Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-07 / 82. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. ÁPRILIS 7., KEDD Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 82. SZÁM Településfejlesztési társadalmi munkáért Nemzeti Zászlót kapott Békéscsaba és Szeghalom, elismerő oklevelet Fiizesgyarmat A Hazafias Népfront Or­szágos titkársága hétfői ülé­sén értékelte az 1986. évi településfejlesztési társa­dalmi munka eredménye­it. A társadalmi munka ér­téke az 1985. évi 14,3 milli­árd forintról a múlt eszten­dőben 15,9 milliárd forint­ra növekedett. A településfejlesztési tár­sadalmi munka fontos tar­talmi vonása volt, hogy a lakosság többsége által el­ső helyre sorolt létesítmé- nvekhez kapcsolódott. To­vább gyarapodtak az egyé­nek és kollektívák Önkén­Együttes ülést tartott ápri­lis 6-án, tegnap délután Bé­késcsabán, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás ta­nácstermében a Békés Me­gyei Tanács termelési és el­látási bizottsága, valamint a megyei tanács településfej­lesztési, környezet- és ter­mészetvédelmi bizottsága. A napirendre tűzött közös té­ma: beszámoló a település- fejlesztési, környezet- és ter­mészetvédelmi bizottság te­vékenységéről, a VII. ötéves tervi környezet- és természet- védelmi feladatok teljesítése és a VII. ötéves terv célki­tűzései a mintamegyévé való fejlesztés feladatai. A környezeti gazdálkodás hatalmas témájának átfogá- sára törekvő beszámoló — amelyet Boros László megyei környezetvédelmi titkár ter­jesztett elő — bevezetőben emlékeztet arra a középtávú környezet- és természetvé­delmi koncepcióra, amelyet a megyei tanács 1982 júniusá­ban fogadott el, s amely tesen vállalt közvetlen befizetései, az önkéntes tár­sulási hozzájárulások. A ko­rábbi évekhez képest elő­térbe került a víz, csator­na-, gáz- és útépítéshez kapcsolódó társadalmi mun­ka. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a kiemel­kedő munka elismeréséül Nemzeti Zászlót adományo­zott: Budapest XVI. és XXI. kerületének, Békéscsaba, Szolnok, Bácsalmás, Szegha­lom, Encs, Paks, Kőszeg, Zalaszentgrót városoknak; Kerekegyháza, Veresegyház, irányt szabott a feladatok­nak. A bizottság ennek meg­felelően végezte tevékenysé­gét. S hogy mi történt az el­telt csaknem öt évben? — ezt foglalja össze a további­akban az előterjesztés, mely megállapítja egyebek között, hogy az anyagi eszközök szűkössége szelekcióra, de sok esetben sürgős feladatok elhagyására is kényszerít. Kedvezőek a tapasztalatok a melioráció területén, egyes üzemeknél a környezetszeny- nyezés és a zajártalom csök­kenése tapasztalható. A kör­nyezeti gazdálkodás számos területén azonban sürgető feladatok sorakoznak, ilyen például vizeink tisztasága, a fásítás, hiszen a szépen me- liorált területeket most már a szélerózió veszélyezteti. A megye erdőterülete az el­múlt 10 évben 3088 hektár­ral növekedett ugyan, de még mindig országosan itt a legkevesebb az erdő a me­gye területéhez képest. Ojszász, Zalakaros, Boly, Decs, Apostag, Kokad, Ti- szasűly, Pécsudvard, Ka- posszegcső, Pórszombat községeknek. Elismerő oklevélben ré­szesült: Budapest I. és XX. kerülete, Kecskemét, Sal­gótarján, Makó, Törökszent- miklós, Tiszavasvári, Tata, Gárdony (városi jogú nagy­község), Kapuvár városa; Füzesgyarmat, Sándorfalva, Körösszegapáti, Seregélyes, Jánosháza, Berhida, Nagy- tarcsa, Omboly, Szentistván, Rábacsanak, Hetes, Hor- vátzsidány községek. A beszámolóról, illetve a napirendre tűzött témáról a bizottságok tagjai és a meg­hívott vendégek közül el­mondták a véleményüket. Hozzászólt a vitához többek között dr. Sonkoly János, dr. Barkóczy István, Győri Imre, felszólalt Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyette­se, Györfi Károly, a Teszöv titkára és dr. Kiss Győző, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal főosz­tályvezetője. Az elhangzotta­kat Goda Péter, a környe­zet- és természetvédelmi bi­zottság elnöke foglalta össze. A két bizottság ezután kü- lön-külön folytatta ülését. A környezet- és természetvé­delmi bizottság bejelentése­ket tárgyalt, a termelési és ellátási bizottság pedig Győr- fi Károly elnökletével meg­vitatta a megye gazdasági­lag elmaradott térségei fel­zárkóztatásának programjá­ról szóló előterjesztést, majd a tanácsi vállalatok új vál­lalatirányítási tafiásztalatait elemezte. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a kiemel­kedő munka eredményeként Bács-Kiskun megyének a Népfront munkáért kitün­tető jelvénnyel díszített ser­leget, Szolnok és Tolna megyének elismerő okleve­let adományozott. Az or­szágos tanács elismerését és köszönetét fejezi ki az or­szág lakosságának, s mind­azon szervezeteknek, üze­meknek, intézményeknek, amelyek hozzájárultak az elért eredményekhez. Tanácskozik a Duna Bizottság Hétfőn megkezdődött a Duna Bizottság 45. üléssza­ka, amelyet Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete, a bizottság elnöke nyitott meg a nem­zetközi szervezet Benczúr ut­cai székházában. Az üléssza­kon nagykövetek vezetésé­vel vesznek részt a tagálla­mok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — delegációi, to­vábbá jelen vannak az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság, a KGST, a Meteorológiai Világszervezet képviselői, valamint az NSZK közleke­dési minisztériumának és az Odera Bizottságának a szak­értői. A nyitó plenáris ülést kö­vető tanácskozásokon több szekcióban tárgyalnak egye­bek között a dunai hajózást segítő időszerű hajózási, víz­építési és hidrometeorológiai, valamint pénzügyi kérdések­ről. Expo Italia Hétfőn két szakkiállítás, az Expo Italia és a Testex- po nyílt meg a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont­ban. Az Expo Italia 20 év óta az első önálló olasz bemu­tató hazánkban. A vásár „D” pavilonjában 80 olasz cég termékei láthatók, köz­tük fémkohászati, textilipa­ri, ruházatipari termékek és gépek, az élelmiszergazda­ság, a műanyagfeldolgozó­ipar, valamint az elektroni­kai ipar és a robottechnika újdonságai. Az olasz kiállí­tók azt remélik, hogy buda­pesti bemutatkozásuk és az azzal párhuzamosan folyta­tott üzleti tárgyalások ösz­tönzik majd a két ország közötti gazdasági együttmű­ködés bővítését. Az olasz bemutatóval egy időben nyílt meg 11 NSZK- beli vállalat részvételével a Testexpo-kiállítás, a roncso- lásmentes és roncsolásos anyagvizsgálatok bemutató­ja. A hazai szakmai közön­ség immár harmadik alka­lommal találkozhat a szak­terület vezető NSZK-beli vállalatainak méréstechnikai berendezéseivel és gépeivel. Egészségiigvi világnap „Az oltás: oltalom” — a jelmondata az 1987. évi egészségügyi világnapnak — je­lentették be a világnap alkalmából az Országos Közegészségügyi Intézetben ren­dezett sajtótájékoztatón. Dr. Hutás Imre államtitkár elmondta: április 7-ét az egész világon minden esz­tendőben egészségügyi világnapként ün­nepük, így emlékeznek meg arról, hogy 1948-ban, ezen ä napon 51 ország képvi­selői érvényesítették aláírásukkal az ENSZ azóta is egyik legeredményesebben műkö­dő szervezetének, a WHO-nak az alkot­mányát. Az idei világnap rendezvényei azt szolgálják, hogy új lendületet kapjon az Egészségügyi Világszervezet 1974-ben út­jára bocsátott, világméretű immunizációs programja, amely azt tűzte ki célul, hogy 1990-re a hat legelterjedtebb fertőző be­tegséggel szemben védetté tegye a gyerme­keket. Az egészségügyi világnapon dr. Halfdan Mahler, a WHO főigazgatója üzenetében felhívja a figyelmet: Földünk nem fogad­hatja el azt, hogy a modern technika ko­rában gyermekek millióinak kelljen meg­halniuk olyan betegségektől, amelyek a már rendelkezésre álló oltóanyagokkal megelőzhetőek. Az üzenet szól az utóbbi években elért eredményekről is: a fejlődő országokban évente 800 ezer csecsemő éle­tét mentik meg az oltások. Ennek ellenére egy nemrég napvilágot látott WHO-jelen­tés szerint az oltásokat még korántsem kapja meg mindenki: a becslések szerint még mindig 3,5 millió gyermek hal meg évente kanyarótól, szamárköhögéstől és tetanusztól, s a gyermekbénulás több mint 275 ezer gyermeket tesz nyomorékká. Dr. Bíró György egyetemi tanár, az Or­szágos Közegészségügyi Intézet főigazgató­ja elmondta, hogy a hazai járványügyi helyzet kedvező alakulásában évtizedek óta fontos szerepet játszanak a védőoltá­sok. Magyarországon több mint kétmillió oltást végeznek el évente az orvosok és a védőnők, s a gyermekek csaknem 99 szá­zaléka időben megkapja azokat. Az egész­ségügyi kormányzat 24 millió forintot for­dít az oltóanyagokra. A kötelező védőol­tások eredményeként hazánkban gyakor­latilag nem fordul elő gyermekbénulás, torokgyík, gyermekkori tbc-s megbetege­dés, és elenyésző számban jelentkezik évente a szamárköhögés és a tetanusz. A fertőző betegségek okozta halálesetek szá­ma évről évre csökken, 1985-ben például a bejelentett 87 ezer ilyen beteg közül 122 vesztette életét, míg tíz évvel korábban még 266 volt. A tervek szerint a közeljövőben hazánk­ban is bevezetik a rubeola (rózsahimlő) elleni védőoltást; első lépésként a fiatal nőket, a leendő anyákat oltják be. A tá­volabbi elképzelések szerint kötelezővé teszik majd a mumpsz elleni védőoltást is. Napirenden a környezeti gazdálkodás A Ganz Electric transzformátor-nagyszereldéjében elkészült a 250 megavolt amperes teljesítményű, 420 126 kilovoltos fe­szültség áttételű szabályzós transzformátor. Az idén a gyár­ban mintegy 600 millió forint értékben 25-30 nagytranszfor­mátort gyártanak (MTI-fotó: Balaton József —KS) Felavatták a nemzetközi kamionparkolót Hétfőn felavatták az első magyarországi nemzetközi kamionparkolót Budapesten, az M5-ÖS autópálya beveze­tő szakasza mellett, a Nagy­kőrösi úton. Az építkezés egy évvel ez­előtt kezdődött a „Termi­nál” Közlekedési Szolgáltató Betéti Társulás finanszírozá­sával. A ' betéti társulás tagjai: a Hungarocamion, a Fővárosi Garázsipari Válla­lat és a Budapest Bank Rt. A Közlekedési Minisztérium és a Fővárosi Tanács 20-20 millió forinttal támogatta a 105 millió forintos beruhá­zást. A generálkivitelező — versenytárgyalás alapján — a Betonútépítő Vállalat volt. A mintegy négy hektáros területen — amely közvet­lenül a Hungarocamion új műszaki telepe mellett fek­szik — az épülő MO-ás au­tópálya körgyűrű déli sza­kaszának közelében több mint 120 pótkocsis szerel­vény parkolhat kulturált fel­tételek között, biztonságo­san. (Pótkocsi nélküli ka­mionból 200-240 is elfér a területen.) A töb{> mint 500 négyzetméter alapterületű főépületben tisztálkodóhe­lyiségeket, szaunát, étter­met, büfét, bárt alakítottak ki. A speditőrirodában üzle­ti ügyeket lehet intézni, te­lex és telefon áll a kamio- nosok rendelkezésére. Ki­sebb vásárlásokra és pénz­váltásra is van lehetőség. A terminálon üzemanyagkutak is vannak, benzint — ólom­mentest is —r. valamint dí­zelolajat árusítanak. A mű­szaki segélyszolgálat az el­romlott járművek kijavítá­sához nyújt segítséget. A ké­sőbbiekben — az igények­nek megfelelően — tovább bővítik a szolgáltatások kö­rét, várhatóan egy motelt is építenek. A nemzetközi kamionpar­koló hosszú ideje húzódó gondokat old meg. Magyar- országon évente több mint 200 ezer kamion halad ke­resztül, s ezek jelentős ré­sze érinti a fővárost. Itt azonban eddig nem volt megfelelő várakozóhely, a kamionok többnyire kultú­rálatlan körülmények kö­zött, sokszor a lakókat za­varva, a forgalmat akadá­lyozva parkoltak. Ügy tervezik, hogy — a most átadott kamiontermi­nál működésének tapaszta­latai alapján — újabb par­kolókat is építenek majd a főváros közelében, az M3-as vagy az Ml—M7-es autópá­lyák térségében, illetve Győr és Szeged mellett. Az új kamionparkolóról már a határátkelőhelyeken három nyelvű szórólapokon tájékoztatják a kamionsofő­röket. Felkészül! a kereskedelem a húsvéti ünnepekre A kereskedelem kellő­képpen felkészült a húsvéti ünnepekre az ilyenkor ha­gyományos élelmiszerekkel, tojásfestékekkel, kölnivi­zekkel, parfümökkel. Mintegy 7-8-féle füstölt árut hoznak forgalomba az üzletekben, összesen 3300— 3500 tonnát. Ez mintegy 6-7 százalékkal több a tavalyi mennyiségnél. Arra az eset­re, ha mégsem lenne ele­gendő, a húsipar további szállítást is vállalt. A füs­tölt áru 35—40 százaléka kötözött sonka, ez a legnép­szerűbb húsvéti eledel. Emellett jelentős mennyi­ségű darabolt füstölt hús, csontos lapocka és comb — úgynevezett parasztsonka —, valamint füstölt tarja kap­ható. Hasznos tudnivaló a házi­asszonyoknak, hogy a szab­ványelőírások szerint a húsvéti füstölt áru 21 na­pig nem veszíthet élvezeti értékéből, de nem tanácsos a hűtőszekrényben tartani, célszerűbb hűvös, szellős helyen felakasztva tárolni. Igaz ugyan, hogy a füstölt sonka a hűtőszekrényben nem, a szabad levegőn vi­szont veszít súlyából a tá' rolás során, főzéskor azon­ban ezt visszanyeri. Hagyományos húsvéti étel a kemény tojás is. Tojásból is a tavalyinál nagyobb mennyiséget hoz forgalom­ba a kereskedelem, elsősor­ban a piacokon. Bőséges kínálat várható, jelenleg a tojás ára darabonként 2,20— 2,80 forint, de várható, hogy húsvét előtt még valamivel olcsóbb lesz. A szakembe­rek szerint a tojást a leg­célszerűbb sonkalében meg­főzni, s hagyni, hogy ab­ban hűljön ki, így zamato­sabb lesz. A tojás festéséhez szük­séges festéklapok kellő mennyiségben kaphatók, ezeket az NDK-ból impor­tálja a kereskedelem. A locsolkodáshoz szükséges kölnivizekből is széles a választék, ám ezúttal első­sorban a hazai márkákból van több, az. import keve­sebb, mint tavaly.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents