Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-18 / 92. szám
NÉPÚJSÁG 1987. április 18., szombat o A szarvasi Szirén itthon és a világban A Szarvasi Szirén Ipari Szövetkezet kondorosi telepén Jankovicz Mihályné gallérfelvarró, a kép előterében, munka közben a szerző felvételei Páratlan ívű, a Szarvasi Szirén Ipari Szövetkezet fejlődése. Alig 30 éve még csak overállökat varrtak a a szövetkezetbe tömörült szarvasi szabók, s ma pedig négymillió férfiinget gyártanak Európának, az öreg földrész legigényesebb országainak, de már ott vannak az új világban, a kanadai piacon és az USA-ban. A Szirén-márkából világmárkát kattogtak össze szusszanásnyi időt nem kihagyva ezek a fáradhatatlan emberek, ök a világnak mutatták meg, hogy a Szarvaskörnyéki nép mennyire szorgalmas és tehetséges. Varrónőik többségét olyan rétegből toborozták, Szarvasnak olyan utcáiból hívták az üzembe, melyekben a Szirén I. Sz. termelést bővítő, új munkahelyet teremtő beruházása előtt nem volt ipari üzem. Akkor még Szarvas is a megye azon községeinek sorába tartozott, melyek keresték a jobb életfeltételek kibontakoztatásának lehetőségét. Ilyen volt ez a szövetkezeti varroda is, mely végtére a legmerészebb álmodozók elképzeléseit is túlszárnyalta. így van ez, legalább nálunk így, ha egyszer megindul valami, és ha az a valami valakiknek jó, de ha még a társadalomnak is hasznot hajt, még az isten is segíti az előrehaladásban. Ez a Szirén-példa is ezt bizonyítja, nagyon alaposan és nagyon kézzelfoghatóan. Ez a szövetkezet 1150 embert foglalkoztat, 370 millió forint az évi termelés értéke. A külföldi piacokon annyira otthon van, hogy tavaly a 80 milliós exporttervvel szemben 93,5 millió forint értékű férfiinget adott el tőkés üzlettársainak. Az export növelésére tett erőfeszítéseiket a kormányzati szervek figyelembe vették és a kínálkozó alkalom kihasználására 12,6 százalékos bérpreferenciát nyújtottak. Ebből az következett, hogy szombaton és vasárnap is kattogtak, suhogtak a finom kelmén a varrógépek. Ennek az igazán szép vállalkozásnak az ad még nagyobb értéket, hogy hazai alapanyagot dolgoztak felf melyet a nyugati partnerek elfogadtak. A dicséret a Pápai Textilgyárat illeti, ahonnan az utóbbi időben valójában sokat javult a szállítás ütemessége és az anyagok minősége. Jó egy éve, amikor az 1985. évi kiemelkedő teljesítményért a Szarvasi Szirén I. Sz.-nek Kiváló címet adományoztak. Erre az ünnepségre Pápáról is eljöttek és Nagyváradi János főosztályvezet ő egy hatalmas szegfűcsokrot nyújtott át Tari Józsefné elnöknek, a kereskedelmi és üzleti kapcsolatok pecsétjeként. — Személy szerint nekem, de a szövetkezet valamennyi dolgozójának jól esett ez a figyelmesség. A pápaiak tulajdonképpen akkor azért voltak hálásak, mert textiltermékeiket a dollárelszámolású piacokra feldolgozott állapotban is eljuttattuk. Egyetlen hazai partnerük vagyunk, ami azt jelenti, hogy ők exportra termelnek, s ami árufeleslegük adódik, azt mi kapjuk meg, mi tesszük exportképessé a nyugat-európai piacokon. — Milyen volt ez a kapcsolat a múlt esztendőben? — Nem volt felhőtlen. A pápai gyár átszervezte önmagát, most újul meg a mai kor követelményeinek megfelelően, s ez a körülmény bizony néha ütemte- lenné tette a szövetkezet anyagellátását. Megértettük őket, hiszen egy megújulási folyamat a gyár életében nem mindennapos jelenség. Azzal, hogy türelmesek voltunk, gondjaik megoldását gyorsítottuk. Idehaza mi rászerveztünk a munkára, mert a piacról nem szerettünk volna lemaradni. Bízom abban, hogy a további együttműködésünk feledteti az emlékezetes 1986. évit. Bár egy szót sem szólhatunk, hiszen év végére minden jól összejött. A nyereségünk 40 millió forintra nőtt. Ahhoz, hogy a Szirént idehaza még jobban megismerjük, feltétlenül meg kell említeni, hogy a szövetkezet jelentősége, fontossága túlnő Szarvas határain. Gádoroson, Mezőtúron, Kondoroson telephelyet alakítottak ki. A kondorosi a legfiatalabb, tavaly költöztek be az új üzemépületbe, amely 10- 11 millió forintba került. Újabban a dévaványaiak- kal tárgyalnak egy 30-40 fős részleg létrehozásáról. Itt jelenleg is működik egy részleg, székkárpitot gyártanak. A megyei tanácstól hárommillió forint támogatást kaptak a hátrányos helyzetű települések népességmegtartó szerepének erősítésére. Ehhez hozzáteszik a szövetkezet fejlesztési lehetőségeit és a megépítendő új üzemcsarnokban a csecsemőingek készítése mellett férfiingek varrását is tervezik. Ezzel a Szarvasi Szirén Ipari Szövetkezet a megyében három helyen és Szolnok megyében, Mezőtúron jelen van, példásan segíti a helyi szerveket a népességmegtartás nagy gondjának megoldásában. — És milyen a Szirén helyzete, megítélése külföldön? — Azok a külföldi termelési kooperációk, melyek az utóbbi időkig a Hungaro- tex közreműködésével létrejöttek, szépen fejlődnek — mondotta Tari Józsefné. — A vietnami kooperációban már hárommillió ing készül. Ebből kétmillió import, tehát hazahozzuk, egymilliót pedig közvetlenül onnan Kanadába szállítunk. A fizetési feltételek számunkra igen kedvezőek, az ország rubel- és nem rubelelszámolású bevételeit gazdagítjuk. — A Szirén vezetői, szakemberei járják a világot. Mit tapasztaltak, hogyan fogadják termékeiket? — A külkereskedelmi vállalatokkal valójában mi a világot járjuk. Keressük, kutatjuk az újabb piaci lehetőségeket. Termékeinket ismerik, elfogadják, sőt Nyugat-Európából több tőkés partner rendszeresen visszatér hozzánk, bérmunkás együttműködést kínál. Nem véletlenül jönnek, keresnek fel bennünket. Szövetkezetünkben minőségi munka folyik, amit ők tudnak, hiszen mi a piac megtartására eddig is sokat áldoztunk az üzemre, a telephelyekre, s a jövőben is ezt tesszük, mert ebből élni. a szövetkezetből jól megélni szeretnénk. D. K. Hz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres:- gépkocsivezetőket (D—E kategória)- gépjárműszerelő szakmunkásokat- női segédmunkásokat- lakatosokat Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Orosháza, Október 6. u. 8. Telefon: 46 125-ös mellék. Orosháza Mit mutat a kristálygömb? Ezúttal nem egy külpolitikai beszámoló, hanem a Computerworld-Számítás- technika legújabb száma tudósít arról, hogy nincs egység Nyugat-Európában. Természetesen nem is a NATO- ról vagy a Közös Piacról van szó, hanem a számítógép- piacról, a gyártók úgy érzik, hogy csak szigorú szabványosítással vehetik fel a versenyt az IBM-mel szemben. Az európai piac a világpiac részeként szerepel abban a cikkben, amely — hogy a címét idézzük — bepillantást enged a kristálygömbbe, megmutatja a jövőt, az évtized végére várható forgalmat. A magyar piac sem marad ki az e havi első CW— SZT-ből, bár itt a szerkesztők úgy döntöttek, hogy vágyálmok helyett jobb a tényekkel szembenézni, s az. 1986-os helyezetképet vázolták föl. Ebből megtudhatjuk, hogy 1986 végére a profesz- szionális alkalmazásra szánt gépek piacán gyakorlatilag egyeduralkodóvá váltak az IBM személyi számítógépekkel kompatibilis (azzal azonos felépítésű) mikrogépek. A' cikk egy táblázatban sorolja fel az új fejlesztések eredményét, az 1986-ban megjelent hazai professzionális személyi számítógépek gyártóit, főbb jellemzőit. A gyártók táblázatának böngészése már csak azért is tanulságos, mert kiderülhet, hogy olyanok is megkapaszkodhatnak a piacon, akikre nemcsak a laikus, de még a szakember sem számít. A tavalyi BNV egyik meglepetése például az volt, hogy a sok számítógép közül az egyik a „Vörös Csepel”-! fütyülte, méghozzá jogos büszkeséggel, hiszen a Csepel Transzformátorgyárban készült. „Majd elmúlik — gondolták sokan —, úgy látszik, a számítógépgyártáson nálunk mindenkinek át kell egyszer esni”. De Csepelen nem múlt el ez a „gyermekbetegség”, sőt, a szakmai közvélemény általános megrökönyödésére a Csepel Electronic előkelő negyedik helyezést ért el az OMFB pályázaton. „Hogy kerül a csizma az asztalra?” — kérdezi a Computerworld- Számítástechnika a gyáregység menedzserét, s a cikkből kiderül, hogy a Transzformátorgyárban a számítógép ma már nem is számít csizmának. A hazai kristálygömb — legalábbis ha a mostanában megjelent cikkeket egymás mellé tesszük — mindenféle képet mutat a tudományos parkokról, szinte minden újság feltette már a maga kérdését, hogy lesz-e Duna-parti Szilícium-völgy. Csatlakozók, kábelek a BHG battonyai üzentéből A település peremén, ahol már ritkulnak az utcák házsorai, vadonatúj üzem látképe fogad. A modern, könnyűfém-szerkezetű épület cégtábláján a következő olvasható: BHG Híradástechnikai Vállalat 8. sz. Gyárának Bat- tonyai Üzeme. A telep bemutatására Rausz Gyula üzemvezetőt kértük meg. — Ez a helyszín még nekünk is nagyon új. Ez év január 2-án költöztünk ebbe a korszerű üzemrészbe, melyet most kezdtünk „belakni”. Az üzemegység életének azonban története van. 1981- ben a békéscsabai HTV döntött úgy, hogy Battonyán egy üzemrész létesül. A kezdetkor egy szanálásra ítélt iskolaépületben indult meg a termelés. A rendkívül nehéz munkakörülmények ellenére a battonyai lányok, asszonyok óriási akaraterővel bizonyították, hogy szeretik munkahelyüket. Néha, olykor szabálytalanul is, de hazavitték az alkatrészeket és otthon, szabad idejükben szerelték azokat össze. Ilyen áron is teljesítették a rájuk bízott feladatokat. Örömmel mondhatom, hogy a munka iránti lelkesedésük azóta is megmaradt. Jogosan várták tehát a munkakörülmények javulását. Sajnos, ez csak részben valósulhatott meg azzal, hogy az iskolaépület helyett egy ugyancsak nem üzemcsarnoknak épült, hanem korábban orvosi rendelőként működő helyiségben kaptak munkapadokat. Közben a vállalat irányítását 1986. január 1-től a BHG vette át, s egy év múltán az álmok is valóra váltak. Ha már a 85 fős üzem munkatársai ebben az új, 1200 négyzetméteres telephelyen dolgozhatnak. — Miket gyártanak ebben az üzemrészben? — Elsősorban közszükségleti csatlakozókábeleket készítünk rádiókhoz, tévékhez, magnetofonokhoz. Ugyancsak ezekhez a készülékekhez csatlakozókat és dugasztolóaljzatokat gyártunk, össztermelésünknek mintegy 70 százalékát adják ezek a termékek. Ezenkívül a békéscsabai gyár által előállított nagyfrekvenciás berendezésekhez, valamint a tévékhez alkalmas szűrőváltókhoz részegységeket készítünk. A békéscsabai gyáregység belföldi ellátáson túlmenően jelentős szocialista és tőkés piacra is gyárt termékeket. Így, közvetve ugyan, de mi is részesei vagyunk ennek a vállalkozásnak. Különösen gyümölcsöző jelenleg a vállalat kapcsolata a nyugatnémet Hirschmann céggel. — Mire lehet számítani a jövőben? — A gyár profiljából adódik, hogy a bonyolultabb berendezések gyártásához nagyon precíz és igen költséges gépek kellenek. Ezek beszerzése csupán korlátozott számban lehetséges. Hosz- szabb távú terv alapján mégis várható a profilbővítés a battonyai üzemben is és így majd az esetleges létszámnövekedés. Az üzemrészben ugyanis van hely bőven, hiszen egy műszakban akár 200 nőt is tudnánk foglalkoztatni. Ehhez azonban ma még nincsenek meg a feltételek. A szakmunkás-utánpótlás biztosítására várhatóan már az idén szeptemberben megkezdődik az oktatás. A gyár igyekszik majd a tanulókkal ösztöndíjas szerződést kötni. Az üzemen belül 5-6 személynek lesz lehetőség a gyakorlati órákon a szakma elsajátítására és egyúttal az üzemi élet megszerettetésére is. Jelenleg három szocialista brigád termel az üzemben. Dolgozóik a brigádon belül egyéni teljesítménybér alapján kapják fizetésüket. * * * A battonyai üzemegység elmúlt évi árbevétele meghaladta a 40 millió forintot. A megjavult munkakörülmények eredményeként és ha lesz elegendő megrendelés, s bővülnek a piaci lehetőségek, nem kétséges, hogy túlteljesítik az elmúlt évet a battonyai BHG-ben. Bacsa András Mikrobusz Isuzu alvázon Mikröbuszcsalád mintadarabjait szerelik az Ikarus székesfehérvári gyárának kísérleti üzemében. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár történetében mindeddig a legkisebb, öt méter hosszú és 14 utast befogadó járműveket egyiptomi megrendelésre fejlesztették ki, és Isu- zu General Motors Egyipt kooperációban, Isuzu alvázra építik. Ha a mintadarab megnyeri az egyiptomi megrendelő tetszését, várhatóan még az idén megkezdik a minibusz karosszériaelemeinek sorozatgyártását. Az elemeket részegységenként csomagolva exportálják, s az egyiptomi üzemben szerelik össze. A kísérleti üzemben az egyiptomi megrendelésre készített benzinmotoros mikrobusz mellett egy másik prototípus is készül dízelmotorral, előreláthatóan hazai fel- használásra. Ez utóbbit a BNV-n mutatják be a szakembereknek. Kábelcsatlakozókat forrasztanak az üzemben Fotó: Szóke Margit
