Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

1987. április 24., péntek o Ülést tartott a megyei tanács Kormányszóvivői értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) adatként a lakásellátás és -gazdálkodás, az általános és középfokú oktatás, az egészséges ivóvízellátás és a fekvőbeteg-ellátás javítását határozta meg. Ezekre a ta­nácsok több mint 700 millió forintot fordítottak. Az összes lakásépítés meghaladja a tervezettet, ezen belül a bérlakásépítés kismértékben elmarad at­tól. A területelőkészítésre a tervezettnél kevesebbet for­dítottak a tanácsok. E le­maradás pótlása szükséges, mert csak így biztosított a későbbiekben tervezett gyor­sabb ütemű fejlesztés. A fiatalok és nagycsaládosok lakáshoz juttatásának éves programja túlteljesült. Tá­mogatásra a 29 millió forint hitelen felül a tanácsok sa­ját pénzeszközeikből 6 mil­lió forintot fordítottak. Az egészségügy területén a kór­házrekonstrukció folytatása jelentette a legnagyobb fel­adatot. Ez a tervezettnek megfelelően halad. A kul­turális ellátásban kiemelt feladat a középfokú és ál­talános iskolai oktatás felté­teleinek javítása. Az előb­biek- a tervekben foglaltak­nál gyorsabb ütemben, míg a középfokú oktatás létesít­ményei lassabban valósul­nak meg. Ez kedvezőtlen, mert a középfokú oktatás­ban a demográfiai hullám feszültségeit növeli. A víz- gazdálkodásban a minőség- javító beruházások jelentet­ték a legnagyobb munkát. A terveknek megfelelően fejlődött a helyi közlekedés, a hírközlés, a kereskede­lem. A vitában felszólalt Szűcs Lajos, a számvizsgáló bi­zottság elnöke, aki a bizott­sági üléseken elhangzotta­kat összegezve hangsúlyoz­ta, hogy a gondok, nehézsé­gek ellenére is történt előre­lépés. Ezt állapította meg elfogadva a beszámolót a testület is, hozzátéve, hogy az idei feladatok megoldása a tavalyinál is nagyobb erő­feszítést igényel mindenki­től. Ä harmadik téma fontos­ságát bizonyítja, hogy az or­szággyűlés a terület- és te­lepülésfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló 1985. évi határozatában előírta, to­vább kell folytatni a gazda­sági fejlődésben elmaradt térségek felzárkóztatását. A Minisztertanács a múlt év novemberében hozott hatá­rozatával fogadta el a gaz­daságilag elmaradott térsé­gek fejlesztésének hosszú távú programját. A megyei tanács a múlt év áprilisá­ban önálló napirendként foglalkozott a témával, az említett Minisztertanácsi ha­tározat pedig újabb lendü­letet adott a munkához. A program mostani vitájához — melyre meghívták az érintett települések tanács­elnökeit, az elöljáróságok vezetőit — Araczki János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Mint ismeretes, Békés megyében több szem­pont együttes mérlegelése alapján a gazdasági fejlő­désben elmaradottnak három térség 17 települését jelöl­ték ki. Délkeleti térség: Nagykamarás, Almáskama­rás, Dombiratos, Lökösháza, Kevermes, Magyardombegy- ház, Kisdombegyház. Észak­keleti térség: Körösújfalu, Zsadány, Üjszalonta, Mezö­gyán, Geszt, Biharugra, Kö- rösnagyharsány. Északkeleti térség: Bucsa, Kertészsziget, Ecsegfalva. A települések közül 11-ben a népesség csökkenése eléri vagy meg­haladja a 25 százalékot. Kedvezőtlen a népesség kor- összetétele, a 60 éves és az idősebb korúak aránya 22 százalék. Az aktív keresők csaknem 30 százaléka lakó­helyén kívül talál munkale­hetőséget. Az elmaradott te­rületeken 11 ipartelep talál­ható, amely mindössze 281 embert foglalkoztat. A 13 mezőgazdasági nagyüzem közül négy kedvezőtlen adottságú. A mezőgazdasági nagyüze­mek jövedelemtermelő ké­pességének növelésére komplex meliorációs prog­ram megvalósítása folyik. Eszerint az elmaradott tér­ségekben több mint 26 ezer hektáron 540 millió forint ráfordítással kell üzemi komplex meliorációt megva­lósítani. Az iparra vonatko­zóan két követelményt kell szem előtt tartani, egyrészt csak a hatékony és jól jö­vedelmező tevékenységet célszerű fejleszteni, más­részt ezeknek elő kell segí­teniük a területi és helyi foglalkoztatás lehetőségei­nek bővítését. A már meglé­vő szűk ipari bázis stabili­zálása, bővítése, és a bedol­gozói, háttéripari tevékeny­ség fejlesztése lehet reális cél. Mindhárom térség egy­idejű fejlesztése mellett a legsürgetőbb az északkelet­békési terület foglalkozta­tási feltételeinek javítása. Az infrastruktúrában a közlekedés fejlesztése, utak építése, a hírközlésben a te­lefonhálózat javítása a cél. A VII. ötéves tervben fo­lyamatosan kiváltják a kézi kapcsolású központokat foly­tonos szolgálatot teljesítő automatákkal. Két település — Üjszalonta és Lökösháza — a távhívó hálózatba is bekapcsolódik. Javul az ivó- vízellátás Kisdombegyházán, Magyardombegyházán, Dombiratoson, Mezőgyán- ban, Ecsegfalván Kertész- szigeten, Üjszalontán. A ke­reskedelmi ellátás javítására e térségekben az elmúlt há­rom évben 14,5 millió forin­tot fordítottak. A következő esztendőkben mintegy 7 millió forintos költséggel Biharugrán, Geszten, Al­máskamaráson, Dombirato­son, Kevermesen, Ecsegfal­ván várható hálózatbővítés. A gazdasági bázis erősíté­sét szolgálja a területfej­lesztési és -tervezési alap, amely kiegészítő jellegű pénzügyi forrás. Békés me­gye a középtávú tervidő­szakban ebből 100 millió fo­rint fölötti összeggel számol­hat. A megyei tanács a VII. ötéves tervben az elmara­dott térségek támogatására 30 millió forintot hagyott jóvá. A minisztériumok ösz- szességében mintegy 250 millió forinttal járulnak hozzá a program végrehaj­tásához, amelyből 200 millió forint a meliorációhoz nyúj­tott állami támogatás. A vitában felszólalt Győr­it Károly, a Teszöv titkára, aki a szövetség és az anya­got véleményező bizottságok nevében mondta el észrevé­teleit. Helyeselte a differen­ciált megközelítést, javasol­ta a melioráció gyorsítását és a VIII. ötéves tervre gon­dolva az északkeleti térség több településének felvéte­lét a programba. Domsik József né (Kevermes) el­mondta, hogy reális, konk­rét a program, ugyanakkor felhívta a figyelmet a dél­keleti térség nagyarányú né­pességcsökkenésére, a mun­kahelyek hiányára, a közle­kedés, a hírközlés alacsony színvonalára. Pikóné Kiss Éva (Zsadány) arról beszélt, hogy csökkent a településen a mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma, s ipari üzem nem lévén, sok az in­gázó. Külön szólt a kisgyer­mekes anyák elhelyezkedési gondjáról, amelynek megol­dásához megint csak megfe­lelő munkahelyre lenne szükség. Az előterjesztések és a vi­tában elhangzottak megerő­sítették, hogy a program eredményes megvalósításá­val javul a térségek gazda­sági bázisa, jövedelemterme­lő és -eltartó képessége. A munkahelyek bővülésével mérséklődik az elvándorlás, csökken az ingázás, erősö­dik a települések népesség- megtartó képessége. Az inf­rastruktúra fejlesztése ked­vezően hat az ott élő embe­rek életmódjának változásá­ra. A program elősegíti a megye hosszú távú terület- és településfejlesztési politi­kájának megvalósítását, és hozzájárul a meglévő arány­talanságok megszüntetéséhez. A megyei tanács a progra­mot jóváhagyta. A testületi ülés bejelenté­sekkel ért véget. S. F. — T. I. Egyre több pénzt emészt fel az egészségügy, miköz­ben a társadalomban mind nagyobb az elégedetlenség a működésével kapcsolatban. Mi erről a szóvivő vélemé­nye? — kérdezte az MTI tu­dósítója. Bányász Rezső, a kormány szóvivője válaszá­ban úgy ítélte meg, hogy a kérdésben jelzett ellentmon­dás helytálló. Ez is indokol­ja azt, hogy a kormányzat nagy körültekintéssel fog­lalkozik az egészségügy kér­déseivel. Bejelentette, hogy a Minisztertanács mostani ülésén felhatalmazta az egészségügyi minisztert: az egészségügyi törvény módo­sítására készített javaslatot terjessze az Országgyűlés illetékes bizottsága elé, s ha annak legfőbb elképzelései­vel a testület egyetért, ak­kor a kormány nevében az Elnöki Tanács elé terjeszt­heti, hogy az törvényerejű rendelettel módosítsa a ko­rábbi egészségügyi törvényt. A témát kommentálva rá­mutatott, hogy a törvény át­fogó felülvizsgálatáról nincs szó; változatlanok az alap­elvek: az ingyenesség, a té­rítés rendszere, változatla­nok a gyógyítómunka felté­telei, az állami egészségügyi szolgálat felépítésének, mű­ködésének keretei. Bizonyos, az elmúlt években felvető­dött kérdésekre azonban a szabályozásnak is reagálnia kell — folytatta, utalva a szerv-, a szövet- és a csont­velő-átültetésekre, az újabb orvosbiológiai kutatásokra, a gyógyszernek nem minősülő, ám gyógyhatású anyagok használatára, kipróbálására. Emellett a jelenlegi tör­vény szinte kizárólag állami feladatként kezeli az egész­ségügyet, s nemigen szól az egyének és a közösségek fe­lelősségéről. Az is gondot okoz, hogy miközben a nép­gazdaság csaknem vala­mennyi területén új típusú szervezetek alakultak, a tör­vény értelmében az orvosok, az egészségügyben dolgozó kutatók, gyógyszerészek nem hozhattak létre ilyen társu­lásokat. Lényegében e prob-, lémák miatt került napi­rendre a törvény korszerű­sítése. Bányász Rezső foglalko­zott a munkaerő-átcsoporto­sítással járó konfliktusokkal is (a Magyar Nemzet kérdé­sére). Megállapította, hogy egyes körzetekben és szak­mákban valóban nehezebbé vált a pályakezdők helyzete. Bizonyos vállalatoknál az is előfordult, hogy nem vették figyelembe az elbocsátások­kal kapcsolatos szabályokat, és a jogi normákkal s a szo­cialista humanizmussal el­lentétes magatartást tanúsí­tottak. Ez megengedhetetlen, ellene határozottan fellép a kormányzat — hangoztatta. Hozzáfűzte: a probléma horderejének megítéléséhez azt is tudni kell, hogy a szerkezetváltás következté­ben tavaly mindössze 10 ezer dolgozónak kellett ál­lást keresnie, s az érintet­tek többsége az adott ága­zaton belül kapott új mun­kahelyet. Várható viszont, hogy a szabályozás további szigorodása a vállalatokat körültekintőbb munkaerő­gazdálkodásra készteti, s nehezebbé válik majd az el­helyezkedés. Ezért még az idén átfogó program készül a következő időszak munka­erőmozgásának állami irá­nyítására. Elképzelhető, hogy ennek keretében korszerűsí­teni kell a foglalkoztatáspo­litika eszközrendszerét, s meghatározni az ehhez szük­séges pénzügyi forrásokat. A\ költségvetési gondok megoldásának útja immár a folyamatos hatósági áreme­lés lesz? — kérdezte a Va­sárnapi Hírek munkatársa. Semmiképpen sem — hang­zott a válasz —, a kormány legutóbb sem szívesen nyúlt az áremelés eszközéhez. En­nek kapcsán szóvá tette, hogy egyes vállalatok gaz­dálkodási gondjaik megol­dására csak két módot is­mernek: vagy az állami költségvetéstől kérnek to­vábbi támogatást, vagy ár­emelési szándékkal kopog­tatnak az illetékes hatóság­nál. S az a legtöbbnek eszé­be sem jut, hogy elsősorban az anyag- és energiaköltség, a vállalati rezsi csökkenté­sénél kell kezdeni a vizsgá­lódást, megpróbálva egyen­súlyba hozni a gazdálkodá­sukat — hangsúlyozta Bá­nyász Rezső. A közlekedés fejlesztésé­nek elképzeléseiről szólva (a Népszava érdeklődésére) elmondotta, hogy a kor­mány most azt vizsgálta meg: hol tart a koncepció kidolgozása, és újabb ösz­tönzést adott a munka foly­tatására. Ennek alapjául el­fogadta a Közlekedési Mi­nisztérium jelentését, és fel­adatul szabta, hogy a jövő év első negyedében immár egy részletesebben kimun­kált koncepciót terjesszen a kormány elé. A szünetben két olyan tanácstaggal beszélgettünk, akik a gazdaságilag elmaradott térségek egy-egy tele­pülését képviselik. Nagy Gyula Biharugrán a tsz gép­műhelyének vezetője. Így látja helyzetüket: — Termelőszövetkezetünk két településen, Biharug­rán és Körösnagyharsányban tevékenykedik, s mondha­tom, hogy jóformán az egyetlen nagyobb termelő üzem. Mindkét falu lakossága fogy, jó lenne, ha mielőbb sike­rülne a szóban forgó varrodát idetelepíteni. Ezzel a nők elhelyezkedési gondját oldanánk meg, de nagyon elkel­ne a szolgáltatás javítása is. Néha fél napokat utazunk kisebb javításokért. Drégelyvári Ferencné Bucsán él, az Új Barázda Tsz statisztikusa. Tőle azt kérdeztük, ha rajta múlna, mit tenne a település érdekében? • —' Üzem kellene, sok új munkaalkalom, nőknek és férfiaknak egyaránt. Bővíteném a kosárfonót, javítanám a kereseteket a Gyomai Háziipar helyi részlegében. Kel­lene két új tanterem, még jobb közlekedés és telefon. Én azért azt hiszem, ezek nem mesebeli kívánságok, ez a program lehetőséget ad arra, hogy mindezek megva­lósuljanak. Vetélkedő a Szovjetunió békepolitikájáról X. Táncsics-biennálé Orosházán Az ünnepélyes zászlófelvonás Kép: Gál Edit A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa januárban hirdette meg „A Szovjetunió harca a békéért 1917—1987” elnevezésű vetélkedőt. A ki­írás szerint a megye szak­munkásképző intézeteinek öt-öt fős csapatait várták a megmérettetésre. Az SZMT a megyei tanács művelődési osztálya és a megyei KISZ- bizottság támogatásával teg­nap rendezte meg a vetél­kedőt a békéscsabai keres­kedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző intézet­ben. öt csapat érkezett meg délelőtt 10 órára a hely­színre, ahol Szeljak György, az SZMT titkára — egyben a zsűri elnöke — köszöntöt­te a diákokat, majd meg­kezdődött a játékos elemek­kel is tarkított küzdelem. Így többek -között Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov nevében is kellett levelet fo­galmazniuk a résztvevőknek, történelmi totót töltöttek ki, számot kellett adniuk Szov­jetunió történetében való jártasságukról, különböző dokumentumokat elemez­tek. A kérdések többségét a szakmunkásképző iskolák­ban használatos történelem- könyvek anyaga alapján ál­lították össze, így a felké­szülés során szerzett isme­reteket a diákok iskolai ta­nulmányaik során is hasz­nosíthatják. A zsűri értékelte a „házi feladatokat” is — 3 plaká­tot készített minden csapat a vetélkedőre, s egy a béké­ről szóló dolgozatot. Az együttes teljesítményeket fi­gyelembe véve a 611. Szá­mú ipari Szakmunkásképző Intézet csapata bizonyult a legjobbnak a 612., illetve a 614. számú szakmunkás- képző intézetek diákjai előtt. Az első három helye­zett csapat minden tagja ér­tékes könyvjutalomban ré­szesült, s ezentúl az általuk képviselt iskolák is tárgy­jutalmat kaptak- Az öt csa­pat felkészítő tanárainak munkáját ajándékkönyvek­kel ismerték el a rendezők. P. F. Tegnap a késő délutáni órákban Orosházán, a Tán­csics Mihály Gimnázium épülete előtt több száz fia­tal jelenlétében, ünnepélyes keretek között húzták fel a X. Táncsics-biennálé zász­laját, jelezve ezzel egy 3 napos esemény kezdetét. Az ország öt helységéből; Mór, Siklós, Kaposvár, Kis­bér és Dabas gimnáziumai­ból ideérkezett tanárokat, diákokat és természetesen a vendéglátó város megjelent képviselőit dr. Bereczki Ist­ván, Orosháza Város Taná­csának vb-titkára köszön­tötte. A már hagyománnyá vált találkozókat 1969-ben Oros­háza újratel épülésének 225., Táncsics országgyűlési kép­viselővé választásának 100. és a város felszabadulásá­nak 25. évfordulója tiszte­letére, a helyi Táncsics Gimnázium és Ipari Szak- középiskola nevelőtestülete határozta el. Az alapgondo­lat szerint ápolni a táncsi- csi gondolatokat, erősíteni azoknak az iskolaközössé­geknek együvétartozását, amelyek Táncsics nevét vi­selik. A gondolat megvalósí­tásához még akkor kapcso­lódott Kaposvár, Kisbér és Siklós gimnáziuma, 1974- ben Mór és 1981-ben Dabas. A találkozók alkalmával a hat gimnázium diákjai kul­turális, tanulmányi és sport- versenyeken mérik össze tu­dásukat. Így lesz ez ma is, amikor az iskolánként 3 fős csapatok bebizonyíthatják majd, hogy mennyire is­merkedtek meg egy-egy tör­ténelmi korszakkal, vagy egy adott tantárgy részének ismeretanyagával. Az orosházi iskola a X. biennálét ez alkalommal összekötötte a diákönkor­mányzati nap megrendezé­sével is, amelynek program­ja sok hasznos szórakozást, ismeretterjesztést és ta­pasztalatgyűjtési lehetősé­get is ad majd. B. V. Feladatmegoldás közben az egyik résztvevő csapat Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents