Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-17 / 91. szám
1987;jigrüisjn!;j_péntek o Nyugdijasokrúl — nyugdíjasoknak A munkahelyi kötődés maradjon folyamatos TEMfl ’87 Nemzetközi porondon a hazai élelmiszeripar I Battonyai Dózsa Tsz Az alaptevékenységből is megélnek Amíg Békéscsabáról Kondorosra robog az autóbusz, az elmúlt évtizedek eseményei peregnek emlékezetemben. Több száz alkalommal jártam itt, tudósítottam a kisebb kollektív gazdaságokról csakúgy, mint 1975. után az egyesült nagy szövetkezetekről. Szemtanúja voltam sok megyei és országos jellegű bemutatónak, Vörös Vándorzászló, illetve Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság cím átadásának. Hazai és külföldi neves politikusok, tudományos kutatók, miniszterek gratuláltak a kondorosi parasztemberek kitartó szorgalmá. hoz, a szép eredményekhez. _Most arra voltam kíváncsi: hogyan élnek ma azok az idős emberek, akik a legnehezebb években vállalták a szövetkezeti élet megalapozását. — Közel sem tudunk nekik annyit segíteni, mint amennyit megérdemelnének — mondja erről Nemcsók Mihály munkaügyi osztály- vezető. — Anyagi lehetőségeink korlátozottak. A nyugdíjasok és járadékosok száma 874, ebből 700-an nem érik el a havi 2700 forintjövedelmet. Sok a tanyán élő, magányos beteg. Gyermekei vagy nem voltak, vagy szétszóródtak az országban. Az öreg embert a megszokott környezetéből nehéz kimozdítani. Évente mindössze húsz legrászorultabb idős tagot tudunk havi 200-500 forint segélyben részesíteni. Évi egy alkalommal adunk 600-1200 forintot az alacsony nyugdíjasoknak, járadékosoknak. Egy keveset segít a Teszöv és a TOT is. Alapos környezettanulmány után 102 alacsony keresetű öreget javasoltunk kiemelt nyugdíjra. Eddig mintegy 20-an kapták meg, hiszen nemcsak Kondorossal kell törődni. Ez mind csak csipegetés. — Ügy vélem, emberségből többet tudunk nyújtani. Erről beszéljen Godó György, a nyugdíjasklub elnöke: — Nem panaszkodhatunk, a vezetőség szívén viseli az öregek helyzetét. Ezért is hoztuk létre a klubot, önálló szervezeti szabályzat alapján működünk, öttagú vezetőséggel az élen. Éves programunkat a v vezetőség megvitatja, s a végrehajtásról két-háröm alkalommal beszámoltat bennünket. — öt helyiséget kaptunk. Van biliárd, sakk, kártya és számos más társasjáték, újság, folyóirat, tv. Szigorúan tilos a dohányzás és az alkoholizálás. Mindenki betartja. Évek óta nem volt ezzel gond. Egy csendes szobát berendeztünk, ahol csak beszélgetni lehet a bel- és külpolitikai eseményekről, a tv-műsorról, az újságcikkekről, családi örömökről és gondokról. 10-15-en összejönnek egy-egy jó beszélgetésre. Egyébként a férfiak hétfőtől szombat délig naponta látogatják a klubot, a nők heti két délutánt kértek, nekik többre nem futja az idejükből. 70-80-an eljönnek, télvíz idején még többen. — Ügy vélem, az a fontos, hogy a kötődés a munkahellyel folyamatosan megmaradjon. Ne az utcai pletykákból értesüljön az idős ember a szövetkezet életéről, hanem hallja közvetlenül a vezetőségtől. Eljönnek előadást tartani a szövetkezet vezetői, a községi tanács vezetői, orvosok, rendőrök beszélnek az időszerű problémákról, tennivalókról. Évente kétszer: aratás és őszi betakarítás előtt autóbuszokkal határszemlére invitál minket a vezetőség. Menet közben elmondják, melyik tábláról mi várható, hol tartanak a felkészüléssel, végül vendégül látják az öregeket. Ilyenkor látni kellene a kondorosi parasztemberek arcát: boldog mosollyal mutatják a kialakított nagy táblán, hol-merre volt az ő tanyája, melyet valamikor nagyon féltett, ma már nem kérné vissza. — A nyugdíjast nem szabad leradírozni. Szervezetten kell foglalkozni velük, rendszeres programról gondoskodni. Nagyon hálás publikum, még az anyagi gondok is háttérbe szorulnak egy kedves szó, apró figyelmesség láttán. Azelőtt a Lenin Tsz elnöke voltam, nagyon jól ismerem az embereket, tudom, hogy szere- tetre, megértésre vágynak. Sokfelé jártam az országban, így jó programokat tudok szervezni. Leginkább az egynapos kirándulásokat kedvelik, mert a családi tűzhelyt nem kell hosszú időre otthagyni. Szinte havonta egyszer elmegyünk meleg fürdőre: Gyulára, Hajdúszoboszlóra, Cserkeszőlőre, Debrecenbe, Beregfürdőre, voltunk már Zalakaroson is. A szövetkezet az autóbuszt térítésmentesen adja, ő fizeti a belépőket is. Voltunk a debreceni és a szilvásvárad! lovasnapokon, Szegeden, Szolnokon, Kecskeméten színházban. A Csárdáskirálynőről és a Sybillről hetekig beszéltek. — Volt olyan kisöregünk, aki még nem járt Békés megye határán kívül. Szabó- dott, nem akart velünk tartani. Elmentünk Egerbe, megnéztük a várat, a székes- egyházat, a főiskolát, a Szépasszony-völgyét. Itt régi katonacimborára találtam az egyik borkóstolóban. „Pajtás, az én nyugdíjasaimnak csak a legjavából hozz!” — mondtam. — Jól éreztük magunkat, és a kis- öreg azóta valamennyi kirándulásra jelentkezik. Nem tudja, hogy mit veszített azelőtt. — Társadalmi munkában is szívesen részt vesznek. Minden májusban rendbe tesszük a nagymajori parasztmúzeum környékét. Tavaly a cukorrépában felütötte fejét a selyemmályva, olyan veszedelmes gyomnövény, melyet a vegyszer nem pusztít el. 240 hektáron 70 idős ember kézzel húzogatta ki a gyomnövényt. Az asz- szonyok a belső meszelésnél, takarításnál vállalnak társadalmi munkát. Tavaly itt járt Budapestről az Agrárklub 47 tagja. Nagyon elismerően nyilatkoztak a munkánkról. — A termelőszövetkezet valamennyi bizottságával jó a kapcsolatunk, de ugyanezt elmondhatjuk a községi művelődési ház vezetőjéről is. Ha sokan jövünk össze egy rendezvényre, díjmentesen kölcsön adja a nagytermet. Mivel a sportközi bizottságnak is én vagyok az elnöke, így egyidőben foglalkozom a fiatalok és idősek gondjaival, sikerélményeivel. Amíg bírom, örömmel csinálom. Fogynak, fogyogatnak öregjeink. Becsüljük meg őket, amíg élnek... Ary Róza A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat a Hungavis standján kacsát és libatermékeket mutatott be. A Te- rimpex kolbászféléket vitt a vásárra. A Konzumex lekvárokkal, savanyúságokkal, különféle főzelékekkel jelent meg a koppenhágai nemzetközi élelmiszeripari és italkiállításon. A skandináv félteke legnagyobb nemzetközi seregszemléjén Magyarország mintegy 250 négyzetméteres területen kínálta a honi portékákat. A Hungexpo részéről S. Szirmai Éva képviselte a külkereskedelmi vállalatokat, mint a magyar vásár igazgatója, de a vállalatok egyenként és külön- külön is részt vettek a szakmai tapasztalatcsere-úton, s regisztrálták nem csupán az érdeklődést, leendő üzletkötéseket is. Az április 10—14- ig tartott nemzetközi seregszemlén számos, Békés megyében készült termék volt jelen. A szakemberek közül Kardos Ernöné, a Békéscsabai Konzervgyár igazgatója, valamint az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat részéről Varga Iván kereskedelmi osztályvezető. Az orosházi vállalat szakemberét kérdeztük, milyen benyomással érkezett haza Koppenhágából, a nemzetközi kiállítás helyszínéről? — A nagyközönség, amely főleg szakemberekből, kereskedőkből állt, kedvezően értékelte a magyar termékeket, s közöttük az orosházi libamáj-termékcsaládot. Az okozza a nehézséget, hogy a skandináv országok kereskedelmi forgalmi szempontból zártabbak, az ellátási kör szűkebb országcsoporttra korlátozódik. Nekünk is, mint a magyar vállalatoknak általában az volt a célunk, hogy a magyar termékeket megismertessük, felkeltsük irántuk az érdeklődést. Olyan benyomásokkal térhettünk haza, hogy termékeink béltartalma megfelel a kívánalmaknak, míg a csomagolás, azon a jelölési tájékoztató jellegű szabályok szigorúbbak. — Konkrét érdeklődés? — Természetesen a közeljövőben várjuk az üzleti partnereket, van konkrét érdeklődés. így az a várakozásunk, amivel kiutaztunk Koppenhágába, teljesült, s az is bizonyossá vált, hogy kedvező dollárkihozatallal, jó haszonnal értékesíthetők a piacon a terítékeink. Ennek azért vannak olyan akadályai a már említett zártabb kereskedelmi szabályok miatt, hogy az ottani egészség- ügyi hatóságokkal el kell fogadtatni a gyártó üzemet, majd utána kerülhet sor a konkrét kereskedelmi ügylet megkötésére, lebonyolítására. — Gondolom, bizonyára igaz erre a területre is, hogy egy telített piacon kell a magyar árunak megmérettetnie ... — Nagyon telített a piac, a belső kínálat miatt nehéz betörni, s azt el kell ismerni, hogy a csomagolás színvonalában fel kell nőni az ottani igényekhez. Majd a konkrét szállítás esetén a mindenkori importőr előírása, címkéi szerint kell csomagolni a kivitelre szánt terméket. Az orosházi libamáj-ter- mékcsalád 1986-ban készült el. A piackutatás folyamatát végig kell járni, az eredményekről, ' hogy ebben a térségben hogyan sikerült az értékesítés, csupán a későbbi években adhatunk számot. Annyi azonban bizonyos, hogy a kétévenként megrendezendő, az idén kilencedik alkalommal megtartott koppenhágai nemzetközi vásár, azon a magyar jelenlét áttörésnek számít. Termékeink jó része csak azután juthatott ki a magyar színeket képviselő standokra, hogy előtte egy zsűri értékelte, melyik áru méltó és alkalmas a megmérettetésre. Ezek között az orosházi termékek kimagasló színvonalúak, mint ahogy a Békéscsabai Hűtőházból is a kiállításra kijutott svéd exportra szállított zöldbab. A kint járt szakemberek úgy ítélték meg, hogy növekvő a gyógynövények kultusza, érdeklődés mutatkozott a mirelit és konzerváruk iránt, s a hagyományos baromfitermékek is széles körű érdeklődést váltottak ki. A Gyulai Húskombinát szakemberei mondták el tájékoztatásképpen, hogy ők már régebb óta szállítanak ebbe a térségbe különféle termékeket, s a skandináv térségben Svédország az egyik legnagyobb partnerünk. Ök főként a Benelux-államok részéről várnak érdeklődést, hogy a Nyugat-Európába jutó csaknem ezer tonna áru- mennyiséget növelhessék. Az idén megrendezett, a skandináv régiókban legfontosabb éleltniszeripari vásár befejeződött, s újabb megerősítést kaphattak szakembereink arról, milyen területeken érdemes a magyar termékek piacát keresni. Csaknem száz üzletember és több tucat vállalati irányító vezető vett részt a nemzetközi seregszemlén, hogy tisztában legyünk értékeinkkel és hibáinkkal. __o U tolsó műveletek a libamájcsalád csomagolásában. Kézzel illesztik a címkét a fémdobozra, s kerül az ízléses, szép kivitelű papírdoboz-csomagolásba Fotó: Kovács Erzsébet Napjainkban egyre kevesebb olyan mezőgazdasági nagyüzemmel találkozunk, amely kizárólag alaptevékenységgel — növénytermesztés, állattenyésztés — foglalkozik. Az ilyen kivételek közé tartozik a 2750 hektár szántóterületen gazdálkodó Battonyai Dózsa Termelőszövetkezet. A mintegy 350 tagot számláló közös gazdaságban igen jó évet zártak 1986-ban. Mint Varga Imre, a téesz főagro- nómusa elmondotta, tavaly 97,8 millió forint termelési értéket állítottak elő, és nyereségük elérte a 16,8 mill'ó forintot. A Battonyai Dózsa Tsz már évek óta hitel nélkül gazdálkodik. A növénytermesztés adta az elmúlt évben az árbevétel nagyobbik felét, mintegy 58 millió forintot. Az idén hasonló nagyságú bevétellel számolnak a növénytermesztési főágazatból. A főagronómustól azt is megtudtuk, hogy a 910 hektáron elvetett őszi búza jelentős károkat szenvedett a szélsőséges téli időjárás következtében. A pillanatnyi megítélés szerint ezt a területet meg is hagyják a Dózsa Tsz-ben. Sajnos ennél kedvezőtlenebb a helyzet a 190 hektáron vetett őszi árpánál. Egy 50 hektáros táblát a fagykárok miatt ki kell szántani. A termelőszövetkezet legjelentősebb növénye a kukorica. Az elmúlt évben 9,5 tonnás hozamot takarítottak be hektáronként a fontos gabonanövényből. Korábban az aszályos éveket megelőzően általános volt a 10 tonna/h feletti kukoricatermés a battonyai szövetkezetben. Ebben az évben 1200 hektáron juttatják földbe a kukorica magját. Az elképzelések szerint már a jövő héten megindulnak a vetőgépek, amennyiben szárazabbra fordul az időjárás. Jó minőségű vetőmagot tudtak beszerezni, így a tervek szerint kiemelkedő hozamokra számítanak. Gondot okoz az alapgyomirtószer-ellátás, de remélik, hogy az utolsó pillanatban mégiscsak megérkeznek a szükséges növényvédő szerek. A háztájiban ebben az évben mákot és gyógynövényeket termeszthetnek a Dózsa Tsz tagjai. Az állattenyésztési főágazat tavaly több mint 25 millió forintos árbevételt produkált. Ebben az évben 4 millióval nagyobb bevételre számítanak az állattenyésztésben. Az idén tovább folytatódik a sertéstelep rekonstrukciója. A tavalyi 5 ezer hízó sertéssel szemben várhatóan 7 ezer hízót értékesítenek a húsiparnak. Korábban korszerűsítették, bővítették a hizlaldákat, 1986-ban fiaztatót építettek. Ebben az esztendőben a kocaszállás bővítése, felújítása szerepel a programban. Az ISV taggazdaságaként működő szövetkezetben 4 millió forintot fordítanak a rekonstrukcióra. A közelmúltban a fiaztatókat a tatabányai Delta Ktsz-ben gyártott gázhősugárzókkal szerelték fel. Az energiamegtakarítás eléri a 30 százalékot. A termelőszövetkezetnek igen jó a gépellátottsága. A növénytermesztésben öt nagy teljesítményű traktor és ugyancsak öt korszerű CLASS-Dominátor dolgozik. Az idén egy újabb nagy teljesítményű kombájnt vásárolnak, s több munkagépet is beszereznek. Folyamatosan cserélik az elhasználódott gépeket. Ebben az évben mintegy 13,5 millió forint nyereség elérésére számítanak. A termelőszövetkezetben élénk a politikai élet: 55-en tagjai az MSZMP-nek, míg a KISZ-esek egy 25 tagú alapszervezetben dolgoznak. A több mint 180 aktív dolgozó csaknem fele fiatal. A termelőszövetkezetben 3 szocialista brigád működik, járul hozzá az eredmények növeléséhez. Nemrégiben új vezetés került a téesz élére, akik igyekeznek hozzáértésükkel előbbre vonni a közös gazdaságot. Az elmúlt évben fennállásuk óta a legsikeresebb gazdálkodásról adtak számot a zárszámadási közgyűlésen. Az egy tagra jutó jövedelem 1986-ban 67 000 forint volt. Lassan már a 40 éves jubileumra készítődnek a Dózsa Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság jogelődje 1948-ban alakult. Gondot fordítanak a szakemberutánpótlásra is. Jelenleg hét diplomás dolgozik a Dózsa Tsz-ben, s több ösztöndíjasuk tanul a felsőoktatási intézményekben, valamint a szakmunkásképző intézetekben. A három battonyai termelőszövetkezet közül a legkisebb, a Dózsa Tsz évek óta bizonyít. A fiatal, értő szakvezetés és a szorgalmas tagság egymásra találása az egyik záloga a jó eredményeknek. Jól tudják, hogy a követelmények egyre jobban növekednek, így méginkább odafigyelnek a termelési folyamatokra, a költségek alakulására és a minőségre. (verasztó) Ntt a kukorica vetésterülete Csanádapácán Az elmúlt évben a legeredményesebb növény volt a kukorica a Csanádapácai Széchenyi Tsz-ben. Az IKR- technológia alapján termesztett növény több mint 8,5 tonnás hektáronkénti átlagtermést adott. Tavaly 1750 hektáron termesztették a kukoricát a csanádapácaiak, az idén emelkedik a vetésterület, s több mint 1800 hektáron juttatják a földbe a magot az elkövetkező hetekben. Benkő Lajos, a szövetkezet főmezőgazdásza többek között azt is elmondotta: a talajmunkákat 5 Rába Steiger- rel végezték, a vetést John Deere és IH—1460-as traktorra szerelt Cyklo—400-as, illetve 800-as vetőgéppel oldják meg. A tervezett kivetett csíraszám 85-90 ezer lesz hektáronként. A Széchenyi Tsz-ben 1985 őszén adták át a korszerű folyékonyműtrágya-telepet. Az elmúlt esztendőben már folyékony nitrogén műtrágyát alkalmaztak, s az idén folytatják ezt a jól bevált hatékony tápanyag-visszapótlási módszert. Az elmúlt esztendőben a számítások szerint a folyékony műtrágyázás 700-800 ezer forint megtakarítást eredményezett a téeszben a hagyományos műtrágyázással szemben. Ebben az évben is a legkorszerűbb Pioneer hibrideket vetik. Mintegy 400 hektáron juttatják a földbe a jól termő P—3732-es, valamint a P—3709-es hibrideket. A vetésnél megteremtették a dolgozók anyagi érdekeltségét is. Az alapbér mellett kelés után a szakemberek minősítik a táblák egyenletességét, a sorok egyenességét, és így plusz prémiumot kapnak a legjobban dolgozók. V. L.
