Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-11 / 59. szám
o 1987. március 11., szerda Munkásarcok A gyártmányszerkesztő Molnárnéval először a januári munkásgyűlésen találkoztam. A technológiai szocialista brigád vezetőjeként olvasta fel a megye vezető testületéinek felhívását az 1987. évi termelési feladatok kiemelt teljesítésére, ami záloga Békés megye hátrányos helyzete mihamarabbi megszüntetésének. Akkor a bátor kiállás mellett az ragadott meg, hogy felszólalásához mellékelte a Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat lehetőségeit, amely az ipar országos előirányzatainál néhány százalékkal nagyobb teljesítmény reális elérését tartalmazta. Azóta több alkalommal hallatott magáról a szerszámgyár. A műszaki és munkáskollektíva mindent megtesz a VII. ötéves terv 1987-re eső termelési részének valójában kiemelt teljesítéséért. A gyár sorsa, jövője függ idei munkájuktól azért is, mert önálló vállalatként az idei lesz az első teljes évük. Néhány nappal ezelőtt ismét felkerestem Molnárnét, hogy mint a gyár műszaki szakemberével munkájáról s élete alakulásáról érdeklődjem. Az a friss szél hajtott a gyárkapu mögé, amely manapság körüllengi, perspektívába emeli alkotó értelmiségünket. — Most szeretnék a pályán kezdő lenni — mondja derűsen. — Tudja, a mai fiatalok egészen másként kezdenek, mint mi. Bár1, a műszaki életben én is fiatalnak számítok, hiszen 1969- ben végeztem a kecskeméti főiskolán. Azóta két munkahelyem volt. Az iskola után a csabai hűtőházban kezdtem, majd átkerültem ide. Már 17 éve itt vagyok. Technológusnak jöttem. Első munkám a forrasztott lapkás esztergakések és a váltó élű szerelt esztergakések technológiája volt. Sosem felejtem, amikor elkészült az első munkadarabom, milyen nagyon boldog voltam. Tíz éven át nagyon sok ehhez hasonló felemelő érzés tartott meg ezen a pályán. Jó volt a kollektíva és ez biztatást is adott, hogy egy olyan időszakban, amikor a műszaki értelmiségre nem a mai értelemben számoltak, helyünkön maradjunk, alkossunk, dolgozzunk. — Jelenlegi beosztását mikor kapta? — Hét évvel ezelőtt kerültem a műszaki fejlesztési osztályra gyártmányszerkesztőnek. Iparágon belül szép szakmának tartom. — Mi tartozik feladatkörébe? — A mi osztályunk a gyártmányok műszaki előkészítésével foglalkozik. Azokat a forgácsolószerszámokat, melyeket az üzem előállít, mi rajzoljuk, fogalmazzuk meg a gyártósorokon dolgozó emberek számára. — Mennyit fejlődött a követelmény és a munka minősége iránti igény? — Nagyon sokat. Az úgynevezett tűrési pontosság 0,00-val kezdődik. Az ezután következő szám rendszerint egyessel kezdődik. Természetesen a milliméter század-, illetve ezredrészével dolgozunk. .Nálunk itt a gyárban olyan gépek és berendezések vannak, melyek avatott kezek és a számítógép vezérelte munkafolyamatok során erre, és ennyire képesek. — Hogyan került a műszaki pályára? — Véletlenül. A battonyai gimnáziumban érettségiztem. Dombegyházi vagyok. A tanári pályára készültem, kémia és fizikai szakra jelentkeztem, de túljelentkezés folytán eltanácsoltak. Azt javasolták, hogy próbáljam meg Kecskeméten a műszaki főiskolát. Szerencsém volt, felvettek. Egy darabig nehezen találtam a helyem, mert a kémia nagyon vonzott. Azután megszerettem, és ma meleg szívvel gondolok vissza azokra, akik erre a szakmára irányítottak. Testvérei vannak-e? — Nővérem gyógyszerész Pécsett, öcsém pedig villamosmérnök Tatabányán, a bányánál. — Egy családból három diplomás, szinte egyszerre hárman tanulnak valamelyik felsőfokú intézetben. Hogyan futotta szüleik erejéből? — Ezen még manapság is néha elgondolkodom. Szeretettel, hálával gondolok szüléimre, akik értünk nem is akármilyen áldozatot vállaltak. Apám tsz-nyugdíjas, anyám is a tsz-ben dolgozott, de akkor még nem volt a mai értelemben rendezett a munkaviszonya, így most egy nyugdíjból élnek, meg abból a segítségből, ami tőlünk származik, de erről hallani sem akarnak. .. Mi vagyunk hozzájuk a legközelebb. Rendszeresen látogatjuk őket. Nyaranként néhány napra azonban mindig meglepjük őket. Ott vagyunk mindannyian, vők, feleségek és unokák. Nagy az örömünk. — És önök, Molnár Istvá- nék, hogyan élnek? — Férjem szintén műszaki. Itt dolgozik a Forconban. Műszaki főosztályvezető. Ö mezőtúri születésű, Miskolcon végzett. Békéscsabán lakunk, egy kertes családi házat vettünk, átalakítottuk, berendeztük magunknak. Üjra akkor nem futotta. Most már kényelmesen élünk és lakunk. A férjem viszonylag jól keres, az én havi fizetésem 6400 forint. A most munkába álló fiatalok 5000 körül kapnak. Hát ehhez képest a 17 munkában eltöltött év nem mutat nagy differenciát. De tudja, mi mindent meg tudunk magyarázni. Lehetséges, hogy ezért kevés a műszaki. Sok a munka, csak úgy győzzük, hogy ’ gmk-ban rádolgozunk. Elárasztott rendeléssel a hazai ipar és külföld, de a követelmények is magasak. Szeretnénk ezeknek jól megfelelni, hogy azok a vevők, akik egyszer megfordulnak nálunk, vagy kézbe veszik az itt készült szerszámot, rendeléseikkel jöjjenek visz- sza Békéscsabára, a mi forgácsolószerszám-gyárunkba. Dupsi Károly Külföldi cégek Hidasháton Az Ágker és az Agrimpex, újabban pedig a Hungaro- seed külkereskedelmi iroda közvetítésével igen jelentős külföldi cégek keresik fel vetőmag-céltermesztés végett a Hidasháti Állami Gazdaságot Muronyban. Elsősorban hibridkukorica-vetőmag előállítására adnak megbízást, úgy hogy hozzák a szaporítóanyagot, vagy pedig megjelölik azokat a törzseket, melyekből a vetőmagot kérik. Partnereik között immár 13-14 éves kapcsolat fűzi Hidasháthoz a Nordszaát, a Reudenberger, a Szemundo, a KWS, a Strube, a Vander- have, a France-Kanada és a Pioneer céget. Bár e két utóbbi csak 6-7 éve találta meg Hidashátot, de azóta rendszeresen és évente növekvő területen igényli kapcsolataik fejlesztését. Ezek a nyugat-európai vetőmag-előállító és -forgalmazó kereskedők elsősorban azért térnek vissza most már rendszeresen ebbe az állami gazdaságba, mert itt az utóbbi évtizedekben olyan vetőmagtermelő bázist teremtettek a személyi és a technológiái feltételek biztosításával, amely a legigényesebb külföldnek is megfelel. d. K. Az USA-ba, a Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyárának legnagyobb tőkés piacára készülnek ezek a kisbútorok. A gyárban komputer-kisbútoroknak nevezik a tölgyfumérozású, többféle színűre festett termékeket, melyek jól felhasználhatók irodákban, lakásokban egyaránt. 8500 garnitúrát szállítanak belőle Fotó: Szőke Margit Import vagy hazai? I. Mit tud ma a nyomdaipar? „Nagy fába vágta a fejszéjét, ha ki szeretné deríteni, miért tart ma ott a nyomdaipar, hogy általa a csomagolóanyag-felhasználók exportja meghiúsul. De téved, ha azt hiszi, majd a vállalatok káromolják egymást! Inkább mind csak a maga baját érzi tetézve a másokéval!” Ilyen summázatokkal fogadtak, amikor arra vállalkoztam, hogy mélyre ásom magam a csomagolás megoldhatatlannak látszó dilemmáiban, s kerül, amibe kerül, utánajárok, miért nem ragadtak a szolnoki papírból készített címkék, a szappan csomagolóburkolata, s miért, hogy a nem nyomtatható anyagok miatt dollármilliókat vesztett az ország. Hírnév a porban? S ez már rég nem az a történet, hogy mindegy mit, csak. beszéljenek rólunk! Hiszen éppen a Kner Nyomda az, amelyik igen sokszor bizonyította: korrekt üzleti partner, pontos szállító, a piac igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes. Ez a goodwill (hírnév) most a porba hullt? — Az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor az Állami Nyomda 21,50-ért készített ezer darab sörösüvegcímkét, mi ugyanezt nyereséggel 15 forint 80 fillérért. Mert már akkor is korszerűbb technikai körülmények között dolgoztunk, a munkaerő akkor is olcsóbb volt vidéken. termelékenyebbek voltunk, mint a többi nyomda. Ezt az orrhossznyi előnyt meg is őriztük, de a jelenlegi körülmények között a piaci rugalmasság megtartása egyre nehezebb — fejti ki álláspontját Fazekas Tamás, a Kner Nyomda kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. — Ezzel együtt az ország legnagyobb csomagolóanyaggyártójává nőtte ki magát ez a nyomda. S ez sok mindenre kötelezi a vállalatot. A szép és igényes tervezésre, a jó minőségű kivitelre, a színek megbízhatóságára és így tovább... — Ha nem csináljuk gyorsan és szépen, elmehetnek a megrendelők egy másik nyomdához, holott mi megtartani szeretnénk a hűséges vevőinket. — Sőt, ha nem tévedek, éppen a minőség, a még magasabb színvonal elérése a céljuk a világbanki, s az idén befejeződő beruházásokkal. Van erre ma igény? Mosóporújdonság Tovább korszerűsíti gyártmányszerkezetét a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat Rákospalotai Gyára. Űj mosópor gyártását kezdték meg, egy régebbi terméküket pedig továbbfejlesztett változatban készítik. Már szállítják az üzletekbe az új, hazái fejlesztésű Perlux mosóport. A 300 grammos dobozokba töltött gépi és kézi mosásra egyaránt alkalmas mosószerből eddig mintegy 275 tonnát gyártottak. Az új termék a kísérletek során jól vizsgázott: kiváló szennyoldó és színélénkítő hatást tanúsított. Emellett kézkímélő hatása is vetekszik az ismert nyugati gyártmányokéval. Hozzáláttak az egyik hagyományos termékük korszerűsített változatának gyártásához is. Az ugyancsak 300 grammos csomagolású Ideál—86 úgynevezett optikai fehérítő hatását növelték — a termék szintén az elkövetkező napokban kerül az üzletekbe. E két mosóport várhatóan még az első fél évben három kilogrammos csomagokban is forgalomba hozzák. — Jó néhány fogyasztási cikk: a kozmetikumok, az édesipari termékek árának 40—50 százalékához kellene az igényes csomagolóanyag, amit nem a legújabban hozzánk kerülő technikával, hanem a 20 éve működő berendezéseken is készíthetnénk. Ami kijutott exportra, azon mérhetővé vált a színvonal, amelyről a tőkés partnerek állították ki a jó bizonyítványt. Belföldön az olcsóbb csomagolás életszínvonalbeli kérdés is. Ezért sok esetben az igénytelenebb „ruhában” jelenik meg a kiváló beltartalmú termék. Az igényes, szép munkára is szükség van, hiszen jó néhány példa akad erre a kozmetikai iparban, de még korántsem tartunk ott, hogy majd a legújabb technikát, annak minden formai és technológiai elemét kihasználhassuk ... II nyomda reklamált — Mégis egyértelmű, hogy fejleszteni kell, mert a tőkés piaci eladások ennek révén növekedhetnek, s nem lehet elfelejteni, mennyire szükséges a belföldi és exportra jutó áruk csomagolásának a színvonalbeli emelése. Ezzel szemben azért kerestük fel önt, mert bekövetkezett a gyártási csőd: késtek a megrendelőknek a címkeszállításokkal, egyes iparágak leálltak, emiatt meghiúsultak exportszállítások. Mennyiben az önök felelőssége ez? — A címkegyártás importanyag-igényes. A kormányzat úgy döntött, hogy a mázolt felületű papírimport kiváltására megteremti a hazai előállítás feltételeit. Megépült a Szolnoki Papírgyár új üzeme, s már az első teljes termelési évben egészében a hazai gyártásra kellett a nyomdáknak a mázolt felületű papírcímke-gyártásukat építeni. Be is következett a krach, mert a papír minősége rendkívül sok problémát okozott. A nyomda reklamált, a felhasználók kényszerűen lassították. a gyártósorokat, a papírgyár a tőle telhető leggyorsabban reagált a jelzésekre. Ám a korrekciók mégis hónapokba teltek, s már a második éve folynak. Mit tehetett a nyomda? Leírták, mit tapasztaltak a szolnoki papír továbbfeldolgozásakor, milyen ismert paraméterekkel dolgoztak, amikor a nyomógépek alatt import alapanyag feküdt. A nyomda sürgette: ismét kapjanak külföldi anyagot, hogy kielégítsék a megrendelők igényeit. A Szolnoki Papírgyár 1986- ban 250 tonna papírral maradt adós' a nyomdának, a Kner 40 millió címkével a tőle rendelő vállalatoknak. Minöségrontás Vesszőfutás. Így mondják a nyomda vezetői, mert magukat vétleneknek, de tehetetleneknek is tartják az ügyben. Egyúttal megmagyarázhatatlannak azt a jelenséget, hogy miért kellett olyan feltételeket teremteni: egy igényes, Magyarországon még nem gyártott terméket első nekifutásra képesek legyünk előállítani! Amikor erre nálunk magasabb technikai kultúrával rendelkező papírgyárak sem vállalkoznak. Miért nem volt egy-két év tolerancia az importból a hazaira való áttérésben? S csodálkozunk, hogy nem lett elsőre, az indulás pillanatában minőségében és mennyiségben is kielégítő a papír?! De hát éppen a szakmai segítség hiányzott a legjobban, mert azt azért tudni kell, hogy számos, apró, de a legfontosabb titok marad rejtett akkor is, ha a Herz szalámiról, a Csabai kolbászról. vagy a Coca Coláról legyen bár szó... A szakmai tudás kitapasztalásához, a gyártási ismeretek megszerzéséhez pedig idő és türelem kell! — S ha egy tétel nem felelt meg, leállítottuk a gépeket és kísérleteztünk, véleményt cseréltünk, magyaráztuk a dolgozóknak, miért nem egyszerre készítjük el a söripar feladott rendelését, helyette ide is, oda is egy kicsit. Mert mindenki rágta a fülünket: legalább valamennyit adjatok! — magyarázza Fazekas Tamás. — Az a sokszori átállás anyagpo- csékolással jár. Ez az egyik oldala a dolognak, míg a másik oldalon a szigorú szabályozás és számonkérés áll. S minket éppúgy érint, hogy nem érkezik meg egy-egy importanyag, mint a papírgyártókat a szükséges cellulóz vagy segédanyag hiánya, s akkor jönnek a kompromisszumok. Azt pedig jól tudjuk, hogy minden módosítás árt a terméknek, ront a minőségen! Meddig tarthat még a türelmi idő? *" (Folytatjuk) Számadó Julianna Felhívás! A Magyar Agrártudományi Egyesület Ifjúsági Bizottsága, a KISZ Központi Bizottságának Élelmiszer-gazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsa, a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés Megyei Szervezetének Ifjúsági Bizottsága és a KISZ Békés Megyei Bizottsága rendezésében, valamint a SZÜV Békéscsabai Számítóközpontja és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Békés Megyei Szervezete támogatásával 1987. augusztus 27—28—29-én Szarvason Számítástechnika a mezőgazdaságban címmel országos konferenciát tartunk. A konferencia célja, hogy lehetőséget szeretnénk biztosítani minden jelentkező számára e nyilvános fórumon munkájuk bemutatására, mások körülményeinek megismerésére, szakmai tapasztalatcserére. A konferencián minden érdeklődő részvételét biztosítani tudjuk. Előadásokkal és számítógépes bemutatókkal elsősorban az alábbi témakörökben várjuk a jelentkezéseket: — tervezési modellek — optimalizálási feladatok — ágazati irányítási rendszerek — mezőgazdasági vezetői információrendszer — korszerű ügyvitel. Jelentkezési határidő: 1987. április 15. A részvételi díj: 1250,— Ft, amely magában foglalja a szállás és étkezés költségeit is.
