Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-22 / 94. szám
NÉPÚJSÁG 1987. április 22., szerda Hogyan mennek a dolgok a „Meta-KISZ”-nél Könyvbemutató Szakszervezeti leiadat: Az igazgató szerint több éve eredményesen működik a szövetkezet KlSZ-alapszer- vezete. Háromszor kaptak KISZ KB-zászlót, aktívak és jól gazdálkodnak. Február közepe óta van új titkára a körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet alapszervezetének. Az alkatrészgyártó műhelyből, munkából hívják fel az irodába, hogy megismerkedjünk. Kokovecz Gyula betanított lakatosként az öltözőszekrények alkatrészeinek hajlítását végzi munkaidejében. Munkaruhában ül le. Szokatlan neki, hogy vele foglalkozunk, kissé félszegen, feszengve kezd az elbeszélésbe, de hamar belejön. Elmondja, hogy több váltás és féléves titkár nélküli állapot után választották őt meg. Faggatom, hogy miért éppen őt? — Ezt tőlük kellene megkérdezni. A Metánál a legtöbb fiatal jó ismerősöm, jó veiük együtt lenni. Szinte baráti körnek számít a 45 fős KISZ-tagság. Felidézi a jó hagyományokat, a külföldi utakat és a közös megmozdulásokat. Minden évben van két olyan rendezvényük, amelyet a faluban is várnak már előre. A körösladányi művelődési házban szokták megrendezni a farsangot és a szüreti bált. Népszerű hagyománya vetélkedők szervezése. Beszélgetésünk idején készültek a Komolytalan komolyságok elnevezésű játékra, amelyen a téesz, a kosárfó- nó és a Csepel Autó csapataival vetélkednek műveltségben és ügyességben, egy patronált úttörőrajt is bevonva. Nagy • sikere volt a legutóbbi farsangi bulinak is, különösen a jelmezes felvonulásnak, amelyen a közönség szavazhatott a legszellemesebbekre. Nyolcvan óra kedvezménye van a munkában. Ősztől vállalati javáslatra és saját szándékából beiratkozik a gépipari technikumba. A szabaddá vált idejét javarészt a kapcsolatok kialakítására fordította, mint mondja, eddig csak futkosott. Négy éve párttag. Ele- géndő segítséget kap az üzemi pártvezetéstől; most például egy politikai fórum előkészítésében. Egyebekben a községi KISZ-bizottságra támaszkodhat, közvetlen irányítást kap onnan. Jelentős vállalást tett a szövetkezet KlSZ-alapszer- vezete a községi KISZ-szel együtt a szabadstrand helyrehozására. A legrokonszenvesebb választ akkor kaptam tőié, amikor sztereotip riporteri kérdéssel az elképzeléseiről és választott módszeréről tudakozódtam: — Nekem csak egy célom lehet, soha rosszabbul ne menjen a KISZ-munka, mint eddig. Saját, külön elképzeléseim nincsenek. Mi mindent együtt ötlünk ki a hatfős alapszervezeti vezetőséggel. Én csak javaslok, mint bármelyikünk. Így megy ez a „Meta-KISZ”-nél ... P. A. Fotó: Oravszki Ferenc Elsősorban az orosz nyelvvel ismerkedő, illetve a régebben tanultak felelevenítésére vállalkozó felnőtteknek új nyelvkönyvet jelentetett meg a napokban az International House Budapest. A Zdravsztvujtye! című komplex tananyag első részét a Nyelvoktató, Nyelvi Szolgáltató, Kiadásszervező Kisszövetkezet vezetői kedden mutatták be a sajtó képviselőinek a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Mint elmondták, az orosz tananyag fejlesztéséhez 1985 januárjában kezdtek hozzá, mert úgy ítélték meg, hogy az orosz nyelv oktatását, annak módszertanát segíti, ha olyan komplex tananyagból szerezhetők meg az ismeretek, amelyek más nyelvek tanításánál már beváltak. A kötetek szerzői arra törekedtek, hogy minimális nyeltani anyag alapján a hallás utáni értést gyakoroltassák, így fejlesztve a beszédkészséget. Mintaként olyan nyelvi fordulatokat alkalmaztak, amelyekkel a Szovjetunióba látogató külföldi gyakran találkozhat. A tankönyv színes képei a hozzájuk tartozó párbeszédekkel egy orosz család és három külföldi, közöttük egy magyar matematikus megismerkedését, moszkvai életét és barátságát mutatják be. ítélet hipotízisiigyben Néptáplálkozási szűrővizsgálat A Legfelsőbb Bíróság kedden délután jogerős ítélettel lezárta a közismert hipofízisügyet, amelynek főszereplője dr. László Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem professzora volt. A másodfokon eljárt legmagasabb bírói fórum a vádlottat az ellene emelt sikkasztás bűntettének vádja alól •— bűn- cselekmény hiányában — felmentette. Ugyanakkor bűnösségét — a devizagazdálA HNF Békés Megyei Bizottságának kiadásában megjelent a Kertbarát-híradó márciusi-áprilisi száma (2.), amelyet dr. Wábel János főmérnök és Jáky Jenő előrejelző, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás munkatársai készítettek; valamint Tusjak Jánosné és Tusjak János, a szabadkí- gyósi szakmunkásképző intézet tanárai szerkesztettek. (Csupán emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy az első híradó a növényfajták kiválasztásával és a zöldségeskertek megtervezésével foglalkozott.) A mostani kiadvány bevezető része azokról a bemutatókkal is egybekötött előadásokról szól, amelyek a palántanevelésre, a növény- védelemre, így a vegyszer- használatra; továbbá a zöldségtermesztés helyzetére vonatkoznak. Például a március 18-i rendezvényen az Agroker szakemberei tartottak szaktanácsadást az érdeklődőknek arról, milyen kodást sértő bűncselekményeken túlmenően — jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység vétségében is megállapította. Az ítélet: halmazati büntetésül kétévi — végrehajtásában háromévi próbaidőre felfüggesztett- szabadságvesztés és 100 ezer forint pénzmellékbüntetés; továbbá kötelezte a bíróság dr. László Ferencet 265 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére. hasznos és káros hatása van a különböző vegyi anyagoknak. Egyebek között felhívták a figyelmet arra is, hogy be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időket. A Kertbarát-híradó további része a növénykártevők elleni védekezés különböző formáit és a felhasználandó készítményeket ismerteti. Végül pedig a szu- perkomposzttal kapcsolatos tudnivalókról olvashatunk. A szerkesztők hangsúlyozzák: a növények fejlődése és a terméseredmény főként a talaj állapotától, annak tápanyagtartalmától és a tápanyagfelvétel körülményeitől függ. Az egyoldalú műtrágyázás sem a növénynek, sem a talajnak nem kedvez, ezért gondoskodni kell a tápelemek szerves anyaggal való pótlásáról. Ezenkívül a jó termés elérése érdekében szükség van a szakszerű öntözésre és növényápolásra is. —y —n Több megyében már befejeződött), ' s az ország többi részében is végéhez közeledik az a nagyszabású néptáplálkozási felmérés, amelynek során csaknem 16 ezer felnőttet vizsgálnak meg, illetve kérdeznek ki étkezési szokásairól a köjálok dolgozói. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet felmérésének célja: reális képet adni a magyar nép jelenlegi táplálkozási ismereteiről, szokásairól, ez utóbbiak és a leggyakoribb megbetegedések összefüggéséről, különös tekintettel a halálokok között vezető helyet elfoglaló szív- és érrendszeri, emésztőszervi megbetegedésekre, valamint a cukorbetegségre. Választ kapnak a szakemberek arra is, hogy milyen a lakosság tápláltsági állapota — vagyis mennyi a kövér és a sovány ember a különböző korosztályok képviselői, között —, mennyi fehérjét, vitamint, ásványi anyagot tartalmazó ételt fogyasztanak a megkérdezettek, valamint arra, hogy a táplálkozás hogyan befolyásolja az élettani jellemzőket. Az eredmények ismeretében a szakemberek javaslatokat dolgoznak ki a táplálkozási szokások megváltoztatására. Ez azonban természetesen már nemcsak az egészségügy, hanem az élelmiszertermelés és -kereskedelem feladata is. Az 1985 végén kezdődött vizsgálatban résztvevőket az Állami Népességnyilvántartó Hivatal segítségével úgy választották ki, hogy a „minta” — korra, nemre, életkorra, foglalkozásra való tekintettel — hazánk lakosságát reperezentálja. A tapasztalatok szerint a felkértek többsége segítőkészen vállalkozik arra, hogy választ adjon a különböző kérdésekre, s alávesse magát a különböző vizsgálatoknak. Elmondják egy hétköznapi és egy ünnepnapi étrendjüket, s ehhez kapcsolódóan néhány — családjukra, jövedelmi viszonyaikra, szabadidejükre vonatkozó — szociológiai jellegű kérdésre is válaszolnak, A szűrővizsgálat fontos része az antropometriai felmérés, amelynek része a testmagasságnak, a testsúlynak, a bőr alatti zsírszövetvastagságnak, a bőrhőmérsékletnek és a felkar körméterének a megállapítása. A megkérdezettek egy részénél laboratóriumi vizsgálatokat is végeznek, vért vesznek, s megvizsgálják a vizeletet. Az elmúlt hetekben fejezték be a felmérést a Borsod megyei településeken; Ernőd, Nyékládháza, Bükk- szentkereszt, Mályi és Mezőkövesd csaknem 450 lakosát kérdezték ki. Miskolcon nyolcszáz miskolci nőt és férfit vizsgálnak a megyei Köjál új, korszerűen felszerelt székházában, s annak laboratóriumában. A vidéki tapasztalatok azt mutatják, hogy falun még mindig elsősorban a hagyományos, igen zsíros ételek fogyasztása dívik, a fiatalok körében is, s csak a megkérdezettek kis hányada fogyaszt egészséges, zsír- és szénhidrátszegény ételeket. A beérkező adatokat számítógéppel dolgozzák fel a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, az eredményeket pedig az OÉTI értékeli. Kiadvány kistermelőknek Numizmatikai nyári egyetem Numizmatikai nyári egyetem kezdődik Keszthelyen május 27-én. Az ötnapos kurzus keretében számos érdekes, bemutatóval egybekötött előadást hallhatnak a résztvevők Többek között Erdély és Mária Terézia pénzveréséről, a római pénzek egykorú hamisítványairól, a biblikus érmekről, valamint az 1848—49-es szabadságharc kitüntetéseiről beszélnek a hazai és külföldi előadók. A program érem- cserére is lehetőséget nyújt, a zárónapon, május 31-én pedig a dunántúli numizma- tikusok hagyományos találkozójára kerül sor. Az egyetem ideje alatt a keszthelyi balatoni múzeumban kiállítást rendeznek a helybeli magángyűjtők legértékesebb, legszebb érmeiből. ÜZLETHELYISÉG IGÉNYESNEK, ELŐNYŐS FELTÉTELEKKEL, A Békés Megyei Patyolat Vállalat Békéscsaba, Lencsési u. 45—47. sz. ALATTI ÜZLETÉT HASZNÁLATBA ADJA 1987. májas 1-tőL Érdeklődni: Békéscsaba, Vandháti u. 1. sz., 26-177, az értékesítésvezetőnél. Az igénylő írásbeli pályázatát 1987. április 27-ig nyújthatja be Békéscsaba, Vandbáti u. 1. sz. alá. BÉKÉS MEGYEI PATYOLAT VÁLLALAT flz egészségügyiek egészségvédelme Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének IX. kongresszusa határozatot hozott az egészségügyi dolgozók egészségvédelméért, szociális és társadalombiztosítási ellátásának, üdültetésének javításáért, tervszerű fejlesztéséért. Békés megye egészségügyének állami és szakszervezeti irányítói is figyelemmel kísérik az egészségvédelem alakulását, amely elméletileg jól szervezett, a tervek azonban a gyakorlatban nehézkesen valósíthatók meg. E témáról beszélgettünk Csamangó Vilmossal, az ágazati szakszervezet megyei bizottságának titkárával. — Szakszervezeti bizottságunk megvitatta az egészségügyi dolgozók egészség- védelmének kérdését. Megvizsgáltuk, hogy megyénkben ki mit tett, vagy tehet ezen a területen. Tagságunk különleges körülmények között, tulajdonképpen veszélyeztetett helyen dolgozik. Természetesen ezek a munkakörülmények a különböző emberekre más-más hatást gyakorolnak. Lehet, hogy valaki három műszakban dolgozó nővérként is makk- egészségesen megy nyugdíjba, de van, aki 10—15 év után feladja. Nem bírja a testi-lelki terhelést, megbetegszik. Ezeket az embereket sem hagyhatjuk a sorsukra, törődnünk kell velük, ez a mozgalom feladata is. — Milyen foglalkozási megbegedésekkel, munkahelyi ártalmakkal találkoznak az egészségügyi dolgozók körében? — A nyugdíj előtt állók között az egy műszakban dolgozók 22,5 százaléka, a három műszakban dolgozók 66,6 százaléka gyógykezelteti magát időközönként különböző okok miatt. A betegellátásban dolgozók fer- tőződési veszélye akkor is nagy, ha betartják az egyéni védelem szabályait. A kórházak szakdolgozói között fordul elő több fertőző májgyulladásos eset. 1985- ben egy orvos, 5 ápoló és 1 más területen tevékenykedő kapta meg a hepatitist. A műtőkben dolgozókat a levegőszennyezettség veszélyezteti. Ez esetben összetett hatások érvényesülésével (vegyi, fertőző és esetleges sugárzás) kell számolni. Előfordulhat gyógyszerek okozta bőrallergia, a fertőtlenítő, tisztító szerek rossz tárolásából, a vegyi anyagok szakszerűtlen kezeléséből adódó egészségkárosodás. Vizsgáltuk az altatógázok okozta szennyeződést is. A műtők légterébe ez csakúgy belekerülhet, mint a párolgó sterilizáló vegyi anyag. .Fokozza a fizikai elhasználódást, mozgásszervi megbetegedést okozhat a betegek emelése, forgatása hosszú éveken át három műszakban. Az újító kedvű egészségügyieket ezen a területen kellene találmányokra biztatni. Könnyítsék meg valahogyan a fizikai munkát. — Hogyan alakul az üzemi balesetek száma? — Sajnos az utóbbi évet elemezve emelkednek a számok. A magyarázat nem a munkafeltételek romlásában rejlik. Sokat jelentenek az üzemi balesetnek számító közúti balesetek. Üzemi baleset miatt 1983-ban 2661 napot töltött táppénzesként a 7504 dolgozó valamelyike. 1985-ben pedig a 7989 össz- létszámból már 4506 napot voltak otthon ilyen okbóL egyébként jó a táppénzes fegyelem, csak nagyon indokolt esetben veszik igénybe a dolgozók. Légzőszervi betegség. terhességi, szülési szabadság, keringési, mozgásszervi, fertőző betegség miatt maradnak otthon, kerülnek táppénzre. Lehetőleg nem rónak a társaikra újabb terheket, hiszen tudják, hogy egymást helyettesíteniük kell. — Megelőzhető-e az üzemi baleset, a megbetegedés? — A véletleneket nem lehet száműzni az életünkből. A munkavédelmi szabályok betartása, az előrelátás, a gondos szociális és munka- védelmi tervezés csökkent- heti a balesetek számát. Az önálló költségvetésű integrált intézményeink készítenek szociális terveket, például a gyulai megyei kórház, a békéscsabai, az orosházi városi kórház, a megyei gyógyszertári központ. A tervezés fontos fejezeteit jelentik a szociálpolitikai és szakmapolitikai szempontok figyelembevételével az üzem- egészségügy és a rehabilitáció kérdései. — A jó szociális tervezéssel az anyagi erőket is okosabban lehet felhasználni. Csak anyagi kérdés a jobb feltételek biztosítása? Mit tehet a dolgozókért a szak- szervezeti mozgalom? — Megyénk egészségügyi intézményeinek 30 százaléka elavult, régi épületben van, ahol a szociális feltételek nem biztosíthatók. Arra törekszik az állami vezetés is, hogy lehetőség szerint minél 'többet javítson az élet- és munkakörülményeken. Az egészségkárosító hatásokat akkor lehet megelőzni, kikerülni, ha megismerjük azokat. A felújított, vagy újonnan épített intézmények esetében már a tervezésnél figyelembe veszik a szociális szempontokat. Ügyelnünk kell arra is, hogy a régi épületek belső átszervezésénél ne a szociális helyiségeket számolják fel, és alakítsanak belőlük rendelőket, kórtermeket. Természetesen a dolgozók egészségvédelme nem csak anyagi kérdés. Éppen ezért a vezetők értékelésének egyik fontos szempontja, hogy mit tesznek az egészségügyiek egészségéért. A munkaügyi szabályzat, a szociális tervek betartásáról, megvalósításáról évente be kell számolniuk a tagságnak. A főfoglalkozású üzemorvosi hálózat kiépítését, a rehabilitációs bizottságok megalakítását szorgalmazzuk legalább a nagyobb intézményekben. Sokszor tehetetlenek vagyunk, hiszen például a megyei kórházban van státusz és bér, csak éppen embert nem találunk főfoglalkozású üzemorvosnak. Másodállásban dolgozik üzemorvos, az orosházi, a békéscsabai kórházban, a gyógyszertári központban 4—4 órában, de ez sajnos kevés. — Maguk az egészségügyi dolgozók vigyáznak-e saját egészségükre? — Nem mondhatnám. Se az alkalmassági vizsgáknál, se az egészségügyi szűréseknél nem állítanám példaként más emberek elé az egészségügyieket. Talán azért nem tulajdosítanak kellő komolyságot az ügynek, mert nem érzik a megbetegedés veszélyét. Azt hiszik, ők sohasem lehetnek betegek. A szűrés, gondozás, rehabilitáció egységét természetesen csak főfoglalkozású üzemorvos tudná megvalósítani. Dolgozóink többsége nő, nagyon sok terhet vállalnak, s ha munkájukba belerokkannak, bizony nehéz dolog a rehabilitáció. Szerintem gyakran szemléletbeli gond, hogy találnak-e megfelelő munkát a megváltozott munkaképességű dolgozónak, ahol még hasznosíthatja a tudását, a tapasztalatát. Ilyenkor kell a sarkára állniuk a szakszervezeti aktivistáknak is. A megyei tanács egészségügyi osztályával együtt tervezzük, hogy évente egy-egy egészségügyi intézményt beszámoltatunk, hogyan is állnak az üzemegészségüggyel, dolgozóik egészségvédelméveL — Köszönjük a beszélgetést. Bede Zsóka i
