Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
NÉPÚJSÁG 1987. április 4., szombat o Ellenállók és antifasiszták találkozója Békéscsabán Több éves hagyomány, hogy az MSZMP, illetve a KISZ Békés Megyei Bizottsága közösen találkozót szervez a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Békés megyei csoportja tagjainak. Tegnap az ellenállók és antifasiszták a KISZ békéscsabai politikai képzési központjában találkoztak egymással. A megjelenteket Enyedi G. Sándorné, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának társadalmi aktívája köszöntötte, majd Tóth Károly, a megyei párt- bizottság munkatársa tartott tájékoztatót — képünkön — a közelmúltban Szegeden megtartott elméleti tanácskozásról, amelyen napjaink szocializmusának legaktuálisabb kérdéseit vitatták meg a tudósok és politikusok. Az előadó ismertette a KISZ KB Jövőnk a tét című felhívásának célkitűzéseit is. A találkozó baráti beszélgetésekkel ért véget. Fató: Gál Edit Hálastaféta és megemlékezés Gyulán Gyulán felszabadulási megemlékezést tartottak tegnap délelőtt a 613. Számú Munkácsy Mihály Szakmunkásképző Intézet és a városi KISZ-bizottság szervezésében a Felszabadulási emlékligetben. A városban többéves hagyomány, hogy ez a felszabadulási megemlékezés Hálastafétával kezdődik. A város középiskoláinak képviselői tíz-tíz fős csapatokban . váltófutással mérik össze gyorsaságukat. A csapatok az Április 4. térről indulnak és az emlékligetben szakítják át a jelképes célszalagot. Idén sem volt ez másként. Hét csapat indult és a legügyesebbnek a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium A-csapata bizonyult, képviselőjüknek, dr. Szigeti Zoltán, a Gyulai Sportegyesület baráti körének elnöke adta át a vándorserleget. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött, majd a szakmunkásképző intézet tanulói — Mózsik Zsuzsanna, Knyihár Gábor és Páger Márta — versekkel és ünnepi megemlékezéssel méltatták április 4-e jelentőségét. Végül a jelenlévők képviselői megkoszorúzták az emlékművet. L. S. A középiskolások képviselői elhelyezik koszorújukat az emlékműnél Fotó: oái Edit Iskolaegészségügy Napközi vagy iskolaotthon ? 1984. decemberében kezdték meg Békéscsabán a Köjál szakemberei azt a felmérést, mely azt vizsgálta, vajon a napközis, vagy az iskolaotthonos tanítási rendszer a tökéletesebb. A kísérlet a közelmúltban fejeződött be, az eredményekről dr. Bélteky Csabáné, a Köjál gyermek- és ifjúsághigiénés osztályának megbízott vezetőjét kérdeztük. — Hogyan zajlott le a vizsgálat, kik voltak a „kísérleti alanyok”? — Békéscsabán a 10-es és 11-es Sz. Általános- Iskolában első, második, harmadik osztályos gyerekeket figyeltünk meg. Tanítás előtt és után kitöltettük velük az úgynevezett Kocka—Bour- don-tesztet, ami tulajdonképpen a fáradtság és a koncentrálóképesség mérésére alkalmas. — Mi lett a felmérés végeredménye? — Egyértelműen egyik tanítási rendszert sem igazolta a vizsgálat. Megítélésünk szerint mindenhol azt a módszert kell alkalmazni, amihez adottak a lehetőségek és amiben hisznek a pedagógusok. A siker kulcsa a legtöbb esetben a jó pedagógus, akár napközis, akár pedig iskolaotthonos rendszerben tanít. — Végeztek-e hasonló felmérést mostanában? — Igen. A megyeszékhely József Attila Általános Iskolájában vizsgáltuk a heti váltásos és a gurulóváltós tanítási rendszer közötti különbségeket. (A heti váltásos rendben egyik héten délelőtt csak reál, délután pedig csak humán tárgyakat tanulnak a gyerekek, a következő héten pedig fordítva; míg a gurulóváltósnál ez a csere naponta történik.) Itt azt kellett kideríteni, hogy a váltótanítás károsan befolyásolja-e a gyerekek önállóságát. Egyes vélemények szerint azok a diákok, akik a váltótanításos rendben tanultak, a későbbiekben nehezen tanulnak egyedül. Az eredmények ennek az állításnak az ellenkezőjét bizonyították. — A gyerekek koncentráló képességét bizonyára sok külső hatás befolyásolja. Hallhatnánk ezekről? — Érdekes volt például, hogy egy délutáni mozilátogatás előtt mennyire figyelmetlenek a gyerekek. Ezt a várakozás izgalmaival magyaráztuk. A reggeli teljesítőképesség romlása a kialvatlanság, a kimerültség velejárója. — Mennyire jók az órarendek és a napirendek? — A helyes az lenne, ha az órarendet összeállító pedagógus figyelembe venné, hogy a nehéz órák nem duplázódhatnak, lehetőleg ne kerüljenek délutánra, és a különböző „fajsúlyú” órák megfelelő arányban váltogassák egymást. Túl sok időt fordítanak tanulásra a gyerekek, és keveset töltenek friss levegőn, a szabadban. — Milyen módon juttatják el tapasztalataikat az iskolákhoz? — Az elsőként említett vizsgálatot az Országos Pedagógiai Intézet és az Országos Egészségnevelési Intézet szervezte, így itt mondtuk el tapasztalatainkat, valamint rendszeresen tartunk beszámolókat a pedagógusok továbbképzésein. Több tanítóról tudunk, aki már a mi eredményeinket felhasználva állítja össze az órarendeket. Reméljük, a közeljövőben égyre többen követik majd példájukat! (gajdács) fl SZOT elnökségének ülése Kitüntetések mezőgazdászoknak Tegnap délután Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében ágazati kitüntetéseket adtak át hazánk fel- szabadulásának 42. évfordulója alkalmából. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott „Kiváló Munkáért” elismerésben 79-en részesültek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa „Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért” kitüntető címét heten kapták meg. Ugyanezt a kitüntetést négyen a TOT székházában vehették át A SZOT elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen a fogyasztók érdekvédelmének helyzetéről, a szakszervezeti társadalmi ellenőrzések továbbfejlesztéséről tárgyalt. A testület megvitatta azt a javaslatot, hogy a kereskedelemben már jól bevált- társadalmi ellenőrzéseket a lakossági szolgáltató hálózatra is kiterjesszék. A szak- szervezetek társadalmi aktivistái eddig csak esetenként és egyedi megbízólevél alapján ellenőrizhették, hogy a szolgáltató szervezetek betartják-e a fogyasztók érdekeit védő, például a megrendelők tájékoztatására, a szolgáltatások színvonalára, a vállalási határidőkre és a díjakra, valamint a jótállásra vonatkozó előírásokat A dolgozók azonban egyre inkább igénylik, hogy a szak- szervezetek a szolgáltatások területén is erősítsék érdek- védelmi tevékenységüket. A szakszervezeti aktivisták bevonását az ellenőrzésekbe a kormányzati szervek is szorgalmazták. Az elnökség az előterjesztést elfogadta. Ezzel összefüggésben módosította a szakszervezetek társadalmi ellenőrzésének működési szabályzatát és bővítette a társadalmi ellenőrök jogkörét. Döntött arról is, hogy a társadalmi ellenőrök idén esedékes választását június 30-ig tartják meg a munkahelyi szakszervezeti szerveknél. Új külkereskedelmi közös vállalat alakalt Kiváló társadalmi munkások kitüntetése „A településfejlesztő társadalmi munka és a tanácsi éves gazdasági feladatok szervezett teljesítése az elmúlt évben a korábbiaknál is jobban összekapcsolódott, s jelentős eredményekkel szolgálták a megyeszékhely fejlődését” — mondotta Bla- hut Lajos tanácselnökhelyettes azon a tegnap délutáni békéscsabai ünnepségén, amelyet a városi tanács és a Népfront városi bizottsága rendezett a „Békéscsaba városért” és a „Kiváló Társadalmi Munkáért” kitüntetések átadására. A városi tanács dísztermében megtartott ünnepségen, melyen részt vett dr. Szemenyei Sándor, a városi pártbizottság titkára, Blahut Lajos méltatta a kisebb-nagyobb közösségek és a városunkért tenni kész állampolgárok társadalmi munkájának Békéscsabát szépítő-gyarapí- tó eredményeit. Emlékeztetett arra, hogy az 1985-ös eredmények alapján tavaly elnyerte a város a HNF Országos Elnöksége által alapított Nemzeti Zászlót. S mit hozott 1986? A társadalmi munka érték^ 240 millió forintot tett ki, egy lakosra tehát mintegy 3400 forint jut. Ezen belül az állampolgárok több mint 128 millió forint értékű munkát végeztek, a szervezetek, vállalatok 34,5 millió forint értékkel járultak hozzá ily módon a megyeszékhely gyarapításához, s az egyéni pénzbefizetés meghaladta a 63 millió forintot. Jelent mindez konkrétan több mint 14 ezer méter járdát, 5200 méter utat, több mint fél kilométer szennyvízvezetéket, csaknem 44 ezer méter gázvezetéket — 1886 család térhetett át korszerű fűtésre — továbbá több mint 11 ezer négyzetméter parkot, összességében; a város -lakosságának életmódjában további fejlődést. Az ünnepségen ezután Sa- sala János tanácselnök és Szabó Lászlóné, a HNF városi titkára kitüntetéseket, jutalmakat adott át a településfejlesztési társadalmi munkában élen járóknak. A „Békéscsaba Városért” kitüntetést kapta Bencsik Ilona, a Szabó Pál téri általános iskola közművelődési felelőse, kerületi párttitkár (képünkön), valamint a ba- lassi Táncegyüttes. T. I. Faló: Qál Edit , Megkezdte működését az Interrias új Külkereskedelmi Közös Vállalat, mely a bőrkesztyűkhöz használatos bőráruk és kellékek importjával, illetve a bőrkesztyűk exportjával foglalkozik. Az importáruk jelentős része érkezik fejlődő országokból, így Indiából, Pakisztánból, a közös vállalat bővíteni kívánja e beszerzési formát a bangladesi és indonéziai üzleti kapcsolatok kiépítésével. A magyar bőrkesztyűgyártás legnagyobb üzeme, a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat több hasonló profilú szövetkezettel és a bőripart termékeket eddig is exportáló Tannimpex Bőrés Szőrme Külkereskedelmi Vállalattal alakította meg az új közös vállalatot. Ezentúl együttesen mozgósítják pénzeszközeiket a szakágazat hatékonyabb importja, exportja érdekében. A közösen elért nyereségből a tagvállalatok részesedést kapnak, s ez bővítheti fejlesztési lehetőségeiket is. A Tannimpex szakapparátusával, piaci ismereteivel is hozzájárul a közös vállalat sikeres működéséhez. A termelés és a külkereskedelem szorosabb kapcsolatától azt várják, hogy az eddigieknél gyorsabban jelenhetnek meg új termékekkel a külföldi piacokon. lugoszláv—magyar gabonanemesítő kooperáció Újszerű vállalkozás született a magyar—jugoszláv határ menti kooperációban: az Újvidéki Gabonatermesztési Kutatóintézet és a Szaj- ki Béke Tsz együttműködik a Jugoszláviában kinemesített búza- és árpafajták magyarországi vizsgálatára, honosítására, elterjesztésére. Evégett a vajdasági intézet kísérleti telepet működtet a baranyai gazdaságban. A legjobb gabonafajtákat — állami elismerés esetén — Szajkón fogják szaporítani, s ehhez Újvidékről kapják a szükséges alapanyagot. A jugoszláv búzafajták jól ismertek a magyar mező- gazdaságban. A hetvenes években Újvidékről hoztuk be az első intenzív, bőtermő búzákat, a Száva és a Biszerka, majd a Rána fajtákat. Meghonosításuk, elterjesztésük nyitotta meg az utat ahhoz, hogy a hazai búzatermelés világszínvonalra emelkedjen. A Szajki Béke Tsz régóta közvetlen kapcsolatot tart fenn a jugoszláv kutatóintézettel, amelynek új búzafajtáiból rendszeresen kap vetőmagot. Ez az együttműködés is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság az ország egyik legjobb búzatermelő üzemévé vált: évről évre héttonnás átlagtermést takarít be. A Béke Tsz ötven hektáros fajtakísérleti telepet hozott létre, ahol jelenleg mintegy negyven gabonafajtát vizsgálnak, köztük 7 búza- és 2 árpafajtát Újvidékről. A jugoszláv búzák eddig jó állták a versenyt Szajkón, tavaly például az első tíz fajta között hat újvidéki nemesítésű volt, közülük a Rodna az aszály ellenére hektáronként nyolctonnás termést hozott első osztályú minőségben. A most megkötött együttműködési szerződés, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is jóváhagyott, új lehetőségeket nyit meg a hazai gabona- termelés előtt.
