Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-12 / 60. szám
IZHilUKTild------------------------------------------------Beszámoló taggyűlés Az Orosházi Állami Gazdaság kommunistái felelősséggel dolgoznak 1987. március 12.. csütörtök Import vagy hazai? II. Mit tud ma a papíripar? Az Orosházi Állami Gazdaságban 119 párttag dolgozik. A közelmúltban megtartott összevont taggyűlésen Misák Ferenc, az üzemi pártvezetőség titkára számolt be az 1986-os mozgalmi év tapasztalatairól, és ismertette az idei feladatokat, amelyeket a párt Központi Bizottságának 1986. november 19—20-i ülése határozata szellemében dolgoztak ki. Bevezetőjében kül- és belpolitikai kérdésekről szólt a titkár, majd részletesen elemezte az elmúlt év gazdálkodását. Elmondotta, hogy előrelépés történt a korábbi évekhez képest. Mindezt bizonyítja: a gazdaság fennállása óta a legnagyobb nyereséget, 40 millió forintot ért el, ami 43 százalékkal haladja meg az 1985. évit. Emelkedett az üzemi termelés értéke is, s tavaly elérte az 517 millió forintot, önkritikusan beszélt a hiányosságokról, fogyatékosságokról is. A cukorrépa nem hozta a várt eredményt, s a második fél évben gondok adódtak a sertéstelepen is. A vállalat nem régen létrehozott ipari szolgáltató ágazata teljesítette tavalyi tervét. Az idén jelentős előrelépést terveztek, csaknem 20 százalékkal kívánják növelni a nyereséget, megcélozták az 50 millió forintos vállalati eredmény elérését. Elsősorban az egységre jutó jövedelem fokozását tartják fontos követelménynek. A minőség javítása, a gazdaságosság és versenyképesség előtérbe helyezése igen fontos feladat. A továbbiakban az agitá- ciós és propagandatevékenytájékoztatója a helyzetről Hőmérséklet Február hónapban területünkön a hőmérséklet átlagértéke —0,6 Celsius-fok volt, amely 1,2 Celsius-fokkal alacsonyabb a sokéves átlagnál. Csapadék 1987. február hónapban 16,6 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 13,2 mm-rel alacsonyabb 50 év február havi átlagcsapadékánál. Csapadékmérő állomásaink közül a legnagyobb csapadékmennyiséget, 25,8 mm-t Szarvason mérték. A legkevesebb csapadék Űjszalontán hullott, amely 10,5 mm volt. Az elmúlt hónapban területünkön a hótakaró vastagsága 19— 30 cm között váltakozott, amelynek vízegyenértéke 51 —57 mm között volt. A talajfagy mélysége 6—16 cm között váltakozott. A hónap közepétől az enyhe időjárás hatására lassú olvadás kezdődött. A hónap végére az igazgatóság területe hó- és fagymentes lett. A Körösök romániai vízgyűjtő területén február hónapban, vízfolyásonként a következő csapadékmennyiség hullott: Berettyó: Székelyhíd 11,4 mm; Sebes-Körös: Bánffy- hunyad 8,1, Borod 18,1, Nagyvárad 17,4 mm; Fekete- Körös: Vigyázó 26,5, Petru Gróza 16,1 mm; Fehér-Körös: Honctő 10,1, Kisjenő 7,8 mm. Talajvízszint Az igazgatóság területén a talajvízszint a sokéves átlag közelében helyezkedik el, a terenszint alatt 170—350 crn között ingadozik. Az előző hónaphoz viszonyítva 25—65 cm-es vízszintemelkedés tapasztalható. Árvízvédelem, folyószabályozás A Körösök vízgyűjtő terüségről, a politikai oktatás további javításáról beszélt a titkár. A tagdíjfizetési morál jó, a párttagok több mint 99 százaléka rendszeresen fizeti a tagdíjat. Tavaly négy új párttagot vettek fel, közülük kettőnek a jól működő KISZ-szervezet volt a ajánlója. A társadalmi tulajdon védelmében még akad tennivalójuk, s vissza kell szorítani a munkahelyi italozás ma még jelentkező formáit is. A szakszervezeti bizottság tervszerűen dolgozik, közös rendezvényeket tart a KISZ-esekkel. Az elbeszélgetések tapasztalatairól szólva a titkár elmondotta, hogy a párttagok gyakrabban szeretnének találkozni a munkaterületeken a titkárral. A szarvasmarhatelepen a jelenleg folyó rekonstrukció utáni esetleges létszámcsökkenés okoz némi zavart. Két alkalommal tartottak szabad pártnapot a vállalatnál az elmúlt időszakban. A gazdaság vezetése fogékony az új iránt, több újítás és szabadalom került ki az elmúlt évben a dolgozók keze alól. összefoglalva elmondható, hogy a politikai hangulat jó az állami gazdaságban, mindezt alátámasztja, hogy a dolgozók egy főre jutó jövedelemszínvonala tavaly meghaladta a 90 ezer forintot. Az idén teljes háztájit, azaz 6 ezer négyzetméter földterület hasznosítását vehetik igénybe a dolgozók. Ebben az évben a hatékonyabb gazdálkodás, a dinamikus pályára állás a cél. A termelést 10 százalékkal, a nyereséget 20 százalékkal kívánják növelni, s az elképzelések szerint mintegy létén felhalmozódott 10—30 cm vastagságú hótakaró a február 9-én beköszöntött enyhülés következtében olvadásnak indult. Az egyenletes felmelegedés hatására az olvadás is kiegyenlített volt, nem járt együtt esővel, így a folyók vízszintje csak fokozatosan emelkedett. A kialakuló árhullám 14-én 6 órától I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelését tette szükségessé a Fekete-Körös menti védvonalakon. Az olvadás kezdetekor a folyókat 20—30 cm vastag, összefüggő, acélos jégtakaró borította. Az enyhe időben a jég veszített szilárdságából, elvékonyodott, az árhullám felemelte és összetörte, végül fokozott figyelőszolgálat mellett beavatkozás nélkül, zavartalanul levonult az igazgatóság területéről. Az árhullám és a jéglevonulás az árvízvédelmi és a folyószabályozási művekben károkat nem okozott. Belvízvédelem A januári hidrometeoroló- giai adatok belvízi helyzet kialakulását sejtették. A februári enyhébb időjárás hatására a mintegy 60 mm csapadékot tartalmazó hókészlet elolvadt, belvízi helyzet kialakulása nélkül. A területen belvízi elöntések nem keletkeztek. A Körösökön egyidejűleg levonuló árhullámok következtében a gravitációs vízelvezetés lehetősége megszűnt, így a felesleges vizet szivattyús átemeléssel juttattuk a főbefogadókba. Öntözés A Hidasháti Állami Gazdaság biharugrai halászati kerületének halastavainak a feltöltése február 27-én befejeződött. A gazdaságtól kapott információ szerint a Se5-6 százalékkal emelkedik a dolgozók jövedelme. Az orosházi városi pártvégrehajtóbizottság összességében jónak értékelte az Orosházi Állami Gazdaság kommunistáinak munkáját. Fejlődött munkamódszerük, előreléptek a kádermunkában. örvendetes, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a pártmunkába. A jövőben javítani kell a pártfegyelmi munkát, s az információs területen is akad még tennivaló. A hozzászólók felelősséggel beszéltek a tennivalókról. Többen rámutattak arra, hogy ne mással foglalkozzanak a dolgozók, hanem a maguk területén tegyenek meg mindent azért, hogy javuljanak az eredmények. A Szovjetunióban folyó átalakítási folyamat a gazdaság kommunistáinak helyeslésével találkozik, önvizsgálatra is szükség van, versenyhelyzetet kell teremteni valamennyi területen — állapították meg. Többen kifejtették, hogy a meglévő anyagi és szellemi kapacitás jobb hasznosításával, a körülményekhez való rugalmasabb, gyorsabb alkalmazkodással, az ésszerű kockázatvállalással, a differenciált érdekeltség megteremtésével, jelentősen nőhetnek a teljesítmények. Az Orosházi Állami Gazdaság összevont beszámoló párttaggyűlésén az együttes gondolkodás és a következetes cselekvés tükröződött a vitából. „A feladatok világosak — fogalmazta meg az egyik felszólaló —, most már rajtunk a sor, hogy egy év múlva milyen szájízzel állunk fel az asztal mellől.” Verasztó Lajos bes-Körösön február 23-tól észlelt fonalasgomba-szeny- nyeződés a feltöltésnél vízminőségi problémát nem jelentéit. Az üzemeltetők öntözési idényre való felkészülését időarányosan megfelelőnek minősítettük. A javításra került szivattyútelepeken a próbaüzem folyamatosan történik. Vízminős ég-védelem Rendkívüli szennyeződést, illetve vízminőségiállapotváltozást 3 esetben regisztráltunk: február 6-án a békés- szentandrás-siratói holtágon halpipálás és szórványos halelhullás történt. Megállapítottuk, hogy külső szennyeződés nem történt, a halpipálás a jégborítottság miatt beállt oxigénhiány következménye volt. A Mohosz saját hatáskörében lékelést és levegőztetést végzett. Az esetleges halkárok nagyságának a felmérése csak az olvadás után lehetséges. Február 18-án a Bárkás-csator- nán észleltünk halpusztulást, mely szintén külső szennyeződés nélküli, jég alatti oxigénhiányra utal. Február 23- án a Sebes-Körösön határon túlról érkező Jionalasgomba- szennyeződést észleltünk, melyet kémiai paraméterekben (pl.: fenol) is regisztráltunk. A román területről származó — feltehetően bőrgyári eredetű — szennyeződés már csökkenő intenzitással, de a folyó alsó szakaszán még jelenleg is tart. Tekintettel a hideg időjárásra és a vízterek jégborí- tottságára, a halasított holtágak vízminőségét február hónapban is figyelemmel kísértük. Halgazdálkodási szempontból történő minősítés alapján csak a szarvasi holtág (a szivattyúnál) első osztályú. A Szolnoki Papírgyár új üzemének első teljes termelési éve 1986. Akkorra már a korábbi 1985-ös csonka évben gyártott 5 ezer tonna papírral szemben 14 ezer tonnát készítettek, az eredendő tervek szerint 11-12 ezer tonna kiváltására tervezték az új üzemet.. Tudták az itt dolgozók is, hogy kevés az idő, nincs türelem, jó terméket kell adni a to- vábbfeldolgozóknak már első nekifutásra. Az 1986-os esztendő decemberében maguk szorgalmazták: a feldolgozók és a felhasználók mondják el: mit tapasztalnak, mit kellene még tudnia a szolnoki papírnak. Az első és legfontosabb téma a minőség, a második a mennyiség, a harmadik a szállítási fegyelem volt ezen a megbeszélésen. ülakuló szabvány — A hazai gyártáshoz szükséges gépek és a kapacitás rendelkezésre állt a megfelelő mennyiségű termék előállításához, ugyanakkor a továbbra is szükséges import cellulóz és segédanyag megvételére nem készült fel valójában az iparági vezetés, sem az ország. Feszültséget olyizott ez a termelésben — szögezi le Kardos György, a Szolnoki Papírgyár igazgatója, majd a minőség kérdésével folytatta: — Magyar szabvány nem állt rendelkezésünkre, amikor 1985-ben munkához láttunk, így a gyártás közben alakítottuk ki, s még mindig nem tartjuk véglegesnek. A továbbfeldolgozás során merült fel, hogy nem tartható a 2 százalék alatt kétszínnyomás esetén a mérettartósság. Ott nincs gond, ahol egyszerre négy színt nyomnak a gépek, de továbbra is technológiai probléma ez a kétszínnyomással dolgozó nyomdák esetében. Aztán folytatódtak az alkalmazástechnikai tapasztalatlanságokból eredő hiányos- "ágok a hátoldali tapadással. Kezdtük elölről és próbálgattuk: hogyan, miként kellene csinálni, hogy célba érjünk. A tavalyi termelési érték meghaladta a 3,6 milliárd forintot. A vállalati eredmények szerények, de nem veszteséges a gazdálkodás. A reklamációk összege nem haladta meg a 6.5 millió forintot. Ebből a Chromo papír, amiből a Kner címkét készít, 1,2 millió forintos selejtértéket képvisel. A se- lejtszint más európai Chro- mo-papír-gyártóknál 20-22 százalék között mozog, nálunk 22,36 százalék. S ezen az oly sokat kritizált terméken a legjobb a nyereségünk, érdekünk tehát a jó termék továbbítása a feldolgozó nyomdáknak. Garantálni a minőséget Közben hatalmas gurigák kerülnek a monumentális csarnok egyik gépsoráról a másikra, s az avatatlan szemnek boszorkányos: miként lesz a cellulózból, a vízből és a segédanyagból papír. Kézai Zsolt, a marketingosztály vezetője pedig fáradhatatlanul magyaráz: hátha a nyomdai végzettséggel nem bíró laikus is megérti ezt a folyamatot. Ezenközben persze nélkülözhetetlen információ: honnan a cellulóz? Egyrészt a Szovjetunióból, ahonnan késnek a szállítmányok, de beszerezhetők e tételek Svédországból, vagy más északi államokból, Jugoszláviából is, de gyakran gond: nincs az iparágnak, az országnak erre importkerete. Ottjártunkkor éppen a leállás fenyegette a gyártást, mert nem érkezett meg a cellulóz, meg a segéd- anyagraktár tartalma is fogytán volt... Lehet így garantálni a mennyiséget, a minőséget, hogy a termelés alapvető feltételei forognak a kockán? — Ezek a gondok nehezítik a helyzetünket, elég lenne csupán a gyártás leckéje is... Egyszerűen így a ránk szabott követelményeknek nem tudunk megfelelni. Egyszerűen hiányzik a sorolás a magyar gazdaságban, miként érthető és fogadható el másként ez a felemás helyzet: számon kérik a termelést, de ha nem kapunk elég cellulózt és segédanyagot, nem tudunk a lehetőségeinkhez mérten 17 ezer tonna papírt az idén előállítani. Miközben a népgazdaság éhsége óriási — magyarázza az igazgató. — Nem lett volna eleve célszerűbb a devizát előte- temteni a külföldi papírra, mintsem most, a beruházás után abba az utcába kerülni, hogy itt áll a jelentős devizába került kész üzem, a termékhez továbbra is nélkülözhetetlen alapanyagokra és kiegészítő segédanyagokra szükségünk van, de erre meg nem futja? — Számításba kell venni, hogy az egyébként is szűkös devizát most is elkölthet- nénk az import papírra, de még mindig kevesebbe kerül, ha csak a cellulóz, a segédanyag ára kiadás. Hozzá itt a gyár, a termelési feltételek, a szellemi kapacitás, a munkaerő. így egy fél évvel tovább van papírunk... Becsüljük-e a törekvéseket? Azonnal két métert ugrani! Ez várt a szolnoki gárdára, s lassan az önmaguk állította mércét is átugorják. Termelési teljesítményük 70- 80 százalékánál tartanak... — A tanulóidő lejárt. Tanulgatva nem lehet 14 ezer tonna árut gyártani. Az önmagunk állította követelményrendszerben megfogalmaztuk: ennél is kevesebb selejt, mindenekelőtt a minőségé és a mennyiség teljesítése, a szállítási fegyelem tőlünk telhető minél pontosabb betartása. Ehhez azonban nem elég a vállalati törekvés, kell, hogy legyen cellulóz, segédanyag és akkor lesz elég hazai alapanyag. Mi azon gondolkodunk, hogy ágazatok — papíripar és nyomdák — közötti devizaátadással javítjuk termelési feltételeinket. Hogy a forint-leértékelődés, az importnál alacsonyabb ár ellenére olyan minőségű és nyereséges terméket tudjunk adni a nyomdáknak, a felhasználóknak : általa gazdagodjon az ország, ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy meghiúsul a megkötött üzlet — fejezi be az igazgató. Egyre csak az motoszkál a fejemben: becsüljük-e mindezeket a törekvéseket, ismerjük-e egyáltalán a vállalat- vezetők küzdelmeit, mi átlagpolgárok. Megfogalmazódhatott nyomdászok fejében: nem lesz jó ez a magyar papír sohasem?! Lesz-e erejük e kollektívák vezetőinek, hogy segítsenek továbbra is egymásnak, ahol tudnak? S ott győz-e a magyar virtus, ahol épít, s nem ahol rombolja amúgy is csorba önbecsülésünket? Számadó Julianna (Folytatjuk) A Szerencsi Édesipari Vállalat Diósgyőri Csokoládégyárában befejezéshez közeledik a húsvéti csokoládéfigurák gyártása. Az idén 32-féle figurából csaknem ezer tonnát készítettek belföldi megrendelésre, míg a külföldi piacra 50 tonnát szállítanak. Március közepéig minden megrendelőjüknek kiszállítják a húsvéti csokoládéfigurákat (MTI-fotó: Kozma István — KS) II Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság februári hidrometeorológiai
