Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
NÉPÚJSÁG 1987. április 4., szombat o Nyereségadó-kedvezmény és gyorsított amortizáció Kit érint megyénkben A jóknak nagyobb esélyt adni a növekedésre. Ez a célja annak a kormányzati döntésnek, amelyet a közelmúltban a szaklapok alaposan ismertettek, a közlönyökben is megjelentek már. Kétféle dologról van szó. Az egyik a pillanatnyi nyereséget csökkentő, de a hosz- szú távú fejlesztéspolitikát szolgáló gyorsított amortizáció, amelyet egyedi engedélyek alapján eddig is alkalmazhattak vállalatok. A jövőben pedig bármely vállalat élhet ezzel a lehetőséggel. A kitételek között legfontosabb az, hogy az 1980. december 31. után vásárolt eszközökre, gépekre és berendezésekre alkalmazható a gyorsított amortizáció. Ezzel elérhető a korszerű technika beruházása, a befektetés gyorsabb megtérülése. Ennek várható hatásmechanizmusáról ma még keveset tudtak a vállalatok mondani — ahol erről érdeklődtünk —, hiszen majd az év végi elszámolásnál derül ki ez ügyben minden, feketén-fehéren. Az azonban előre látható, hogy a csúcs- technika ilyen ösztönzéssel hamarabb meghonosodhat a termelésben, ha az előfeltételek ehhez kedvezőek. Erről az intézkedésről bármilyen véleményt megfogalmazni korai lenne, annyi azonban már most látható, hogy a szűkös beruházási források, a 80 százalékos mértékű elvonásos gazdasági szabályozás mellett manapság ez ott kínál fejlődési alternatívát igazán, ahol a korszerű szemlélet mellett mindig volt forrás is az előrehaladáshoz. Mellesleg csak az tudott erre az évre olyan berendezéseket, eszközöket, gépeket venni, amiknek a gyorsított amortizációja továbblépést teremthet a következő esztendőkben. 0 könnyűiparban Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a vagyonadókedvezmény hogyan érinti megyénkben a jelentősebb könnyűipari vállalatokat. Közülük a Békéscsabai KöNemrégiben kezdte meg működését a Vésztői Körösmenti Termelőszövetkezet keverő gazdasági társulása és a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat közös komplett-premix üzeme. A komplett premix tulajdonképpen egy takarmánysürit- mény, melyben megfelelő arányban található ásványi só, ami- nosav, vitaminok és egyéb ásványi anyagok. A komplett premix tehát a keveréktakarmány „lelke**. ”A közös üzem építéséhez 1986 töttárugyárat kerestük fel. — A különféle sávok — amelyek a jövedelmezőség alapján határozzák meg a vagyonarányos nyereség figyelembevételével a kedvezmény mértékét — a mi számunkra kedvezőek — állapítja meg Such Mihályné, a vállalat főkönyvelője. A mi jövedelmezőségünket tekintve ez 5 százalék engedményt jelent, amit az 1987- es gazdasági év elszámolásakor vehetünk igénybe. — Ez megváltoztatja az önök gépbérleti beruházásos elképzeléseit akár a következő esztendőben? — Nem valószínű, ugyanis ebben az esztendőben 60-80 millió forintot fordítunk lízingre, míg ez a kedvezmény, vagy jutalompénz — ahogy a szaklapok nevezik — erre nem elegendő, sőt azt mondhatnám, némi érdekeltségi alap pótlására elég csupán. Tulajdonképpen ezzel lízinget nem tudunk kiváltani, beruházási szinten- tartásra lesz elegendő. — Szerénynek tartja tehát a kedvezményt? — Szerénynek, ugyanakkor megfogalmazható az is, hogy igen magas követelményeket állítottak ennek teljesítésével a vállalatok elé. Persze tudom, ez volt a cél. Azért a könnyűiparban nem lehet ettől áttörést várni a magas élőmunkaigény miatt, ugyanis erre a tevékenységre igen magas közteher rakódik. II gépiparban Mi lehet a helyzet a gépiparban? Erről Szabó Bélá- nét, a Forcon gazdasági igazgatóhelyettesét kérdeztük. — A mi vállalatunknál eZ 4,2 millió forint többletérde- keltségi-alapot jelenthet, 10 százalék nyereségnövekedést. Az a megállapításunk, hogy ettől alapvető változást nem várhatunk a fejlesztések terén. Ami gondot, aggodalmat felvet, az az, nehogy az új, 1988-as gazdasági szabályozás ezt módosítsa, megváltoztassa. A szövetkezeti ipar köztavaszán kezdtek hozzá a GMV és a téesz brigádjai, és év végére elkészült a 20 millió forintos beruházás. Az üzem mellett felépült egy sóőrlő is, ahol a durva szemcsés, rögös sót egy zeovit nevű ásványi anyag hozzáadásával lisztfinomságúra őrölnek. Ezzel csomómentessé teszik, s így hónapokig tárolható a komplett premix adalékanyagként anélkül, hogy a nedvesség hatására rögősödne. A beruházással a megye mezőgazdasági üzemei helyben szerezhetik ba takarmányalapponti érdekképviseleti szervezete, az Okisz volt a kezdeményezője ennek a döntésnek, a Kereskedelmi Kamarával és Ipari Minisztériummal karöltve. Mi a megyében a szövetkezeti ipar lehetősége ilyen módon többletfejlesztési forráshoz jutni? — A megyében 15-17 szövetkezetei érint ez a kedvezmény. Általában a legalsó sávban a 20-25 százalékos jövedelmezőségi arányt tekinthetjük megalapozottnak ezekben a szövetkezetekben. Mintegy 2-3 százalékos állóeszköz-fejlesztésre kínál alkalmat — összegzi Oncsik András, a Kiszöv közgazda- sági és pénzügyi osztályvezetője. > vegyiparban A vegyiparban nincs jelentősebb üzeme Békés megyének, a Körösladányi Me- takémia Szövetkezet az egyetlen. Ök viszont komolyan érdeklődnek a feltételekről. A sávok közül — 35 százalék fölött, 30-35 százalék között, a 25-30 százalék — a legalsóba, a 20-25 százalékba sorolhatnak. A Békés Megyei PM Bevételi Főigazgatóság közgazdásza elmondotta, hogy egyéb feltételekről is szól a rendelet, ám azok meghirdetése még várat magára. Most dolgozzák ki ezeket. Jelen pillanatban úgy fogalmazhatunk — mondotta —, valószínű, hogy a konvertibilis exporthoz kötik az engedményeket. Vagyis nem lehet kevesebb a tőkés kivitel az elmúlt évinél az idén sem. Elképzelhető — fogalmazta meg Sallai György közgazdász—, hogy további százalékos növekedéshez kötik az engedmények adását. Egyébként a PM Bevételi Főigazgatóságok ellenőrzik majd a vállalati vállalásokat. Ami az eddigiekből kirajzolódott: azért lehet ilyen visszafogott az érdeklődés, mert nem ismertek az egyéb feltételek. A másik okát abban látjuk, hogy folytonosan változik és csupán rövid távú a szabályozás. — Számadó — anyag-szükségleteiket. (Eddig Agárdról és környékéről érkeztek a szállítmányok.) A vésztői üzem ellátási körzetébe Békés megyén kívül Borsod, Szabolcs, Csongrád, Hajdű-Bihar és Bács-Kiskun megyék tartoznak. Az üzemben egyébként jelenleg napi egy műszakban 30 tonna komplett premix készül, szigorú minőségi követelmények és előírások betartása mellett. Mint Kincses Zsigmond, az üzem vezetője elmondta, hamarosan beindul a két műszakos termelés, sőt, augusztustól szükség esetén a harmadik műszaki is munkába áU. A vésztőiek által gyártott komplett- premix nagy részének forgalmazását az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat (ISV) és a Kör- nyei Mezőgazdasági Kombinát vállalta a GMV-n keresztül. H. E. A takarmány „lelke” Komplett premix Vésztőről legújabb tavaszi-nyári modelljeinek bemutatója ÁPRILIS 7—12. KÖZÖTT, az alábbi helyeken: — Békéscsabán április 7-én, az ifjúsági házban; fél 6 és 8 órakor. — Orosházán április 8-án, a művelődési központban; fél 6 és 8 órakor. —Gyulán április 11-én, a művelődési központban; 5 és 8 órakor. — Szarvason április 12-én, a művelődési központban; 5 és 8 órakor. Éjszakai üzenet című műsor keretében fellépnek: KATONA KLÁRI, Kishonti Ildikó, Koncz Gábor, Kopeczky Lajos, Börűczky József. Műsorvezető: Molnár Margit. Közreműködik: SATURNUS-együttes. Jegyek a helyszínen, illetve a közönségszervezőknél válthatók. Cselekedni kell írta: Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára A z évfordulók számvetésre köteleznek. Hazánk felszabadulásánák 42. évfordulóján sem tehetünk mást. Mindenekelőtt tisztelettel emlékezünk a hősökre, és kifejezzük köszönetünket a világ első szocialista országának, a hazánkat felszabadító Szovjetuniónak azért, hogy elindulhattunk azon az úton, amelyen most is haladunk. Visszapillantva a múlt eseményeinek társadalomformáló sodrására, jogosan állapíthatjuk meg, hogy nagy, történelmi jelentőségű utat tettünk meg. Az elmúlt 41 év küzdelmei, eredményei és hibái, örömei és keserűségei, mindaz, ami történt, jelentik azt a tapasztalatokban gazdag múltat, amelynek tanulságaira nagy figyelmet kell fordítanunk mind jelenkori cselekvéseinkben, mind jövőt alakító terveinkben. Az elmúlt 41 év a szocializmus megalapozásának, építésének és fejlesztésének története, amelyben az állandóságot és a megújulást hordozó folyamatok egyidejű jelenléte és erős kölcsönhatása ösztönözte — néha talán megkésve — a társadalmi haladást szolgáló cselekvést. Ennek a „cselekvés-ösztönzésnek” az átfogó programjait — főként az utóbbi harminc esztendőben — „a dolgozó nép pártja”, a Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezte, szervezte és váltotta valóra az állampolgárok döntő többségének aktív részvételével. Ebben a kölcsönös cselekvésben jött létre az a nemzeti egység, amelynek megőrzéséért, állandóan munkálkodnunk kell, és az a közmegegyezés, amelynek újból és újból való létrehozásáért érzékelhető eredményeket kell elérnünk a gazdaságban, a kultúrában, a népjólét fokozásában, a szocializmus vonzerejének erősítésében. A történelem arra tanít, hogy a tennivalók kellő időben történő' felismerésétől, és főként a soron levő feladatok késlekedés nélküli, pontos végrehajtásától alapvetően függ a társadalmi, gazdasági fejlődés üteme. A jelen időszakban a tennivalók, a feladatok a társadalmi termelés hatékonyságának radikális javításával, a munka termelékenységének jelentős fokozásával, a gazdasági és társadalmi fejlődés ütemének meggyorsításával kapcsolatosak. A szocialista társadalmi rendszer igazi vonzerejét ugyanis csak akkor növelheti, ha minden téren jobb, értelmesebb és erkölcsösebb életformát garantál az embereknek, mint a kapitalizmus. A szocializmus természetéből, lényegéből adódóan ehhez megvannak a lehetőségek, azonban ezeket eddig, csak részben használtuk ki. Társadalmi rendszerünkben hatalmas tartalékok vannak, amelyek feltárásában és hasznosításában magának az embernek van a legnagyobb szerepe. Mindaz, ami manapság a szocialista világban történik, amit az SZKP XXVII. kongresszusának irányvonala jelent, amit. az MSZMP XIII. kongresszusa feladatként megjelölt, s amit a végrehajtás eredményessége érdekében a KB múlt év novemberi és decemberi ülésén elhatározott, ezeknek a tartalékoknak a feltárását, a szunnyadó erők mozgósítását célozza. Amikor a tartalékokról beszélek, akkor nem egyszerűen csak az anyagi erőforrásokra, hanem sokkal inkább a legfontosabb termelési tényezőben, a humán erőforrásban rejlő, kimeríthetetlen lehetőségekre gondolok. Ezek a lehetőségek elsősorban nem a munka intenzitásának növelésében, hanem a munka minőségi jegyeinek javításában, a tudás, az alkotó tett megbecsülésében, az egyéni teljesítmények kiemelt elismerésében, az olyan társadalmi légkör kialakításában keresendők, amelyben nemcsak a jó közérzetnek, hanem magának a létezésnek is szükséges és természetes feltétele az eredményre törő, fegyelmezett munka. A Központi Bizottság múlt évi novemberi és decemberi határozata utat nyitott az új kezdeményezések, az új reformok előtt. Most az a feladat, hogy megszülessenek a végrehajtást felgyorsító kormányzati, intézményi és vállalati intézkedések, hogy megkezdődjön a munka minőségének és eredményességének radikális javulása. Nem szabad megengedni a késlekedést, a tettrekészséget csökkentő huzavonát, a határozatok utólagos átértékelésére irányuló praktikákat. Meg kell követelni a határozatok torzításmentes végrehajtását, és vállalni kell az ebből adódó átmeneti konfliktusokat A munka megjavítása minden szinten új stílust követel. A figyelmet mindenekelőtt a feladatokra, az optimális megoldás kiválasztására és megvalósítására kell összpontosítani. Fel kell hagyni a rossz adottságokra, a támogatások és kedvezmények hiányára való hivatkozásokkal. Ugyanakkor minden vállalat és intézmény kötelessége, hogy küzdjön az eredményes működés feltételeiért a határozatok torzításmentes végrehajtásáért. Az elmúlt év december 28-án a Központi Bizottság nagy jelentőségű állás- foglalást fogadott el a műszaki fejlődés meggyorsításáról, és a tudományos kutatás eredményességének fokozásáról. Ez az állásfoglalás tulajdonképpen a novemberi határozathoz kapcsolódik, mivel a termelés hatékonyságát és a termékek versenyképességét alapvetően a műszaki fejlettség színvonala, a gazdaság innovációs készsége és képessége határozza meg. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a műszaki haladás gyorsítása kiemelt jelentőségű, nem halasztható feladat, amelynek végrehajtásától alapvetően függ szocialista társadalmi rendszerünk erejének további növekedése, a népgazdaság teljesítményének javulása, és ennek eredményeképpen a társadalmi jólét kedvező alakulása. Szeretném hangsúlyozni, hogy a műszaki fejlesztés elsősorban eszköz a különböző társadalmi és gazdasági feladatok megoldásában. Alapvető célja, hogy szolgálja a társadalmi szükségletek jobb kielégítését, a szocialista társadalom erejének növelését. Ezért a műszaki fejlesztést nem önmagáért, hanem a társadalmi haladásban betöltendő funkciójának érvényesítéséért, az általa elérhető gazdasági eredményességért kell ösztönözni. A műszaki fejlődés számára nélkülözhetetlenek az új ismereteket, jelenségeket, törvényszerűségeket feltáró tudományos alapkutatások eredményei. Az új felismerések meglepő és radikális változásokat okozhatnak a meglevő technológiákban. Ezek azonban csak nehezen prognosztizálhatók, a nagy áttörések sokszor nem ott következtek be, ahol azokat megjósolták. Ennek ellenére az tapasztalható, hogy ■ korunkban erősen lerövidült még a legelvontabb tudományos eredmények esetében is az az idő, árbi a gyakorlati felhasználásig eltelik. A gyors változásokra csak akkor tudunk megfelelően reagálni, ha fokozzuk a hazai tudományos kutatás újat teremtő képességét. El kell érni, hogy a hazai tudományos kutatás sokkal közvetlenebbül segítse az új, korszerű gyártási eljárások bevezetését, a termékszerkezet korszerűsítését, a gyártmányszerkezet korösszetételének javítását, a világszínvonalú termékek kifejlesztését. A műszaki fejlődés felgyorsulása elképzelhetetlen a műszaki értelmiség teljesítmények szerint differenciált, kimagasló anyagi és erkölcsi megbecsülése nélkül. Nyilvánvaló, hogy a vállalatoknál és intézményeknél, ahol a legközvetlenebbül megítélhető a műszaki alkotómunka értéke, ott lehet és kell az eddiginél jóval többet a műszaki teljesítmények anyagi, erkölcsi elismerése érdekében. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok és intézmények legjobb meggyőződésük szerint így járhassanak el, arra van szükség, hogy a központi irányítás a vállalati és intézményi jövedelem- és keresetszabályozás eszközeivel segítse, kényszerítse az ilyen magatartást. A pályakezdő műszaki értelmiség fizetését pedig úgy kell megállapítani, hogy a mérnöki szakma vonzereje valódi jelentőségének megfelelően növekedjen. A munkaszellem javításának sokrétű feladatai között szólni kell az eszmei elkötelezettség erősítésének fontosságáról. Ismeretes, hogy a belső eszmei szilárdság, a meggyőződés számottevő hajtóerőt képvisel a munkában. A vonzó társadalmi célkitűzések, a nemzeti összefogást igénylő erőfeszítések, a szocialista építőmunka céljai kedvezően befolyásolják mind az egyéni, mind a közösségi magatartásformákat. Erről az utóbbi időben mintha kevesebbet beszélnénk, pedig az embereknek szükségük van mozgósító erejű perspektívákra; szükségük van arra,, hogy érdemesnek érezzék a tudás, a műveltség elsajátításáért az erőfeszítéseket, a jó ügyért folytatott küzdelmet E szmei elkötelezettségünk erősítésében nagy feladat hárul a kommunistákra. Oly korban élünk, amikor a szocializmusról alkotott felfogásunkban új alkotó elemek erősödnek meg, amikor a marxista—leninista meggyőződés és a forradalmi elkötelezettség újból és újból történd megerősítése önálló gondolkodást sokoldalú ideológiai munkát követei. Cselekednünk kell, az idő sürget
