Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁJUS 1., PÉNTEK Ára: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Jövünk útja a szocializmus Virizlay Gyula ünnepi köszöntője Virizlay Gyula, a SZOT titkára május 1-je alkalmából rádió- és tévébeszédet mondott tegnap este. Kedves Nézőim, kedves Hallgatóim! A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepére készülünk. Előestéjén köszöntőm Önöket a párt, a kormány, a szakszervezetek nevében. Május elseje sajátos ünnep: a munka és az emberi méltóság szülötte, az esztendő egyik legszebb napjaként él bennünk. Sokan ünnepelnek ma szerte a világon, sajnos beárnyékolt égbolt alatt. Szándékosan megrontott világpolitikai légkör és a vele együttjáró gazdasági gondok fenyegetettségében ünnepelnek a dolgozók. De ünnepelnek! S hívunk mi is mindenkit az ünnepre. A munkát ünnepeljük, s a munkával együtt a holnapot is. Eddigi fejlődésünk életünk minden területén jelentős gazdagodást mutat, és méltánylást érdemel. Előrehaladtunk a szocializmus építésének útján; nemzeti vagyonunk nőtt; az egzisztenciális bizonytalanságot megszüntettük; figyelemre méltó szociális biztonságot teremtettünk; milliós tömegek emelkedtek fel anyagi helyzetükben, tudásban, magatartásban. Szólnunk kell azonban az érem másik oldaláról is. Az utóbbi években nem tudtuk elérni azokat a célokat, amelyeket magunk elé tűztünk, pedig szerényebbek minden eddiginél. Ezért ma több a nehézségünk, mint korábban. Megnőttek a családok, az egyes emberek gondjai. Nehézségeink vannak a gazdálkodásban és a gazdálkodás eredményeinek igazságosabb, munkához kötődő elosztásában. Élnek társadalmunkban gondokkal küszködő idősek, egyedül lévők, nagycsaládosok és fiatalok, pályakezdők. Az ország vezetői, a szakszervezetek is gyakrabban kérték a dolgozók megértését. Nem áltatjuk magunkat! Gyötrelmes és felelősségteljes kényszerből születik minden olyan lépés, amely korlátozza az élet- színvonal emelését. Ebben a helyzetben érthető, ha a dolgozók igénylik, hogy a vezetők is jobban értsék meg az emberekben felhalmozódott feszültségeket, gondokat. Érthető, ha nő az intézkedéseket kísérő társadalmi figyelem és a gyakran jogos türelmetlenség, tőlünk eredő gondjaink megoldatlansága miatt. Sajnos jelenleg nem várhatók látványos vagy gyors eredmények. De él bennünk az az elhatározás, hogy ebből a helyzetből mielőbb kikerüljünk, saját erőnkből. Ez lehetséges, noha nem könnyű. Egész életünk, jövőnk szempontjából kulcsfontosságú, hogyan alakul gazdaságunk ereje, milyen eredményeket érünk el. Meg kell találnunk az eredményes cselekvés módját és lehetőségét. A kedvező változás eléréséhez nemcsak egy-egy ember, nemcsak néhány kollektíva, hanem az egész társadalom tehetségének, szorgalmának, alkotó erejének mozgósítása szükséges. Olyan egységes akarat és cselekvés, amely nélkül társadalmi méretekben semmiféle átalakulás nem képzelhető el. Ebben a nehéz időszakban mi mást hívhatunk segítségül, mint a dolgozó tömegek alkotókedvét? Több, jobb munkával, intenzívebb szellemi ráfordítással, koncentráltabb szervezéssel ismételjük meg magasabb szinten korábbi eredményeinket. Feladatunk: szerény lehetőségekből, kevés anyagiakból többet, elménk, kezünk nyomán jobb minőséget teremteni. Ha tudtunk háborúból, romokból, ha tudtunk a hiteket romboló 1956-ból, akkor most, jó érdekek vonzásában miért ne tudnánk ismét előbbre lépni? Együttesen, a dolgozókat bevonva minél hamarabb teremtsünk olyan helyzetet, melyben erősebb lesz gazdaságunk! Felerősödött az igény, hogy a hatékony cselekvés érdekében nyerjük meg minden egyes ember jószándékú magatartását, bizalmát. Minden munkahelyen legyünk képesek a fejlődés követelményeihez való alkalmazkodásra, hogy minden emberben kialakítsuk a politikánkra, intézkedéseinkre cselekvéssel válaszoló magatartást. Az a törekvésünk, hogy olyan társadalmi légkört teremtsünk, amelyben a cselekedni akaró emberek nagyobb lehetőséget kapnak. A felelősséget érző, a jobbításon gondolkodó, a társadalom és a közösség érdekében tenni akaró emberek sokasága a szocialista építés biztosítéka. Van erő a magyar dolgozókban megint és újra együtt kiállni, együtt vállalni a megoldás lehetőségeit. Keresni a kibontakozás útját. Természetes ez az érzésünk: megerősít benne történelmünk, megerősítenek szocialista, demokratikus fejlődésünk tapasztalatai. A Magyar Szocialista Munkáspárt gyakorlatának megfelelően arra törekszik, hogy olyan társadalmi mozgásirányokat jelöljön és szervezzen, amelyek távlatokat nyitnak. A szakszervezetek is folyvást arra törekedtek és törekszenek, hogy a kibontakozás útját, sőt az egyének útját is. pártunk politikájával összehangolva, a közösség boldogulásának irányába vigyék. Nem titok dolgozó népünk előtt, hogy a kormánnyal is, a párt vezetésével is többször egyeztettük és újra egyeztettük szempontjainkat, a kormánnyal összehangoltuk a várható és a bekövetkezett intézkedéseket. Ha kellett vitákban, ha kellett figyelemfelhívó eszmecserékben adtunk hangot állásfoglalásunkban. Nem könnyű a hozott döntések szükségességét belátni. Nem könnyű feszesebb munkatempóban dolgozni, ugyanakkor tudomásul venni az áremeléseket. Nem könnyű újat kezdeni, esetenként munkahelyet változtatni. A szakszervezet tisztában van vele, hogy ezek a lépések nem népszerűek, nem lelkesítőek, csakhogy elkerülhetetlenek. Népünk nem először és nem is utoljára bizonyította és bizonyítja, hogy képes erőfeszítésekre. Tud felelősen gondol- ’ kodni, képes túllátni az országhatárokon, képes tanulni mások kudarcaiból és sikereiből. Most meg kell tanulnunk, hogy az élet- színvonal lassúbb emelkedése közepette éljünk, mégpedig keményebb munkával, célszerűbb szervezéssel. Ezen a nehezen jött tavaszi napon, fölmérve a reánk váró nem könnyű tennivalókat, ne a feladat nagysága riasszon, hanem a bizalom adjon erőt! Bizalom saját képességeinkben, bizalom a párt vezető erejében. Ha mindenki a legjobb tudása szerint,a lehetőségek jó kihasználásával dolgozik, politizál, veszi vállára a kisebb vagy nagyobb közösség dolgát, akkor az ország egésze nemcsak legyőzi a nehézségeket, hanem értékeinket megőrizve, magunkat megedzve kerülünk ki belőlük. E feladatra hív a munkásosztály nemzetközi seregszemléje. E feladatra hív magyarságunk. E feladatra hív kötelességtudatunk. Tisztelt Nézőim, kedves Hallgatóim! Figyelmünk ma a Szovjetunióra és a többi szocialista országra irányul, hiszen a szocializmus építésének most nyíló új útjai gyorsabbá tehetik saját fejlődésünket is. Erősíthetik gazdaságunkat, és de- mokratikusabbá formálhatják politikai arculatunkat. Figyeljük, elemezzük a testvérországok eredményeit, keressük a közös és a sajátos fejlődés útjait. A magyar dolgozók újra meg újra kifejezik akaratukat, hogy a szocialista országok dolgozóival éppen úgy egységben, ahogyan a nyugati világ haladó erőivel is közösségben, azt akarják, hogy ne kelljen a harmadik világháború fenyegetettségétől rettegni. Bármilyen nehéznek érezzük is gondjainkat, bármilyen sokszor érezzük is békénket veszélyeztetve, soha nem tévesztjük szemünk elől, hogy saját jövőnk, értelmes jövőnk egyetlen úton, a szocializmus útján van kijelölve — mondotta befejezésül Virizlay Gyula. Zászlófelvonás Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő ünnepe tiszteletére tegnap katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Népköztársaság állami zászlaját az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János tegnap — miként sok éve már a nemzetközi munkásmozgalom jeles ünnepe, május 1-je előtt — Angyalföldre látogatott. A Magyar Szocialista Muskás- párt főtitkára tájékozódott a nagymúltú munkáskerület elmúlt egy esztendejének eredményeiről, az ottani vállalatok, munkáskollektívák sikereiről, gondjairól, terveiről. Kérte a városrész vezetőit, hogy az ünnep alkalmából adják át személyes üdvözletét, jó kívánságait Angyalföld lakóinak, dolgozóinak. Felkereste a főtitkár a Forcon Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatát, ahol az üzemlátogatást követően röpgyűlésen találkozott a dolgozókkal. Kádár János programja délelőtt 11 órakor a kerülfeti pártbizottságon kezdődött, ahol Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke. Bornemissza Sándor, a kerületi pártbizottság első titkára és Kiss Zoltán, Angyalföld tanácselnöke köszöntötte a vendéget. Ezt követően Bornemissza Sándor tájékoztatta a főtitkárt a kerület életéről, politikai helyzetéről, a városrész gyarapodásáról, a gazdálkodás eredményeiről és soron lévő feladatairól. Szó esett arról is, hogy Angyalföldön, mint szerte az országban a meglévő gondok ellenére az emberek tudják, érzik: létbiztonságban élhetnek, mindenkinek van munkahelye, s mindenütt szükség van az értelmes, tartalmas munkára, hiszen csakis ez lehet boldogulásunk alapja. Kádár János válaszolt az elhangzottakra, emlékeztetve arra, hogy továbbhaladásunk érdekében úgy tudjuk jobbá, eredményesebbé tenni az országépítő munkát, ha mindenki a maga helyén pontosan ismeri a feladatát, érzi a felelősségét, s azt. hogy az új feladatok másKádár János Angyalföldön. Az MSZMP főtitkára látogatást tett a Forcon Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatánál fajta gondolkodást, más hozzáállást igényelnek. A Forcon Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatánál folytatódott a program. Az MSZMP főtitkárát, valamint a kíséretében lévő budapesti és kerületi vezetőket Gulyás Imre vezérigazgató és Kovács István, a budapesti gyár pártvezetőségének titkára fogadta. Beszámoltak a Forgácsolószerszám-ipari Vállalatból 1986. július 1-én alakult tröszt, ileltve az angyalföldi vállárát munkájáról, a pártszervezet tevékenységéről. A gyár vezetői a tröszt eredményeiről szólva elmondták, hogy az elmúlt esztendőben egymilliárd forint termelési értéket könyvelhettek el, és sikeresen teljesítették az idei első negyedév terveit is. A tájékoztatót üzemlátogatás követte: Kádár János — Lévárdy Iván, a budapesti vállalat igazgatójának szakmai kalauzolásával — megtekintette a menetköszörűs és marós műhelyt, s elbeszélgetett a csúcstechnológiával működő automata gépsorokat kezelő szakmunkásokkal. Ezután az MSZMP főtitkára részt vett a vállalati kollektíva ünnepi röpgyűlé- sén. Kiss Ferenc szakszervezeti főbizalmi meleg szavakkal köszöntötte a gyári dolgozókat és a vendégeket, majd Kádár János lépett a mikrofonhoz. Megköszönte a szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, hogy szívesen jött ide, jól érezte magát a munkások körében, s nemcsak a tröszt eredményeiről látottak-hal- lottak, hanem az itt tapasztalt bensőséges légkör, jó munkaszellem hatására is. (Folytatás a 3. oldalon) Kitüntetett kollektívák A munkásosztály nagy ünnepe, május 1-e előtt minden esztendőben közzéteszik azoknak a kollektíváknak a névsorát, amelyek kiemelkedő eredményükkel járultak hozzá a népgazdasági célok megvalósításához. A szocialista munkaversenyben elért eredményekhez gratulálunk a kitüntetett vállalatok, szövetkezetek, brigádok dolgozóinak. Kiváló Vállalat címet nyert el a Békéscsabai Állami Gazdaság, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. Kiváló címet kapott a Békéscsabai MÁV Körzeti Üzemfőnökség és a Szeghalmi Városi Tanács Költségvetési Üzeme. Kiváló termelőegység lett az Agrober Békéscsabai Irodája. Kiváló Szövetkezet címet kapott a Csaba Szőnyegszövő és a szarvasi Szirén Szövetkezet, valamint a Gyulai Munkácsy Tsz, a Tót- komlósi Kossuth Tsz és a Végegyházi Szabadság Tsz. Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott a Gyulai Vasipari Kisszövetkezet, a Ka- muti Béke Tsz, a Dévavá- nyai Aranykalász Tsz, a Kö- röstarcsai Petőfi Tsz, a Szarvasi Tessedik Szakszövetkezet, a Tótkomlósi Tojástermelő Közös Vállalat, a Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat. Miniszteri Dicséretben részesült: a Békéscsabai Autójavító Vállalat és a Közlekedési Minisztérium Szolnoki Közúti Igazgatósága, a Hunyai Hunyadi Tsz, a Szeghalmi Fehér Lajos Tsz, a Csorvási Lenin Tsz, a Kon- dorosi Takarmánykeverő Közös Vállalat, a szeghalmi Sárréti Tej Közös Vállalat, a Békéscsabai Konzervgyár, az Orosházi Állami Gazdaság. A Szakma (Ágazat) Kiváló Brigádja címet kapta a Szarvasi Dózsa Tsz Hunyadi szocialista brigádja, a Kétsop- ronyi Rákóczi Tsz Egyetértés szocialista brigádja, a Gyomaendrődi Viharsarok Htsz Hermann Ottó szocialista brigádja, a Békéscsabai Hűtőház Dózsa György szocialista brigádja, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat szarvasi üzeme Baj- csy-Zs. szocialista brigádja, valamint az Agrober Békéscsabai Iroda Vásárhelyi Pál szocialista brigádja.
