Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. ÁPRILIS í., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint ' XLII. ÉVFOLYAM 78. SZÄM Korkérdésünk: Sikerült-e pótolni a termeléskiesést? BÉKÉS MEGYEI Telekgerendásos a Vörös Csillag Mgtsz dolgozói 35 vagon saját szaporítású, holland Desiree fajtájú vetőburgonya ül­tetés előtti osztályozását kezdték meg a múlt héten. Ez év­ben a termelőszövetkezetben 80 hektáron termesztenek ét­kezési burgonyát fotó: Kovács Erzsébet Tanácskozott a tsz-szövetség elnöksége Vége az első negyedévnek. Kém volt könnyű három hó­nap; mindjárt január dere­kán föladta a leckét a tél. Főképpen a nehéz közleke­dés miatt megyénk több ter­melő üzemében, mezőgazda- sági nagyüzemében csökkent, vagy le Is állt a munka, mű­szakok estek ki, illetve kár keletkezett. Szerencsére nem százmilliókról van szó, de — mostanában nagyon ak­tuális a közmondás — „Sok kicsi, sokra megy”. A teg­napi napon két ipari üzem, egy ipari szövetkezet és egy téesz vezetőjének tettük fel ugyanazt a kérdést: sike- rült-e a negyedév végére pótolni a kiesést? Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat, Bándi Bar­nabás termelési igazgatóhe­lyettes: — Két olyan nap volt Ja­nuárban, amikor műszakki­esésünk volt, de a lemara­dást teljesen behoztuk. Terv szerint dolgoztuk fel az árut, — A sajtó már hírt adott arról, hogy 1987. február 20 —27-én — több magas rangú politikus jelenlétében — ülést tartott a romániai Magyar Nemzetiségű Dolgo­zók Tanácsa. Az ülésen és az azt követő sajtókampány­ban a román nép történeté­nek meghamisításával, re- vansizmussal, Románia bel- ügyébe történő beavatkozási kísérlettel vádolták a Ma­gyar Népköztársaságot. A Romániában és külföl­dön is széles körben ter­jesztett vádak minden ala­pot nélkülöznek, zavart okoznak a két szomszédos szocialista ország együttmű­ködésében, ártanak mind a magyar, mind a román nép alapvető érdekeinek. Ismeretes, hogy a burzsoá­zia súlyos örökséget hagyott Kelet-Európa felszabadult népeire. Magyarországon a népi hatalom gyökeresen szakított a káros múlttal, s politikája a népek közötti barátság erősítését, a sokol­dalú együttműködés fejlesz­tését tűzte ki célul. A Ma­gyar Népköztársaság képvi­selője aláírta a Helsinki Zá­róokmányt. Az alapelveket — beleértve a határok sért­hetetlenségét is — követ­kezetesen betartjuk, ajánlá­sait korrekt módon megva­lósítjuk. A magyar—román kapcso­latokban kormányunk a társadalmi rendszereink azo­nos elveiből, a szomszédság­ból és a történelmi egymás­ra utaltságból kiindulva az általánosan elfogadott nem­zetközi elvek alapján min­dig az együttműködés köl­csönösen előnyös fejleszté­sére, állandó gazdagítására törekedett. 1977-ben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt legfelső vezetőinek találko­zóján is megállapodás szü­letett arról, hogy minden területen fejlesztjük kétől-. és ez az 1986. I. negyedév­ben feldolgozott árunál 10%- kal többet jelent. Füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz, Barkóczi István el­nök: — A januári Időjárás mi­att 8,5 millió forint kárunk keletkezett; a baromfitartó­telepen épületeket tett tönk­re, rongált meg a tél. A biz­tosító elfogadta a kárbeje­lentést, a térítési összeg 50%-át már át is utalta. Két épületet le kellett bon­tanunk, így két rotáció ki­maradt, két törzsbaromfi­tartó istállót helyre lehetett állítani, s a többi épület te­tejét is megjavíttattuk. A baromfitelepen ' körülbelül júniustól kezdve lesz ismét teljes a termelés. — Mindez nyilván rontja az ágazat árbevételét? — Az árbevételben vissza­vetett bennünket, de az év végéig befogjuk, be tudjuk pótolni. dalú kapcsolatainkat. E té­ren a magyar kormány poli­tikája hosszú idő óta vál­tozatlan, s ezért a nekünk címzett vádak érthetetlenek és elfogadhatatlanok. Történelmi adottság, hogy Romániában nagy számban élnek magyar és Magyaror­szágon kisebb számban ro­mán nemzetiségűek. A Ká­dár János és Nicolae Ceau- sescu által aláírt közös köz­lemény nyilvánosan is dek­larálta, hogy az országaink­ban élő magyar, illetve ro­mán nemzetiség a két or­szág baráti kapcsolatai fej­lesztésének fontos tényezője. Megerősítették, hogy szük­ség van a közvetlen lakossá­gi kapcsolatok, a turizmus fejlesztésére, a sajtótermé­kek és könyvek cseréjének bővítésére, a népeinket ösz- szekötő haladó hagyományok ápolására, s a kulturális és oktatási kapcsolatokban, a tájékoztatásban a felek fi­gyelemmel lesznek a nemze­tiségek igényeire is. • Az illetékes magyar szer­vek a megállapodásnak meg­felelően mindig nagy fele­lősséggel és kezdeményezö- en foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Sajnálatos, hogy kezdeményezéseink nemigen találtak viszonzásra. Ismeretes az a régi elvi álláspontunk is, hogy a nem­zetiségi kérdés kezelése min­den országnak belügye, amelynek azonban nemzet­közi, az adott esetben Ma­gyarországot érintő kihatása is van. Abban vagyunk ér­dekeltek, hogy a Romániá­ban élő magyarok anyanyel­vűket megőrizve, nemzetisé­gi* kultúrájukat fejlesztve, a Román Szocialista Köztár­saság hűséges állampolgárai­ként, egyenrangúan vegye­nek részt a szocializmus építésében. Természetesnek tartjuk azt, hogy a történelem egyes kérdéseinek megítélésében lehetnek és vannak különb­Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, Hódsági Tamás műszaki főmérnök: — Nem volt nagy tétel, ami januárban kiesett, s a lemaradást behoztuk. A ki­esés abból adódott, hogy volt nap, amikor a dolgozókat nem tudtuk a munkahelyre behozni, illetve az áruszállí­tás, alapanyagok szállítása akadozott. Idei I. negyedévi készáru-termelési tervünk 225 millió 600 ezer forint volt, a tény pedig 225 millió 851 ezer forint. Egyébként becslésem szerint 15-20 mil­lió forint volt a kiesésünk, ezeket a munkanapokat úgy pótoltuk, hogy több szomba­ton dolgoztunk. És amint említettem az adatokat, gya­korlatilag fillérre hoztuk a tervet. A készárutermelési értékből 20-22 millió forint tőkés export volt. — Milyenek a következő időszak kilátásai? — Kedvezőek, szerződése­ink vannak, gondunk vi­ségek a különböző országok tudósai, így a magyar és a román történészek között is. Azonban csak a tények szándékos félremagyarázásá­nak tudhatjuk be azokat a vádakat, hogy a Magyar Népköztársaságban olyan történelmi munkák publiká­lása folyik, amelyek úgy­mond Horthy fasiszta rend­szerének legreakciósabb té­ziseit elevenítik fel. A romániai Magyar Nem­zetiségű Dolgozók Tanácsá­nak februári ülésén, vezető román politikusok részéről, és a román sajtóban éles tá­madások láttak napvilágot az MTA gondozásában meg­jelent, Erdély története cí­mű háromkötetes munka, s általában hazai történetírá­sunk ellen. Akadémiánkat „tudatos történelemhamisi- tással”, a szerzőket nyilvá­nosan „horthysta, fasiszta, soviniszta tézisek felelevení­tésével" vádolták. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége szüksé­gesnek tartja kijelenteni, hogy a vádakat megalapo­zatlan rágalmaknak ítéli, s méltatlannak tartja, hogy ilyen jellegű Vádaskodó po­lémiákba bocsátkozzon. Tu­dományos vitákat csakis a tudományosság keretei kö­zött lehet eldönteni, s az üres vádaskodás nem lehet vitaalap. Kétségtelen, hogy bizonyos kérdésekben úgy­szólván évszázados vita fo­lyik a román és magyar tör­ténészek között. Az akadé­miai Erdély-tőrténet szerzői, ellentétben a román kollé­gáikkal, nem osztják a dá- ko-román kontinuitás elmé­letét. Vita folyik Erdély, valamint a két ország törté­netének számos kérdéséről, beleértve az első világhábo­rút követő békerendszer ér­tékelését, valamint az 1919- es magyar forradalom meg­ítélését is. szont, hogy az importalap­anyagok lassan, nehézkesen érkeznek az országba. Ez nem közvetlenül, de érzéke­nyen érint bennünket, hi­szen a kooperációs partne­reink emiatt nem tudnak ne­künk időben szállítani. Szeghalom, Csepel Autó 4-es számú gyár, Boros Mi­hály igazgató: — Negyedéves tervünkben 119 millió 700 ezer forint ér­tékű termék előállítása sze­repelt. A januári időjárás miatt 7-8 millió forint esett ki, zömmel a közlekedési gondok miatt. A kiesett munkanapokat áthelyeztük, többségében szombati na­pokra, és behoztuk a lema­radást, sőt túlteljesítettük a tervet; 120 millió forint ter­melési értéket állítottunk elő három hónap alatt. Eleget tettünk a társgyárak ellátá­sával kapcsolatos kötelezett­ségeinknek, az NDK kész­áruszállítási és pótalkatrész­gyártási kötelezettségeinknek is. Nincs tehát lemaradás, ám — ahogyan az egyik ve­zető fogalmazott, „koránt sem lehet megpihenni a babérokon”. Sőt! Végül szeretném hangsú­lyozni azt a véleményünket, hogv Magyarországnak és Romániának, a két szomszé­dos szocialista országnak és népeinek egyaránt érdeke, hogy a felvetődő vitás kér­dések megoldásán munkál­kodjon, s a barátság szálait erősítve, a társadalmi hala­dás ügyét szem előtt tartva fejlessze együttműködését minden területen. Mi a ma­gunk részéről erre mindig készek vagyunk — zárta nyilatkozatát a kormány szóvivője. Nem tartjuk magunkat csalhatatlannak, s vitás kér­dések minden tudományos műben adódnak. A vitatott munka azonban analitikusan, kritikusan vizsgálja saját múltunkat, s közös történel­münk jobb megismerését, megértését igyekszik szolgál­ni. Népeink összekapcsolódó történelmi útjának, a tragi­kus konfliktusoknak, a kö­zös szenvedésnek és a lét- fontosságú egymásrautalt­ságnak, és közös küzdel­meknek feltárása a múlt megismerését és a mai együttélést segíti. Az Aka­démia gondozásában megje­lent Erdély-történet bármely objektív olvasója megbizo­nyosodhat a vádaskodások alaptalanságáról. A Magyar Tudományos Akadémia hosszú évek óta sürgeti a magyar—román történész vegyesbizottság nem a mi hibánkból szüne­telő működésének feléleszté­sét. Ügy véljük, a történé­szek együttes, előítéletektől és elfogultságoktól mentes vitája és csakis az lehet a tisztázatlan kérdések megbe­szélésének legjobb fóruma. Mindez hasznosan járulhat­na hozzá a történetkutatás fejlődéséhez, de a helsinki megállapodások általunk maradéktalanul elfogadott szellemének, valamint aka­démiáink és a magyar és a román nép közötti, melegen kívánt barátság erősítéséhez is. (MTI) Szélesedik a demokrácia a mindennapi életben. Ezt bi­zonyítja a Békés Megyei Ta­nács V. B. elé készített: az egyedileg rendezett termelő- szövetkezetek helyzetéről és a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztési lehetősé­geiről összeállított írásos elő­terjesztés társadalmi vitája, melyet a Békés Megyei Me­zőgazdasági Szövetkezetek el­nöksége tegnap, április else­jén a Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben rendezett, egészített ki igen hasznos gondolatokkal. Legutóbb 1983-ban volt na­pirenden ez a téma a me­gyei tanács vb-n. Tulajdon­képpen a szövetség elnöksé­ge azt vizsgálta, hogy a tsz- ek megsegítésének ez a mód­ja hozott-e valamit a me­gye szövetkezeteinek? A kedvezőtlen helyzetből való kimozdulást jelenti, hogy az e kategóriába tar­tozó 13 szövetkezetből ki­lenc jobb helyzetbe került ugyan, de ez csak viszony­lagos, mivel adósságállomá­nyuk három év alatt 72 mil­lió forinttal növekedett. De ugyanakkor az is tény, hogy az Egyedileg rendezett szö­vetkezetek a költségvetéshez nagyobb összeggel járultak hozzá, mint ahogyan támo­gatásuk mértéke alakult. A KISZ Központi Bizott­ságának munkatársai a la­kásgondok mielőbbi felszá­molására több megoldást vá­zoló ajánlást állítanak ösz- sze fiatal kutatók, közgazdá­szok és építészek bevonásá­val. E munkájukban építhet­nek a megyei, városi KISZ- bizottságok önálló kezdemé­nyezéseire is. Az MTI tudósítói ilyen, országos figyelemre is méltó vállalkozásokról adtak hírt. Az országban az egyik legjelentősebb KISZ-es akció e téren a szombathelyi Stromfeld Aurél ifjúsági la­kótelep. A társadalmi mun­kában tervezett, eredetileg 485 lakásos lakótelep tömb­házaiba eddig több, mint másfélszáz család költözhe­tett be. Ugyanitt nagy alap­területű lakásokból álló tár­sas házak is készülnek. A szombathelyi városi KISZ- bizottság az építési terület előkészítésében, az építő kö­zösségek szervezésében, az igénybe vehető hitelek és támogatások összehangolásá­ban és az építőanyagok be­szerzésében is közreműkö­dött. Az árakat szakmai épí­tőtáborok szervezésével is Több hozzászóló kereste az egyedileg rendezett tsz-ek' és a szabályozás közötti se­gítő összefüggés lényegét Mások szóvá tették, hogy a vitatott ügyekben nem ott döntöttek, illetve az illeté­kesek meghallgatása nélkül hoztak határozatokat. A Köl­csönös Támogatási Alapban levő szövetkezeti pénztartalék kok felhasználására az alap­szabályban rögzített műkö­dési elvekkel össze nem egyeztethető döntéseket hoz­tak, olyan állami feladatok átvállalására, melyek a moz­galom kereteit meghalad­ják. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését tartal­mazó anyag vitája szintén szenvedélyes volt. A fejlesz­tésre fordítható összeg csak igen szerény előrelépést tesz lehetővé. A fejlesztésre ki­jelölt községeken túl a me­gyében szép számmal van­nak azonos gonddal birkózók, melyek csak a kővetkező pá­lyázati időszakban számít­hatnak újabb munkahelyte­remtő rekonstrukciókra. Ad­dig is a termelés helyi lehe­tőségeinek jobb, a foglalkoz­tatottak számát növelő tevé­kenységi körök saját erős kiépítése lehetséges. D. K. igyekeznek csökkenteni: a sorházak szerkezetének el­készítése például csaknem húsz százalékkal volt így ol­csóbb. A lakótelep 1988-ban készül el. Sárváron és Vas­váron is ikerrel kezdemé­nyezett a KISZ garzonház­építési akciót: vállalati és tanácsi összefogással e váro­sokban kis otthonok épültek fiatal családoknak, akik a továbbiakban nagyobb la­kásra gyűjthetnek. A Kalocsán működő Petőfi Lakásépítő és -Fenntartó Szövetkezet KlSZ-védnök- séggel épít lakóházakat. A Kisiparosok Országos Szö­vetsége és a KISZ együtt­működésének eredménye­képpen 1986. végéig több mint hetven lakást már át is adtak. Ezek közül ötven- nek a KISZ határozta meg az árát: a kiviteltől függő­en nem haladhatta meg a 8-11 ezer forintot négyzet- méterenként. Az árakkal együtt a munkák minőségét is folyamatosan ellenőrizték a KISZ-esek. Az Ifjúsági szervezet irodájának szerve­zésében sok fiatal munka­idején túl, a hétvégeken az építkezésen dolgozott. T. I. II kormányszóvivő nyilatkozata Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője szerdán Budapes­ten a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: n Magyar Tudományos akadémia Elnökségének közleménye KISZ lakásépítő akciók

Next

/
Thumbnails
Contents