Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
I SHAME* 1987. április 25., szombat 0 fejlesztés lehetőségei Nyugatnémet asztalok gyomai lábakon A Gyomaendrődi Fa- és Építőipali Szövetkezet bútorüzeme tavaly mintegy 60 millió forint értékű kárpitos ülőgarnitúrát, heverőt, szekrénysort és előszobabútort készített. Az üzem nyeresége 6 és fél millió forint volt, abból a különféle jövedelemelvonások után körülbelül 700 ezer forint maradt a szövetkezet kasszájában. * * * — Ilyen elvonás mellett szinte lehetetlen bármilyen fejlesztésbe belekezdeni — mondja Gonda Károly, a szövetkezet elnöke. — Egyetlen lehetőségünk van: a tőkés export növelése és a kooperáció fejlesztése. Kisbútorokat, komódokat, előszobagarnitúrákat, fogasokat, asztallábakat adunk el az Ar- tex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül az NSZK-ba. Két éve — 1985-ben — még csak 4,5 millió forint volt a tőkés exportunk, tavaly pedig a 21 milliót is túlléptük. Erre az évre a szerződések szerint már 25 millió forint értékű árut vásárolnak a nyugatnémet IMK és Stein- hoff cégek. A szövetkezet évek óta gyűjtögette a pénzt új, modern faipari gépek vásárlására; a nyereséget azonban minduntalan felszippantotta a jövedelemszabályozás. így aztán beruházási pénz híján lízingelni voltak kénytelenek. — Pályázatunkat a tárcaközi bizottság elfogadta, s most, április végére már üzembe állhat egy csiszoló, egy félautomata másoló- maró, egy tiplibelövő gép és egy szárítóberendezés. Az előbbiek olasz, az utóbbi holland gyártmányú; értékük 3 millió forint. Ezek a gépek szükségesek ahhoz, hogy a fentebb említett pályázatban általunk vállalt tőkésexport-termelést — évről évre, a minőség megtartása mellett — növelni tudjuk. Április elsejétől a tölgyfa ára 12 százalékkal, a furnérok 14—18 százalékkal emelkedtek. Az árváltozások mintegy másfél milliós költségnövekedést okoznak a szövetkezet bútorüzemének. A belföldön értékesítendő késztermékek árkalkulációja most készül, s emellett a szövetkezet vezetése a termék- szerkezet megváltoztatására is készül. A skandináv stílusú ülőgarnitúrák még mindig kelendőek, ezek gyártását tovább folytatják. Ám a 4 és fél méter hosz- szú szekrénysorok készítését befejezik. Ehelyett egy saját tervezésű fenyőfa hálószobagarnitúrát dobnak piacra, miután az őszi BNV-n a szakmának és a vásárlóknak is bemutatták. — Az IMK-val kötött szerződés alapján három művezetőnket két-két hétre az NSZK-ba várják, ahol tanulmányozhatják az ottani minőségi követelményeket, szempontokat. Emellett meglátogatják majd a nyugatnémet partner 6 nagy gyárát is, ahonnan jó ötleteket, hasznos ismereteket szerezhetnek. Üzemvezetőnk májusban ellátogat az IMK házivásárra. Itt lehet megfigyelni a következő évek bútorgyártásának új irányzatait, a stílusokat, melyeket állandóan figyelemmel kell kísérni, hogy a jövőben is jelentkezzenek termékeinkért a külföldi partnerek — mondta végül Gonda Károly. * * * Az új beruházásokról sem mondtak le a szövetkezetben. Szabászműhelyt szeretnének építeni, emellett meg akarják oldani a hulladékanyag feldolgozását, briket- tezését is. H. E. Az előszobabútorok vásárlója az NSZK Fotó: Szőke Margit unoi AZ ENDRODI CIPÉSZSZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE pályázatot hirdet ELNÖKI munkakör betöltésére Az elnököt a szövetkezet közgyűlése választja meg meghatározott időre, a választási ciklus végéig, 1989-ig, ezt követően 5 évre. Az elnök a szövetkezet működését és gazdálkodását a jogszabályoknak, a közgyűlés, a küldöttgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítja. Az „A” kategóriás szövetkezet női lábbeliket termel, árbevétele évi félmilliárdos nagyságrendű. Az elnök havi alapbérét a vezetőség javaslata alapján a küldöttgyűlés hagyja jóvá, a besorolás figyelembevételével. Az elnökkel szemben támasztott követelmények: A tartós, eredményes gazdálkodás biztosítása, a piaci helyzet, ezen belül a tőkés piac stabilizálása, a szövetkezet irányítása és korszerűsítése. A munkakör betöltésének feltételei: Felsőfokú állami és legalább középfokú politikai végzettség, 5 éves vezetői gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A pályázat tartalmazza: A jelentkező részletes önéletrajzát, eddigi munkájának, vezetői tevékenységének ismertetését, a követelményekkel kapcsolatos részletes elképzeléseit, jelenlegi munkahelyének, munkakörének, jövedelmének, szakmai tevékenységének leírását, jelenlegi és korábbi munkahelyeinek, beosztásainak, valamint szakmai és pplitikai végzettségét tanúsító okiratainak másolatát, erkölcsi bizonyítványát. Lakás megoldható! A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad a szövetkezet személyzeti vezetője. Telefonszáma: (67) 31-155. A pályázatokat május 20-ig küldjék a személyzeti vezető részére, levélcím: 5502 Gyomaendrőd, November 7. tér 1. A pályázatokat bizalmasan kezelik, a vezetőség döntéséről a pályázók írásos értesítést kapnak. Ifjú zöldségtermesztők Megyénk, közelebbről a gyulai kertészeti szakközépiskola volt a házigazdája április 22-23-án a zöldség- termesztő szakma kiváló tanulója versenynek. Az elméleti és gyakorlati feladatok megoldása után április 23-án, tegnap délután volt az eredményhirdetés. Az országos versenyen első helyezést ért el Berkecz László, a szentesi mezőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézet tanulója, második lett Száraz Erzsébet, a kecskeméti Kocsis Pál Szakmunkásképző Intézet diákja, harmadik fjedig Jakab Erzsébet, a jászapáti mezőgazdasági szakmunkásképző intézet hallgatója. A kiválóan szervezett kétnapos verseny első hat helyezettje között végzett egy Békés megyei fiatal is. A zöldségtermesztő szakma kiváló tanulója verseny első hat helyezettje vizsga nélkül kap szakmunkás-bizonyítványt. Beszédes számok A gazdasági-pénzügyi ellenőrzések tapasztalatai A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban — a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóságának Békés Megyei Igazgatósága jelentése alapján — értékelte a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés 1986. évi tapasztalatait. A Békés megyei igazgatóság az elmúlt évben százharminc- kilenc vállalatnál és szövetkezetnél ellenőrzött és megvizsgálta 731 belföldi társaság adózását is. A cél és témavizsgálatok során felmérték a megyénkben tevékenykedő gazdálkodó egységek cselekvéseit motiváló tényezőket és a szabályozómódosítások gazdálkodásra gyakorolt hatásait. Folyamatosan értékelték a vállalatok és szövetkezetek pénzügyi gazdálkodásának legfontosabb tendenciáit, tapasztalatait. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzésekről, a belőlük levonható következtetésekről dr. Orosz Tivadar igazgatót kérdeztük. — 1986-ban az ország gazdasági teljesítményei elmaradtak a várakozástól. Elmondható-e ugyanez a Békés megyében tevékenykedő gazdasági egységekről, vagy szűkebb hazánkban az országosnál jobb eredményeket értek el a vállalatok, szövetkezetek? — A Békés megyei eredmények jobbak az országosnál. A 219 Békés megyei vállalat, szövetkezett 1986. évi 89,4 milliárd forintos nettó árbevétele 5,1 százalékkal haladja meg az 1985. évit, az országos növekedési ütem csak 4,4 százalékos volt. A megye összes kivitele 17,2 százalékkal nőtt — országosan 1,5 százalékkal (!) — lényegesen meghaladva a nettó árbevétel növekedését. Megyénk exportja 4,6 milliárd forint volt. Exportár- bevételünk 41 százaléka rubel-, 59,3 százaléka konvertibilis elszámolású bevételekből tevődik össze. Szembetűnő, hogy rubelárbevételünk az országos 7,8 százalékos növekedéssel szemben 41 és fél százalékkal bővült. Ugyancsak kedvezőbb a képünk az országosnál a konvertibilis export árbevételénél. A megyei növekedés 4,8 százalékos, míg országosan 4,4 százalékos csökkenést kellett regisztrálni! — A bővülő árbevétellel és kivitellel párhuzamosan hogyan alakultak a termelési költségek? — Az összes költségek megyénkben az árbevétel növekedésével és az országos átlaggal azonos mértékben, 5,1 százalékkal nőttek. A legnagyobb mértékű költségnövekedés a kereskedelmi ágazatban következett be. A fel nem osztott költségek nagyobb mértékben növekedtek, mint az összes költségek, de az előző évben megfigyelt növekedési különbség nagymértékben mérséklődött. — Az előzőekből arra következtethetünk, hogy a Békés megyei gazdálkodó egységek az országosnál nyereségesebben gazdálkodtak, így volt ez a valóságban is, és ha igen, mennyivel volt kedvezőbb a Békés megyei kép? í— A mérlegbeszámolóban kimutatott 5 milliárd 12 millió forintos nyereség és a 90,5 millió forint veszteség egyenlegeként a megye gazdálkodói 4 milliárd 921,5 millió forint nyereséget értek el 1986-ban, 24 és fél százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az országos növekedés mindössze 4,9 százalékos volt! Ha ágazatonként vizsgáljuk az eredményeket, akkor kiderül, hogy az iparban nálunk 23 százalékkal nőtt átlagosan a vállalatok nyeresége. (Az ágazaton belül egyedül az építőiparban következett be csökkenés.) A legdinamikusabban az élelmiszeriparban nőtt a nyereség, csaknem 41 százalékkal. Tavaly egyedül a Gyomai Kötőipari Szövetkezet lett veszteséges. A kiélezett piaci helyzetben nem tudta a szövetkezet felvenni a versenyt. A mérleg szerinti nyereség a mezőgazdaságban is az országosnál dinamikusabban nő!tt. Országosan 10,4 százalékkal, megyénkben 30,2 százalékkal. A veszteség 23 százalékkal csökkent, országosan 1,4 százalékkal növekedett. így egyenlegében 33,7 százalékos növekedés következett be. Ezt jelentősen befolyásolta, hogy a nagyüzemek tudatosabban gazdálkodtak, gazdasági megfontolásokból szelektálták ágazataikat. Tavaly például több napraforgót, kukoricát és rizst vetették. Az állattenyésztésben pedig növelték az állati eredetű melléktermékek felhasználását a takarmányozásban. A veszteséges ágazatokat felszámolták. A mezőgazdasági nagyüzemek az alaptevékenységen kívüli tevékenységükben a jól jövedelmező ágazatukat fejlesztették, és visszafejlesztették a nem gazdaságos, kevésbé jövedelmező vállalkozásokat. Termelésüket csökkenő létszámmal növelték, ami ugyancsak a jövedelmezőségüket javította. — Az elért eredményeket milyen további tényezők befolyásolták? — A megye gazdálkodóinak eredményében, érdekeltségi forrásainak alakulásában közrejátszott még a költségvetési befizetések és támogatások alakulása is. A befizetési kötelezettség 1986-ban 7,1 milliárd forint volt, 9,1 százalékkal több, mint 1985-ben, ugyanakkor 3.8 milliárd forint támogatást kaptunk, ami 35 százalékkal magasabb az 1985. évinél. Igaz, a támogatások ttöbb mint felét az élelmiszeripar kapta. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor a támogatások mintegy 27 százalékkal gyarapodtak. — Közismert tény, hogy a megye lakossága évről évre csökken. Elmondható-e ez a munkát vállalókról is? — A gazdálkodó egységek átlagos állományi létszáma 2 ezer 200-zal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A keresetek 4,7 százalékkal emelkedtek az országos 4,9 százalékkal szemben. Az egy főre jutó kereset 67 ezer 129 forint volt, az országos pedig 75 ezer 410 forint. A számokból kiderül, hogy a megyében dolgozók gazdasági teljesítményeit nem követte a keresetek növekedése, sőt, elmaradt az országostól. — Hogyan összegezhetnénk röviden a gazdasági pénzügyi ellenőrzések tapasztalatait? — A Békés megyei gazdálkodók összességében képesek voltak a szabályozó- változások követésére, belső tartalékaik feltárásával javították gazdálkodásuk hatékonyságát, az országos átlagnál jobb termelési, export- és pénzügyi eredményeket értek el. Ezek az eredmények azonban viszonylagosak, a jövedelem- termelő képességünk jelenleg is rosszabb az átlagosnál. — A megyei igazgatóság hogyan ítéli meg a termelő egységek gazdálkodásának szabályszerűségét? — Ellenőrzéseink során a termelőegységek által kimutatott vállalati, szövetkezeti eredményeket a korábbinál nagyobb összeggel, ösz- szesen — pluszban és mínuszban — háromszázhetvenötmillió forinttal módosítottuk. A növekedés elsősorban a Délép leányvállalatánál feltárt 60,2 millió forintos és a Bélmegyeri Üj Barázda Tsz-nél kimutatott 140.8 millió forintos eltérésből tevődik össze. Az alapokat módosító megállapítások 31 millió forinttal csökkentek. Kimutattunk 6 millió forint adóhiányt és 8 millió forint adótöbbletet. Sajnos, egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél a nyilvántartások hiányossága miatt változatlanul nehéz az ellenőrzés. A vezetők egy része ma sem fordít kellő figyelmet az előírások precíz betartására. Ez ellen a szemlélet ellen a jövőben erőteljesebben lépünk föl, indokolt esettben megszigorítjuk a bírságolási gyakorlatot. Lovász Sándor Halászati szakemberek Szarvason A Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet rendhagyó kezdeményezéssel lépett a hazai tógazdaságok vezetői, szakemberei elé. Miután számba vette a hazai haltermelés helyzetét, fórumot propagált az érdekeltek részvételével. Az volt a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a haltermelésben tapasztalható visszaesés megállítására a rendelkezésre álló üzemi eszközök és a tudományos életben elért kutatási eredmények jobb felhasználásával. A meghívottak szinte kivétel nélkül ismerték a feldolgozandó témát. Tisztában voltak saját üzemük gazdasági helyzetével, és azzal a . közgazdasági környezettel, mely az ágazat termelését kissé lebénította. Mégis csaknem 120-an jötttek el az országos halászati fórumra. A tanácskozás jelentőségét növelte, hogy a hazai haltermelést nem egyoldalúan, az üzemi érdekek oldaláról közelítették meg, hanem a valóság talaján nőtt gondok megoldására, a kutatás eredményeire alapozva, a termelés növelésének lehetőségeire is rámutattak. Kicserélték tapasztalataikat a víz minőségének alakulásáról, keresve a haltermelést előnyösen szolgáló megoldásokat, helyi (tapasztalatokat, együttműködéseket. Bírálták azokat az áltakarékos intézkedéseket, melyek a korszerű haltápok vásárlásának visszafogását tartalmazzák, ami a csökkenő termelés egyik okozója. A termelés költségei ugyanis folyamatosan növekednek, s ha ezzel nem tart lépést a termelés, a hozamok nemcsak mennyiségre, hanem minőségre is változnak. A termelés jelentős tartalékait jelentik a kutatásban elért eredmények, melyek jó része alig, vagy egyáltalán nem került át a gyakorlati életbe, nem vált termelő erővé. A szarvasi intézet olyan államilag elismert pontyfajtákkal rendelkezik, melyek alkalmasak a hazai tógazdaságok vízfelületének hatékonyabb kihasználására. Ezek mellett olcsó technológiákat is ajánlottak átvételre, alkalmazásra. Ezek segítségével a jelenlegi halhústtermelésen aránylag gyors ütemben lehetne javítani, helyrehozva azt a hátrányt, amibe a korábban világviszonylatban is elismert magyar haltermelés az utóbbi években sodródott. Figyelmet érdemel a HA- KI azon törekvése is, hogy rákérdezett a résztvevőkre: milyen irányba folytassák a kutatást, mihez milyen érdekei fűződnek a termelőknek, esetleg a helyi gondok, problémák megoldásában az intézettől milyen konkrét segítséget várnak? A szarvasiak ugyanis hajlandók kutatási programjukat rugalmasan kezelni, azon olyan változtatásokat tenni, amit a gyakorlat, a tógazdaságokban folytatott munka igényel — tájékoztatta szerkesztőségünket Müller Ferenc igazgató. D. K.
