Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-17 / 91. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÚRTBIZOITSAG ES D MEGYEI TANÁCS LAPIA 1987. ÁPRILIS 17., PÉNTEK Ar»; 1,88 forint XLII. ÉVFOLYAM 91. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megyénk horgászainak küldöttgyűlése A cigányügyi koordinációs bizottság ülése Tegnap délelőtt Békésen — Komáromi Gábor elnökletével — ülést tartott a Békés Megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottsága. A tanácskozás első felében a mezőberényi Kinizsi úti óvodába járó cigánygyerekek helyzete, iskolára való felkészítése, a békési 1. és 4. számú általános iskolában folyó oktató-nevelő munka, valamint a pályairányítás helyzete szerepelt napirenden. Az ülés e részében vitatták meg a békéscsabai 611. számú, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző intézetben folyó tevékenységről — különös tekintettel a cigánytanulókkal kapcsolatos sajátosságokra — szóló írásos beszámolókat is. A hozzászólásokban — többek között — azt hangsúlyozták, milyen nagy szerepe van az óvodának az iskolára való felkészítésben, s örvendetes: egyre több cigány- családban felismerik az óvodáztatás szükségességét, hasznát. Még nagyobb eredményekről lehetne beszámolni akkor, ha már minden gyerek hároméves korától járna óvodába. Az általános iskolákba beiratkozott cigánytanulókkal kiemelten foglalkoznak a pedagógusok, de még így sem fejezik be többen közülük a nyolc osztályt 15-16 éves korukra. A Békési 1. Számú Általános Iskolában működik a dolgozók iskolája is, ennek az ifjúsági tagozatán tanulhatnak, fejezhetik be tanulmányaikat a túlkorosak. Ezzel a lehetőséggel sokan élnek is. Az ülés résztvevői közül többen hangoztatták, hogy szorgalmazni kell: minél több cigánytanuló legyen napközis, hiszen ez egyrészt jó szocializáló hatású, másrészt a tanulmányi előremenetel szempontjából is döntő fontosságú. A szakmunkásképző intézetbe felvett cigánytanulók körében kevesebb a gond — egy-két kivételtől eltekintve. Az a tény viszont, hogy legtöbbjük bejáró, nehézségeket jelent, annál is inkább, mivel az iskolák igencsak szűkösek, s nincs lehetőség arra, hogy a tanulók szabadidejüket szervezetten itt töltsék el. Szóba került az is, hogy mind az általános iskoláknak, mind a szakmunkásképző intézeteknek kevés az információjuk arról; a tőlük kikerült cigánytanulóknak hogyan alakul a továbbiakban a sorsa? Ezért is született az a határozati javaslat — melyet elfogadtak —: a jövőben minden iskola kövesse nyomon volt tanulóit, legalább egy évig, hogyan alakul sorsuk, s ha kell, segítsenek nekik. A szünet után a Békés városában és a Sarkad városi jogú nagyközségben élő cigánylakosság élet- és munkakörülményeiről, a cigány- gyerekek óvodai, iskolai és napközis ellátásának helyzetéről szóló írásos jelentések szerepeltek napirenden. Mindkét településre jellemző, hogy kevés a szabad munkahely, így nagyon sokan máshol dolgoznak — a cigányok is —, s ez a tény nehezíti a velük való folyamatos kapcsolattartást. Az oktatást, nevelést illetően mind Békésen, s különösen Sarkadon, jelentős előrehaladás tapasztalható. Mindezen túl — miként többen szóvá tették — a társadalmi és tömegszervezeteknek is nagyobb részt kellene vállalnia a cigányság körében a nevelő munkából. Az ülésen végezetül határozat született arról, hogy a közeljövőben felmérik a két településen a nagycsaládosok lakáskörülményeit. P. F. Békéscsabán rendezték meg tegnap délután a Magyar Országos Horgászszövetség Békés megyei küldöttgyűlését, amelyen a 42 egyesület küldöttei vontak mérleget elmúlt évi tevékenységükről és határozták meg az idei év feladatait. A vendégeket és a küldötteket Nagy Jenő, a megyei intéző bizottság elnöke köszöntötte. A küldöttgyűlésen részt vett dr. Tahy Béla, a Mohosz titkára is. A legutóbbi küldöttgyűlés óta végzett munkáról Rigler Miklós, az intéző bizottság titkára számolt be. Megállapította, hogy dinamikusan fejlődött a megyénkbeli horgászmozgalom is. Egy év alatt az egyesületek száma néggyel, a tagok száma pedig 724-gyel nőtt. Az előbbre lépést az intéző bizottság elsősorban a halgazdálkodás eredményességében, a víz-, természet- és környezetvédelem színvonalának emelkedésében, az ifjúsági tagokkal való törődés fontosságának felismerésében, az oktató-nevelő munka fejlődésében, továbbá az ellenőrzések fokozásában látja. Igen jól alakultak az intéző bizottság kapcsolatai is; több szervezettel ' együttműködési szerződésük van érvényben. A szervezeti életükben további tartalmi fejlődés van kibontakozóban, amely a horgászat népszerűsítésében is meghatározó. Az idén július 25-én és 26-án Gyoma- endrődön rendezik meg az I. Békés megyei horgásznapokat, június 22. és július 1. között Mezőkovácsháza ad otthont a megyei ifjúsági horgásztábornak. Az elmúlt évben a 8940 felnőtt és az 1570 ifjúsági horgász több mint 161 tonna halat fogott ki. A fogási eredmények átlaga az 1985. évi 14,8 kilóról 16,2 kilóra emelkedtek. Növekedett az egyesületi horgászok kezelésében levő vízterületek nagysága is. Az 536 társadalmi munkában dolgozó egyesületi tisztségviselőnek is köszönhető az a fejlődés, amelyről a küldött- gyűlésnek az intéző bizottság titkára beszámolhatott. Természetesen szó volt a gondokról is, amelyekről különösen a tizenhét hozzászóló beszélt. Többek között a halárak jelentős emelkedéséről, a téli halpusztulások következtében kialakult helyzetről, a vízminőség védelmének hiányosságairól, valamint a hivatásos halászok és a horgászok érdek- ellentéteiről beszéltek. Az intéző bizottság beszámolóját a küldöttek egyhangúlag elfogadták, ahogyan a felügyelő és a fegyelmi bizottságok jelentéseit és a gazdálkodásról szóló beszámolókat, az 1987. évi pénzügyi tervet is. A következő időszakra a küldöttgyűlés a megyénkbeli horgászok elé több feladatot is kitűzött. Különösen fontosnak ítélik meg az oktatónevelő munka hatékonyságának növelését, az ellenőrzések számának gyarapítását (az elmúlt évben több mint 15 ezer ellenőrzést tartottak, 248 horgászt figyelmeztetésben részesítettek, 150 ellen pedig szabálysértési feljelentést tettek), az egyesületi programok családi jellegének erősítését, a horgászversenysport erősítését, valamint az ifjúsági szakkörök, klubok létrehozásának szorgalmazását. A küldöttgyűlés végén öt aktivistának elismeréseket nyújtottak át több éven át végzett kimagasló munkájukért. N. L. Lengyel szövetkezeti delegáció megyénkben Április 13-án, hétfőn Mie- czyslaw Wojciknek, a Szlupszki Vajdaság Paraszt- önsegély-szövetkezetek Szövetsége elnökének vezetésével háromtagú delegáció érkezett Orosházára az idei áruházi árucsere-szerződések megkötése céljából. A lengyel vendégeket dr. Tóth Sándor, az orosházi áfész elnöke fogadta. Tegnap, április 16-án délelőtt Békéscsabára, a Mészöv székházába látogatott a szlupszki vajdasági szövetkezeti delegáció, ahol Tanai Ferenc, a megyei szövetség elnöke fogadta Mieczyslaw Wojcik elnököt és a delegáció tagjait. A két szövetség elnöke kölcsönösen tájékoztatta egymást a szövetkezetek helyzetéről és eredményeiről. A Szlupszki Vajdaság Pa- rasztönsegély-szövetkezetek Szövetsége delegációja ma, pénteken délután utazik el hazánkból. Duschek Lajosné látogatása Sarkadon és Méhkeréken Békés megyei látogatásának második napját Sarkadon és Méhkeréken töltötte Duschek Lajosné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. A vendéget április 16-án, tegnap délelőtt az MSZMP Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Bizottságán fogadta Mocsári Imre, a nagyközségi pártbizottság első titkára, aki tájékoztatót adott a településről, az itt élő lányok, asszonyok élet- és munkakörülményeiről. Részt vett a beszélgetésen dr. Lovász Matild, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára, Vass József né ország- gyűlési képviselő, Horváth Lászióné, a nagyközségi pártbizottság nőfelelőse és Varjú József né helyi népfronttitkár. Méhkeréken töltötte a délelőtt második felét Duschek Lajosné. A községi tanácson Bóka Mihályné tanácselnök és Martyin Tivadar pártvezetőségi titkár mutatta be a falut, majd ellátogattak háztáji fóliás gazdaságba és a Gyulai Harisnyagyár méhkeréki részlegébe. Délután ismét Sarkadon folytatódott a program, a művelődési házban a családpolitika időszerű kérdéseiről tartott előadást a nőtanács elnöke, majd a Sarkadi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben tett látogatást. Duschek Lajosné Méhkeréken Argyelán Mihály kisgazdaságában Fotó: Fazekas Ferenc A Békéssámsoni Lenin Tsz földjein másfél hete kezdték el és a napokban fejezik be a lucernamag vetését. Tamás József ágazatvezető és Tóth Pál traktoros a vetés mélységét ellenőrzik Fotó; Gál Edit MÉM-saj tótáj ékoztató a tavaszi mezőgazdasági munkákról Három hetet késett a tavaszi mezőgazdasági munkákra alkalmas idő, ezért késésben vannak a mezőgazdasági üzemek. A talaj-előkészítési munkák 25 százalékával, a tavaszi vetéseknek eddig csak 10—15 százalékával végeztek. Tavaly ez idő tájt már a munkák 40 százaléka volt kész. Tegnap délelőtt Budapesten a MÉM-ben dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes tartott sajtótájékoztatót az időszerű tavaszi mezőgazda- sági munkák helyzetéről, feladatairól. Az 1987. évi népgazdasági terv a mező- gazdaság termelésének 4,9, ezen belül a növénytermesztésnek 9,4 százalékos növekedését tűzte ki célul. Egyik legjelentősebb feladat a tavalyi 14,2 millió tonnás gabonatermés 10 százalékos — 15,6 millió tonnára történő — emelése. A miniszterhelyettes az időjárásról szólva elmondta, hogy az ősz különösen a Tiszántúl keleti részén igen száraz volt, s emiatt a kalászosok nagy része nem kelt ki. Bár a téli hótakaró olvadása pótolta a csapadékot, ám az ezt követő márciusi rendkívüli hideg nem kedvezett a növényzet fejlődésének. Ennek hatására a Dunától keletre levő területeken nem megfelelő az őszi kalászosok fejlettsége. Körülbelül 230 ezer hektáron április elején kel csak ki a gabona. Ebből 200 ezer hektár a búza. A mezőgazdasági üzemek március 30-án végezték el az őszi kalászosok állapotminősítését, amely szerint fejlettségük, állapotuk gyengébb, mint az elmúlt években bármikor. A minősítés szerint mintegy 16 ezer hektár kalászos pusztult ki eddig. Az áprilisi belvíz miatt még további károsodás várható. A felmérések szerint várhatóan 50—60 ezer hektárnyi területet kell újravetni. Ennek hasznosítása nagy körültekintést igényel. Az információk szerint ily módon nőni fog a kukorica és a szójabab vetésterülete. Ez utóbbi fehérjetakarmányról a miniszterhelyettes elmondta, hogy vetésterületét az ötéves terv végére, tehát 1990-re a jelenlegi 25 ezer hektárról 60—80 ezerre kívánják növelni. A megvalósítást segítendő, hogy érdekeltté kívánják tenni a takarmánygyártókat a hazai szójafelhasználásban, a mezőgazdasági üzemeket pedig a termesztésben. A megkésett tavasz és az ezzel járó bőséges csapadék hátráltatta a tavaszi munkák megkezdését. Mintegy 50 —60 ezer hektáron megjelent a belvíz. A mostani hűvös, csapadékos időjárás egyébként kedvez a bokrosodás szempontjából a kikelt kalászosoknak, hiszen egy esetlegesen hirtelen jövő meleg csak a szárbaszökkenést segítette volna. Az őszi kalászosok első fejtrágyázását befejezték az üzemek,, a gyümölcsösök metszése közvetlenül befejezés előtt áll, a szőlőültetvényeknek pedig még mintegy 15 százaléka vár metszésre. A tavaszi vetésekhez szükséges vetőmagokból és szaporítóanyagokból van elegendő. Hibrid kukorica szaporítóanyagiból még 4-5 ezer hektárra való többlet áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Szójából 40 ezer ’hektárra van vetőmag a tervezett 25 ezerrel szemben. A miniszterhelyettes tájékoztatása szerint műtrágya van elegendő, ám a hazai és import árualapok mennyiségi és minőségi egyeztetése során jelentős gondot okozott, hogy a mezőgazdasági üzemek és így a forgalmazók túlságosan óvatosan rendelték -meg a szükséges műtrágyákat. Ezért is a legfontosabb nitrogén műtrágyák körében jelenleg ellátási gondok tapasztalhatók. Növényvédő szerekből ebben az évben is lesz elegendő. Az agrokerek alkatrészekből 10 százalékkal, egyéb műszaki cikkekből pedig 27 százalékkal rendeltek többet, mint tavaly. — Jelenleg az időjárás miatt háromhetes lemaradás tapasztalható, ennek ellenére a tavaszi vetéseket még időben be lehet fejezni. Ha az időjárás is kedvez» még mindig minden feltétel adott ahhoz, hogy valóra váltsuk a mezőgazdaság ez évi terveit — mondta végül dr. Magyar Gábor. « H. E. Battonyai hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ■ban Lapunk mai, pénteki számának 5. oldalán a Battonyai Dózsa Tsz tevékenységét mutatjuk be. A nagyközség három tétsze közül a legkisebb, a Dózsa Tsz kizárólag alaptevékenységgel foglalkozik. A hitel nélkül gazdálkodó közös gazdaságban tavaly csaknem 17 millió forint nyereséget értek el. Ebben az évben folytatják a sertéstelep rekonstrukcióját. Az idén várhatóan 7000 hízó sertést adnak a feldolgozó iparnak. A közös gazdaság jogelődje 1948-ban alakult meg. Már most folynak az előkészületek a 40 éves jubileumra. — Balkus —
