Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-24 / 96. szám
1987. április 24., péntek o Ülést tartott a megyei tanács Kormányszóvivői értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) adatként a lakásellátás és -gazdálkodás, az általános és középfokú oktatás, az egészséges ivóvízellátás és a fekvőbeteg-ellátás javítását határozta meg. Ezekre a tanácsok több mint 700 millió forintot fordítottak. Az összes lakásépítés meghaladja a tervezettet, ezen belül a bérlakásépítés kismértékben elmarad attól. A területelőkészítésre a tervezettnél kevesebbet fordítottak a tanácsok. E lemaradás pótlása szükséges, mert csak így biztosított a későbbiekben tervezett gyorsabb ütemű fejlesztés. A fiatalok és nagycsaládosok lakáshoz juttatásának éves programja túlteljesült. Támogatásra a 29 millió forint hitelen felül a tanácsok saját pénzeszközeikből 6 millió forintot fordítottak. Az egészségügy területén a kórházrekonstrukció folytatása jelentette a legnagyobb feladatot. Ez a tervezettnek megfelelően halad. A kulturális ellátásban kiemelt feladat a középfokú és általános iskolai oktatás feltételeinek javítása. Az előbbiek- a tervekben foglaltaknál gyorsabb ütemben, míg a középfokú oktatás létesítményei lassabban valósulnak meg. Ez kedvezőtlen, mert a középfokú oktatásban a demográfiai hullám feszültségeit növeli. A víz- gazdálkodásban a minőség- javító beruházások jelentették a legnagyobb munkát. A terveknek megfelelően fejlődött a helyi közlekedés, a hírközlés, a kereskedelem. A vitában felszólalt Szűcs Lajos, a számvizsgáló bizottság elnöke, aki a bizottsági üléseken elhangzottakat összegezve hangsúlyozta, hogy a gondok, nehézségek ellenére is történt előrelépés. Ezt állapította meg elfogadva a beszámolót a testület is, hozzátéve, hogy az idei feladatok megoldása a tavalyinál is nagyobb erőfeszítést igényel mindenkitől. Ä harmadik téma fontosságát bizonyítja, hogy az országgyűlés a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló 1985. évi határozatában előírta, tovább kell folytatni a gazdasági fejlődésben elmaradt térségek felzárkóztatását. A Minisztertanács a múlt év novemberében hozott határozatával fogadta el a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének hosszú távú programját. A megyei tanács a múlt év áprilisában önálló napirendként foglalkozott a témával, az említett Minisztertanácsi határozat pedig újabb lendületet adott a munkához. A program mostani vitájához — melyre meghívták az érintett települések tanácselnökeit, az elöljáróságok vezetőit — Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Mint ismeretes, Békés megyében több szempont együttes mérlegelése alapján a gazdasági fejlődésben elmaradottnak három térség 17 települését jelölték ki. Délkeleti térség: Nagykamarás, Almáskamarás, Dombiratos, Lökösháza, Kevermes, Magyardombegy- ház, Kisdombegyház. Északkeleti térség: Körösújfalu, Zsadány, Üjszalonta, Mezögyán, Geszt, Biharugra, Kö- rösnagyharsány. Északkeleti térség: Bucsa, Kertészsziget, Ecsegfalva. A települések közül 11-ben a népesség csökkenése eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. Kedvezőtlen a népesség kor- összetétele, a 60 éves és az idősebb korúak aránya 22 százalék. Az aktív keresők csaknem 30 százaléka lakóhelyén kívül talál munkalehetőséget. Az elmaradott területeken 11 ipartelep található, amely mindössze 281 embert foglalkoztat. A 13 mezőgazdasági nagyüzem közül négy kedvezőtlen adottságú. A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemtermelő képességének növelésére komplex meliorációs program megvalósítása folyik. Eszerint az elmaradott térségekben több mint 26 ezer hektáron 540 millió forint ráfordítással kell üzemi komplex meliorációt megvalósítani. Az iparra vonatkozóan két követelményt kell szem előtt tartani, egyrészt csak a hatékony és jól jövedelmező tevékenységet célszerű fejleszteni, másrészt ezeknek elő kell segíteniük a területi és helyi foglalkoztatás lehetőségeinek bővítését. A már meglévő szűk ipari bázis stabilizálása, bővítése, és a bedolgozói, háttéripari tevékenység fejlesztése lehet reális cél. Mindhárom térség egyidejű fejlesztése mellett a legsürgetőbb az északkeletbékési terület foglalkoztatási feltételeinek javítása. Az infrastruktúrában a közlekedés fejlesztése, utak építése, a hírközlésben a telefonhálózat javítása a cél. A VII. ötéves tervben folyamatosan kiváltják a kézi kapcsolású központokat folytonos szolgálatot teljesítő automatákkal. Két település — Üjszalonta és Lökösháza — a távhívó hálózatba is bekapcsolódik. Javul az ivó- vízellátás Kisdombegyházán, Magyardombegyházán, Dombiratoson, Mezőgyán- ban, Ecsegfalván Kertész- szigeten, Üjszalontán. A kereskedelmi ellátás javítására e térségekben az elmúlt három évben 14,5 millió forintot fordítottak. A következő esztendőkben mintegy 7 millió forintos költséggel Biharugrán, Geszten, Almáskamaráson, Dombiratoson, Kevermesen, Ecsegfalván várható hálózatbővítés. A gazdasági bázis erősítését szolgálja a területfejlesztési és -tervezési alap, amely kiegészítő jellegű pénzügyi forrás. Békés megye a középtávú tervidőszakban ebből 100 millió forint fölötti összeggel számolhat. A megyei tanács a VII. ötéves tervben az elmaradott térségek támogatására 30 millió forintot hagyott jóvá. A minisztériumok ösz- szességében mintegy 250 millió forinttal járulnak hozzá a program végrehajtásához, amelyből 200 millió forint a meliorációhoz nyújtott állami támogatás. A vitában felszólalt Győrit Károly, a Teszöv titkára, aki a szövetség és az anyagot véleményező bizottságok nevében mondta el észrevételeit. Helyeselte a differenciált megközelítést, javasolta a melioráció gyorsítását és a VIII. ötéves tervre gondolva az északkeleti térség több településének felvételét a programba. Domsik József né (Kevermes) elmondta, hogy reális, konkrét a program, ugyanakkor felhívta a figyelmet a délkeleti térség nagyarányú népességcsökkenésére, a munkahelyek hiányára, a közlekedés, a hírközlés alacsony színvonalára. Pikóné Kiss Éva (Zsadány) arról beszélt, hogy csökkent a településen a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, s ipari üzem nem lévén, sok az ingázó. Külön szólt a kisgyermekes anyák elhelyezkedési gondjáról, amelynek megoldásához megint csak megfelelő munkahelyre lenne szükség. Az előterjesztések és a vitában elhangzottak megerősítették, hogy a program eredményes megvalósításával javul a térségek gazdasági bázisa, jövedelemtermelő és -eltartó képessége. A munkahelyek bővülésével mérséklődik az elvándorlás, csökken az ingázás, erősödik a települések népesség- megtartó képessége. Az infrastruktúra fejlesztése kedvezően hat az ott élő emberek életmódjának változására. A program elősegíti a megye hosszú távú terület- és településfejlesztési politikájának megvalósítását, és hozzájárul a meglévő aránytalanságok megszüntetéséhez. A megyei tanács a programot jóváhagyta. A testületi ülés bejelentésekkel ért véget. S. F. — T. I. Egyre több pénzt emészt fel az egészségügy, miközben a társadalomban mind nagyobb az elégedetlenség a működésével kapcsolatban. Mi erről a szóvivő véleménye? — kérdezte az MTI tudósítója. Bányász Rezső, a kormány szóvivője válaszában úgy ítélte meg, hogy a kérdésben jelzett ellentmondás helytálló. Ez is indokolja azt, hogy a kormányzat nagy körültekintéssel foglalkozik az egészségügy kérdéseivel. Bejelentette, hogy a Minisztertanács mostani ülésén felhatalmazta az egészségügyi minisztert: az egészségügyi törvény módosítására készített javaslatot terjessze az Országgyűlés illetékes bizottsága elé, s ha annak legfőbb elképzeléseivel a testület egyetért, akkor a kormány nevében az Elnöki Tanács elé terjesztheti, hogy az törvényerejű rendelettel módosítsa a korábbi egészségügyi törvényt. A témát kommentálva rámutatott, hogy a törvény átfogó felülvizsgálatáról nincs szó; változatlanok az alapelvek: az ingyenesség, a térítés rendszere, változatlanok a gyógyítómunka feltételei, az állami egészségügyi szolgálat felépítésének, működésének keretei. Bizonyos, az elmúlt években felvetődött kérdésekre azonban a szabályozásnak is reagálnia kell — folytatta, utalva a szerv-, a szövet- és a csontvelő-átültetésekre, az újabb orvosbiológiai kutatásokra, a gyógyszernek nem minősülő, ám gyógyhatású anyagok használatára, kipróbálására. Emellett a jelenlegi törvény szinte kizárólag állami feladatként kezeli az egészségügyet, s nemigen szól az egyének és a közösségek felelősségéről. Az is gondot okoz, hogy miközben a népgazdaság csaknem valamennyi területén új típusú szervezetek alakultak, a törvény értelmében az orvosok, az egészségügyben dolgozó kutatók, gyógyszerészek nem hozhattak létre ilyen társulásokat. Lényegében e prob-, lémák miatt került napirendre a törvény korszerűsítése. Bányász Rezső foglalkozott a munkaerő-átcsoportosítással járó konfliktusokkal is (a Magyar Nemzet kérdésére). Megállapította, hogy egyes körzetekben és szakmákban valóban nehezebbé vált a pályakezdők helyzete. Bizonyos vállalatoknál az is előfordult, hogy nem vették figyelembe az elbocsátásokkal kapcsolatos szabályokat, és a jogi normákkal s a szocialista humanizmussal ellentétes magatartást tanúsítottak. Ez megengedhetetlen, ellene határozottan fellép a kormányzat — hangoztatta. Hozzáfűzte: a probléma horderejének megítéléséhez azt is tudni kell, hogy a szerkezetváltás következtében tavaly mindössze 10 ezer dolgozónak kellett állást keresnie, s az érintettek többsége az adott ágazaton belül kapott új munkahelyet. Várható viszont, hogy a szabályozás további szigorodása a vállalatokat körültekintőbb munkaerőgazdálkodásra készteti, s nehezebbé válik majd az elhelyezkedés. Ezért még az idén átfogó program készül a következő időszak munkaerőmozgásának állami irányítására. Elképzelhető, hogy ennek keretében korszerűsíteni kell a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerét, s meghatározni az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat. A\ költségvetési gondok megoldásának útja immár a folyamatos hatósági áremelés lesz? — kérdezte a Vasárnapi Hírek munkatársa. Semmiképpen sem — hangzott a válasz —, a kormány legutóbb sem szívesen nyúlt az áremelés eszközéhez. Ennek kapcsán szóvá tette, hogy egyes vállalatok gazdálkodási gondjaik megoldására csak két módot ismernek: vagy az állami költségvetéstől kérnek további támogatást, vagy áremelési szándékkal kopogtatnak az illetékes hatóságnál. S az a legtöbbnek eszébe sem jut, hogy elsősorban az anyag- és energiaköltség, a vállalati rezsi csökkentésénél kell kezdeni a vizsgálódást, megpróbálva egyensúlyba hozni a gazdálkodásukat — hangsúlyozta Bányász Rezső. A közlekedés fejlesztésének elképzeléseiről szólva (a Népszava érdeklődésére) elmondotta, hogy a kormány most azt vizsgálta meg: hol tart a koncepció kidolgozása, és újabb ösztönzést adott a munka folytatására. Ennek alapjául elfogadta a Közlekedési Minisztérium jelentését, és feladatul szabta, hogy a jövő év első negyedében immár egy részletesebben kimunkált koncepciót terjesszen a kormány elé. A szünetben két olyan tanácstaggal beszélgettünk, akik a gazdaságilag elmaradott térségek egy-egy települését képviselik. Nagy Gyula Biharugrán a tsz gépműhelyének vezetője. Így látja helyzetüket: — Termelőszövetkezetünk két településen, Biharugrán és Körösnagyharsányban tevékenykedik, s mondhatom, hogy jóformán az egyetlen nagyobb termelő üzem. Mindkét falu lakossága fogy, jó lenne, ha mielőbb sikerülne a szóban forgó varrodát idetelepíteni. Ezzel a nők elhelyezkedési gondját oldanánk meg, de nagyon elkelne a szolgáltatás javítása is. Néha fél napokat utazunk kisebb javításokért. Drégelyvári Ferencné Bucsán él, az Új Barázda Tsz statisztikusa. Tőle azt kérdeztük, ha rajta múlna, mit tenne a település érdekében? • —' Üzem kellene, sok új munkaalkalom, nőknek és férfiaknak egyaránt. Bővíteném a kosárfonót, javítanám a kereseteket a Gyomai Háziipar helyi részlegében. Kellene két új tanterem, még jobb közlekedés és telefon. Én azért azt hiszem, ezek nem mesebeli kívánságok, ez a program lehetőséget ad arra, hogy mindezek megvalósuljanak. Vetélkedő a Szovjetunió békepolitikájáról X. Táncsics-biennálé Orosházán Az ünnepélyes zászlófelvonás Kép: Gál Edit A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa januárban hirdette meg „A Szovjetunió harca a békéért 1917—1987” elnevezésű vetélkedőt. A kiírás szerint a megye szakmunkásképző intézeteinek öt-öt fős csapatait várták a megmérettetésre. Az SZMT a megyei tanács művelődési osztálya és a megyei KISZ- bizottság támogatásával tegnap rendezte meg a vetélkedőt a békéscsabai kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző intézetben. öt csapat érkezett meg délelőtt 10 órára a helyszínre, ahol Szeljak György, az SZMT titkára — egyben a zsűri elnöke — köszöntötte a diákokat, majd megkezdődött a játékos elemekkel is tarkított küzdelem. Így többek -között Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov nevében is kellett levelet fogalmazniuk a résztvevőknek, történelmi totót töltöttek ki, számot kellett adniuk Szovjetunió történetében való jártasságukról, különböző dokumentumokat elemeztek. A kérdések többségét a szakmunkásképző iskolákban használatos történelem- könyvek anyaga alapján állították össze, így a felkészülés során szerzett ismereteket a diákok iskolai tanulmányaik során is hasznosíthatják. A zsűri értékelte a „házi feladatokat” is — 3 plakátot készített minden csapat a vetélkedőre, s egy a békéről szóló dolgozatot. Az együttes teljesítményeket figyelembe véve a 611. Számú ipari Szakmunkásképző Intézet csapata bizonyult a legjobbnak a 612., illetve a 614. számú szakmunkás- képző intézetek diákjai előtt. Az első három helyezett csapat minden tagja értékes könyvjutalomban részesült, s ezentúl az általuk képviselt iskolák is tárgyjutalmat kaptak- Az öt csapat felkészítő tanárainak munkáját ajándékkönyvekkel ismerték el a rendezők. P. F. Tegnap a késő délutáni órákban Orosházán, a Táncsics Mihály Gimnázium épülete előtt több száz fiatal jelenlétében, ünnepélyes keretek között húzták fel a X. Táncsics-biennálé zászlaját, jelezve ezzel egy 3 napos esemény kezdetét. Az ország öt helységéből; Mór, Siklós, Kaposvár, Kisbér és Dabas gimnáziumaiból ideérkezett tanárokat, diákokat és természetesen a vendéglátó város megjelent képviselőit dr. Bereczki István, Orosháza Város Tanácsának vb-titkára köszöntötte. A már hagyománnyá vált találkozókat 1969-ben Orosháza újratel épülésének 225., Táncsics országgyűlési képviselővé választásának 100. és a város felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére, a helyi Táncsics Gimnázium és Ipari Szak- középiskola nevelőtestülete határozta el. Az alapgondolat szerint ápolni a táncsi- csi gondolatokat, erősíteni azoknak az iskolaközösségeknek együvétartozását, amelyek Táncsics nevét viselik. A gondolat megvalósításához még akkor kapcsolódott Kaposvár, Kisbér és Siklós gimnáziuma, 1974- ben Mór és 1981-ben Dabas. A találkozók alkalmával a hat gimnázium diákjai kulturális, tanulmányi és sport- versenyeken mérik össze tudásukat. Így lesz ez ma is, amikor az iskolánként 3 fős csapatok bebizonyíthatják majd, hogy mennyire ismerkedtek meg egy-egy történelmi korszakkal, vagy egy adott tantárgy részének ismeretanyagával. Az orosházi iskola a X. biennálét ez alkalommal összekötötte a diákönkormányzati nap megrendezésével is, amelynek programja sok hasznos szórakozást, ismeretterjesztést és tapasztalatgyűjtési lehetőséget is ad majd. B. V. Feladatmegoldás közben az egyik résztvevő csapat Fotó: Fazekas Ferenc
