Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

1987. április 18., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON „Bort, búzát, békességet!” Nem, nem és nem! Már évekkel ezelőtt megfogadtam, többet nem írom le az el­csépelt mondatot: „Gyermeknek egy csep­pet sem!” Mert hosszú éveken át — na­pilapnál dolgozva — ezt rendszeresen megtettem. Húsvét előtt csak annyit mon­dott a főszerkesztő: „írd meg a szokáso­sat”. Ez a „szokásos” pedig arról szólt, hogy húsvétkor ne adjunk a locsoló gyerekek­nek egy csepp szeszes italt sem, mert ha az egyik helyen kapnak egy cseppet, és a másikon is, akkor mi lesz a vége? Hogy mi lesz a vége, azt sem volt nehéz soha illusztrálni, csak fel kellett hívni a men­tőket, ugyan mondják már meg, hogy az előző év húsvétján hány gyereket, _ fia­talt szállítottak be súlyos alkoholmérge­zéssel valamelyik kórházba. Nem mondom, hogy teljesen hiábavaló volt a sok „prédikáció”, mert akadtak egészen szép esztendők, sőt ha folyama­tában nézem, csökkent az alkoholmérge­zést szenvedett húsvéti locsoló gyerekek száma. Akkor mégiscsak érdemes még egyszer figyelmeztetni? Talán ennél töb­bet kellene tenni, azt megírni, hogy mit helyette? Én már megcsináltam azt a csalafintaságot, hogy azt mondtam a gye­reknek: rumos kóla van az üvegben. A gyerek érezte, hogy abban bizony nincs egy csepp rum sem, tudta, hogy én is tudom, hogy ő is tudja, és csak összemo­solyogtunk. Istenbizony nem hiányzott a gyereknek a rum a kólájából. De talán még erre sincs szükség. Mert megteszi a festett tojás, a csoki, az üdítő. Am talán essék szó a felnőttekről. Mer­jem leírni, hogy őket se kínáljuk? Hát, ha a szomszéd jön át locsolni, akkor egy laza fröccs talán megengedhető, de pogá­csával, sonkával — egyszóval harapniva- lóval. Ám ha a locsoló autón érkezik, eszünkbe se jusson kínálni, nemhogy erőltetni. Bízzunk abban, ő maga is úgy ült az autóba, hogy nem fog inni a volán mellett. Neki is csak jót teszünk, ha nem kísértjük meg a kínálással. És nemcsak neki, hanem mindazoknak, akik húsvét hétfőjén kocsiban ülnek az országúton. Védjük az ö életüket is, mert ugye tudjuk: a legtöbbször a vétlen az, aki a nagyobb kárt szenvedi. Ne szárad­jon a lelkűnkön közvetlenül sem, hogy valaki miattunk hal meg az országúton vagy válik egy életre nyomorékká. Egyébként minden kedves olvasónak szép, kellemes húsvéti ünnepeket kívánok. Még azt is mondhatom, hogy „Bort, bú­zát, békességet!’’, de a bort is csak oda­haza vagy legfeljebb a szomszédban és módjával, de semmiesetre se gyereknek, és ne volán mögé ülőknek. (sárdi) A stressz A stressz a leggyakoribb népbetegségek egyike. Az orvosok és a pszichológusok „a XX. század pestisének” is nevezik, mert korunkban az egészségünket veszélyez­tető tényezők között nagyon előkelő helyen áll. A kiváltó okok skálája ugyanolyan széles, akárcsak az általa előidézett betegségeké. Mun­kahelyi és családi problé­mák nagy szerepet játsza­nak. Orvosok a stressz mér­tékét nullától százig érté­kelték; a nulla a stressz hiányát jelöli, a százas ér­ték pedig a legnagyobb meg­terhelést. Feltűnő, hogy konfliktusok a magánélet­ben éppúgy felidegesítik az embert, mint a főnökök és beosztottak vitái a munka­helyen. Ehhez párosul még a ‘mind nagyobb teljesít­mény követelménye, amihez nagyon sok esetben nem párosul a teljesítéshez szük­séges képesség. Ennek ellenére a stressz- kutatók mind egyetértenek abban, hogy a stressz csak „túladagolva” vezet megbe­tegedéshez. Normális eset­ben ugyanis a stressz vol­taképpen az élet motorja, bizonyítja, hogy létezünk és reagálunk környezetünkre. Elkerülésének aranyszabályai 1. Ne rágódjunk hibáin­kon és balsikereinken. Ne törekedjünk bármi áron si­kerre. 2. Tanuljunk meg ma­gunknak és másoknak ne­met mondani, ha túl va­gyunk terhelve. 3. Húzzuk "fel az ébresz­tőórát egy fél órával előbb­re. Az időhiány stresszté- nyező. 4. A rendszeres masszázs nemcsak az izmokat lazítja el, hanem lelkiállapotunk­nak is jót tesz. 5. Űzzünk valamilyen spor­tot. A testedzés segít leve­zetni a feszültséget. 6. Jót tesz a progresszív izomzatra: egyes izomcso­portok megfeszítése — tartá­sa — lazítása. Stresszreakciók - következmények 1. AGY: „Az agyarara megy.” (Migrén, fejfájás, koncentráció- zavarok, álmatlanság, depresz- szió.) 2. SZEM: „Már látni se bí­rom !” (Túlérzékenység minden­nemű fény iránt, a szemek előtt rángás és elfátyolodás, fáradé­konyság, látási zavarok.) 3. VEREDÉNYEK: „a vér megfagy az ereimben.” (Vérke­ringési zavarok, szédillékenység, hideg kéz vagy láb.) 4. NYÄLMIRIGY: „Félelmem­ben kiszáradt a szám.” (Állan­dó gombóc a torokban, száraz száj; jelentősen csökkent nyál­elválasztás esetén emésztési za­varok.) 5. TtlDÖ: „EláU a lélegzetem!” (Savanyaghiány miatti légszomj, kapkodó légzés, asztmaroha­mok.) 6. SZÍV: „Nagyot dobbant a szívem.” (Szívritmuszavarok, fájdalmak és szúrás a mell tájékán, félelemérzet a szívin­farktustól.) 7. GYOMOR: „Az idegességtől kilyukad a gyomrom!” (Gyo­gyornyálkahártya-gyulladás, gyomor- és nyombélfekély.) 8. EPE ÉS MÁJ: „Dühömben elönt az epe!” (A máj fokozott igénybevétele — helytelen táp­lálkozás is előidézheti! —, epe­hólyag-gyulladás, májzsugoro­dás.) 9. HASNYÁLMIRIGY: „Ku­tyául érzem magam!” (Éhségér­zet, gyengeség, bőséges izzadás, alacsony cukorszint.) 10. VESÉK: „Minden a vesém­re megy.” (Fejfájás, szorongás, vesemedence-gyuUadás, magas vérnyomás.) 11. BELEK: „Fölfúvódtam. mint egy dob.” (Székelési inger, felfúvódás, krónikus székreke­dés, hasmenés.) 12. HÚGYHÓLYAG: „Majd szétreped a hólyagom!” (Vize­lési inger, fájdalmas vizelés, gyulladások, fertőzések.) 13. NEMI SZERVEK: „Már . semmihez sincs kedvem." (Menstruációs problémák, a li­bidó elvesztése, impotencia.) 14.IZOMZAT: „Megbénultam a rémülettől.” (Általános lan- kadtság, görcsökre való hajlam, hátfájdalmak.) II stressz leggyakoribb okai (Erősségük nullától 100-ig) — Autóvezetés: 39 — Zaj: 37 — Magány: 44 — Pénzügyi nehézség: 50 — Vizsga előtti szorongás: (1 — Betegség és műtét: 72 — Hajtás a teljesítményért: 62 — Depresszió: 50 — Az élettárs halála: 100 ü cseresznye és meggy védelme KERT, HfiZTDII Az elmúlt években soha nem látott méretű blumeri- ellás vagy ahogy a régi ker­tész szakemberek ismerik: cilindrospóriumos fertőzést tapasztalhattak a kertbará­tok cseresznye- és meggy­fáikon. Tudnunk kell, hogy ez a gombabetegség a • lehullott levelekben összezsugorodott, tömör gombafonalak alak­jában telel át. Tavasszal eb­ből fejlődnek a spórák, ame­lyek az első fertőzések elő­idézői. A későbbiekben a beteg levelek fonákán, a bőr­szövet alatt új spórák, illet­ve spóragyepek képződnek. Amikor a bőrszövet felre­ped, e spórák sárgás-fehér folyadékba ágyazottan ömle- nek a felületre, majd beszá­radnak. Az elsődleges fertőzések lappangási ideje — az idő­járási viszonyoktól függően — egy-két hét. A fertőzést követően már a fiatal leve­leken láthatóvá válnak a tipikus tünetek: a leveleken 1—3 mm-es barna foltok képződnek! A megtámadott — ÉLESZTŐ — ALUFÓLIÁ­BAN. a csomagolt élesztőt rendszerint nem használjuk fel egyszerre, ezért a maradék egy darabig a hűtőben hányódik, megszárad, és végül kidobjuk. Egy-két hónapig is friss marad az élesztő, ha szorosan alufóliá­ba csomagoljuk, és a mélyhű­tőbe tesszük, Így nemcsak a melegtől, hanem a fénytől is óvjuk. Felhasználás előtt hagy­juk kiengedni, s ugyanolyan lesz, mintha aznap vásároltuk volna. — FŐTT BURGONYA — FOR­RÓN. Nem tudjuk mindig pon­tosan kiszámítani, hogy a főtt burgonya forró és friss legyen, amikor tálaljuk. Jó. tudni, hogy miután a megfőtt burgonyáról a főzővlzet gondosan leöntöttük, az edény és a jól záródó fedő közé elhelyezett konyharuha tovább tartja a meleget. Vi­gyázzunk, nehogy a burgonyát túl puhára főzzük, mert a ke­letkező gőzben úgyis tovább pu­liul. — MELEGÍTÉS — KUKTÁ­BAN. A maradék rizst, főtt tésztát, galuskát újra melegít­hetjük, anélkül, hogy bármilyen károsodás érné. Töltsük a ma­radékot egy kisebb edénybe vagy tűzálló tálba, tegyük a kukta párolórácsára, ami alá úgy másfél deci vizet öntöttünk, zárjuk le a kuktafazekat, és a mennyiségtől függően a sípolás­tól számított 3-4 perc múlva ve­gyük le a tűzről. levél színén sötétbarna, majd liláspiros vastagabb erek által élesen körülhatá­rolt szögletes foltok több­nyire a főér mellett vagy a levél szélének közelében tö­mörülnek. A természeti környezetet kedvelő, és azt felelősségtel­jesen védő kertbarátoknak feltétlenül tudniuk kell, hogy vegyszerek felhaszná­lása nélkül, a lehullott le­velek- megsemmisítésével is jelentős mértékben csök­kenthetjük a fertőzés ve­szélyét. A vegetációs időszakban különösen május közepén- végén, június hónapban és július elején a fertőzések 14 —15 Celsius-fokon már be­következhetnek. De a spórák inkább 20 Celsius-fokon csí­ráznak a legjobban. Igen hatékony készítmény a kór­okozó ellen a 0,2 százalékos Ditháne M—45 vagy az Orthocid 50 WP 0,3 száza­lékban. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvórendszabályokat magunk és környezetünk védelme ér­dekében szigorúan tartsuk be! Dr. Sz. Cs. Aktuális tudnivalók Egy-két-há... .. .mármint három gyerek elhelyezése egy szobában: nem kis gond. Erre még a bútorgyártók is ritkán gon­dolnak. Pedig nem lehet minden gyereknek külön kis birodalma. Egy kis lelemé­nyességgel ez is megoldható. Az 1. ábrán látható ágy három gyermek fekhelye. A legalsó, kerekeken guruló ágyneműtartó habszivacs­matraccal van kibélelve, és ezen alszik az egyik gyerek. Elrejthető, nappal sem fog­lal helyet. A harmadik fek­hely, a megtoldott „emelet” sem foglal helyet a szobá­ból, mert felfelé terjeszke­dik. A vázhoz erősített lét­rán felmászni nem gond egy gyereknek sem. A hármas ágy mindössze 1 mx2 m-nyi területet foglal el. Az ágy egyik (keskenyebb) oldalára nagyméretű zsebes tárolót szerelhetünk fel, sok minden fér bele. DIVAT Szinte naponta találkozunk a divat különféle szakkifejezései­vel, egy-egy ruhadarab Idegen hangzású megnevezésével. Talán nem érdektelen, ha ismerjük ezek eredetét is. a) Blézer — eredetileg angliai klubkabát, amelyet kezdetben csak férfiak hordtak, utóbb az angol leányiskolákba és kollé­giumokba is bevonult. A '60-as évek elején váratlanul nagy di­vat lett férfiaknál, nőknél, min­den korosztálynak egyformán. b) Redingot — a XVIII. szá­zad közepén alakult ki Angliá­ban, lovaglásra szánták (ri­ding = lovaglás + coat = ka­bát). Hamarosan elterjedt Fran­ciaországban, a nők is átvették, de nem lovagláshoz, hanem nap­pali kabátnak. Dereka karcsú­sított, kihajtós gallérja van, egy- vagy kétsorosán gomboló- dik. c) Trencskó — a divatkreáto­rok az egyenruhát is nagy lel­kesedéssel ültetik át a civil öl­tözködésbe. így terjedt el a 20- as években a nők körében is az eredetileg lövészárkokban hordott katonai esőkabát. Jel­lemzője a ragián szabásvonal, a sok tűzés, felső részén a le­begő elő- és hátlap. d) Blúzon vagy zubbony; ere­detileg bő, csípőig érő, vászon­ból készült munkakabát. Mun­kások és katonák viselték, ma a sportos öltözködés jellegzetes darabja. B. K. A 2. ábrán látható megol­dás igényes, de ötletes. A két egyszemélyes heverő emeletes ágy magasságban helyezkedik el, kellő tartó­szerekkel ellátva. Alatta, merőlegesen a harmadik fek­hely. Az ágyneműtartó itt külön bútordarab, a rádió vagy a tévé is elfér rajta. A tanuló-iróasztal nagyobb méretű, a középen lévő lét­rán mindkét oldalra fel le­het mászni. _ _ Hová, mit ültessünk O az erkélyünkre? A cserjéket, fenyőféléket tavasszal ültessük, április a legkedvezőbb időpont; a nyári virágok palántáit csak a májusi fagyok után. Ha a növény házilag nehezen sza­porítható, inkább készen sze­rezzük be a palántákat vagy a kis cserjéket, örökzölde­ket. Mivel a ládákban és egyéb virágtartókban a nö­vények gyökérzetének ter­jeszkedése korlátozott, a föld feltétlen jó minőségű, jó szerkezetű és tápanyagban gazdag legyen. Az előre­csomagolt földkeverékek — például a Floresca B márka­nevű — több évre is elegen­dőek. O Napos, kis méretű er­kélyek növényei: — fás növény: Pinus mugo (törpefenyő); — cserje: Cotoneaster ho­rizontális (madárbirs); — virágos növények: Age- ratum (bojtocska), Antirrhi­num (tátika), Gazania (zápor­virág), Ipomoea (hajnalka), Lavandula (levendula), Nar­cissus (nárcisz), Nerium (le- ánder), Pelargonium, (mus­kátli), Petunia, Porticulaca (porcsinrózsa), Tagetes (bár­sonyvirág v. büdöske), Tuli- pa (tulipán), Verbena x hybrida (vasfű), Verbena ri- gida (lila vasfű). O Napos, nagyobb mére­tű erkélyek növényei: — fás növények, örökzöl­dek: Berberis thunbergii ’Atropurpurea’ (Thunberg borbolya), Ligustrum ovali- folium (fagyai), Pinus mugo, Pinus nigra (feketefenyő), Rhus hirta (ecetfa), Thuja orientalis (keleti életfa); — erkélyek falának be- futtatására: Parthenocissus tricuspidata (japán vadsző­lő), Wisteria floribunda (li­la akác); — virágos növények: Age- ratum, Antirrhinum, Gaza­nia, Ipomoea, Lavandula, Nerium, Pelargonium, Petu­nia, Purtulaca, Sedum (var­júháj), Tagetes, Verbena x hybrida, Verbena rigida. O Árnyékos, félárnyékos kisebb erkélyek növé­nyei: — cserjék: Cotoneaster dammeri (kúszó madárbirs), Vinca minor (télizöld); — falak befuttatására: He- dera helix (borostyán), Euonymus fortunei ’Gracilis’ (kúszó kecskerágó); — virágos növények: Ber­genia (bőrlevél), Narcissus, Tropaeolum (sarkantyúka). O Árnyékos, félárnyékos nagyobb erkélyek nö­vényei: — cserjék: Berberis juli- anae (Júlia borbolya), Li­gustrum ovalifolium ’Au- reum’, Vinca major (me­téng), Vinca minor; — örökzöldek: Euonymus japonicus (japán kecskerá­gó), Ilex aquafolium (ma­gyal), Taxus bacatta (tiszafa); — kúszónövény: Clematis jackmanii (kerti iszalag); — falak befuttatására: He- dera helix, Parthenocissus quinquefolia (vadszőlő); — virágos növények: Be­gonia tuberhybrida (gumós begónia), Bergenia, Tropaeo­lum. O Ablakládák növényei: — alacsony termetű virágos növények: Antirrhi­num, Ageratum, Gazania, Narcissus, Pelargonium, Pe­tunia, Portulaca, Sedum sar- mentosum (indás varjúháj), Tagetes, Tropaeolum, Tulipa, Verbena x hybrida, Verbena rigida; Vinca major ’Varie- gata’, Vinca minor; — emeletes házak körfo­lyosóira: rácsok befuttatá­sára igen alkalmas a hajnal­ka (Ipomoea purpurea). Nö­vényládába, árnyékosabb fo­lyosókra ültethető a Vinca minor, ill. ámpolnanövény­ként a Vinca major ,Varie- gata’, vagy a közkedvelt sar­kantyúka (Tropaeolum má­jus). Ha a nap is besüt, igen szépek a csüngő Pelargoni­um peltatumok magukban, vagy petúniával vegyesen ül­tetve. — szobanövények az erké­lyen: kedvenc növényeink­nek jót tesz, ha „nyaralnak”, és kedvező időben kivisszük őket szabadabb körülmények közé. Néhány kitelepíthető növényféleség: Asparagus­fajok, Aspidista elatior (ku­koricalevél), Billbergia-fajok, Chamaerops humilis (törpe pálma), Chlorophytum-fajok (zöldike), Citrus limon (cit­rom), Clivia-fajok, Coleus blumei (virágcsalán), Cype- rus-fajok (vízipálmák), Eupphorbia pulcherrima (mikulásvirág), Fatsia-félék (arália), Ficus-félék, Hippe- astrum vittatum (amarillisz), kaktuszok és pozsgás növé­nyek, pálmafélék, Sansevie- ria-félék (tigrislevél), Tra- descantia-fajok (pletyka), Zygocactus truncatus (kará­csonyi kaktusz). Vigyázat: páraigényes szobanövények a szabadban tönkre mehet­nek! (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents