz savanyú tej? — Számítunk rá, de főként azokban az esetekben, ahol megszakad a folyamatos hűtőlánc. A kereskedelemnek is felhívtuk erre a figyelmét, no meg arra is, hogy a reggeli csúcsforgalom után is hűtőpultokból árulják a tejet. Ugyanakkor a mi szakembereink is sűrűbben járják majd a boltokat. — Ez nem jelent önöknek többletárbevételt? — A jövő az, hogy a termékeink fogyaszthatósági ideje hosszabb legyen, így ezt anyagi haszon nélkül is feladatunk megtenni. — S nem jelent konkurenciát a piacon, hogy a tejipar megjelent a féltartós tejjel? — Jászberényből és Debrecenből szállítanak Békéscsabára naponta 200 litert, ugyanakkor a Sárréti Közös Vállalat is megállapodást kötött a Csongrád Megyei Tejipari Vállalattal, s május 18-tól mi is megjelenünk a féltartós tejjel is, amiből a mi terítési területünkön igény szerinti megrendeléseket tudunk teljesíteni. A vállalat 4 millió forint érdekeltségi alapot adott át erre a célra. — Térjünki vissza a nyári kétnapos tejre, hiszen azért az a valószínű, hogy — a féltartós tejből egy fél liter 5 forint, a liter 9,60-ba kerül — n nagy mennyiségek ezután is az olcsóbb, hagyományos tejből fogynak el. A kétnapos szavatosságú, nyári tej után a következő téli szezonban három napig tarthatjuk el savanyodás nélkül a sárréti tejet? — Ez lesz a következő, automatikus lépés — válaszolt az üzemigazgató. * * * Az Iparpolitikai Tanács az elmúlt esztendő utolsó harmadában kérte a tejfeldolgozó vállalatokat, ahol erre mód van, vezessék be a kétnapos szavatosságú tejet. Am, mielőtt mi, fogyasztók ezt élveznénk, szükség van a hatóságok engedélyére is, hiszen ma Magyarországon nem csupán az üzem felelőssége, milyen minőségű, szavatosságú terméket kínál a vásárlóknak. A hatósági felügyeletet ellátó Állategészségügyi Állomás élelmiszerhigiéniai osztálya, valamint a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás illetékes osztálya ellenőrizte, hogy a kétnapos szavatosságot bíró termék forgalmazási feltételei adottak-e a kereskedelemben. A meg-» vizsgált 42 kereskedelmi egység közül 16-ban kapott engedélyt a szövetkezeti vállalat arra, hogy kétnapos szavatosságú tejjel lássák el az említett kereskedelmi egységeket. így aztán mától már a magasabb minőségű tejet vihetik haza a háziasz- szonyok. Ez nem jelenti azt, hogy a tejüzem csökkenti a túrajáratok számát, hiszen a bolti hűtőtér nem növekedett, ellenben a fogyasztó garantáltan egy magasabb minőségű terméket fogyaszthat. Az ellenben elgondolkodtató, hogy a kereskedelem még csak fokozatosan sem igyekszik ebben az alapvető kérdésben a fogyasztó minél jobb kiszolgálására, sőt, bizonyos értelemben romlott , a fogadó- készség. Ezt erősíti meg egyébként az a megyei tanácsi jelentés is, amely a napokban készült el, és egy, a fogyasztók érdekében végzett vizsgálat megállapításait összegzi. A lehangoló tény pedig a következő : vannak szerződéses üzletek, ahol a hűtőládák, -szekrények nem működnek, az élelmiszereket nem tárolják előírásszerűén. így aztán nehéz azt a követelményt kielégíteni, hogy a tej esetében a folyamatos hűtőláncot kialakítsák. Enél- kül is ma még lehetetlen kérés, hogy az üzemből való kiszállítás után azonnal hűtőbe kerüljön az áru, és onnan is értékesítsék. A kétnapos szavatosság így hát az esetek többségében aligha garantálható. Hogy mégis amellett szavazunk, hogy két napig legyen eltartható, annak az a magyarázata, hogy a 42-ből 16 üzletben erre garancia van. A fogyasztók érdekében tett vizsgálat megerősíti: „A tej- és sütőipari vállalatok za- zartalan áruellátást nyújtanak a kistelepüléseken is megyénkben.” Számadó Julianna Fotó: Gál Edit Hol volt, hol nem volt... ... lett egyszer egy Patex- üzem Vésztőn. — Mesébe illően szép története van a szövődé születésének — emlékezik vissza Lakatos István, a Patex békéscsabai gyáregységének főmérnöke, aki egyik kezdeményezője volt az üzemtelepítésnek. Ma, közel másfél száz vésztőinek nyújt munkalehetőséget a 33 millió forintos beruházás, ám a környéken felszabaduló újabb munkaerő esetén ez tovább bővíthető. Az éppen ma öt hete hivatalosan is átadott szövődében még nehéz az elért eredmények között kutatni. Bár az a tény, hogy a beindulást is figyelembe vevő, szerény, 120 ezer folyóméteres tervüket 10 ezer méterrel teljesítették túl, ami valahol mégiscsak azt jelzi, hogy jó helyen történt a beruházás. De hallgassuk csak tovább Lakatos Istvánt, hogy mit „mesél” a kezdetekről? — Ügy 1984 derekán keresett meg bennünket a "Békéscsabai Munkaerő-szolgálati Iroda, hogy tudnánk-e foglalkoztatni 30 nődolgozót. Mint kiderült, a Vésztői Körösmenti Termelőszövetkezet ennyivel kívánta csökkenteni a konzervüvegmo- sóban foglalkoztatottak létszámát. Köztudott viszont, hogy a textilipar szinte örökös létszámgondokkal küzd. Kézenfekvőnek látszott a dolog, hogy munkalehetőséget adunk a vésztői lányoknak, asszonyoknak. A gond csupán az volt, hogy nem vállalták a bejárást Békéscsabára. Az ingázás nem kellemes 'és nagyon fárasztó, még akkor is, ha a vállalat saját autóbuszával szállítja dolgozóit. Ebből a szempontból igazuk volt a vésztőiek- nek. Tavaly júliusban Elfeledett eledelek címmel írtunk lapunkban azokról az ételekről, amelyek nem ismertek, nem kedveltek a lakosság körében, pedig nagyon ízletesek és egészségesek. így szó volt benne a barna rizsről is, amelyet Dé- vaványán, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Rizshántoló Üzemében állítanak elő. Akkortájt kezdték meg az első szállításokat a Füszért-vál- lalatokon keresztül a fogyasztókhoz. S hogy mekkora lett iránta a kereslet? — erről érdeklődtünk az üzem vezetőjétől. Amikor Tótka László meghallotta jövetelünk célját, le- moncjpan legyintett. — Sajnos — hogy finoman fogalmazzak —, nem vált túl 'népszerűvé ez a termékünk. Bár kezdetben folyamatosan emelkedtek a megrendeléseink — .eljutottunk a 4-500 kilogrammos tételekig is —, de 1987 elejére telítődött a piac. Ezt követően egyenletesen csökkent a vásárlókedv, a második negyedévben pedig egyáltalán nem jelentkezett érte vevő. — Mivel magyarázza ezt, talán nem jól reklámozták A lehetőséget azonban kár lett volna elszalasztani. A budapesti központtal egyetértésben keresni kezdtük annak a lehetőségét, hogyan létesíthetne a Patex üzemrészleget Vésztőn. A helyi, Körösmenti Tsz felajánlott ugyan egy szanálásra ítélt istállóépületet, melyet igen költséges átalakításokkal sem lehetett volna tökéletesen üzemszerűvé tenni. Végül is a Patex Vállalat a megyei, illetve a helyi tanáccsal egyetértésben úgy döntött, hogy szövőüzem létesüljön Vésztőn. Az elhatározást tett követte, s 1985 nyarán a községből Okány felé vezető út jobb oldalán megtörtént az első kapavágás, mely egy korszerű, könnyűipari üzem alapkőletételét jelentette. A kimondottan jó együttműködésnek és a kivitelezőknek köszönhetően másfél év alatt készült el az ipartelep. A munkacsarnokot és a tetőszerkezetet á Dunaújvárosi Betonépítő Vállalat készítette el, az egyéb kivitelezői munka pedig a községi tanács költségvetési üzemének köszönhető — mondta a Patex békéscsabai gyáregységének főmérnöke. Ismerve most már az előzményeket, pillantsunk be a vésztői üzemrész életébe. Űtikalauzunk Adamik Pál műszaki vezető. — Már az ünnepélyes átadást megelőzően ez év január elsejével 12 géppel, hat szövőnővel és mintegy 15 fő kisegítő személyzettel indult meg a próbaüzem. A csarnokot 96 gép elhelyezésére tervezték. Beszerelésük folyamatosan történik. Jelenleg már 80 gép üzemel, a többi is a napokban érkezik. Kínai vetélőváltós szövőgépekről van szó, melyeket a teljes felújítást köveaz árut, vagy túl drága volt? — Nem hiszem, hogy ezek lennének az okok. A tévé■ ben, különböző újságokban, folyóiratokban gyakran hirdettük termékünket. Az viszont igaz, hogy az ára kezdetben borsos volt (19,20 forintba került 40 dekagramm), de december elsejétől már 6 forinttal olcsóbban áruljuk. így gyakorlatilag any- nyiba kerül, mint a fehér. — Akkor mégis miért nem keresik a vásárlók? — Csak azzal tudom magyarázni, hogy a színe nem tetszik a fogyasztóknak, máshoz szoktak. Ugyanis, ha a nyers rizsen zöld vagy vörös ezüsthártya van, akkor ez a hántolással eltűnik és megmaradnak a szép fehér szemek. Viszont, ha csiszolás nélkül barna rizst állítunk elő, akkor az egyébként is kevésbé tetszetős barna szemek közé vörösek és zöldek is keveredhetnek. Azonban ezeknek legalább olyan jó az ízük. — Pedig — mint már említette — ez a termékük sokkal táplálóbb, finomabb, mint a fehér rizs. — Igen, hiszen nem csiszoljuk le a termés héját, kínál tőén szerelnek be a munkacsarnokba. — A gépek tehát termelésre képesek, de hogyan állnak a dolgozói létszámmal? — A 130 főre épített üzemben ma 127-en dolgoznak három műszakban. Közülük 39 férfi, a többi hölgy. Most egy nő nyolc gépet kezel, de a gyakorlottság növekedésével ezt tíz gépre kívánjuk bővíteni. — Hogyan történt a betanulás? — Már az üzem építésekor egy éven keresztül közel száz dolgozó a békéscsabai gyárban ismerkedett a szakmával. Többen szakmunkás-képesítést is szereztek és most mint szövőnők dolgoznak itt. Az újonnan felvettek pedig betanulóként kezelik a gépeket. — Milyen eredménnyel? — Ennyire friss üzemnél és ilyen rövid idő után még nem lehet pontosan minősíteni. Az tény, hogy a napi teljesítmények a dolgozók több mint felénél jónak mondhatók. Az eddig gyártott anyagaink 95 százaléka a helyi minősítés alapján első osztályba sorolható. Ez már egy jó adat. A begyakorlottság növekedésével további termelésfelfutásra számítunk és valószínűleg a minőségen is tudunk még javítani — mondta végül Adamik Pál. * * * így legyen. Ennél többet mi sem tudunk hozzátenni a már nem „meséhez”, hanem valósághoz. Legfeljebb sikereket kívánunk az újszülött üzemnek, hogy a második negyedévre előirányzott 290 ezer folyóméter pamutalapanyag elkészülhessen, lehetőleg fonalszakadás nélkül. mégsem kell így benne marad a csíra, amely vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjékben és rostokban nagyon gazdag, viszont kalóriát kevesebbet tartalmaz, ezért a fogyókúrázók is nyugodtan ehetik. Főzéskor pedig kifejezetten kellemes zöldnö- vény-illata van. — A világon hol fogyasztják ezt az élelmiszert? . — Főleg a fejlett táplálkozási kultúrájú tőkés országokban igen népszerű. Tulajdonképpen mi is azért kezdtük el forgalmazni, mert a Nyugat-Európában járt sportolók, újságírók, diplomaták elhozták Magyarországra a jó hírét. De hazánkban — úgy tűnik — nem válik össznépi eledellé. — Ezek szerint ezzel az írással elbúcsúztatjuk a barna rizst? — Feltehetően igen. Felesleges és haszontalan dolog, ugyanis olyan terméket piacra dobni, amiről tudjuk, hogy senki sem fogja megvenni. így mi mást tehetnénk, mint tovább hántoljuk a nyers rizst és állítjuk elő ezzel a szemre ugyan tetszetősebb, de kevésbé egészséges fehér szemeket. (bundula) Bacsa András Bamarizs-búcsúztató? Finom, egészséges, tápláló —
