Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

1987. április 2., csütörtök o Öt településen hétmilliós termelési kölcsön Ilyenre még a régi szakemberek se emlékeznek Hz elkövetkező hónapokban dől el a búza sorsa A megye déli körzetében: Nagybánhegyesen, Magyar- bánhegyesen, Kaszaperen, Végegyházán és Mezőko- vácsházán különösen a köl­csönfolyósítások miatt meg­nőtt a takarékszövetkezeti munka, jelenlét iránti igény. A Magyarbánhegyes és Vi­déke Körzeti Takarékszövet­kezet 1986-ban 14 millió fo­rinttal növelte betétállomá­nyát, míg á hitelállomány az 1985. évit 50 százalékkal ha­ladta meg. A növekedés ab­szolút számban 23 millión felüli. Mikite Józsefné, a taka­rékszövetkezet elnöke a pénzügyi léhetőségek jó ki­használása szempontjából igen eredményes évnek mi­nősítette 1986-ot. Ez legin­kább abban mérhető le, hogy a településeken élő mintegy 15 200 lakosból 7255-en tag­jai a takaréknak. Kötődésü­ket a részjegyállomány 6,3 milliós növekedése fejezi ki legjobban. Az 1985. évi részjegyállorhány zárótétele 3,8 millió forint volt. A takarékszövetkezet új szolgáltatásait változatos ér­deklődés kísérte. A betétnö­vekedésben legnagyobb há­nyadot a legnagyobb kama­tozású, hosszú távú takarék- levél váltása képviselte. A gépkocsinyeremény-betétek összege 6,7 millió, 1,1 mil­lióval 'növekedett. Közked­velt az ifjúsági betét. A gépkocsi-előjegyzési számlán már- majdnem 10 millió fo­rintot kezelnek, a tavalyi növekedés 3,3 millió forint. A betétekből képezhető kölcsönállomány meghalad­ja a 43 millió forintot. Üj családi házra nagy épitési kölcsönt összesen tízen kér­tek. A lakások korszerűsíté­sére, a gázenergia-hasznosí­tási programban az öt tele­pülésre 26 milliót folyósítot­tak. A kis- és háztáji ter­melés anyagi alapjainak bő­vítésére 395-en kértek 7,3 millió forintot. Igen sokan a sertésférőhelyek bővítésére, mások a baromfitartás felté­teleinek megteremtésére és újabban a fóliás termelés beindítására igényeltek hi­telt. A kölcsönállomány iránti kereslet ellenére min­den jogos igényt kielégítet­tek. A négy községben és Me- zőkovácsháza városban élén­kül a gazdasági élet. Ezt a takarékszövetkezet pénzfor­galma tanúsítja a legjobban. Csupán 1986-ban 136 millió­val nagyobb pénzforgalmat bonyolítottak le, mint 1985- ben. Ebben a növekedésben- nagy jelentőségűnek tekint­hetők azok a kétoldalú kap­csolatok, melyek a különbö­ző termeltető és felvásárló vállalatokat ehhez a taka­rékszövetkezethez fűzik. A Gyulai Húskombináttól a budapesti Skáláig, a Mező- kovácsháza és Vidéke Áfész- től a medgyesegyházi áfé- szig és még több vállalattal, szövetkezettel olyan gyümöl­csöző kapcsolatot hoztak lét­re, amely elsősorban a ta­karékszövetkezeti tagság ér­dekét szolgálja. Mikite Józsefné azt is el­mondta, hogy épül a szövet­kezet új üzletháza és köz­pontja Mezőkovácsházán. Az új székházba tervek szerint novemberben költöznek. Ek­kor megváltoztatják cégne­vüket Mezőkovácsháza és Vidéke Takarékszövetkezet­re. Ezekben az ügyekben az igazgatóság már állást fog­telt- D. K. A napokban tanácskozást tartottak Békéscsabán a me­gye legnagyobb búzater­mesztő gazdaságainak szak­emberei, ahol megvitatták a kialakult kritikus helyzetet. Nagyapám mondta jó né­hány esztendővel ezelőtt: „Tudod fiam, amit a termé­szet elront, azt rendbe is tudja hozni.” Ez a régi gaz- dászbölcselet hangzott el a tanácskozáson is. Dr. Erdei Péter, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató- intézet igazgatóhelyettese az­zal kezdte előadását, hogy több évtizede foglalkozik már búzával, de ilyen vá­ratlan helyzettel még nem találkozott. Előfordult ugyan korábban is, hogy ősszel nem kelt ki a kalászos gabona, de a tél folyamán a hó alatt rendszerint felszínre jött a növény. Talán 1963 hason­lítható leginkább a jelenlegi állapothoz. Akkor a nagy tél után meleg, napfényes március következett, s a ter­mesztett olasz búzafajták nem nőttek meg, így jelen­tős terméskiesés volt. A kutató azt is elmondot­ta, hogy április és május időjárása döntően meghatá­rozhatja a termés alakulá­sát. Amennyiben csapadé­kos, s nem túl meleg idő­járás köszönt be áprilisban, sokat segíthet a kalászosok fejlődésében. Az állományok heállottsága miatt nincs ok aggodalomra, mivel a szak­emberek az ősszel 15-20 szá­zalékkal több magot vetet­tek a nagy szárazság miatt. A téli kipusztulás 5-10 szá­zalék körülire tehető. Jelen­leg sok helyütt még novem­beri, december eleji állapo­tot mutat a búza. Mindez azt jelenti, hogy a hátralévő három hónap alatt kell be­pótolnia a’ természetnek a fejlődésbeni lemaradást. Az őszi árpánál még kri­tikusabb a helyzet. A jelen­legi fajták télállósága igen gyenge, emiatt nagyon rit­kák a táblák. A pótlást cél­szerű elvégezni, ahol úgy ítélik meg, hogy nem kerül sor kiszántásra. A márciusi erős lehűlések, fagyok, elsősorban a korán kikelt búzákat károsították, megsérültek a növénykék le­velei, és ezt a hátrányt az egész tenyészidőben magán viseli majd az állomány. Az előadó kitért a vetésmélység alakulására is. Véleménye szerint az optimális vetés­mélység a búzánál 3-5 cen­timéter, mivel így könnyeb­ben ki tudnak bújni. az ap­ró csíranövények. Érdekes megfigyelés, hogy pillanat­nyilag a kukorica után ve­tett búzák képe a legbizta­tóbb. A borsó és más ked­vező elővetemények után ve­tett gabonatáblák állapota elég vegyes. Dr. Erdei Pé­ter kitért arra is, hogy a bú­za legnagyobb ellensége a laza talaj. Ezért vetés után mindenképpen simahenge- rezni kell. A tavaszi teendők közül fontos a fejtrágyázás. A szakértők véleménye szerint a többszöri kis adagú fej­trágyázás hatása lehet a legkedvezőbb a mostani helyzetben. A szervesanyag­ban gazdag laza talajokon — „ne nézzenek oda a gazdák” — mondta a kutató — vé­geztessék el a simahengere- zést. Nagy figyelmet kell fordítani a növényápolási, növényvédelmi munkákra. Ebben az évbén az előrejel­zések szerint komolyabb gyomosodásra számíthatunk, s mindez a gyenge állomá­nyokban súlyos károkat okozhat. A búza fejlődési fázisához igazodva a kímé­letesebb hatású szereket, így például a Dikotexet használ­ják a gazdászok. Figyelni kell arra is, hogy a szer al­kalmazásának idején ne le­gyen lehűlés. A kórokozók is támadhat­nak : elsősorban a rozsdák, szártőbetegségek, valamint a fusárium kártételére készül­jenek fel. A rovarkártevők közül a vetésfehérítő megje­lenésével számolhatnak az üzemekben. Hrabovszki Mihály, a Bé- késszentandrási Zalka Tsz elnöke arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy náluk a hen- gerezés hatása kedvezően be­folyásolja a növények fej­lődését. A vetésváltásnak is nagy szerepe van a gabona- termesztésben, a kórokozók és kártevők elsősorban a bú­za búza utáni táblákon je­lentkeznek. A szövetkezet­ben 50 hektár őszi árpát ön­töztek, amely a téli hideg­ben kifagyott. Wobei János, a megyei növényvédelmi és agroké­miai Állomás főmérnöke a legfontosabb tennivalókra irányította rá a figyelmet. A speciális gyomok közül a vadzab és a rozsnok fajok elterjedését kell megakadá­lyozni. A vetések érzéke­nyek a gabonafutrinkára, ezért a növényvédő szakem­bereknek már most figye­lemmel kell lenniük az eset­leges kártételre. Szász Lajos, a Pusztaföld­vári Lenin Tsz elnöke leg­frissebb tapasztalatairól szá­molt be. Eszerint a szövet­kezetben 4,8-5,8 millió élő csírát találtak a búzáknál hektáronként. Egyedül a Baranjka fajtánál kedvezőt­len a helyzet, mindössze 2,6 millió a csíraszám. Az őszi árpák nem mutatnak ilyen jó képet, a tsz elnöke sem bízik már annyira bennük. Az elmúlt egy hétben roha­mos fejlődésnek indult á búza — állapította meg. Tánczos Imre, az IKR 4000-es termelésszervezési egység vezetője arról szá­molt be, hogy hat gazda­ságban szemlét tartottak, s megállapították, hogy eddig 30 százaléka kelt ki a csí­ráknak, de a többi is él. Vizsgálataik szerint a há­romszori fejtrágyázás 13 szá­zalékos, a kétszeri fejtrá­gyázás 4 százalékos többlet- hozamot produkált 1986-ban. Nagy Imre, a Köröstarcsai Petőfi Tsz elnöke pesszimis­tábban ítélte meg a helyze­tet. A megye északi részén, mint mondotta, kedvezőtle­nebb a helyzet, kevés a ta­lajban a nedvesség. A na­pokban kelt ki csak a búza, s amennyiben meleg, száraz idő következik, nem várhat­nak nagy termést. összefoglalójában Hankó László, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese elmon­dotta; Békés megye csak­nem 150 ezer hektár őszi kalászos állományából vár­hatóan 10-15 ezer hektáron kell kiszántani a növénye­ket. Jelenleg a csapadékos idő következtében lényege­sen kedvezőbb a kép, mint egy-két héttel korábban. A kiesések pótlására fehérje- növényeket, szóját, lóbabot, valamint kukofieát vethet­nek a gazdaságok. Végezetül kérte a mezőgazdasági üze­mek szakembereit, hogy fo­kozott odafigyeléssel, a tech­nológiai fegyelem betartásá­val járuljanak hozzá a jobb eredmények eléréséhez, ösz- szességpben megállapítható, hogy a megyében egy ked­vező időjárás esetén még jó közepes búzatermés elérhető. Verasztó Lajos Pannónia- Csepel HK ÖNNEK JÓTER/MÉKE VAH M EWDJUK! Várjuk azoknak a belföldi termelő és szolgáltató vállalatoknak, szövetkezeteknek a jelentkezését, akiknek exportra értékesíthető árualapjuk, kapacitá­suk van, illetve vegyes vállalatok alapításában érde­keltek. PANNONIA-CSEPEL Külkereskedelmi Közös Vállalat, innovációs osztály Budapest, V., Zrínyi u. 14. Telefon: 125-869 Telex: 22-5128 Paex H A BNV idejéig létrehozott szerződéseket díjtalanul lebonyolítjuk. A Ganz Árammérőgyár battonyai gyáregységében elsősorban saját készítésű alkatrészek­ből kvarc vezérlésű villanyórákat állítanak össze. A főként nőket foglalkoztató üzemben az idén 120 ezer árammérő összeszerelését tervezik Fotó: Bacsa András fiz MTESZ mellett működő új testületek • A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetségé­nek az elmúlt évben megtartott országos értekezletén fogalma­zódott meg, hogy a megyei szer­vezetek hozzanak létre a vég­rehajtó bizottságok mellett mű­ködő munkabizottságokat. En­nek célja az MTESZ-munka színvonalának emelése, ugyan­akkor újabb rétegek, főleg a fiatalok és a kutatók megnye­rése a társadalmi szervezet munkájához. Az MTESZ Békés megyei szervezetének cselekvési programjában kiemelt helyen szerepelt ez a feladat. A leg­utóbbi vb-ülésen — melynek le­vezető elnöke Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyette­se, az MTESZ Békés Megyei Szervezete végrehajtó bizottsá­gának elnöke volt — már be­mutatkozott az újonnan megala­kult három testület. A munka- bizottságok elnökei egyúttal a konkrét feladatokat és célokat is ismertették a végrehajtó bi­zottság előtt. A környezetvédelmi munkabi­zottság, melynek elnöke Tóth Ilona, az Agrober igazgatója, el­sősorban Békés megye mint környezetvédelmi mintamegye megvalósulásának feltételeiről szólt. A bizottság feladata lesz olyan kiváló szakemberek meg­nyerése a cél érdekében, amely- lyeJ a megye hátrányos adott­ságai ellenére is, lehetőségeihez mérten mintamegyévé tud vál­ni. Benkó György, a KISZ me­gyebizottság politikai képzési központjának igazgatója, az ok­tatási bizottság elnöke által is­mertetett testületi program sze­rint MTESZ-tanfolyamokat in­dítanak a közeljövőben. Ezeken a továbbképzéseken a speciális szakmák oktatásán kívül bár­milyen ismeretbővítő tanfolyam indítására lehetőség nyílik, amelyre jelenleg másutt ma nincs alkalom. Béres Julianna, a KISZ me­gyei bizottságának gazdaságpoli­tikai munkatársa és az MTESZ ifjúsági tanácsának elnöke a tes­tület jövőben megfelelő együtt­működésre törekszik majd az ifjúsági bázissal rendelkező szervezetekkel. Céljuk a fiata­loknak fokozottabb bekapcsoló­dási lehetőséget biztosítani a műszaki fejlesztésekbe, vala­mint a számítástechnikai prog­ram széles körű megismerteté­se és propagálása. Az oktatási bizottsággal közösen segítséget kívánnak nyújtani egy értelmi­ségi klub megalakításához. A vb-ülésen előadások hang­zottak el az egyesület által gesztorált témák — az energia- gazdálkodás, környezetvédelem és biotechnológia, számítástech­nika — rövid, illetve hosszú távú feladatairól. B. A-

Next

/
Thumbnails
Contents