Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-06 / 81. szám

1987. április 6., hétfő o Megyénk legkisebb mozijában Fekete lános fogadóóráján Kérem, jöjjenek velem! Képzeljenek maguk elé egy lakó­telepet, amelynek néhány tucat négyzetméteres lakásaiban tízezernél is többen élnek. Az öt- és tizenegy szintes komor házak között már-már hatalmasnak is nevezhető telken van egy iskola, amely tantermeiben ezernél sokkal több 6—14 éves gyerek próbálja elsajátítani a legalapvetőbb ismerete­ket. Az uszoda és a tornacsarnok mellett az első emeletre vezet egy szűk lépcső, amelyről egy folyosóra jutunk. Ti- zenegynéhány méter hosszú és vagy három méter széles. Egyik végén két bukóablak a mennyezet alatt, a másikon pedig négy apró ablakszem. Ennek a falnak a túlsó oldalán van a nyelvi laboratórium. Megyénk legkisebb mozi­jába érkeztünk; a békéscsa­bai Lencsési úti lakótelep Szabó Pál Téri Általános Is­kolájában vagyunk. A két­szeresen kiváló filmszínház neve: József Attila mozi. Vezetője, gépésze, mindene­se Bohus János. Segítőjével, Kocsis Zoltánnal tartják itt hétről hétre az előadásokat. Szombatonként fél négytől a gyerekeknek, fél hattól — s ha igény van rá, fél nyolc­tól is — az „idősebbeknek”, zömében a tiniknek ... * * * Kényelmesnek tűnő fote­lok sorjáznak a folyosón. A hét többi napján szigorú rendben összetolva várják a szombati vetítéseket. Szám szerint hetvenkettő. Nyolc- vanan voltak négy évvel ez­előtt, amikor megérkeztek. Az állandó igénybevétel (sze­rencsére!) erősebb volt, mint a szinte napi javítás-barká- csolgatás hatékonysága. A nyelvi labor kis ablakos fala mellett két állvány, ami­re előadások előtt kerül föl a két 16 milliméteres FITE- vetítő. A felvonások (teker­csek — ki hogyan ismeri) egymásutániságát kézi kap­csolással lehet biztosítani. A két gép példás rendben a faliszekrények alján várja a következő jelenést.. . * * * Bohus János mutatja az elmúlt évek dokumentumait őrző dossziékat. A kis mozi 1982. május 3-án alakult, ő éppen most múlik három esztendeje, hogy átvette a vezetést. Fellapozom az el­múlt évi kimutatásokat. Százötvenhat előadás szere­pel a tervben, 222-t teljesí­tettek. A nézőszám terve 8600 volt, tizenhárom és fél ezren váltottak jegyet. Negy­venhatezer forintos jegybe­vételt kért a moziüzemi vál­lalat, ők 38 ezerrel többet fizettek be. Visszalapozok az előző éviekhez: minden esz­tendőben emelkedett a terv, annál jobban a teljesítés ... Ha az előadások számát elosztjuk a heti két vetítés­sel, kétszer akkora szám jön ki, mint ahány hét van egy évben. — Amint vége a tanítási évnek, kiköltözünk az udvar végébe. Hétfőn, szerdán és szombaton tartunk vetítése­ket, sötétedés után. Száztí- zen-százharmincan is válta­nak jegyet, több nézőt nem tudok már leültetni. Azt hi­szem, a mi kertmozink az egyetlen abban is, hogy eső esetén folytatni tudjuk a ve­títést — mosolyodik el Bo­hus János. — Ugyanis bent az épületben tartjuk meg ak­kor az előadást! Ismét szorzók, osztok: csak nem jön ki az évi 222 alka­lom. — Minden kedden kerék­páron, gyalog vagy motoron kimegyünk Fényesre, mert ott is vetítünk. Az italbolt­ban van egy gép, azzal. Hu- szonöten-harmincöten ülnek be egy-egy filmre — hangzik a magyarázat. * * * A József Attila mozi hiva­talos besorolása: III. kate­góriájú. Köznapira lefordít­va ez azt jelenti, hogy 10-18 hónappal a megyei bemuta­tót követően érkezik ide a kópia. Sajnos, de nem min­den filmről készítenek kes­keny változatot is. Néha elő­Javult az építkezések szakipari anyagellátása A néhány évvel ezelőtti anyagellátási zavarok szű­nőfélben vannak az építő­iparban. Különösen a szak­ipari felszerelések kínálata javult. Ehhez a változáshoz nagymértékben hozzájárult a hazai gyártás és az im­portból beszerzett cikkek egész sora. Az anyagellátás javulásával gyorsabbá vált a munka, az építkezések átadá­si határidőit mind pontosab­ban tartják be. Ez a hír egyik, örvendetesebb oldala. A másik oldalon szerzett tapasztalatokról Gonda Ká­roly, a Gyomaendrődi Fa-és Építőipari Szövetkezet elnö­ke elmondta, hogy a szövet­kezeti építőipar is érzi a megváltozott körülményeket, de az olcsóbb hazai felszere­lések beszerzésében hátrá­nyosabb helyzetben van a többi építőipari vállalathoz képest. Nekik a nagykeres­kedelmi vállalatok elsősor­ban a 2-3-szoros áron forga­lomba hozott importfelsze­reléseket kínálják, s adják. A váratlan költségnöveke­déssel az építtetők vitatkoz­nak, nem akarják elismerni a számlával igazolt beszer­zéseket sem.. A másik gond: a lakás- építkezéseken folytatott mun­kák szükségessé teszik — Heves megye egyik legeredményesebben gazdálkodó mező­gazdasági nagyüzemében, a Hevesi Rákóczi Termelőszövet­kezetben 65 ezer négyzetméter fólia alatt mintegy 25 millió szál paradicsom-, paprika-, uborka- és dinnyepalántát ne­velnek MTI-fotó: Szabó Sándor — KS előfordul, hogy a minőség sem kifogástalan. Mégis ta­valy átlagban a hetvenkét fotel közül csupán tizenket­tő maradt üresen ... * * * „Egy kicsit a megyei ügyek képviselőjének is érzem magam” Tervek, álmok... A film, a mozi szinte kiköveteli, hogy ezekről is szóljunk. Például arról, hogy meg le­hetne próbálni a vasárnapi vetítéseket is. A tévéműsor — a ritka kivételtől eltekint­ve — a hét utolsó napjának estéjén sokszor csapnivaló, érdektelen. Arról is, hogy va­sárnap délelőtt matinét le­hetne tartani: több szülő­gyerek szólt már ennek ér­dekében. Az úgynevezett Olvas­mánymozi dolgairól is van­nak tervek, álmok. Most a tantermekben vetítik le a Szabó Pál téri iskolában ta­nuló gyerekeknek az éppen szükséges filmet. Egyet-egyet három-öt alkalommal is ve­títeni kell, hogy mindenki láthassa. A szomszédos Jó­zsef Attila iskola tanulói minden alkalommal bebu- szoznak a városközpontba. Mi lenne akkor, ha a köze­li KISZ-iskola háromszáz személyt is befogadó ebédlő­jében lennének az összevont vetítések? És még egy elképzelés. A nemrégiben megnyílt szom­szédos Lencsési Közösségi Házban minden hétfőn tart­ja foglalkozásait a félszáznál is több tagú nyugdíjasklub. Szeretnék, ha legalább ha­vonta egyszer, a klubtermük­ben amolyan nosztalgiafil'm- est lehetne. Régi magyar fil­mekre gondolnak. A vász­nat, a gépet, a hangszórót át lehetne cipelni... * * * Tervek és álmok. A kéz­zelfogható, a valóság egy da­rabja a csak szombatonként délután-este mozivá változó folyosó falán függ három ok­levél formájában. Az 1984- es és az 1985-ös évi szocia­lista munkaversenyben elsők lettek, 1985-ben Kiváló Mozi címet is kiérdemeltek. Az 1986-os év értékelése még tart.. . (nemesi) egyes szövetkezetek fölké- születlensége következtében — az alvállalkozók foglal­koztatását. Noha mindenki tudja, hogy a lakásépítkezés kötött árformába tartozik, az alvállalkozók mégis csak sza­badáras formában hajlandók egyes munkák felvállalásá­ra, elvégzésére. Az elvégzett munkák így a tervezett többszörösébe kerülnek. Az építkezésben együtt műkö­dők szinkronjának hiánya kihat az egész évi munkára és minőségére. Végső soron az építtető és a generál kivitelező között kialakult vita valamelyik bíróságon fejeződik be, mi­vel az építő egyszerűen kép­telen „lenyelni” a munka közben jelentkező többlet- költségeket. D. K. Az első hitelt még szarvasi bankár koromban folyósítot­tuk a Békésszentandrási Szőnyegszövőnek. Akkor — 1930-ban — 10 ezer pengő sok pénz volt, mégis néhány év múlva egy tojás árából visszafizethették, mert gyor­san elérte Magyarországot is a világgazdasági válsággal együtt járó infláció. Emlék­szem, Budapesten termékbe­mutatót, -vásárt rendeztünk, kelendőek voltak a Békés- szentandráson készült kézi csomózású szőnyegek — me­séli a környékhez fűződő él­ményét Fekete János, aki ma a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, politi­kusként pedig Békésszent- andrás, Szarvas, Csabacsüd és Kardos lakosságának ér­dekeit képviseli a Parla­mentben. — Ártatlanul kerültem a politikába, de bevallom, jól­esett, hogy felvettek a jelö­lőlistára. Nem idegen tőlem a politika, hiszen a bankban is párttitkár voltam, s vál­tam az évek alatt szakem­berré — teszi le voksát a képviselő, majd folytatja: nagyon jó érzés az emberek bizalmából képviselőnek len­ni. Sok a funkcióm, s ha nem bírom, leadok belőlük, de ehhez ragaszkodom. — Az eddig eltelt közel két esztendő alatt hogy ta­pasztalta, reális kérésekkel, vagy teljesíthetetlen vágyak­kal keresik fel? — Az emberek ma nem kergetnek vágyakat, reálisan ítélik meg a lehetőségeket, s tisztában vannak azzal, hogy az egyéni kérések és a kö­zösségi, a községi, vagy a Növekvő sajtexport A keménysajtgyártás tech­nológiájának és a termék csomagolásának korszerűsí­tése révén a múlt évi 25 tonnával szemben az idén már 250 tonna sajtot készí­tenek exportra a Vas Me­gyei Tejipari Vállalat rép- celaki gyárában. A részben vásárlással, részben pedig kölcsönbérleti szerződéssel beszerzett osztrák és NSZK gyártmányú gépsorok meg­kezdték az üzemszerű ter­melést. A korszerű kemény- sajtprések és csomagolóbe­rendezések lehetővé teszik, hogy a Répcelakon gyártott ementáli-típusú lyukacsos keménysajt az eddiginél jó­val kelendőbb legyen a nyu­gati piacokon. A teljesen au­tomatizált- csomagolósorról percenként harminc, semle­ges gázburokban tartósított, és három-négy hónapig ga­rantáltan eltartható szeletelt sajtcsomag kerül le. Kínai szabványügyi szakemberek látogatása Magyarországon Vasárnap elutazott ha­zánkból a kínai Állami Szabványügyi Hivatal dele­gációja, amely Han Zhao- fang vezérigazgató-helyettes vezetésével két héten ke­resztül tanulmányozta a ma­gyar szabványosítás rendsze­rét. A küldöttség megismer­kedett a magyar nemzeti szabványosítás módszereivel, szerepével a népgazdasági tervek és a tudományos­műszaki fejlesztési progra­mok készítésében. Előadást hallgattak meg a minőség- tanúsítás és a minőségellen­őrzés hazai gyakorlatáról is. A delegáció látogatást tett az Ikarusban, a Duna Cipő­gyárban, a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézetben, a Magyar Elektrotechnikai In­tézetben, a Szegedi Állat­egészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomáson, vala­mint a Szegedi Konzerv­gyárban. Az intézetekben és a termelő vállalatoknál azt tanulmányozták, hogy mi­ként alkalmazzák hazánk­ban a gyártás és az ellen­őrzések során a szabványo­sítás eredményeit. A kínai delegációt fogad­ta Szekér Gyula, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke. A vendégek látogatása jegy­zőkönyv aláírásával fejező­dött be. Ebben a magyar és a kínai szabványügyi hiva­talok vezetői megállapodtak a folyamatos információcse­rében és a további együtt­működésben. városi programok megvalósí­tásához mekkora erőforrá­sokkal rendelkezik az ország. — Sok gonddal jár a kép­viselői feladatok teljesítése? — A munkának a tájéko­zottság az alapfeltétele — mondja Fekete János, s az irattáskából ki is emeli az összes sajtóterméket, ami az utóbbi hetekben azokról a településekről megjelent, amelyeket ő képvisel. — Bé- késszentandrást külön is kedvelem — fűzi hozzá Fe­kete János —, mert itt jó a politikai hangulat. Ez le­mérhető a teho megszavaz- tatásának eredményeiből is. Nem parancsnokoltak, ha­nem meggyőzték az itt élő­ket arról, hogy a közösségi célok csak ezzel a lakossági támogatással valósulhatnak meg. — Hogyan ítéli meg a me­gye helyzetét, fejlesztési le­hetőségeit? — A mezőgazdaság fejlesz­tése, az öntözés kiemelt sze­repe, a Körösök melletti idegenforgalom fejlesztése tűnik ma reális programnak ebben a térségben. A mező- gazdaságban óriási távlato­kat nyit az öntözés, hiszen az elmúlt esztendőkben je­lentősen károsító aszályt csupán ilyen módon lehet kivédeni, előállítani a meg­felelő mennyiségű és minő­ségű gabonát. De az üzemek ma már egyre inkább kere­sik azokat a termelési for­mákat, ahol eladható ter­mékeket képesek előállítani, s nem hagyatkoznak pusztán a hagyományos mezőgazdál­kodásra. Az ipari szennye­zettségtől mentes természeti térségben nagy távlatai bon­takozhatnak ki az idegen- forgalomnak, s van is ez iránt érdeklődés, kirajzolód­nak a fejlesztési elképzelé­sek. Az is kedvező, hogy a termálvizek mennyisége, gyógyhatása, a felhasználás lehetősége erősíti ezeket a törekvéseket. Azt is biztató jelenségnek tartom, hogy Szarvason már szerelik a Crossbar-telefon­központot, amely az évezred végéig kielégíti az igénye­ket. Ettől is újabb lendületet kaphat az ipar és az idegen- forgalom. Ugyanakkor egész­séges, jól fejlett szövetkezeti ipara van a megyének, s a gázlelőhelyekre is épülhet ipari bázis. Ezek jó kezde­ményezések, s reálisan ítéli meg ma a térség lehetősége­it a megyei vezetés. Én ma­gam is egy kicsit a megyei ügyek képviselőjének érzem magam, szívesen beszélge­tek, vitatom meg a gazdasá­gi, politikai kérdéseket az itt élő és dolgozó irányító szakemberekkel, politikai testületek vezetőivel. — Ha én is szót kapok, akkor szeretnék továbbítani egy-két kérést — kezdi mon­dandóját Hegedűs László, Békésszentandrás tanácsel­nöke —, azt, hogy a szarvasi gimnázium történelmi mun­kaközössége elmehessen a parlament őszi ülésszakára. — Írjanak előtte egy leve­let nekem — kéri a képvi­selő —, majd ismét szent- andrási témákra, többek kö­zött a faluház ügyeire tereli a szót, s folytatódik tovább a fogadóóra... Számadó Julianna II Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat felvesz baromfifeldolgozás és -csomagolás munkaterületekre női segéd- és betanított munkásokat két műszakra. Munkaidő: heti 40 óra. Kereseti lehetőség: 26—30,— Ft/óra a teljesítménytől függően. Délutáni műszakra megemelt műszakpótlékot fizetünk. A vállalat a vidéki dolgozók részére utazási költségtérítést biztosít. Az alábbi útvonalakon munkásszállitó autóbuszok szállítják be a dolgozókat: — Körösújfalu—Vésztő—Bélmegy er—Tarhos — Csökmő—Szeghalom—Körösi adány— Köröstarcsa—Mezőberény — Geszt—Mezőgyán—Nagygyanté—Doboz — Sarkadkeresztúr—Sarkad—Doboz — Dombegyház—Kisdombegyház— Magyardombegyház—Kunágota— A1 máskamarás—N agy kamarás— Medgyesegyháza—Pusztaottlaka— Csabaszabadi — Dévaványa. Jelentkezni lehet: a vállalat felvételi irodájában, Békéscsaba, Orosházi út 16.

Next

/
Thumbnails
Contents