Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

NÉPÚJSÁG 1987. április 18., szombat o A szarvasi Szirén itthon és a világban A Szarvasi Szirén Ipari Szövetkezet kondorosi telepén Jankovicz Mihályné gallérfelvarró, a kép előterében, munka közben a szerző felvételei Páratlan ívű, a Szarvasi Szirén Ipari Szövetkezet fej­lődése. Alig 30 éve még csak overállökat varrtak a a szövetkezetbe tömörült szarvasi szabók, s ma pedig négymillió férfiinget gyárta­nak Európának, az öreg földrész legigényesebb or­szágainak, de már ott van­nak az új világban, a kana­dai piacon és az USA-ban. A Szirén-márkából világ­márkát kattogtak össze szusszanásnyi időt nem ki­hagyva ezek a fáradhatatlan emberek, ök a világnak mu­tatták meg, hogy a Szarvas­környéki nép mennyire szor­galmas és tehetséges. Varró­nőik többségét olyan rétegből toborozták, Szarvasnak olyan utcáiból hívták az üzembe, melyekben a Szirén I. Sz. ter­melést bővítő, új munkahe­lyet teremtő beruházása előtt nem volt ipari üzem. Akkor még Szarvas is a megye azon községeinek so­rába tartozott, melyek ke­resték a jobb életfeltételek kibontakoztatásának lehető­ségét. Ilyen volt ez a szö­vetkezeti varroda is, mely végtére a legmerészebb ál­modozók elképzeléseit is túlszárnyalta. így van ez, legalább nálunk így, ha egy­szer megindul valami, és ha az a valami valakiknek jó, de ha még a társadalomnak is hasznot hajt, még az is­ten is segíti az előrehala­dásban. Ez a Szirén-példa is ezt bizonyítja, nagyon alaposan és nagyon kézzelfoghatóan. Ez a szövetkezet 1150 em­bert foglalkoztat, 370 millió forint az évi termelés érté­ke. A külföldi piacokon annyira otthon van, hogy tavaly a 80 milliós export­tervvel szemben 93,5 millió forint értékű férfiinget adott el tőkés üzlettársai­nak. Az export növelésére tett erőfeszítéseiket a kor­mányzati szervek figyelem­be vették és a kínálkozó al­kalom kihasználására 12,6 százalékos bérpreferenciát nyújtottak. Ebből az követ­kezett, hogy szombaton és vasárnap is kattogtak, suhog­tak a finom kelmén a varrógépek. Ennek az iga­zán szép vállalkozásnak az ad még nagyobb értéket, hogy hazai alapanyagot dol­goztak felf melyet a nyuga­ti partnerek elfogadtak. A dicséret a Pápai Textilgyá­rat illeti, ahonnan az utób­bi időben valójában sokat javult a szállítás ütemessé­ge és az anyagok minősége. Jó egy éve, amikor az 1985. évi kiemelkedő telje­sítményért a Szarvasi Szi­rén I. Sz.-nek Kiváló címet adományoztak. Erre az ün­nepségre Pápáról is eljöttek és Nagyváradi János főosz­tályvezet ő egy hatalmas szegfűcsokrot nyújtott át Tari Józsefné elnöknek, a kereskedelmi és üzleti kap­csolatok pecsétjeként. — Személy szerint ne­kem, de a szövetkezet vala­mennyi dolgozójának jól esett ez a figyelmesség. A pápaiak tulajdonképpen ak­kor azért voltak hálásak, mert textiltermékeiket a dollárelszámolású piacokra feldolgozott állapotban is eljuttattuk. Egyetlen hazai partnerük vagyunk, ami azt jelenti, hogy ők exportra termelnek, s ami árufelesle­gük adódik, azt mi kapjuk meg, mi tesszük exportké­pessé a nyugat-európai pia­cokon. — Milyen volt ez a kap­csolat a múlt esztendőben? — Nem volt felhőtlen. A pápai gyár átszervezte ön­magát, most újul meg a mai kor követelményeinek megfelelően, s ez a körül­mény bizony néha ütemte- lenné tette a szövetkezet anyagellátását. Megértettük őket, hiszen egy megújulási folyamat a gyár életében nem mindennapos jelenség. Azzal, hogy türelmesek vol­tunk, gondjaik megoldását gyorsítottuk. Idehaza mi rá­szerveztünk a munkára, mert a piacról nem szeret­tünk volna lemaradni. Bí­zom abban, hogy a további együttműködésünk feledteti az emlékezetes 1986. évit. Bár egy szót sem szólha­tunk, hiszen év végére min­den jól összejött. A nyeresé­günk 40 millió forintra nőtt. Ahhoz, hogy a Szirént idehaza még jobban megis­merjük, feltétlenül meg kell említeni, hogy a szövetkezet jelentősége, fontossága túl­nő Szarvas határain. Gádo­roson, Mezőtúron, Kondoro­son telephelyet alakítottak ki. A kondorosi a legfiata­labb, tavaly költöztek be az új üzemépületbe, amely 10- 11 millió forintba került. Újabban a dévaványaiak- kal tárgyalnak egy 30-40 fős részleg létrehozásáról. Itt jelenleg is működik egy részleg, székkárpitot gyár­tanak. A megyei tanácstól hárommillió forint támoga­tást kaptak a hátrányos helyzetű települések népes­ségmegtartó szerepének erő­sítésére. Ehhez hozzáteszik a szövetkezet fejlesztési lehe­tőségeit és a megépítendő új üzemcsarnokban a cse­csemőingek készítése mel­lett férfiingek varrását is tervezik. Ezzel a Szarvasi Szirén Ipari Szövetkezet a megyében három helyen és Szolnok megyében, Mezőtú­ron jelen van, példásan se­gíti a helyi szerveket a né­pességmegtartás nagy gond­jának megoldásában. — És milyen a Szirén helyzete, megítélése külföl­dön? — Azok a külföldi terme­lési kooperációk, melyek az utóbbi időkig a Hungaro- tex közreműködésével létre­jöttek, szépen fejlődnek — mondotta Tari Józsefné. — A vietnami kooperációban már hárommillió ing készül. Ebből kétmillió import, te­hát hazahozzuk, egymilliót pedig közvetlenül onnan Kanadába szállítunk. A fi­zetési feltételek számunkra igen kedvezőek, az ország rubel- és nem rubelelszá­molású bevételeit gazdagít­juk. — A Szirén vezetői, szak­emberei járják a világot. Mit tapasztaltak, hogyan fo­gadják termékeiket? — A külkereskedelmi vál­lalatokkal valójában mi a világot járjuk. Keressük, kutatjuk az újabb piaci le­hetőségeket. Termékeinket ismerik, elfogadják, sőt Nyugat-Európából több tő­kés partner rendszeresen visszatér hozzánk, bérmun­kás együttműködést kínál. Nem véletlenül jönnek, ke­resnek fel bennünket. Szö­vetkezetünkben minőségi munka folyik, amit ők tud­nak, hiszen mi a piac meg­tartására eddig is sokat ál­doztunk az üzemre, a te­lephelyekre, s a jövőben is ezt tesszük, mert ebből élni. a szövetkezetből jól megél­ni szeretnénk. D. K. Hz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres:- gépkocsivezetőket (D—E kategória)- gépjárműszerelő szakmunkásokat- női segédmunkásokat- lakatosokat Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Orosháza, Október 6. u. 8. Telefon: 46 125-ös mellék. Orosháza Mit mutat a kristálygömb? Ezúttal nem egy külpoliti­kai beszámoló, hanem a Computerworld-Számítás- technika legújabb száma tu­dósít arról, hogy nincs egy­ség Nyugat-Európában. Ter­mészetesen nem is a NATO- ról vagy a Közös Piacról van szó, hanem a számítógép- piacról, a gyártók úgy érzik, hogy csak szigorú szabvá­nyosítással vehetik fel a ver­senyt az IBM-mel szemben. Az európai piac a világpiac részeként szerepel abban a cikkben, amely — hogy a cí­mét idézzük — bepillantást enged a kristálygömbbe, megmutatja a jövőt, az évti­zed végére várható forgal­mat. A magyar piac sem ma­rad ki az e havi első CW— SZT-ből, bár itt a szerkesz­tők úgy döntöttek, hogy vágyálmok helyett jobb a té­nyekkel szembenézni, s az. 1986-os helyezetképet vázol­ták föl. Ebből megtudhatjuk, hogy 1986 végére a profesz- szionális alkalmazásra szánt gépek piacán gyakorlatilag egyeduralkodóvá váltak az IBM személyi számítógépek­kel kompatibilis (azzal azo­nos felépítésű) mikrogépek. A' cikk egy táblázatban so­rolja fel az új fejlesztések eredményét, az 1986-ban megjelent hazai professzio­nális személyi számítógépek gyártóit, főbb jellemzőit. A gyártók táblázatának böngészése már csak azért is tanulságos, mert kiderül­het, hogy olyanok is megka­paszkodhatnak a piacon, akikre nemcsak a laikus, de még a szakember sem szá­mít. A tavalyi BNV egyik meglepetése például az volt, hogy a sok számítógép kö­zül az egyik a „Vörös Cse­pel”-! fütyülte, méghozzá jogos büszkeséggel, hiszen a Csepel Transzformátorgyár­ban készült. „Majd elmúlik — gondolták sokan —, úgy látszik, a számítógépgyártá­son nálunk mindenkinek át kell egyszer esni”. De Cse­pelen nem múlt el ez a „gyermekbetegség”, sőt, a szakmai közvélemény álta­lános megrökönyödésére a Csepel Electronic előkelő ne­gyedik helyezést ért el az OMFB pályázaton. „Hogy kerül a csizma az asztalra?” — kérdezi a Computerworld- Számítástechnika a gyáregy­ség menedzserét, s a cikk­ből kiderül, hogy a Transz­formátorgyárban a számító­gép ma már nem is számít csizmának. A hazai kristálygömb — legalábbis ha a mostanában megjelent cikkeket egymás mellé tesszük — mindenfé­le képet mutat a tudomá­nyos parkokról, szinte min­den újság feltette már a maga kérdését, hogy lesz-e Duna-parti Szilícium-völgy. Csatlakozók, kábelek a BHG battonyai üzentéből A település peremén, ahol már ritkulnak az utcák ház­sorai, vadonatúj üzem látké­pe fogad. A modern, könnyű­fém-szerkezetű épület cég­tábláján a következő olvas­ható: BHG Híradástechnikai Vállalat 8. sz. Gyárának Bat- tonyai Üzeme. A telep be­mutatására Rausz Gyula üzemvezetőt kértük meg. — Ez a helyszín még ne­künk is nagyon új. Ez év ja­nuár 2-án költöztünk ebbe a korszerű üzemrészbe, melyet most kezdtünk „belakni”. Az üzemegység életének azonban története van. 1981- ben a békéscsabai HTV dön­tött úgy, hogy Battonyán egy üzemrész létesül. A kezdet­kor egy szanálásra ítélt is­kolaépületben indult meg a termelés. A rendkívül ne­héz munkakörülmények el­lenére a battonyai lányok, asszonyok óriási akaraterő­vel bizonyították, hogy sze­retik munkahelyüket. Néha, olykor szabálytalanul is, de hazavitték az alkatrészeket és otthon, szabad idejükben szerelték azokat össze. Ilyen áron is teljesítették a rájuk bízott feladatokat. Örömmel mondhatom, hogy a munka iránti lelkesedésük azóta is megmaradt. Jogosan várták tehát a munkakörülmények javulá­sát. Sajnos, ez csak rész­ben valósulhatott meg az­zal, hogy az iskolaépület he­lyett egy ugyancsak nem üzemcsarnoknak épült, ha­nem korábban orvosi rende­lőként működő helyiségben kaptak munkapadokat. Köz­ben a vállalat irányítását 1986. január 1-től a BHG vette át, s egy év múltán az álmok is valóra váltak. Ha már a 85 fős üzem mun­katársai ebben az új, 1200 négyzetméteres telephelyen dolgozhatnak. — Miket gyártanak ebben az üzemrészben? — Elsősorban közszükség­leti csatlakozókábeleket ké­szítünk rádiókhoz, tévékhez, magnetofonokhoz. Ugyan­csak ezekhez a készülékek­hez csatlakozókat és dugasz­tolóaljzatokat gyártunk, össztermelésünknek mintegy 70 százalékát adják ezek a termékek. Ezenkívül a bé­késcsabai gyár által előállí­tott nagyfrekvenciás beren­dezésekhez, valamint a té­vékhez alkalmas szűrővál­tókhoz részegységeket készí­tünk. A békéscsabai gyáregység belföldi ellátáson túlmenően jelentős szocialista és tőkés piacra is gyárt termékeket. Így, közvetve ugyan, de mi is részesei vagyunk ennek a vállalkozásnak. Különösen gyümölcsöző jelenleg a vál­lalat kapcsolata a nyugatné­met Hirschmann céggel. — Mire lehet számítani a jövőben? — A gyár profiljából adó­dik, hogy a bonyolultabb be­rendezések gyártásához na­gyon precíz és igen költsé­ges gépek kellenek. Ezek be­szerzése csupán korlátozott számban lehetséges. Hosz- szabb távú terv alapján mégis várható a profilbőví­tés a battonyai üzemben is és így majd az esetleges lét­számnövekedés. Az üzem­részben ugyanis van hely bőven, hiszen egy műszak­ban akár 200 nőt is tudnánk foglalkoztatni. Ehhez azon­ban ma még nincsenek meg a feltételek. A szakmunkás-utánpótlás biztosítására várhatóan már az idén szeptemberben meg­kezdődik az oktatás. A gyár igyekszik majd a tanulókkal ösztöndíjas szerződést kötni. Az üzemen belül 5-6 sze­mélynek lesz lehetőség a gyakorlati órákon a szakma elsajátítására és egyúttal az üzemi élet megszerettetésére is. Jelenleg három szocialista brigád termel az üzemben. Dolgozóik a brigádon belül egyéni teljesítménybér alap­ján kapják fizetésüket. * * * A battonyai üzemegység elmúlt évi árbevétele meg­haladta a 40 millió forintot. A megjavult munkakörül­mények eredményeként és ha lesz elegendő megrende­lés, s bővülnek a piaci lehe­tőségek, nem kétséges, hogy túlteljesítik az elmúlt évet a battonyai BHG-ben. Bacsa András Mikrobusz Isuzu alvázon Mikröbuszcsalád mintada­rabjait szerelik az Ikarus székesfehérvári gyárának kí­sérleti üzemében. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár történetében mindeddig a legkisebb, öt méter hosszú és 14 utast befogadó jármű­veket egyiptomi megrende­lésre fejlesztették ki, és Isu- zu General Motors Egyipt kooperációban, Isuzu alváz­ra építik. Ha a mintadarab megnyeri az egyiptomi meg­rendelő tetszését, várhatóan még az idén megkezdik a minibusz karosszériaelemei­nek sorozatgyártását. Az ele­meket részegységenként cso­magolva exportálják, s az egyiptomi üzemben szerelik össze. A kísérleti üzemben az egyiptomi megrendelésre ké­szített benzinmotoros mikro­busz mellett egy másik pro­totípus is készül dízelmotor­ral, előreláthatóan hazai fel- használásra. Ez utóbbit a BNV-n mutatják be a szak­embereknek. Kábelcsatlakozókat forrasztanak az üzemben Fotó: Szóke Margit

Next

/
Thumbnails
Contents