Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

1987. április 8., szerda o Munkásarcok a műszakvezető lakatos Dr. Burgert Róbert, a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgatója emlí­tette a múlt héten Füzes­gyarmaton, hogy külföldi tárgyalásai során a baromfi- feldolgozó gépsorok közül a magyart világszínvonalon állónak említették az ola­szok. A baj csak az, hogy egy évnél alig bír ki töb­bet, mert puha anyagból ké­szül. Pedig, ha lenne hozzá olyan kemény anyagunk, mint a hollandoknak, és ha az £ élelmiszeri párnák part­nere is lenne a magyar gép­ipar, jó pénzért komplett baromfifeldolgozó gépsoro­kat is exportálhatnánk. Amikor Szilvási Ferenc­cel, a Békéscsabai Baromfi­feldolgozó Vállalat műszaki igazgatóhelyettesével erről beszélgettünk, ez a gondo­latsor felerősödött bennem. Napjainkban sokat hallunk az ipar Nyugat-Európához viszonyított hátrányos hely­zetéről, de arról kevés szó esik, hogy ez az ipar, illet­ve az ipar egyes vállalatai mennyire nem partnerei a világszínvonalon gondolko­dó élelmiszeriparnak, köze­lebbről a baromfifeldolgo­zóknak. Békéscsabán a víziszár­nyasok kopasztásához hasz­nálatos parafin regeneráló­ját a vállalat saját fejlesz­tési elképzelései alapján ké­szítették el. A baromfifel­dolgozóban gyártják is eze­ket a berendezéseket, me­lyet időközben az ország valamennyi hasonló profilú gyárában már be is vezet­tek. — Jó lenne ezt nagyüze­mi méretekben is gyártani, még exportcikk is lehetne — gondoltuk —, de amikor ezzel az ötlettel felkerestük a profilgazda Monori Gép­gyárat, még csak levelünkre sem válaszoltak. Amikor telefonon hívtuk az illeté­kest, röviden azzal intézte el az ügyet, ha akarunk va­lamit, keressük meg őket személyesen. Jellemző hazai mentalitás. Bezzeg a holland Stork cég, amikor kitalált valami újat a baromfifeldolgozó ipar­bari, rohant vele Békéscsa­bára. Vagy a cég valamelyik műszaki szakembere két- három napot is eltöltött a berendezés mellett, üzem közben tanulmányozta, hogy az a kis változás, amit a gépen Békéscsabán módosí­tottak, előnyére vált-e a holland megoldásnak? S ha már itt jártak a hol­landok, nem hagyták ki, hogy megnézzék, ezek a csa­baiak mit és hogyan újí­tottak a vágóvonalakon? Rajzokat készítettek a beve­zetett műszaki megoldások­ról és néhány hónap múlva, már a magyar tapasztalato­kat is felhasználva, készül­tek a holland gépek. A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalatnál na­gyon jelentős műszaki fej­lesztések történtek az utób­bi időben. Ezek a munka, a termelés első vonalában születtek. A gyár vezetése minden dolgozóját arra ins­pirálta, hogy megfigyelései­ből,. tapasztalataiból adjon valami újat a gyári rekonst­rukció sikeréhez. Itt tehát igen jelentős változások tör­téntek. A termelés 10 ezer tonnáról majdnem 60 ezer tonna áru feldolgozására bővült, alig másfél évtized alatt. A gépek és berende­zések nem mind a nyugati csúcstechnológiához tartoz­nak, hiszen jó részüket Bé­késcsabán, a Baromfifeldol­gozó Vállalat tmk-műhelyei- ben készítették, olyan em­berek, mint Tóth György, műszakvezető lakatos is. Nagy szó az, amikor egy tervszerű megelőző karban­tartó részleg szabad idejé­ben szállító- és csomagoló­szalagot gyárt, mégpedig olyat, melyet a külföld is megsüvegel. Vagy itt van egy másik berendezés: ez a víziszárnyasok zúzáinak tisz­títását gépi úton teszi lehe­tővé. Ezt is komplett gép­ként értékesítik, és tőlük meg is vásárolják a hasonló profilú vállalatok. Ezekben a műszaki meg­oldásokban ott vannak azok a szakmunkások, akik egy­szerűen nem tudnak élni műszaki fejlődés nélkül. Tóth György is ezek közé tartozik. Ö maga is mindig kutatja azokat a műszaki feladatokat, melyektől egy berendezés az eredetinél jobbá válhat. De, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy egy mérnök által el­képzelt berendezést az első nekifutásra úgy készítenek el, hogy az a gyakorlatban bizonyít, érthetjük meg, hogy a szakmunkások és a diplomások milyen nagy­szerű összhangban dolgoz­nak ennél a vállalatnál. Noha elhihetik, hogy itt sem könnyű a helyzet. A műszakvezető lakatos Tóth György például tizenhárom emberrel együtt dolgozik 12 órán át, amikor teljes üzem­ben forognak a gépek, és a műszak után, amikor a szállítószalagok elcsendesed­nek. Mert számukra rend­kívül fontosak azok a per­cek, amikor a gépek állnak. A műszaklakatosok ilyenkor minden csapágyat, minden szerkezetet átvizsgálnak, hogy reggel, amikor indít­ják a vágóvonálat, óránként a szalag maximális terhelés­sel szolgálja a termelést. Itt minden ki van centizve, sőt, milliméterezve, mindennek olajozottan és úgy kell mű­ködnie, hogy még a legki­sebb zavar árnyéka se ve­tődjön a termelésre. Hogy mekkora erőfeszítést köve­tel ez a lakatosoktól, emlé­keztessünk arra, hogy a Stork vonalát a holland cég két évre adta, garantálta a működését. A békéscsabai vállalatnál ez a vonal már hat éve üzemel! — Meggyőződésem, hogy a Tóth Györgyök nélkül ezek a szalagok és berende­zések valójában csak két évig üzemelnének — mon­dotta Szilvási Ferenc, majd hozzátette: — Vállalatunk rendkívül szerencsés, hogy olyan jól felkészült műszaki gárdával rendelkezik, mint amelyiknek egyik igen je­lentős erőssége Tóth György is. — De hallgassuk meg ma­gát Tóth Györgyöt arról, hogy van megelégedve munkahelyével? — A munkahely számom­ra azért fontos, mert érett­ségi után nyomban ide jöt­tem dolgozni, s itt is marad­tam. A körülmények és a környezet kielégít. Munka­társaim igazán nagyszerű emberek. összeszoktunk, karbantartás közben egymás tekintetéből is értjük, mi következik, hová kell kon­centrálni erőinket. A két karbantartás közötti mű­helymunka a műszaki meg­újulás időpontja. Ügy érté­kelem, *hogv mégiscsak nagy szó, hogy mi szabad időnkben olyan berendezé­seket készíthetünk, melyet külföld is megcsodál. Vi­szont bánt, hogy a hazai gyártók törekvéseink felett elnéznek. Sőt, saját gyárt­mányaink gyakorlati tapasz­talataira sem kíváncsiak. A külföldiek viszont mindig á nyakunkban vannak. Igény­lik véleményünket, és azt tapasztalom, hogy megfi­gyeléseinket, észrevételein­ket hasznosítják is. A mi régi gyárunkra ma már rá sem lehet ismerni. Sokat dolgoztunk ezért, de megér­te. Nem sok ilyen hozzánk hasonló gyárat működtet­nek Európában. Ehhez a gyárhoz én magam most már éppen 13 éve kötődöm, úgy érzem, véglegesen. D. K. Szerződéskötések Országszerte befejeződtek az idei szerződéskötések; a mezőgazdasági termelők és a konzervipari vállalatok írásban rögzítették az idén átadásra, illetve átvételre kerülő áru mennyiségét. Már csak a jó idő hiányzik ahhoz, hogy megkezdődhes­sen a munka. A tapasztala­tok szerint a termelői kedv élénk, olyannyira, hogy a konzervipar saját szükségle­ténél még mintegy négy szá­zalékkal több áru átvételé­re is elkötelezte magát. Gyümölcsből összesen 345 ezer tonnára szerződtek a partnerek, itt is némi több­let mutatkozik a tervezett­hez képest. Nagy kérdés azonban, mi realizálódik vé­gül is az elképzelésekből. Az iparnak több bogyós gyü­mölcsre és csonthéjasra len­ne szüksége, mindenekelőtt sárgabarackra. Már ön is legkorszerűbben építkezhet! Békés megyei telepeinken is kapható a közkedvelt Mátra gázbeton falazóblokk! A Mátra gázbeton falazat előnyei: — jó hőszigetelő képesség, K = 0,49 W/m2 K — méretpontosság — a falazat elkészítési ideje a felére csökken. A Mátra gázbetonhoz ajánljuk a 4-féle színben gyártott VÁÉV—BRAMAC betoncserepet, melyet telepeinken díjmentes házhoz szállítással rendelhet meg. SZÉPSÉG, BIZTONSÁG, GARANCIA, VÁÉV—BRAMAC TETÖCSERÉP. AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁRJA VÁSÁRLÓIT! NEMRÉG A BÉKÉS MEGYEI SZOLGÁLTA­TÓ ÉS TERMELŐ SZÖVETKEZET 22. SZÁMÜ ÉKSZER JAVÍTÓ RÉSZLEGÉBEN JÁRTUNK BÉKÉSCSABÁN. A MEGYÉBEN EGYEDÜL ITT .JAVÍTJÁK AZ ELSZAKADT LÁNCOKAT. TÖRÖTT ÉKSZEREKET. AZ EGYSZEMÉLYES „ÜZEMBEN" BOHUSNÉ BENEDEK ALIZ ÖT­VÖS KÖFOGLALÁST. POLÍROZÁST ÉS TISZ­TÍTÁST IS VÁLLAL. MI NT-KÉPEINKEN LÁT­HATÓ. NAGY FIGYELMET. PONTOSSÁGOT IGÉNYEL EZ A MUNKA. Kovács Erzsébet képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents