Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-03 / 52. szám

Péküzem a tengizi manvar ónítkP7PCPn Társadalmi erők a c7nvotcDfii miinkáhan Az Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének veze­tésével tegnap az Ország­házban a tavaszi ülésszak előkészületeiről tanácskoztak a Parlament tisztségviselői, az állandó bizottságok, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Marhája Imre igaz­ságügyminiszter a földről szóló törvényjavaslat, Szil- bereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve Szí­jártó Károly legfőbb ügyész pedig a várhatóan a plé- num elé kerülő beszámolója főbb elveit ismertette, s vá­laszolt a résztvevők kérdé­seire. Gyulán a Ganz Electric Rclégyár Leányvállalata műhelyében az úgynevezett Domino 55 típusú vasútbiztosító egységet sze­relik. Képünkön: SzUcs Erzsébet munka közben Fotó: Béla Ottó A KISZÜV elnöksége előtt BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG H MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁRCIUS 3., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 52. SZÁM Képünkön középen Zlata Funková, tőle balra Ivan Vrabe] üzemlátogatáson a Csabai Sző­nyegszövőben Fotó: Kovács Erzsébet Tegnap hazánkba érkezett Zlata Funková, a Szlovák Szocialista Köztársaság Nem­zeti Frontjának titkára. Egy­hetes látogatásának első napján Békéscsabán magyar —csehszlovák barátsági na­pon vett részt, melyre ugyancsak a megyeszékhely­re érkezett Ivan Vrabéi, a Budapesti Csehszlovák Kul­turális és Tájékoztató Köz­pont igazgatóhelyettese. Délelőtt Zlata Funkovát fogadta a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának székházában Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára és tá­jékoztatta a megye gazdasá­gi-társadalmi életéről, a megyében folyó párt- és népfrontmunkáról, s a Bé­késben élő nemzetiségiek helyzetéről. Délután vendé­geink először megtekintették a szlovák tájházat, majd üzemlátogatáson vettek részt a Csaba Szőnyegszövő és Há­ziipari Szövetkezetben. Zlata Funková békéscsabai napja a városi nemzetiségi klubházban baráti találko­zóval zárult. Itt előadást tar­tott A nő helyzete a szocia­lista Csehszlovákiában cím­mel. Zlata Funková az este elutazott megyénkből. Jövőnk a tét Dolgozói napok megyénkben A KISZ Központi Bizottsága javasolta a dolgozói KISZ- alapszervezcteknek, hogy március 2-án, illetve március első hetében dolgozói nap keretében értékeljék, elemez­zék a Jövőnk a tét felhívásra tett helyi kezdeményezé­seket. Tegnap, késő délután három termelőegységben KISZ- vezetőktől érdeklődtünk a dolgozói nap tapasztalatairól. A következőket mondták. Bereczki Zoltán, a Keviép békési főépítés-vezetőségének KISZ-alapszervezeti titkára: — A dolgozói napot kibőví­tett KISZ-taggyűlés kereté­ben tartottuk meg, amelyre meghívtuk a válfelat gazda­sági és társadalmi vezetőit, a KISZ-en kívüli dolgozókat. Vitaindítót Tóth Károly, a megyei pártbizottság mun­katársa tartott. A Jövőnk a tét felhívásról, illetve konk­rét gazdasági kérdésekről öten mondták el véleményü­ket. Szó volt a szakszerve­zet ifjúsági tagozatáról, az ifjúság erkölcsi, politikai ne­veléséről, a munkafegyelem­ről, a gazdasági szabályo­zókról, a jövedelemelvonás­ról és a termelők és keres­kedők viszonyáról. A vita összefoglalójában megálla­píthattam, hogy elsősorban általános kérdésekkel foglal­koztunk. a helyi dolgainkról elég kevés szó esett. Kértem a jelenlevőket, hogy az el­hangzottakat gondolják to­vább és próbálják hasznosí­tani saját munkaterületükön a hiányosságok kiküszöbölé­sére. Az is kiderült, hogy a jelenlevők várják, a viták utáni összegzést követően a válaszok is szülessenek. Az egyik hozzászóló felvetette, hogy a KISZ miért foglalko­zik ilyen fajsúlyos kérdések­kel, hiszen az ifjúsági szö­vetségnek nincs befolyása ezekre. Elmondtuk, hogy a KISZ a Jövőnk a tét felhí­vásával a párt KB novem­beri ülésére reagált, ezzel fejezte ki azt, hogy az ifjú­sági szövetség saját lehető­ségeit figyelembe véve tá­mogatja a pártprogramot! Somi Magdolna, a Békés Megyei ÁÉV KlSZ-bizottsá- gának titkára; — Tegnap ki­bővített KISZ-bizottsági ülé­sen az alapszervezeti titká­rok összegezték a felhívásra tett vállalati kezdeményezé­seket. A tájékoztatók után KISZ-bizottságunk állásfog­lalást hozott a Jövőnk a tét helyi feladatairól. Többek között célul tűztük ki, hogy a vállalati tervek teljesítésé­re a korábbinál erőteljeseb­ben mozgósítjuk a fiatalo­kat. Szeretnénk tudatosítani azt a tényt, hogy a fiatalok hosszú távú boldogulása ná­lunk is a főmunkaidőben dől el. Kezdeményezéseket te­szünk a napi nyolc óra be­csületének védelmében. A munkafegyelmet tagjaink személyes példamutatásával kívánjuk javítani. A vállalat vezetői arra törekszenek, hogy jobb összhangot te­remtsenek az elvégzett mun­ka és a bérek között, azaz a teljesítmény szerint diffe­renciálják a jövedelmeket. Ezt az elgondolást mi is he­lyeseljük. Kiemelten támo­gatjuk a fiatalok szakmai továbbképzését, ösztönözzük a szakmunkásokat a máso­dik, esetleg harmadik szak­ma elsajátítására. Az állás- foglalásunk végül tartalmaz­za, hogy az alapszervezetek minél alaposabban ismerjék meg munkaterületük éves tervét, a helyi gazdasági és pártvezetőkkel közösen vi­tassák meg a lehetőségeiket, és tegyenek javaslatokat a konkrét, elvégzendő felada­tokra. Dr. Kovács Zoltán, a Me­zőgép békéscsabai törzsgyá­rának KISZ-alapszervezeti (Folytatás a 3. oldalon) Hétfőn elkészültek az első házi sütésű fehér kenyerek Tengizben, ahol kétezer ma­gyar építő dolgozik a ka­zahsztáni kőolaj- és földgáz­mező ipari létesítményein. A szovjet lisztből készülő ma­gyar kenyeret két kemencé­ben sütik — ezentúl rend­szeresen — a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat Mis­kolcról érkezett pékjei. A magyar ipar történeté­nek legnagyobb külföldi építkezésén a munkálatok nagy erőkkel folynak, s a fővállalkozó Vegyépszer Vál­lalat szinte minden napra tartogat újdonságot az ott­honuktól négyezer kilomé­terre dolgozó magyaroknak. Rendszeresen hallgatják már például a Magyar Rádió Déli krónikáját, hazai tévéműso­rokat nézhetnek — némi ké­séssel — az összkomfortos lakóépületek zártláncú vi­deóhálózatán, és megjelent az első sivatagi magyar új­ság is: a Tengizi Tükör. Ki­épült a táborig a telexvonal, telefonon is kapcsolat te­remthető az otthoniakkal. A mintegy ötezer dolgozó elhelyezésére alkalmas la­kótábort várhatóan április­ban felavatják, s a munká­sok nekiláthatnak az ipari bázis, valamint a kőolaj- és földgáztisztító létesítmény építésének. A Békés megyei ipari szö­vetkezetek küldöttközgyűlé­sét és a megyei szövetség el­nökségét igen népes társa­dalmi erők segítik a szövet­kezetek javára végzendő munkában. A felügyelő, a szövetkezeti, a nő- és az if­júsági, a közgazdasági, vala­mint a műszaki-fejlesztési bizottság a maga módján és eszközeivel nagyban hozzá­járult a szövetségi, illetve a szövetkezeti feladatok szín­vonalas ellátásához. Ezeket a szerveket funkcionális és szakbizottságok megjelöléssel ismeri az ipari szövetkezeti mozgalom, melyek 1986. évi munkájáról a Kiszöv elnök­sége tegnap, március 2-án tárgyalt dr. Sümeghy Csaba vezetésével. A testület megállapította, hogy valamennyi társadalmi szerv jól szervezett munkája nyomán tovább szélesedett a szövetkezeti demokrácia, bő­vült a küldöttek részvétele a szövetségi munkában, tehát bővült az a társadalmi bázis, melyre a szövetkezetek, il­letve a szövetség alapozza mindennapi tevékenységét. Jelentősnek tartotta az el­nökség a három szövetkezeti ágazat azonos funkciót ellá­tó bizottságai között kiala­kult munkakapcsolatokat, együttműködéseket. Speciális feladatot látottéi a közgazdasági és a műszaki fejlesztési bizottság. Ez utób­biak azért is érdemelnek kü­lön említést, mert a közgaz­dasági bizottság különböző kezdeményezésekkel nagyban növelte a közgazdasági mun­ka színvonalát, sok segítsé­get adott a tagszövetkeze­teknek a gyakorta változó szabályozók értelmezésére, megismerésére, alkalmazásá­ra. az elért gazdasági ered­mények értékének megőrzé­sére. A műszaki fejlesztési bizottság tevékenységének súlyát növelte azzal, hogy az érdekelt szövetkezetek szak­vezetőit is beavatta tanács­kozásainak napirendjeibe. Ezzel lényegében a megye valamennyi ipari szövetkeze­tére kiterjesztette munkáját, vált a mozgalom számára igen hatásos megyei opera­tív fórummá. Az elnökség valamennyi funkcionális és szakbizottság 1986. évi munkáját nagyra értékelte és elismerését fe­jezte ki minden szövetkezeti dolgozónak, akik sokoldalúan közreműködlek a feladatok megoldásában. D. K. Megkezdődött a fiatal szociológusok konferenciája A fiatal szociológusok első konferenciája tegnap meg­kezdte munkáját a Művelő­dési Minisztérium Vezető­képző és Továbbképző Inté­zetében. A kétnapos tanács­kozást Reform és társadalom címmel a Magyar Szocioló­giai Társaság rendezte. Az eszmecserét Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárhe­lyettese, a Magyar Szocioló­giai Társaság elnöke nyitot­ta meg. A konferencia témá­jára utalva elöljáróban ki­emelte: hazánkban a re­form két évtizeddel ezelőtt a gazdaságirányítási rendszer átalakításával kezdődött. A reform tehát a gazdaság át­alakítását jelentette, ám el­engedhetetlen, hogy ezek a változások a társadalom más területeire is kiterjedjenek. A továbbiakban az előadó hangsúlyozta: egy másfajta megközelítést alkalmazva történelmi tartalmú reform­ról is beszélhetünk. Minde­nekelőtt abban az értelem­ben, hogy fel kell számol­nunk történelmi öröksé­günkből fakadó elmaradott­ságunkat, illetve a moderni­záció kibontakozására van szükség ahhoz, hogy köze­lebb kerüljünk a világ fő fejlődési vonalához. Ebben az értelemben a reform egy történelmi feladat teljesíté­sének első lépcsője, s a tét az: fel tudunk-e zárkózni a világ élvonalához — mondot­ta végezetül Kulcsár Kál­mán. A Magyar Szociológiai Társaság elnöksége idén há­rom szakembernek ítélte oda az Erdei Ferenc-emlékérmet. Fokasz Nikosz, az ELTE Szociológiai Intézetének ad­junktusa a matematikai módszerek alkalmazásáért a szociológiában; Magyar Bá­lint, a Szövetkezeti Kutató- intézet tudományos munka­társa a hazai agrárfejlődést bemutató munkáiért; Róbert Péter, az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézeté­nek tudományos munkatársa pedig a mobilitáskutatásban elért eredményeiért kapta meg a díjat. A kitüntetése­ket Kulcsár Kálmán nyúj­totta át. A tanácskozás ezután szek­ciókban folytatta munkáját. Az első munkacsoportban szervezet- és munkaszocioló­giai kérdésekről, a második­ban pedig településszocioló­giái problémákról folytattak eszmecserét a szakemberek. A konferencia ma két újabb szekcióüléssel folyta­tódik. Magyar—csehszlovák barátsági nap Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents