Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
1987. április 1., szerda o Munkásarcok „Szeretem a szakmát” A Békéscsabai Lenin Tsz 33 éves mezőgazdasági gépszerelője, Hegedűs Máté, 1978 közepe óta dolgozik a szövetkezetben. Korábban a Hunyai Hunyadi Tsz-ben kereste a kenyerét. A család is beköltözött a munkahelyváltoztatás után a megyeszékhelyre. A szakembert éppen a műhelyben találtuk, ahol a vetőgépek beállításán, ellenőrzésén dolgozott. — Reggel 7 órakor kezdjük a munkát itt a műhelyben és ilyenkor tavasszal 4 óráig tart a műszak. Nyaranta' az aratáskor, jóval hosszabb a munkaidő, már reggel fél 6-kor a tsz-ben vagyunk, és előfordul, hogy este 9-ig is kint vagyunk a táblán. Pillanatnyilag a vetőgépek szerelése, karbantartása ad munkát. Aggódva figyeljük ezt a szélsőséges időjárást, más esztendőkben ilyenkor már elvetettük a borsót. Hétfőn indultak volna a gépek vetni, ám a csapadék miatt nem mehettek rá a falajra. — Milyen továbbképzéseken bővítette szakmai tudását az elmúlt években, hogyan alakult a bérezés? — A korszerű technika, amellyel dolgozunk, megköveteli az állandó tudásgyarapítást. Sokrétű szakemberekre van szükség ma már a mezőgazdaságban. Szeretem a szakmát. Az erőgépek mellett egyre bonyolultabb munkagépekkel kell megismerkednünk. Most januárban is több kollégám volt szakmai továbbképzésen Nádudvaron, a KITE központjában. Korábbi években jómagam is részt vettem ezeken a hasznos, tudást, ismeretet adó tanfoflgazati bizottságok a TOT-ban A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége — az érdekvédelmi munka fejlesztésére — ágazati bizottságokat hozott létre, a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa határozatának megfelelően. A hat ágazati bizottság a TOT vezetőinek és ügyintéző szervezeteinek munkáját segíti majd, egyebek között azzal, hogy elemzi az időszerű szakmai kérdéseket, és véleményt is mond a megoldási lehetőségekről. A bizottságok olyan munkatervet készítenek, amely felöleli a legfontosabb szakmai területeket, ám lehetővé teszi azt is, hogy akár soron kívül megvizsgálhassák az időnként adódó részletkérdéseket is. A testületek javaslatot tesznek az állattenyésztés, a növénytermesztés, a kertészet, a háztáji és kisegítő termelés, a kiegészítő tevékenység korszerűsítésére. lyamokon. A legutóbbi béremelés után 28 forintra emelkedett az órabérem. Ez a bérezési rendszer ilyenkor, a javítások idején él, nyáron, amikor a kombájn mellett dolgozom, teljesítménybért kapunk. Körzeti szerelők segítenek az aratásnál, hogy mielőbb megjavítsuk az esetleges hibákat, ezeknek vagyok a csoportvezetője. — Elégedett-e a jelenlegi helyzetével, milyen növénynyel foglalkozik a háztájiban, amely plusz kiegészítést jelent? — Ügy érzem, megbecsülnek a Lenin Tsz-ben, megtalálom itt az anyagi számításomat. Jó a kollektívánk, stabilak a szakemberek. A háztájiban a munkaigényes növényeket — paprikát, paradicsomot stb. — nem tudom vállalni, mivel egybeesik a növényápolásuk a nyári nagy betakarítási kampánnyal. Ezért hagyományos kukoricát kértem ebben az évben. — A szabad idejében mivel foglalkozik szívesen, mutassa be röviden a családját. Milyen forrásokból tájékozódik a politikai eseményekről? — A hobbim az elektronika. Szívesen olvasok műszaki könyveket és otthon magam is készítek különböző erősítőket, rádiókat. Ma már az elektronika megtalálható a legújabb mező- gazdasági gépeken, így itt a termelőszövetkezetben is ki tudom használni az ilyen irányú érdeklődésemet. A vetőgépeknél például a korszerű vetésellenőrző monitort ellenőrzőm, javítom. Két kislányom van, az egyik 11 esztendős, most ötödikes. A másik jelenleg 5 és féléves, egy év múlva megy majd az iskolába. A szabadság idején igyekszünk külföldre menni a családdal, emellett a hétvégeken a szülőket keressük fel. A feleségem édesanyjáék Kun- ágotán élnek, míg az én szüleim Hunyán. Nagy az öröm a családban, ha az unokák otthon vannak. A fővárosban is élnek rokonok, s néhány alkalommal ellátogatunk hozzájuk is. Az újságokat naponta átfutom, emellett mindig megnézem a tv-híradót, valamint a Hírháttér és a Panoráma műsorát. Megjegyzem, ez a két utóbbi politikai adás gyakran igen későn kezdődik, és bizony a fáradtság miatt előfordul, hogy az ember elalszik a készülék előtt. — Milyen társadalmi megbízatásai vannak a termelő- szövetkezetben? — A Lenin Tsz-ben működik már több esztendeje egy önkéntes rendőri csoport. Én is tagja vagyok és munkaidőn túl teljesítek szolgálatot. Tavaly átlagosan havi 7-8 órát töltöttem szolgálatban. A műhelyben is van két önkéntes rendőr társam, velük egyeztetjük a különböző ellenőrzési programokat. A szövetkezetben a szocialista brigádok helyett munkahelyi közösségek tevékenykednek. Évről évre egy versenybizottság értékeli ezeknek a kis csoportoknak a munkáját. Én is tagja vagyok ennek a bizottságnak, s örömmel mondhatom, hogy tavaly a gépműhely a baromfikombinát után a 2. helyen végzett. Jelenleg is folyik a vállalások megtétele, április 15-ig kell leadni azokat. Mi az anyagtakarékosságot helyeztük előtérbe, emellett két kommunista műszakot terveztünk, valamint társadalmi munkában a műhely és a sporttelep környékének rendbetételét vállaltuk. Gyakoriak a kispályás focimérkőzések a szövetkezet különböző ágazatai között. — Mi foglalkoztatja napjainkban leginkább a Lenin Tsz munkásait, tagjait? — Sokat beszélünk az őszi búzák állapotáról. Aggodalommal tölt el, hogy már itt van április elseje, s még nem mindenütt kelt ki az őszi kalászos. Nem tudtuk elvetni a borsót sem. Szó esik arról is egymás között, hogy a jövőben jobban oda kell figyelni mindenkinek arra, amit csinál. A veszteségek csökkentése, az anyag- és energiatakarékosság elsőrendű követelmény. Szerencsére elég jó állapotban vannak a tsz erőgépei, sajnos, mindez nem mondható el a munkagépekről. Most, ahogy a vezetőink mondták, néhány új munkagépet kíván beszerezni a téesz. Több fiatal szakember jött az utóbbi esztendőkben hozzánk, s bár adódnak problémák, úgy látjuk, közülük jó néhányból lehet az idők folyamán jó szakember. (verasztó) Fotó: Szőke Margit Napjaink paraszti bölcsessége Néhány héttel ezelőtt Köröstarcsán a Petőfi Tsz-ben tanácskozott a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége. Győrfi Károly a zárszámadások tapasztalatairól beszélt. Többek között szóba kerültek az 1986. évi szövetkezeti és a tagi jövedelmek szinkronjainak hiányosságai, a teljesítmények differenciálására általánosan elfogadott elvek gyakorlati megvalósításának problémái. Nagy Imre, a Köröstarcsai Petőfi Tsz-elnöke felszólalásában azt elemezte, hogy csökkenő létszám mellett az 1985. évi eredményt megkétszerezték, az egy főre jutó nyereséget 100 ezer forint fölé vitték. Ezzel a kimagasló teljesítménnyel nem tartott lépést a tagság^anyagi érdekeltsége. A részesedési alapot, lévén a szövetkezet igen hosszú időn át hátrányos helyzetű, csak 50 százalékkal növelhették. Ez tisztességes viszonzása a szorgalmas munkának — nyugtatták az elnököt azok, akik a döntést ebben a köröstarcsai ügyben Budapesten meghozták. Nagy Imrét ezek a gondolatok azonban nem nyugtatták meg, hiszen hosszú évek óta él a tárcsái emberek között, egy velük a munkában, a szövetkezet építésében, erősítésében. Ha valaki, akkor ő tudja igazán, hogy az anyagi érdekeltség biztosítása nélkül nem erősödhet a szövetkezet sem itt, sem máshol. Az emberek munkáját el kell ismerni. Ha nagyobb a jövedelem, akkor abból a teljesítmények arányában a korábbihoz képest többet kellene juttatni azoknak, akik azt létrehozták. Roppant nehéz a vezetés helyzete, hiszen közismert, hogy Békés megyében az országos átlagnál lényegesen alacsonyabbak a keresetek még a mezőgazdasági szövetkezetekben is. Ezt a hátrányt csak tartósítják azok az intézkedések, melyek a teljesítmények nagyobb hányadát csak egy köszö- nömmel kívánják elintézni, A megyében maradottakra nézve nem szerencsés — mondotta —, hogy a jó, az átlagon felüli teljesítmények elismerésével fukarkodunk. Mások is kifejezték ezzel kapcsolatban véleményüket. Való igaz, hogy a megye szövetkezeti gazdaságaiban a hatékonyság javulása nincs szinkronban a személyes jövedelmek alakulásával. Keressük falvaink népességcsökkenésének okát. A körülmények tisztázása közben az érdekeltség magasabb szinten történő biztosítása gyakran szóba sem jön. Pedig elsősorban ezen a tájon kellene mélyebbre ásni és a tulajdonképpeni okot letenni azok asztalára, akik égető gondjaink megoldásában segítőkészek. Békés megye, mint fogyó lélekszámú megye, nagyon nagy felelősséget és terhet cipel. Felelősségét csak növeli az *a megmásíthatatlan tény, hogy gazdasága — ide értve az ipart is — az országos átlagnál erőteljesebb ütemben fejlődött 1986-ban, a nemzeti jövedelemhez az országos átlagnál tehát nagyobb teljesítménnyel járultunk hozzá, ugyanakkor méltánytalanul küzdünk a megyék közötti hátrányos helyzet megszüntetéséért. Kemény a sorsnak ez a ránk nehezedő csapása. De az itthon maradottak viselik, az érdekeltség csökkenése ellenére is azon dolgoznak, hogy a megye az országnak biztosítsa mindazt, amit tőle várnak. Ezt az áldozatkészséget, ezt a munkateljesítményt végtére illene figyelembe venni, s változtatni a jelenlegi anyagi érdekeltségen, s jobban kötni az embereket a megyéhez, az itt folyó munkához, még mielőtt nagyobb ütemben tovább fogyunk. Amikor ilyen szenvedéllyel beszélünk gondjainkról, gyakran megkérdezik, Békés mit akar? Semmi különöset, cgak ugyanolyan elbírálást, mint amilyenben más megyék korábban részesültek. Magyarázata van annak, hogy máshol nem csökken a lakosság lélekszáma, s több gyerek születik, mint idehaza, de az emberek is másként, a mienkénél kevesebb és másabb gonddal élnek, mint mi, noha a köztünk levő távolság alig 100 kilométer. Lehet erre mondani, hogy történelmi örökség? Lehet, de ez egyáltalán nem megnyugtató számunkra, hiszen ebben az országban nemcsak mi örököltük a múltat, hanem mások is. S amíg mi a termeléssel voltunk elfoglalva, mások a lakosság jólétét növelték és most jobb pozícióra fejlésztenek ugyanannyit, mint Békés az alacsonyabbra. A hátrányos helyzet tehát még hátrányosabbá válik, konzerválódik a történelmi örökség. Ebből az ördögi körből kellene és szeretnénk kitörni minden lehetséges módon, de legfőképpen az érdekeltség növelésével, a teljesítmények legkézenfekvőbb ösztönzésével. Itt Békésben mindenki tudja, hogy az ország gazdasági helyzete milyen. De vajon, hogyan akar az ország ebből a helyzétéből kikerülni, ha a gazdasági teljesítmények előtt az érdekeltség zsilipjeit nem nyitja meg? A többletteljesítmények elismerése az újabb teljesítmények forrása nemcsak az elvekben, hanem a gyakorlatban is. S vajon lesz-e többletteljesítmény, amikor erre alig ösztönzünk, vagy ami erre lenne hivatott, nem kellő hatású mindennapi munkánkra. Nagy Imre, a köröstarcsai téeszelnök szavai jutnak eszembe: „Nem szerencsés, hogy a jó eredmények elismerésében fukarkodunk”. Ez a paraszti bölcsességgel fogalmazott gondolatsor gazdasági erősödésünk kulcskérdését tartalmazza és egy olyan világ szemléletét tükrözi, melyből szeretnénk kitörni, felülemelkedni, de ma még sok a korlát és a nehezék, amely mozdulatlanságra kárhoztat. Dupsi Károly Nem áprilisi tréfa, ez valóság! Csak a békéscsabai Centrum Áruházban! Április Hői december 15-ig „SZERENCSE A CENTRUMBAN”! Áruházunk bármely osztályán minden 500,— Ft feletti vásárlás esetén a vásárló „Szerencse a Centrumban” sorsjegyet kap, melyet ha kitöltve december 19-ig áruházunk előterében elhelyezett urnába bedob, sorsoláson vesz részt. FŐNYEREMÉNY: SZEMÉLYGÉPKOCSI. További nyeremények: videomagnó, színes tv, számítógép, automata mosógép. SORSOLÁS: 1987. DECEMBER 20-ÁN, ARANYVASÁRNAP DÉLELŐTT 11 ÖRAKOR ÁRUHÁZUNKBAN. Szerencsés vásárlást kívánunk! MW/' BÉKÉSCSABAI CENTRUM ÁRUHÁZ .............. I»IW-mi«'üiT— •*-.vm.v.v.v,y » v..v.-.WfcWMW.Y.-.v--------«T.......IT■ ■WO 1111., ------------------: ■ —................................................. S vájci exportra csomagolják a szeletelt pulykamellet az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál Fotó: Szóke Margit
