Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. ÁPRILIS 13., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM BÉKÉSMEGYEI Befejeződött „Az ember és környezete” közművelődési mozgalom Telekgerendási brigád nyerte a megyei döntőt Több mint tíz esztendővel ezelőtt indították el megyénk szocialista brigádjainak köz- művelődési mozgalmát, amely néhány évvel ezelőtt „Az ember és környezete" nevet kapta. A megyei párt- bizottság állásfoglalása alap­ján a megyei tanács műve­lődési osztálya, a* Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, több ágazati szakszervezeti megyei bizottság, továbbá a fogyasztási, a mezőgazdasá­gi és az ipari szövetkezetek megyei szövetségeinek támo­gatásával a Megyei Művelő­dési Központ szervezte meg évről évre a több fokozatú, hónapokon át tartó, majd egy-egy vetélkedősorozatban kicsúcsosodó mozgalmat, amely elsősorban a beneve­zett brigádok tagjainak mű­velődését, szabad idejük haszos eltöltését volt hiva­tott elősegíteni. Szombaton az Orosházi Petőfi Művelődési Központ­ban kilenc, az egy héttel ko­rábban megtartott szakági középdöntőkön a legjobb teljesítményt nyújtó brigád, részvételével rendezték meg a közművelődési mozgalom ilyetén formában utolsó me­gyei döntőjét. Az öttagú csapatok a hagyományokhoz híven most is öt témakör­ben — kül- és belpolitika. Világunk, Művészetek, Sza­badidő — mérték össze tu­dásukat. Több brigádot a munkahelyek vezetői is el­kísértek. A mindvégig iz­galmas és szórakoztató ve­télkedőt a Békéscsabai Ál­lami Gazdaság telekgerendá- si Kulich-brigádja maximá­lis pontszámmal nyerte meg! A második helyen a megyei gyógyszertári vállalat gyulai Erkel-brigádja, a harmadik helyen pedig az Orosházi Vetőmagtermeltető Vállalat Lenin brigádja végzett. Az Élet és Tudomány című is­meretterjesztő folyóirat kü- löndíját a kőolajkutató és feltáró vállalat kardoskúti Kossuth brigádja vehette át. A kora délután véget ért versenyt követően Szeljak Györgyöt, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkárát, a társadalmi zsűri elnökét kér­tük meg, hogy röviden érté­kelje a megyei döntőt. — Egy hosszú éveken át tartó folyamat végére érkez­tünk el. A csapatok ismét el­sősorban a politikai téma­körökben bizonyították nap­rakész és igen magas szín­vonalú műveltségüket. Két­ségtelen, hogy ilyen teljesít­ményeket csak tudatosan, évek óta tartó felkészültség­gel lehet elérni. Ugyanak­kor arra is fény derült, hogy a megváltozott társadalmi­gazdasági körülmények arra is ráveszik az embereket, hogy még inkább válogassa­nak, mi a fontos, mi kevés­bé az. Talán ezért volt ta­pasztalható, hogy a művé­szeti témák iránt kisebb volt az érdeklődés. — Az utolsó volt a mos­tani megyei döntő. A meg­hirdető szervezetek is úgy ítélik meg, hogy mára már nem tudja betölteni azt a hivatását „Az ember és kör­nyezete”, amelyet sok évvel ezelőtt felvállalt; hiába tör­téntek az évek során külön­böző, elsősorban formai vál­toztatások. Véleményem sze­rint beszűkült, elveszítette tömegmozgalmi ’jellegét. Évek óta ugyanazokat az ar­cokat láthatjuk a vetélkedők fordulóiban is. Mindez per­sze nem jelentheti azt, hogy a munkahelyi művelődés ügye elveszítené táborát. Meggyőződésem, hogy ki le­het és ki kell dolgozni egy olyan újabb formát, amely tartalmi kérdésekben is újat tud nyújtani, amelynek se­gítségével olyan viszonyokat tudunk teremteni, hogy a művelődés személyes és gazdasági érdek is legyen. Ez az én véleményem sze­rint elképzelhetetlen a szak­mai és az általános művelt­ség helyes arányainak meg­találása. kidolgozása nélkül. (N. L.) Az értelmi fogyatékosok érdekvédelme Az Értelmi Fogyatékosok Békés Megyei Érdekvédelmi szervezete Szikszai Ferenc­nek, a Hazafias Népfront megyei titkára elnökletével április 11-én, szombaton dél­előtt Békéscsabán, a fegyve­res erők klubjában tartotta vezetőségválasztó közgyűlé­sét. A tanácskozás előtt a megjelenteket a Békéscsabai Jókai Utcai Általános Is­kola zenei klubja népdal­csokorral köszöntötte. A részvevők elfogadták a köz­gyűlés napirendjét, megvá­lasztották a jelölő-, a man­dátumvizsgáló és a szava­zatszámláló bizottságot, majd Duray Miklósné, a szervezet megyei titkára szá­molt be a vezetőség elmúlt négy évi munkájáról. Töb­bek között elmondta, hogy a szervezet megyei létszáma 1983-ban 210, 1986 Végén pe­dig 238 volt. Változott a tag­ság összetétele is. Korábban a kisegítő iskolás gyermekek szülei, napjainkban pedig az enyhébb fokú sérültek szü­lei teszik ki a többséget. Az elnökség tudatosan tö­rekedett és törekszik a jövő­ben is a taglétszám növelé­sére. A népfront megyei bi­zottságával közösen fordul­tak az értelmi fogyatékosok szüleihez, hogy keressék a kapcsolatot a szervezettel. Ugyancsak eredményes volt a megyei tanács művelődé­si, egészségügyi osztályával az együttműködésük. Fontos feladatuknak tekintik, hogy az értelmi fogyatékos cse­csemőkről, kisgyermekekről az eddigieknél is pontosabb információkhoz jussanak, mert ezzel a szülőknek na­gyobb segítséget adhatnának. Az előadó hangsúlyozta a rehabilitációs munka fontos­ságát és feltárta az itt ta­pasztalható hiányosságokat. Az enyhe fokúan sérültek munkába állása kedvező ta­pasztalatokat mutat me­gyénkben, ami azonban már nem mondható el a közép­súlyosán sérültekről. A gaz­dálkodó szervezeteket a sza­bályozók nem ösztönzik az értelmi fogyatékosok foglal­koztatására. A magyarbán- hegyesi szociális foglalkoz­tató intézet jó eredményeket ért el, de megyénkben to­vábbi munkahelyekre is szükség lenne. Végül a be­számoló az értelmi fogyaté­kosok sportolási, üdülési és kulturális lehetőségeit érin­tette. A vitában többek között felszólalt Dallos Györgyné, az érdekvédelmi szervezet országos titkára, aki a köz­ponti feladatokból az aláb­biakat emelte ki: — Az el­következendő években külö­nösen fontos lesz, hogy a mainál több, védő munka­helyet teremtsenek a gazda­sági egységek. Az értelmi fogyatékosok napköziottho­nos hálózatát is bővíteni kell. A közvélemény felvilá­gosítása, tájékoztatása az ér­telmi fogyatékosok helyzeté­ről ugyancsak fontos fel­adat, hiszen a társadalmi összefogás jelentősen segít­het ennek a rétegnek hely­zetén. A szervezet szeretné a tájékoztatás bővítésével és hatékonyabb felvilágosító munkával is javítani az ér­telmi fogyatékosok pozícióit. A hozzászólások után vé­leményezték az alapszabály­tervezetet, majd megválasz­tották a megyei elnökség tagjait, illetve az országos közgyűlés küldötteit. L. S. Szeghalom Szabó Pál-emlékplakettet adományoztak Fehér Lajosnénak A szeghalmi Sárréti Múze­um Baráti Köre szombaton délelőtt tartotta soros, ne­gyedévenkénti közgyűlését. Ám ezen a napon más, éven­te egyszer előforduló ese­ményre is sor került. Dr. Nagy Zoltán, a baráti kör elnöke a vendégek között köszöntötte Fehér Lajosnét, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának munkatársát, a hat éve elhunyt Fehér Lajos özvegyét. Fehér Lajos Szeghalmon született, félig kisparaszti, félig agrárproletár család­ban. 1959-től az MSZMP Központi Bizottsága mező- gazdasági osztályát vezette. 1962-től 1974-ig miniszterel­nök-helyettes. 1956-tól az MSZMP Politikai Bizottsá­gának a tagja. 1974-től ha­láláig a Magyar Partizán- Szövetség elnöke. Most a szeghalmi baráti kör özve­gyének Szabó Pál-emlékpla- kettet és oklevelet adomá­nyozott. A kitüntetést két éve ala­pították. Évente egyszer ad­ják ki azoknak, akik a Sár­rét megőrzéséért, fejleszté­séért kiemelkedően tettek. Eddig a helybeliek által fél­tőn őrzött, a közösség er­kölcsi megbecsülését kifeje­ző plakettet dr. Maróthy Lászlónak és Hegyesi János volt képviselőnek nyújtották át. Dr. Nagy Zoltán az ez évi kitüntetésről szóló határoza­tot a következőképpen in­dokolta: — Fehér Lajos több éven át volt a szeghalmi já­rás képviselője — miniszter­elnök-helyettesként is sokat tett a termelőszövetkezete­kért. Segített a nagy körösi árvizek idején, a gimnázium régi nevének (Péter András) visszaszerzésében, az iskola fejlesztésében. Édesanyja halála után a család kender- feldolgozó szerszámait a helytörténeti gyűjteménynek adta át. így történt című könyvének utolsó fejezete „... helytörténet és néprajz,* vallomás és tisztelgés a szü­lőföldnek”. Fehér Lajos 70. születés­napján már nem érhette meg ezt a megbecsülést. Harcos­társának, munkatársának, feleségének nyújtotta át dr. Nagy Zoltán a kitüntetést a szeghalmiak nevében. Kép, szöveg: Sz. M. Bosszankodjunk vagy örüljünk? Dunaújváros-Békéscsabai Előre Spartacus 2—2 (1-2) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Dunaújváros, 2000 néző. V.: Szabó B. (Nagy B., Bognár). DUNAÜJVAROS: Holló — Krukk, Gróf, Boldóczki, Miskovicz — Ress, Dupai, Tatár, Vajda — Csorba (Törő, 79. p.), Lehota. Edző: Kovács András. BÉKÉSCSABA: Leboniczky — Szenti, Megyesi, Ottlakán, Faby- Iya — Csató (Adorján, 19. p), Pásztor, Belvon (Fecsku, 68. p), Csa- nálosi — Steigerwald, Szekeres. Edző: Csánk János. Gólszerző: Adorján (27. p), Lehota (41. p), Pásztor (45. p). Tö­rő (91. p). Szögletarány: 10:7 (3:5) a Dunaújváros javára. Támadólag lépett föl a hazai csapat, már rögtön a mérkőzés első percében ügyesen ugrott ki Ress — Lehota labdájával. Az előb­bi aztán belőtte a labdát, Csorba azonban közelről hi­bázott. Ritkán látható szög­letet rúgott Pásztor a túlol­dalon, igaz, a szél is támo­gatta, így Holló kapusnak minden tudására szüksége volt, hogy a labdát a kapu­fára tolja. A 19. percben Csató megsérült, Adorján váltotta föl. A 27. percben megszerezték a vezetést a vendégek. Pásztor hatalmas bedobására Adorján rajtolt, és a kapu közepébe fejelte a labdát, 0—1. A 41. percben egyenlítet­tek a dunaújvárosiak, ami­kor egy hosszan előrevágott labdával Lehota iramodott meg, Megyesit kicselezte, s 10 méterről a kapu jobb ol­dalába emelt, 1—I. Már-már mindenki a fél­idő lefújását várta, amikor ismét szöglet után, megsze­rezte a vezetést a vendég­csapat. Szekeres csavarta be a labdát jobb oldalról és Pásztor az elalvó védők kö­zött közelről a kapuba csúsztatott, 1—2. A fordulás után a Békés­csaba megszállta kapuja előterét, így fokozatosan fö­lénybe került a Dunaújvá­ros. Igaz, veszélyt ennek el­lenére nem jelentettek, mi­vel csatáraik ritkán jutot­tak a 16-oson belülre. Már az óra túljutott a 90. per­cen, amikor kiegyenlítettek a házigazdák. Törő végzett el szögletet, hasonlóképp, mint a mérkőzés elején Pásztor, csakhogy ő most szerencsésebb volt — az erős szél ugyanakkor be­csapta Leboniczkyt —, és az élesen belőtt labda érintés nélkül került a lila-fehérek kapujába, 2—2. A mérkőzés előtt mind­két csapat vezető edzője ar­ról beszélt, hogy elégedett lenne az egy ponttal. Soká­ig a békéscsabaiaknak „állt a zászló”, de végül is a szakvezetőknek lett igazuk. Azt nem lehet mondani, hogy öldöklő iramban küz­döttek a csapatok, sőt, a fordulás után még ennél is alább adták. A hazaiak tá­madásában nem volt erő, a vendégek pedig sokáig kitű­nően védekeztek, végül a látottak alapján igazságos a (Folytatás a 8. oldalon) Ifjúsági békeközösségi vezetők tanácskozása Több mint 70 békemoz­galmi aktivista részvételével rendezték meg szombaton az ifjúsági békeközösségi veze­tők országos tanácskozását Budapesten. Az első ilyen jellegű ren­dezvényen a fiatalok beszá­moltak arról: mit tettek a januárban megtartott XI. Országos Békekonferencia óta, meghatározták az elkö­vetkező időszak feladatait, s megvitatták, hogyan fejlesz- szék tovább együttműködé­süket az Országos Béketa­nács bizottságaival, a társa­dalmi és tömegszervezetek­kel. Elhatározták, hogy az idén is bekapcsolódnak a béke és barátsági hónap ese­ményeinek megrendezésébe, részt vesznek a megyei nép­frontbizottságok akcióiban. A tanácskozás részvevői han­goztatták: támogatják azt a szovjet javaslatot, hogy a XXI. század a béke évszáza­da legyen. fl néphadsereg KISZ-vezetöinek tanfolyama A Magyar Néphadsereg KISZ-szervezeteinek vezetői péntektől négynapos tanfo­lyamon vesznek részt Zán- kán, ahol a mozgalmi mun­kához kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdésekről hall­gatnak meg előadásokat. Megvitatják, értelmezik azo­kat a soron következő fel­adatokat, amelyek a KISZ XI. kongresszusának határo­zataiból eredően a néphad­sereg KISZ-szervezetei előtt állnak. A hadsereg ifjúsági veze­tőinek rendezvényét szom­baton meglátogatta Hámori Csaba, a KISZ KB első tit­kára, s előadást tartott idő­szerű politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekről, a KISZ-szervezetek helyéről, szerepéről a helyi politika alakításában. A rendezvé­nyen megjelent Horváth Ist­ván altábornagy, politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes. BÉKÉS MEGYEI | Battonyai hét a ESÍ3E2S -ban Üj próbálkozásunk — melynek célja, hogy a megye egy- egy települését egy héten át a figyelem középpontjába ál­lítsuk — harmadik állomása Battonya. Ezen a héten tehát többet foglalkozunk a nagyközség politikai, gazdasági, kul- j j turális és sportéletével. Mai számunk 3. oldalán olvashatják Roczkó Milánnak, I a nagyközségi pártbizottság titkárának írását a nemzeti- [ ségiek életéről. Ma délután 2-től 6-ig telefonos szolgála- I i tunk, a Vonalban vagyunk is Battonyán lesz (ennek be- j harangozóját lapunk 6. oldalán olvashatják). A hét minden í napján jelentkezünk egy vagy több írással, képriporttal. ! A programot a tanácselnökkel készített interjú (április 18-i | számunkban lesz), a Vonalban vagyunk összegzése (ápri- ’ S lis 21-i számunkban), illetve az április 27-én, hétfőn ren- I dezendő olvasói ankét zárja. I _______________________:___:__________:______I mm

Next

/
Thumbnails
Contents