Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-21 / 93. szám
i1987J>^£rilis_21;t<ked(i o IZIjdUKTiraA Hild-érmes Mezőhegyes műemlékvédelme Tavasz és építőanyagok valamikor vendégfogadó lehetett. Ennek az épületnek a felújítása húzódott el legto- vábbra. Jelenleg a Csanád- palotai Építőipari Szövetkezet dolgozik a helyszínen. Anyagi lehetőségeink függvényében folyik a felújítás. Mi a Hangai-házat a reprezentatív központ előszobá- lyának tartjuk, a felújítás során arra ügyelünk, hogy minden úgy valósuljon meg, mint ahogyan Hild Jánosék tervezték. — Hogyan győzik anyagiakkal a 64, nem is kis számú műemlék megőrzését a jövő számára? — Szerencsés helyzetben vagyunk, mert legnagyobb gazdasági egységünk, a kombinát vezetői mezőhegyesiek és mint jó lokálpatrióták, minden évben találnak módot, lehetőséget múltunk egy darabjának, jelentős épületének műemlék jellegű felújítására. Jól összedolgozunk velük és másokkal, így a műemléki felügyelőséggel, ott is Bugár Mészáros Kár oly - lyal, aki partnerünk és segítőnk nagy értékeink felkutatásában, mentésében. De ugyanígy szólhatnák Sovák Károly kombináti építész- mérnökről, aki az elmúlt 30 évben vált Mezőhegyesivé, otthagyva ezért Budapestet. Szólnom kell azokról a vállalatokról, szövetkezetekről melyek szintén hajlandók Mezőhegyesért saját eszközeikből áldozni. A MÁV, a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész, a helyi ipari szövetkezet és mások szép jelét adták annak, hogy Mezőhegyes megújulása teljesebb lehessen. Öröm számunkra, hogy -Mezőhegyesért az országos szervekben dolgozók szíve is meg-megdobban. Pályázatokon vissza nem térítendő támogatásokkal olyan jelentős anyagiakhoz jutottunk eddig is, melyek lényegében az itt folyó munkákat folyamatossá tették, felgyorsították. — A lakosság hogyan ítéli meg ezeket a restaurálási kísérleteket? — Tudják, hogy Mezőhegyes érdekében, tehát értük, az ország agrárkultúrájának megőrzéséért történik minden. A megújuló Mezőhegyes bennünket, a lakosságot szolgálja, ezért és nem másért csináljuk. Különben egy jellemző példát említek: a mezőhegyesi főépítész házából öregek klubját csinálunk. Lakossági gyűjtésből 131 900 forint jött össze eddig. A Rudas László szocialista brigád egynapi keresetét ajánlotta fel 1987-ben és 1988-ban. Kezdeményezésünkre a megye tervezői a mezőhegyesi építészeti stílus, irányzat jó megközelítésére sajátos kislakás-építési tervet ajánlanak az építtetőknek, mer.~ t~~—y .......• ......................................... —i N agy erénye Mezőhegyesnek, hogy megújulása, újjáépülése közben, amikor az új létesítmények szinte gomba módjára nőnek, napirenden tartja a műemlékvédelmet. Sok itt az új, de a szám szerint nyilvántartott 64 műemlék, műemlék jellegű és városképi fontosságú épület, a 170 éves platánnal együtt tanúsítják, hogy Mezőhegyes milyen szenvedéllyel eresztett gyökeret ezen a tájon. Nagy építészek formálták, közöttük Hild János (1761—1811), akinek építészeti stílusa legmonumentálisabban Mezőhegyesen bontakozott ki és maradt fenn a mai időkig. I.'- -. • " - ______________I ___________] A legnagyobb máig őrzött épületkomplexumot, a reprezentatív központot, mely a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát igazgatási épületét, a fedett lovardát (Európa egyik legnagyobb ilyen létesítményét), a kétárkádos házat, melyből az egyik Nó- niusz Szállóvá alakult, a központi lóistállót, a kocsimúzeumot és a 170 éves platánt egyesíti, ma már úgy emlegetik, mint hazánk legnagyobb agrártörténeti emlékét. — Mennyi lehet ezeknek az épületeknek az értéke? — kérdeztem Kassai Bélától, Mezőhegyes tanácselnökétől. — Az épületek anyagi értéke meghatározható, de építészeti eszmei értéke nem. Mi mezőhegyesiek úgy érezzük, felbecsülhetetlen értékek birtokosai vagyunk. A reprezentatív központ patinája különös hangulatot ad Mezőhegyesnek. Itt minden olyan, mint kétszáz évvel ezelőtt, bár az épületek funkciója némileg változott. — Sokszor beszéltek a Han- gai-házról, amely szintén ide, ehhez az épületcsoporthoz tartozik. Milyen fogalmat takar és mi lesz a sorsa ennek az épületnek? — A reprezentatív központhoz tartozó Hangai-ház Az egykori árkádos ház, ma Nónius Szálló Fotó: D. K. lyet a mezőhegyesiek elfogadnak. Mezőhegyes patinájára, sajátos hangulatára tehát lakosságunk is ügyel. Szeretnénk megőrizni a régi Mezőhegyesből mindazt, ami szép, ami gyönyörködtet, hozzáadva korunkat, hogy ez a Hild-érmes télepülés megőrizhesse küldetését: gyöngyszem maradhasson nagyszerű egyszerűségével. Mezőhegyes 1984-ben a Magyar Urbanisztikai .Társaság Hild-érmét kapta. Ezt a városoknak kijáró magas elismerést községnek akkor ítélték- először. Addig is jól szervezett felújítási munkálatok folytak itt, de azóta az ütem fokozódott. A mezőhegyesiek és az ebbeli törekvéseiben őket támogatók megsokszorozták erőfeszítéseiket, hogy a ma emberének gyönyörködtetésére megőrizzék a régi idők kultúráját. D. K. Kassai Béla tanácselnök a műemlékvédelem egyik szervezője A Centrál épület felújított szárnya ÜZLETHELYISÉG IGÉNYESNEK, ELŐNYŐS FELTÉTELEKKEL. A Békés Megyei Patyolat Vállalat, Békéscsaba, Lencsési u. 45—47. sz., ALATTI ÜZLETÉT HASZNÁLATBA ADJA 1987. május 1-től. Érdeklődni: Békéscsaba, Vandháti u. 1. sz., 26-177, az értékesítésvezetőnél. Az igénylő írásbeli pályázatát 1987. április 27-ig nyújthatja be Békéscsaba, Vandháti u. 1. sz. alá. BÉKÉS MEGYEI PATYOLAT VÁLLALAT Rövid határidővel vállaljuk *716 — 2732 — 2764 — 27 128 — 27 256 típusú EPROM-ok égetését, valamint C—64-hez magyar ékezetesre átkapcsolható karakterkészlet elkészítését. Cím: KSH—SZÜV Számítóközpontja. Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6. ' |lmikor az em^er belép a Tüzép-telepre, hogy cementet, II téglát, ajtót, ablakot vásároljon, nem is gondol arra, " mennyi körülménynek kell szerencsésen összejátszani ahhoz, hogy útja sikeres és eredményes legyen, ne dolga végezetlenül távozzék újabb kutatóutakra. Természetes is, hogy nem töpreng el a vásárló a nyersanyagok földben rejlő tartalékain, az energiaigényes gyártási fázisokon, amelyek pontosságától függ a termék minősége, sem a szállítás megany- nyi buktatóján, a tárolás rossz körülményein. Mindez nem az ő dolga, aki a pénzéért jó minőségű építőanyagot akar, de amikor a termelők, az értékesítők és a vásárlók körös érdekéről, a kiegyensúlyozott piaci ellátásról beszélünk, abba óhatatlanul bele kell értenünk a lánc minden elemét. Mert ha egy valaki nem jól teszi a dolgát, abból az is következhet, hogy az építkező bosszúsan keres máshol egy olyan boltot, szaküzletet, ahol igényének megfelelő építőanyagot talál. Ezt az állapotot ismerik jól a korábban építkezők, és természetesen tudják a gyártók és a forgalmazók is, hiszen éppen elég sokáig álltak a kritika össztüzében ahhoz, hogy ne felejtsék el egykönnyen a hiánypszichózist. Most jónak ígérkezik a. tavaszi és a nyári építőanyagellátás, a termelők adatai alapján arra lehet számítani, hogy az alapvető termékekből lesz elegendő minőségű és választékú. A közös érdek, a vevők igényeinek kielégítése azonban nem egyformán értendő a gyárakban és a kereskedésekben. Nem azért, mert más nyelvet beszélnek, hanem mert más a jól felfogott gazdasági érdekük. A termelők szempontjából az volna az ideális, ha olcsón gyárthatnának és raktáraikból azonnal elszállítanák a termékeket. A kereskedőknek viszont az lenne az eszményi állapot, ha kizárólag ők forgalmaznák az építőanyagokat, nem „zavarná” köreiket a több csatornás értékesítési rendszer: a művi kiszolgálás, az áfész-üzlethálózat, a maszek boltok egyre terebélyesedő rendszere. S amikor valamelyiknek a nyakán marad ősz végén néhány tucat téglarakomány, úgy gondolja, az ő hátán csattan az ostor, a szigorú készletnor- mákból következő anyagi terheket egyedül ő viseli. Ennek az állapotnak az enyhítésére történt már intézkedés, az április elsejétől alkalmazható szezonárnak éppen az a lényege, hogy a készletterhek se sújtsák indokolatlanul a gyártókat és a kereskedőket, azt osszák meg az építkezőkkel. Az ő érdekeltségük ebben az elgondolásban az, hogy míg nyáron drágábban juthatnak az építőanyagokhoz, a szezon előtt és után olcsóbban vásárolhatnak. A piacfelügyelet tehát már nem olyan módon avatkozik be a piaci helyzetbe, hogy utasítja az érintett feleket az ellátás javítására, hanem őrködik az egyensúly megtartásán, igyekszik megakadályozni a hiány kialakulását és a túltermelést is, de elsősorban piaci eszközökkel, szabályozókkal. Mert az már kiderült azokban az években, amikor sok panasz hangzott el a hiányra, hogy mindenki számára az a legjobb, ha kiegyensúlyozott az ellátás. Mert csak ezzel lehet elejét venni az indokolatlan felvásárlásoknak, ami mesterségesen teremt hiányt a piacon, s ez nemcsak a termelő- kapacitások túlfeszítését indítja el, hanem az árak emelését is indukálja. Ha viszont országos szinte« minden építkező számíthat arra, hogy időben megvásárolhatja a szükséges anyagokat, akkor — leszámítva a szezonális ingadozást — folyamatosan töltődnek fel és ürülnek ki a kereskedők raktárai. N em varázsütésre bekövetkező változásokról van szó, és most, hogy nyugalom van az építőanyagok piacán, leginkább olyan nehéz feladat lesz ezt fenntartani, mint amilyen volt megteremteni a kínálatot. A gyártók előtt álló legfontosabb feladat most a minőség javítása, a választék bővítése, mégpedig úgy, hogy a korszerűbb termékek kínálatát javítsák. Az ipar termékstruktúrájának átalakítása érinti a téglagyárakat, a több mint százból két év alatt huszonegyben leállították a nem gazdaságos vagy nem korszerű termelést, ahol pedig rekonstrukciókat hajtottak végre, a minőségjavítás jegyében tették. Ugyanez játszódott-játszódik le a cserépgyártásban is, a békéscsabai és a tatai gyár felújítása nyomán nem több, hanem jobb terméket küldenek a piacra. A kereskedők pedig úgy illeszkednek ebbe az új szereposztásba, hogy megszigorítják az átvételi normákat, és nem lesznek „elnézőek” az ágazati szabványok sem, amelyek még akkor készültek, amikor nem az volt a fontos, hogy jó legyen a cement, hanem hogy legyen valamilyen. A Tüzép- telepek is nagy rekonstrukciók előtt állnak, hogy a korszerű termékeket a tulajdonságaikhoz méltó módon tárolják. A kereskedők komplex szolgáltatásokon törik a fejüket, azt szem előtt tartva, hogy az építkezők válláról minél több terhet levegyenek. így ér körbe a feladatok lánca a fogyasztókhoz, akiknek érdeke elindította a termelői, kereskedői magatartás gyökeres megváltozását. Sz. Vegye igénybe A BÉKÉS MEGYEI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT • j SZOLGÁLTATÁSAIT: I! — személy- és tehergépkocsik garanciális < < és garancián túli javítása, műszaki vizsgáztatása — karambolos járművek javítása, fényezése, alváz- ;; és üregvédelhie ;; — fődarabok felújítása (motorfúrás, -hónolás) — használt személy- és tehergépkocsik vétele [ | és eladása (0—3 éves személygépkocsikat is). ; J Autósboltjainkban az önnek legjobban szükséges !! alkatrészeket biztosítjuk: !! Békéscsabán az Autójavító Vállalatnál, telefon: 21-377. ! Szeghalomban, Kinizsi u. 2. sz. alatt, telefon: 118. A gépkocsik szénmonoxid- (CO-) mérését soron kívül elvégezzük és erről igazolást adunk! Szíves figyelmükbe ajánljuk a szombati ügyeleti ] \ nyitva tartásunkat is 8—13 óráig. \ Igényeikkel keressék meg vállalatunkat: 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 62. szám. Telefon: 21-377. Telex: 83-337. ...................................................................................... :
