Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-16 / 90. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TflNÚCS LAPJA 1987. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK Ars: 1.80 forint XLII. ÉVFOLYAM 90. SZÁM Meghatározó a család szerepe a társadalomban Vendégünk Duschek Lajesné Duschek Lajosné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke találkozott tegnap, április 15-én a megyeszékhely asszonyaival, leányaival. A vendéget dr. Lovász Matild, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára és dr. Szemenyei Sándor, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkára várta a délelőtti órákban, majd ellátogattak az Unicon békéscsabai gyárába. Itt dolgozó asszonyokkal, az üzem politikai és társadalmi vezetőivel beszélgetett, s megtekintette a gyár legszebb termékeit. Délután Duschek Lajosnét fogadta Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára. A városi tanács nagytermében kevésnek bizonyult az ülőhely, oly sok érdeklődő volt kíváncsi a családpolitika időszerű kérdéseire. A közismerten jó előadó hosszú időn át ébren tartotta a hallgatóság figyelmét, míg napjaink családpolitikájáról beszélt. Az MSZMP XIII. kongresz- szusán elhangzottak és több központi intézkedés szolgálja a társadalom legkisebb sejtjének, a családnak a megszilárdulását. Sokféle hatás éri napjainkban a család tagjait, felnőtteket és gyermekeket. s e hatások gyakran nemkívánatos következményekhez vezetnek — mondta az aktívaülés szónoka. A történelem során mindig jellemző volt a családokat ért hatások sokasága, de nem mindegy, hogy milyen szilárd az a közösség, menynyire felkészültek a szülők és gyermekek az egymás iránti megértésre, alkalmazkodásra. Az embereket a közösségi életre neveljük, s ebben a család szerepe a meghatározó. Sokan a nők munkába állásával magyarázzák a negatív jelenségek szaporodását. A nők Magyarországon mindig sokat dolgoztak, de nélkülük, aktív, cselekvő részvételük nélkül nem lehet ezt a társadalmat erősíteni. A tőkés országokban sok anya otthon neveli gyermekét, mégis több a társadalmilag, erkölcsileg veszélyeztetett gyerek, mint nálunk. Támogatni kell a nők szakmai alapképzését. Fontos, hogy a fiatal lányok olyan szakmát tanuljanak, amelyet több területen alkalmazhatnak és a szükségletnek megfelelően legyenek képezhetők. Megközelítően a dolgozó nők 30 százaléka szakmunkás, 70 százaléka betanított, vagy segédmunkás. Miután a szociális juttatások összege: a gyed, a gyes, a táppénz és később a megdolgozott járandóság, a nyugdíj, mind a keresettől függenek, a kiskeresetű, szakképzetlen dolgozók hátrányban vannak. Még mindig elmondhatjuk, nem élünk olyan szépen, mint amilyen jól, s ebben óriási a család és az iskola felelőssége. Családi közösség nélkül nem lehet teljes az ember élete. Az évi 30 ezer válás ezt az emberi, társadalmi teljességet veszélyezteti. Szólt az előadó a családjogi törvény jelentőségéről, a fiatal apák és anyák felkészítéséről, a családi életre nevelés hiányosságairól. A felelőtlen házasságkötések mellett gyakoriak a felelőtlen válások is. Érdekesség, hogy a házasságkötés bejelentését követő egy hónap várakozási idő alatt az országban átlagosan 4-5 ezren léptek vissza a frigy elől. Az új családjogi törvény a kötelező várakozási időt 3 hónapra bővíti, így azután lesz idő gondolkodni. Mindnyájunk felelősségét hangsúlyozta az idős emberek patroná- lásában. A hozzászólók sorában hallottuk a konzervgyári asz- szonyok képviselőjét. Arányos teherviselést kért a családban, több elérhető szolgáltatást a társadalomban ahhoz, hogy a három műszakban dolgozó nők élete is könnyebb legyen. Hallottunk az iskola felelősségéről, arról. hogy a közvélemény a családi életre nevelés témakörét általában a szexuális tájékoztatásra szűkíti le. A párválasztás, az alkalmazkodás, az együttélés, a gyermeknevelés tudnivalóiból nem készülnek fel a fiatalok. Az aktívaülés után Duschek Lajosné a megyei könyvtárba látogatott, ahol dr. Ambrus Zoltán igazgató mutatta be az intézményt. Ma, április 16-án Sarkad és Méhkerék politikai és társadalmi vezetői várják a vendéget. B. Zs. Az aktívaülés hallgatósága Fotó: Kováss Erzsébet Átadták az országos tej- Körkérdésünk: és hústermelést verseny dijait Tavaszi nagytakarítás? Az Állatorvostudományi Egyetemen tegnap díjakat adtak át az 1986. évi országos tej- és hústermelési versenyben legjobb eredményt elért nagyüzemeknek és a kistermelőknek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Medosz tizenegyedik alkalommal hirdette meg a tejtermelési versenyt, amelyhez négy éve a hústermelők is csatlakozhattak. A versenyre tavaly több mint 600 mezőgazdasági nagyüzem és csaknem 10 ezer kistermelő nevezett. A legjobbaknak, a különböző kategóriában 50 állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet képviselőjének és 10 kistermelőnek Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes nyújtotta át a díjakat. A nagyüzemek közül az egyes kategóriák győztesei a következők: a Kocséri Petőfi Tsz, a Tiszanánai Petőfi Tsz, a Kocsi Aranykalász Tsz, a Bonyhádi Pannónia Tsz, a Hidasháti Állami Gazdaság, a Környei Mezőgazdasági Kombinát, az Alagi Állami Tangazdaság és az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát. A kistermelők versenyében — csakúgy mint az előző évben — a kungyalui Csernák Béla értékesítette a legtöbb tejet 1986-ban. Egy tehéntől a legtöbb tejet tavaly Bakacsi László szegedi kistermelő fejte. A hústermelői verseny első helyezettje a Martonvásá- ri Üj Élet Tsz és a Szerencsi Állami Gazdaság lett. (Részletes megyei beszámolónk az 5. oldalon.) Alapos tavaszi nagytakarításra nemcsak a háztartásokban, hanem a közterületeken is szükség van. Ezekben a hetekben szokták csinosítani a lakók az utcákat, a tanács a tereket, parkokat hozza rendbe, fásítanak, lomtalaní- tanak mindenfelé. Hol, mit dolgoznak, hol mi a gond? — ezt kérdeztük tegnap öt településen. Battonya, Takács Dezső tanácselnök: — Nálunk az ősszel volt nagyobb fásítás. Most a Ma- linovszkij utcában ültetünk mintegy 400 facsemetét, ugyanis nemrég készült el a burkolt út, ennek mentén fásítunk, zömmel juhart ültetünk. — Gyakori-e a fakivágás? — Ez engedélyhez kötött, általában meg is kérik az engedélyt, és az előírásnak megfelelően pótolják a kivágott fát, amit ellenőrizni szoktunk. Kirívó eset mostanában nem fordult elő. Csatornázás miatt sajnos az egyik legrendezettebb utcánknak, a Néphadsereg útnak egy szakaszán kellett fákat kivágni mostanában, de a csatornamű-társulat köteles helyreállítani a területet. — A környezet, a közterület rendben tartását tanácsrendelet szabályozza. Menynyire tartják ezt meg? — Elég nehéz dolog. Van egy közterületfelügyelő, aki először csak figyelmeztetéssel él, s ha ez nem használ, akkor következik a felszólítás. Régebben nem volt a köztisztasággal gond, aki reggel 7-kor még nem söpörte le a járdát, szinte megszólták. Mostanában keve(Folytatás a 3. oldalon) A füzesgyarmati szénhidrogénmező nagyberuházásán dolgoznak a község központjában, az elmúlt évi alapozást követően most ismét folytatódik a 130 személyes munkásszálló építése Fotó: szók* Margit Békéscsaba, Szeghalom Hemzeti Zászlóval és Elismerd Oklevéllel kitüntetett települések A tavalyi társadalmi munkában élen járó huszonkét településnek — városnak, községnek, kerületnek — Nemzeti Zászlót, s szintén ' 22 településnek elismerő oklevelet adományozott a napokban a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A kitün- ■ tetésekkel együtt járó jutalmakat környezetük további fejlesztésére, szépítésére fordítják ezek a közösségek. A megyei, budapesti tanácsok, népfrontbizottságok, a szakszervezetek, a Vörös- kereszt és a KISZ képviselői értékelték a teljesítménye- • két. Elsősorban a számsze- ; rűsíthető eredményeket vették figyelembe, így azt, hogy hány kilométer út, járda, vízvezeték, csatorna, elektromos és gázvezeték-hálózat épült társadalmi összefogással, mennyi fát, bokrot ültettek el, milyen mértékben növelték a zöldterület nagyságát a társadalmi munkások. Az elbírálás során az újszerű kezdeményezésekre is felfigyeltek. A kitüntetettek közül a budapesti I. kerületiek például tenisz- és röplabda- pályákat építettek, Békéscsabán szép eredményeket hozott az „Egy nap a városért”, valamint az „Egy üzem, egy iskola” mozgalom. Bácsalmáson gépkocsiparkolót épített a lakosság, Szeghalmon az útépítéshez készítették elő a terepet. Műszaki fejlesztési hónap Békés megyében „A kereskedelempolitika alakulása a világbanki hitel felhasználása után” címmel tartott előadást tegnap délután a Kner Nyomda gyoma- endrődi üzemében Fazekas Tamás kereskedelmi igazgató. A főleg könyvgyártásra specializálódott gyomaendrő- di üzem dolgozói az MTESZ Békés Megyei Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesületének szervezésében kaptak tájékoztatót a vállalat nemrégiben megkapott világbanki hitelének felhasználásáról. Fazekas Tamás előadásában szólt azokról a feladatokról, melyek a Kner Nyomda csomagolóanyaggyártása terén várhatók. Mint megemlítette, a nyomda feladata lesz a magyar gyógyszergyárak és az élelmiszeripar termékeinek biztosítani a korszerű és a mai színvonalnak megfelelő csomagolóanyagot. A keresletek váltakozásai miatt nagyon fontos, hogy a gyakran már legyártott termékeket rövid határidővel a vevő igényeinek megfelelően csomagolva tudják szállítani a termelő- egységek. Ez a belföldi ellátáson túlmenően a szocialista és a tőkés exportot is meghatározza. A kereskedelmi igazgató előadása egyben megnyitója volt a megyénkben tegnap elkezdődött műszaki fejlesztési hónapnak. A május 30- ig tartó rendezvénysorozaton több száz előadás hangzik majd el az MTESZ szervezetei és tagegyesületei gondozásában. (bacsa) BÉKÉS MEGYEI Battonyai hét a E£2Ma-ban Éljen és gyarapodjon szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Lapunk mai, csütörtöki számában is találhatnak olvasóink az országhatár menti nagyközség, Battonya életét bemutató írásokat. A KISZ KB idei felhívásához csatlakoztak a battonyai üzemek, szövetkezetek fiataljai is. A „Jövőnk a tét” akció vállalásairól szóló írást lapunk 3. oldalán olvashatják. A település egyre dinamikusabb fejlődését, a nevezetességeket' mutatja be az 5. oldalon található képriportunk.
