Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-13 / 87. szám
1987. április 13., hétfő o Irodalmi kávéház — 2. Költészet és szobrászat Fórum a Korzóban Kímélő diabetikus ellátás? Költészet és szobrászat szerepelt együtt az orosházi Alföld Szálló irodalmi kávéházának második estjén. Szilágyi Domokos erdélyi magyar költő életét, tragikus sorsát Fülöp Béla házigazda beavató, gazdag kiselőadása idézte meg, líráját Várday Zoltán színművész. Majd a költészetet szobrászat követte, s a kávéház vendége volt maga a szobrász is: Rajki László. Költészet és szobrászat — más-más művészet, alkotás, küldetés, életforma. Vagy talán nem is annyira más, nem is annyira távoli a kettő egymástól? De hogy két egyenként is egész estet betöltő fejezet, átfogó téma, annyi biztos. Szilágyi Domokos mindössze 38 évet élt, ám a század lírájában örökre bevéste a nevét. József Attilát tekintette mesterének, az avantgarde irányzatot követte. A hatvanas évek ciklusaiból (Álom a repülőtéren, Szerelmek tánca, Garabonciás, A láz encyklopédiá- ja) korai verseit hallgatjuk. Ezek még lendületet, életkedvet. tenniakarást sugallnak. D^ mind jobban úrrá lesz a költőn — és a sorokon — a tragikus életérzés; Megyénk orvosiszakitoda- lom-ellátásának központja a gyulai megyei kórház-rehde- lőintézet szakkönyvtára, amelynek vezetője Kis Pál Sándorné. Munkatársai Kárpáti Zoltánná és Fortz lldi- . kó. ök hárman gondoskodnak arról, hogy a szak- könyvtár elláthassa területi feladatkörét, megyei alközpontja legyen a budapesti hálózati központnak, az Országos Orvostudományi Információs intézetnek és könyvtárnak. Felújítását követően ez év februárjában nyitotta meg ismét kapuit a könyvtár az immár 27 éve e célra berendezett kápolna épületében. Tevékenységükről a könyvtár vezetője tájékoztatott bennünket: — A könyvtár 87 éves múlttal rendelkezik — mondja Kis-Pál Sándorné. — Amikor 1900-ban a kórházi bizottság megalapította, évi költségvetésében gondoskodott a "könyvek tervszerű, folyamatos gyarapításáról. 1913-ban már 950 kötet, folyóirat és 774 könyv állt az olvasók rendelkezésére. Ugyanebből az évből származó dokumentumok szerint országosan elismert szakmai, szellemi központ volt a gyulai Békés vármegyei közkórház. Továbbképző tanfolyamok rendezését is felvállalták. Az akkori kórház- igazgató, dr. Berkes Sándor évkönyveiben a kórház fel- emelkedését hitelesen dokumentálta. Irányítása alatt lett a 64 ágyas ispotály 1924-ben már 1000 beteget gyógyító országos hírű kórház. Ebben az időben a könyvtárba négy magyara történelmi lét ellentmondásaival viaskodó lírai én szólal meg. Megnyugvást és szabadságot keres, talál a természetben és a szerelemben; végül éppen ezektől a gyönyörűségektől búcsúzik utolsó elégikus verseiben. Amikor megjelenik az öregek könyve és a Kényszer- leszállás című gyűjteményes kötet, Szilágyi Domokos már nem él — megrázó adat. És megrázó vallomások — művészi előadásban. Versek után vers, de már nem Szilágyi Domokostól, hanem VeraSztó Antal Szoboravatás című költeménye. Mintegy kapocs, híd a költészettől a szobrászatig. Lám, nincs is olyan messze egymástól a két part! S külön szerencsés az, aki a leginkább illetékest, magát a művészt hallhatja arról, mit jelent számára az alkotás, a művek születése. Fülöp Béla a szobrászt faggatja a szobor életéről. Rajki László orosházi származású. Szentendrén élő szobrászművész megnyerőén egyszerű, szerény és őszinte partner ebben a társalgásban; feltárja művészi énjét, bepillantást enged alkotóműhelyébe. nyelvű és 9 német nyelvű folyóiratot járattak. 1929-ben már 27-féle folyóiratot olvashattak az ide járók, nagy részük idegen nyelvű volt. Az 1900-ban épült római katolikus kápolna 1945-ig eredéti rendeltetésének megfelelően működött, később raktár volt és 1960-tól lett orvosi könyvtár. 1986-ban hozzákezdtek az épület felújításához. Mintegy 2,5 millió forintból szépítették meg az épületet, visszaállították a román stílusú ablakokat, a belső teret pedig jelenlegi funkciójának megfelelően alakították ki. — Milyen választékot nyújtanak olvasóiknak? — Jelenleg 167-féle folyóiratot járatunk, közülük 61 nyugati országból, 22 népi demokratikus szomszédainktól érkezik, a többi hazai kiadású magyar és angol nyelven megjelenő újság. Állományunk 13 ezer kötetes. A meglévő szakkönyveken és szakfolyóiratokon kívül elvileg bármikor kölcsönözhetünk hazai és külföldi könyvtárak állományából. Az Országos Széchenyi Könyvtár segítségével beszerezhetjük a Magyarországon nem hozzáférhető szakirodalmi dokumentumokat is. Évente általában 600 alkalommal igényeljük más könyvtárak segítségét. — Hogyan tudják segíteni a kórházi dolgozók tudományos kutatómunkáját? Dr. Jványi János osztály- vezető főorvos, az intézmény tudományos bizottságának elnöke, dr. Pintér Miklós megbízott főigazgató főorvos S milyen szerencsés az, aki nemcsak a szobrokkal, hanem magával az alkotóval is találkozhat, közvetlenül hallhat az indulásról, az iskolákról, a szülői ház szerepéről, a mesterekről, a főiskolai képzésről, a művészi állomásokról. Fogalma lesz a hivatás fáradságos és örömteli oldalairól, az alkotó egy napjáról, a megrendelési és honorálási szokásokról, meg arról, hogyan fér össze tervezés és kivitelezés, fa, kő, bronz az alkotó műhelyében. A kávéház vendégei valószínűleg valamennyien értesültek már korábban arról, hogy Orosháza újabb Rajki- szobotral, a Petőfivel gazdagodott március 15-én. Azt viszont kevesen tudhatják, hogyan született meg ez a mű, hogy 5-6 variáció eredménye, hogy milyen ötletek, elképzelések vezérelték a művészt alkotás közben, s hogy milyen elvárások szólhattak bele a munkájába. Ma már, a szobrász vallomásait ismerve talán másképp nézünk fel a Petőfi- sZoborra, talán többet fedezünk fel magunknak belőle. Ugyanígy arról sem tudhattak eddig sokan, hogy Rajki Lászlónak Magyarországon 15-16 helyen látható szobra, Nyíradonytól Dunaújvárosig. Nos, így fért meg együtt költészet és szobrászat ezen a szép, tavaszi, szerdai estén — az irodalmi kávéház második találkozóján. Nledzielsky Katalin tanácsaival segíti a munkánkat. Különösen akkor van szükségünk iránymutatásukra, ha valutaigényes könyveket és folyóiratokat próbálunk beszerezni. A kórház orvosai és szakdolgozói évente sok előadást tartanak különböző hazai és külföldi fórumokon, írnak közleményeket a szaksajtóban. A kórházunkban rendezett Juhász Károly és Pándy Kálmán emléküléseken is színvonalas kutatómunka eredményeiről hallhatunk. Az előadások szakmai sikere a könyvtárunk elismerése is. A megyei kórház 1972-től a Szegedi Orvostudományi Egyetem egyik oktatókórháza. Az egyetemi hallgatók á kórházban töltött gyakorlati idejük alatt nemcsak ä betegek gyógyításával foglalkoznak, hanem a szakkönyvtár állományával is ismerkednek és felkészülnek szakdolgozatuk írására. Komoly feladatunk az egészségügyi főiskolások szakirodalmi ellátása. A megyei szintű egészségügyi továbbképző tanfolyamok hallgatóit is ellátjuk szakirodalommal. Naponta legalább 20- 25-en keresik fel könyvtárunkat. — A szakirodalom jelentős része idegen nyelvű. Lefordítják ezeket, vagy olyan sokan beszélnek a kórházban idegen nyelvet, hogy közvetlenül hasznosítani tudják az olvasottakat? — Az egészségügyi pálya színvonalas művelésének elengedhetetlen feltétele a világ tudományos eredményeinek ismerete. Idegen nyelvek tudása nélkül a folyóiratok, dokumentumok beszerzése, feldolgozása elképzelhetetlen. A könyvtár dolgozói folyamatosan tanulnak idegen nyelveket. Olvasóink közül sokan ismerik az angol, a német, az orosz nyelvet. A pályakezdő fiatalok szeretnének tanulni, de nagyon kevés a nyelvtanár. Most a kórházban harmincán tanulnának angolul, többen a németet részesítik előnyben. Az egyéni nyelv- tanulás szinte megoldhatatlan feladat. Könyvtárunk ez év áprilisától csoportos nyelvtanfolyamot szervez. Nagyon drágák a könyvek, az állomány gyarapítása egyre nehezebb feladat. Hogy ne maradjunk le a világ tudományos eredményeitől, ehhez lehetőség" szerint próbál jó feltételeket biztosítani az intézményünk. B. Zs. A felszabadulás óta eltelt több mint 40 év alatt életmódunk gyökeresen megváltozott, átalakultak társadalmi-gazdasági viszonyaink. Kevesebb a fizikai munkás, a legtöbben ülőfoglalkozást űznek. Étkezési kultúránk azonban a régi. Sokat eszünk és keveset mozgunk. A Minisztertanács 1973-ban határozatot hozott a népélelmezés javítására. Kimondta: arra kell törekedni, hogy a biológiailag értékes élelmiszerek fogyasztása növekedjék, a helyes táplálkozási szokások elterjesztése rendszeres egészségnevelő munkát igényel. Az elmúlt 13 esztendőben sokat tettünk a korszerűbb táplálkozás, a diétás élelmezés népszerűsítéséért, de átfogó jellegű rendezés nem volt. n falánkság csapdája Legutóbb Békéscsabán, a Korzó étteremben szervezett fórumot a Fogyasztók Megyei Tanácsa, ahol diétás, illetve kímélő élelmiszereket mutattak be a 'szép számú érdeklődőknek. Ott voltak az eseményen az egészségügyi, az ipari, a kereskedelmi szakemberek és a fogyasztók képviselői. Megdöbbentő adatokat hallottunk, hiszen a kímélő étrendre, a diétára szorulók száma hazánkban mintegy 3 millió. A lakosság csaknem 30 százaléka kövér, fogyókúrára szorul. Jelentős részük azonban keveset törődik ezzel, úgy ,él, mintha semmi nem történt volna, miközben gyarapodnak a kilói. Igaz, olyanok is vannak, akik önként vállalják a fogyással járó kellemetlenségeket. A baj ott van, hogy ma még kevesen vannak olyanok, akik szervezetük táplálék- és energiaigényét figyelembe véve ésszerűen táplálkoznak. A cukorbetegek számáról sajnos nincsenek pontos adatok. Annyit tudunk, hogy körülbelül 400 ezren vannak és egyre többen lesznek. Nekik a diétá- zás létkérdés. Elengedhetetlen, hogy az elfogyasztott élelmiszerek szénhidráttartalmát grammnyi pontossággal ismerjék. A magás vérnyomásban, szív-, vese- és májbetegségben szenvedők sószegény diétára szorulnak. Ezek a lakosság 35—40 százalékát teszik ki. Ebből az következik: háromszor, ötször annyi a nátriumfogyasztás, mint a megengedett. Ugyanakkor egymillió embernek van szív- és érrendszeri betegsége. akiknek csökkentett zsírtartalmú ételeket szükséges fogyasztani. De lehet-e kapni kímélő, diétás ételeket? A fogyasztók egyöntetű véleménye szerint az áruellátás szegényes. A soványtej például már kora délután nincs az üzletekben, a zsírszegény felvágottak kevés helyen kaphatók, az egészséges táplálkozást szolgáló sütőipari termékek szintén nehezen szerezhetők be. Pedig az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben 1963 óta bejegyzik a diétás készítményeket. Eddig 557 ilyen élelmiszert törzskönyveztek, de ezeknek csak egy töredékét gyártják. Az intézet 1986-ban újabb felmérést készített, amely elszomorító. Ugyanis 347 diétás termék előállítását időközben megszüntették, minden következmény nélkül. Öt mázsa barna rizs A jelenlegi választék látszólag széles. Csak meg kell nézni a megyei Köjál által összeállított listát. Szerepelnek ezen diétás készételek, fehérjeszegény kenyerek, cukormentes csokoládék, fagylaltporok, sütemények. A Békéscsabai Konzervgyárban kukorica- és rizslisztet tartalmazó száraz tésztát gyártanak, a Csabai Húsker pedig zsírszegény párizsit, virslit, felvágottat, kenőmájast készít. Van sósszegény kenyér, diabetikus dzsem, befőtt, különböző szörpök, üdítő italok, a gabonaipar kukoricalisztet, búzacsírát, barna rizst kínál. Csakhogy ez még mindig kevés, mondják az egészségügyiek. Az ipar és a kereskedelem nem az általuk helyesnek tartott diabetikus termékeket gyártja, forgalmazza. Az élettani szempontból értékes búzatö- retes, búzakorpás kenyér alig kapható. Meglehetősen sok a diabetikus édesség, az import csokoládé ára nagyon magas. Jobb lenne, ha kevesebb sót tartalmazó, de megfelelően ízesített élelmiszereket árusítanának. Szükség lenne olyan húsipari készítményekre, amelyekben a zsírt növényi olaj helyettesítené. És több tengeri halat kellene" ennünk, hiszen ez gátolja az érelmeszesedést. Sok gyerek érzékeny a tejcukorra. Ezért a bébiételeken kívül megfelelő tejkészítményre, sajtra, túróra és édességekre is szükségük lenne. Ráadásul a lakosság ismeretei nagyon hiányosak, kevesen ismerik az egészséges táplálkozás alapelveit. Persze, erről aligha ők tehetnek. Megkönnyítené a cukorbetegek lehetőségeit, ha a közétkeztetésben közölnék, hogy a napi menü mennyi szénhidrátot tartalmaz, vagy ha az élelmiszerek csomagolásán feltüntetnék a szükséges adatokat. Természetesen az ipar képviselői is hallatták a hangjukat. Mindenekelőtt arra hivatkoztak, hogy a diabetikus élelmiszerek gyártása nem csupán biológiai, hanem gazdasági tényező is. Jogos a panasz, miszerint drágák ezek a termékek és éppen a kis keresetű, beteg emberek, nyugdíjasok nem tudják megfizetni. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni: például a diabetikus virslinél, felvágottnál, májasnál a zsírt nemes húsrészekkel helyettesítik, amely jóval drágább és megemeli a késztermék árát. A Csabai Húsker öt éve készít ilyen élelmiszereket, de a kereslet enyhén szólva lanyha. Ugyanez a helyzet a megyei gabonaipari vállalatnál is* ahol jelentős beruházást valósítottak meg. A kukoricadara és a búzacsíra alig fogy, napirenden vannak a leértékelések, az utóbbi gyártását abbahagyták, mert az országos igény mindössze öt mázsa volt. A megyénkben működő öt malomipari szakbolt kávét, üdítőt, süteményt kénytelen árusítani, hogy valamicske nyereségre szert tegyen. Az áru árát növeli az is, ha a csomagolásra rányomtatják a használati utasítást. Inkább külön recepteket adnak a termékeikhez, amelyet nem kell megfizetnie a fogyasztónak. Lesz-e szaktanácsadás? Mindezekből világosan látszik: valami hibádzik a propaganda, a reklám körül. A vásárló psak áll az üzlet közepén, tanácstalanul nézelődik, keresi a kímélő ételeket. Ha megtalálja, akkor sincs nagy öröme,- mert a boltokban nem talál olyan eladót, amelyik szaktanácscsal látná el. A fővárosban, a Sugár Áruházban négy éve van ilyen felvilágosítás. És vidéken? A megyei tanács kereskedelmi osztálya kijelölte azt a 13 ABC-áruhá- zat, ahol diétás készítményeket árusítanak. Ezzel a kör bezárult. A kereskedelemnek sok nehézséggel kell megküzdenie. A szeghalmi Delta Áruház élelmiszerosztályának a vezetője elmondotta: nehéz hozzájutni a diabetikus árukhoz, hiszen a szövetkezet csak a Füszért- től vásárolhat, ahol nem a legjobb a kínálat. Az is teljesert érthetetlen* hogy a kereskedelmet senki nem értesíti, hogy milyen diétás termékeket gyártanak a közeljövőben. Egy-egy élelmiszer létezéséről véletlenül szereznek tudomást. Nincs minden fontos adatot tartalmazó prospektus. Az árut kis tételekben, különböző cé-. gektől kell beszerezni. A gyártás nem folyamatos, sok a hiánycikk, az édesítőszerek eltűntek a polcokról. A diétás húskészítmények, a búzakorpa szavatossági ideje rövid. Megfelelő csomagolással növelni lehetne az eltarthatóság időtartamát. Gondot okoz, hogy nincs a kereskedelemben olyan bolti lista, hogy hol kötelező a diétás termékek árusítása. Volt ilyen, de megszüntették. Arról sincs kimutatás, hogy hol, hány üzlet menynyi diétás élelmiszert forgalmaz. Kevés a szórólap, a propagandaanyag. Hogyan tovább? A feladat évek óta adott. Hárommillió ember egészséges táplálkozásáról van szó. A feltételek megteremtése tehát nem keveseknek jelentene biztonságos ellátást. A felelősség nagy és kötelez. Seres Sándor A felújított kápolna F»tó: Béla Ottó A DÉGÁZ OROSHÁZI kirendeltsége felvételre keres- üzemmérnököket- gépészt- épületgépészt Részmunkaidőre: gépíró adminisztrátort, építőipari elszámoltatót, gépjármü-elszámoltatót. Jelentkezés: Orosháza, Fürdő utca 1. Kápolnában orvosi könyvtár
