Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-11 / 59. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁRCIUS 11., SZERDA Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 59. SZÁM KISZ—Teszöv Együttműködési megállapodás Eredményesen dolgozott tavaly a Medosz mb A Békéscsabai Állami Gazdaságban kihelyezett, kibővített megyebizottsági ülést tartott tegnap, kedden a Medosz mb Plavecz János elnök vezetésével. Elsőként Gácsi Péter, az mb titkára számolt be az 1986. évi szak- szervezeti munkáról. Hangsúlyozta, hogy megyénkben 70 alapszervezetben 21 és fél ezren dolgoztak tavaly a megnövekedett mozgalmi feladatok végrehajtásán. A megyei bizottságnak jó a kapcsolata a különböző politikai és társadalmi szervezetekkel. A továbbiakban a gazdasági építőmunka eredményeiről számolt be. Tavaly a megye hat állami gazdasága és egy mezőgazdasági kombinátja 435 millió forint nyereséget ért el. A szocialista brigádok jól segítették a gazdasági feladatok teljesítését. Misutka Petemé, a Medosz KV titkársági felelőse jóra értékelte a megyei bizottság elmúlt évi munkáját. A megújult vezetés eredményesen dolgozott a célkitűzések megvalósításán. A beszámolót követő élénk vitában kilencen mondták el véleményüket. Fodorné Birgés Katalin, az Kedden a MÉM-ben Van.- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kereskedelmi bankok vezetőivel folytatott megbeszélést. A találkozón megállapították, hogy mivel a bank- rendszer korszerűsítése következtében megváltoztak a gazdálkodók, így a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdőgazdasági vállalatok hitelezési körülményei, ezért megújításra szorul a minisztérium és a bankok kapcsolatrendszere is. Megvitatták az ágazati fejlesztési célok megvalósítását segítő pénzintézeti üzletpolitika elveit és gyakorlatát Áttekintették az SZMT vezető titkára kiemelte, hogy a megye szakszervezeti mozgalmában jelentős a Medosz szerepe. Erősödött a szakszervezet gazdasági építőmunkát segítő tevékenysége. Előreléptek a káderek képzésében és továbbképzésében, nőtt a szakszervezet önállósága. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára elismeréssel szólt a megyei bizottság tevékenységéről. A hatékonyság fokozása, a minőségi követelmények teljesítése a jövőben még nagyobb erőkifejtést igényel a szak- szervezeti tagoktól. Az elkövetkező időben feladataikat az MSZMP KB 1986. november 19—20-i határozatának szellemében teljesítsék. Dr. Bereczki András, a Medosz KV titkára hangsúlyozta: a megye alapszervezeteinek munkáját jól segítette 1986-ban a megyei bizottság. Sokat tettek az ifjúsági tagozatok szervezésében, nagy gondot fordítottak az idős korú szakszervezeti tagok szociális helyzetének javítására. Az oktatásban, a szakszervezeti felelősök továbbképzésében új módszerek bevezetésével szép sikereket értek el. y, j. agrárpolitika időszerű kérdéseit, és a mezőgazdaság világbanki programjainak finanszírozási feltételeit. Elemezték a kereskedelmi bankok szerepét a súlyosan eladósodott mezőgazdasági nagyüzemek hitelterheinek mérséklésében. Tárgyaltak arról, hogy a hitelezési gyakorlatban miként lehetne megkülönböztetett figyelmet fordítani a tárca kiemelt programjaira, így az állattelepek rekonstrukciójára, a melioráció- és öntözésfejlesztésre, az ültetvénytelepítésre, az élelmiszer-feldolgozó kapacitás bővítésére stb. Tegnap a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége és a KISZ Békés Megyei Bizottsága vezetői Békéscsabán, a Teszöv székházában találkoztak, s áttekintették a két szervezet együttműködését, az eredményeket és a továbblépés lehetőségeit, s meghatározták a további feladatokat. A megállapodás a TOT V. kongresszusa ifjúságot érintő határozatainak, a Teszöv 1985. évi októberi közgyűlése és a KISZ XI. kongreszKedden a Magyar Tudományos Akadémián megkezdte munkáját az ipari vállalatok helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről rendezett konferencia. A kétnapos tanácskozást az MTA Ipargazdasági Bizottsága, valamint Ipar- és Vállalat- gazdaság-kutató Intézete rendezte. Az eszmecserén több mint 400 tudományos kutató és gyakorlati szakember vitatja meg, hogy az ipar miként alkalmazkodhat jobban a szerkezetváltás, a minőség- és termelékenységjavítás követelményeihez. A konferenciát Láng István, az MTA főtitkára nyitotta meg, majd Medgyessy Péter pénzügyminiszter tartott előadást a pénzügyi rendszer fejlesztéséről. Elemezte a gazdaságpolitika, az irányítás és a pénzügyi szabályozás elmúlt időszakban szerzett tapasztalatait, ismertette az adóreformtól várt hatásokat, valamint szólt néhány olyan intézkedésről, amelynek 1987. évi bevezetése a kormányzat napirendjén szerepel. Az 1979 óta eltelt időszakot értékelve a miniszter kiemelte: a népgazdaságot olyan tartós szerkezeti feszültségek jellemezték, amelyeknek megváltoztatása jelenleg is gazdaságpolitikánk szusa határozatainak, valamint a KISZ KB „Jövőnk a tét” című akciójának szellemében fogalmazódott meg. Ennek értelmében kiemelten kezeli mindkét szervezet a „Békés megye fejlődéséért” című pályázatot, a középkáderek pályakezdését, a szövetkezetpolitikai ismeretek széles körű propagálását. Az öt évre szóló együttműködési megállapodást Szabó Béla, a KISZ megyei bizottsága első titkára és Györki Károly, a Teszöv titkára írta alá. kulcskérdése. Ez azonban rövid távon jelentős áldozatokat igényel a vállalatoktól és a lakosságtól egyaránt. Hangsúlyozta, hogy a bevezetendő adóreform célja az érdekeltségi viszonyok erősítése, az igazságosabb tehervállalás megteremtése, valamint az adórendszer egyszerűsítése. A kormányzat arra törekszik, hogy a pénzügyi rendszer teremtsen jobb köz- gazdasági feltételeket a gazdálkodás hatékonyságának, versenyképességének javulásához. Számolni kell azzal is, hogy a jövőben nyíltabban kiütközik az ellentét a jól és a rosszul dolgozó vállalatok között. Az idei folyamatokat vizsgálva a pénzügyminiszter kiemelte, hogy a fizetési mérleg hiányának csökkentése érdekében egyaránt alkalmazni kell a szigorú szabályozást, az ösztönzést. Olyan intézkedéseket is hozni kell, amelyek a megtakarítások fokozásához vezetnek. Ennek érdekében a bankok rövid lejáratú hitelkihelyezését szűkíteni kell, következetesen alkalmazni szükséges a fizetésképtelen vállalatokkal szemben a felszámolási rendeletet, s csökkenteni kell az állami támogatásokat. (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozás a bankrendszer és az élelmiszer-gazdaság kapcsolatáról Ipargazdasági tudományos konferencia az Akadémián Emléklapot kaptak a hadkötelezettség felső határát elért „obsitosok”, közöttük Botyánszki János honvéd is Fotó; Kovács Erzsébet „Obsitosokat” búcsúztattak Békéscsabán A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban tegnap ünnepélyesen vettek búcsút azoktól a tartalékos tisztektől, tiszthelyettesektől, tisztesektől, illetve sorállományúak- tól, akik elérték a hadkötelezettség felső határát. A hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság által szervezett rendezvényen részt vettek a megyei és a városi pártbizottságok, valamint a tanács képviselői is. A Himnusz elhangzása után Paluska Pál alezredes köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Lászióné, a Hazafias Népfront városi titkára szólt a néphadsereg állományából kivált „obsito- sok”-hoz, akik — mint mondotta — megfelelő helytállással tettek eleget a katonai esküben megfogalmazott kötelezettségeknek. Ez a korosztály részese volt a magyar történelem sötét korszakának, vagyis annak a háborús időszaknak, amely egyben nagy megpróbáltatást jelentett hazánk lakosságának. Ugyanakkor ez a generáció szinte erőn felül vette ki részét az ország újjáépítésével, az ipari és mezőgazdasági termelés fellendítésével, a közigazgatás megszervezésével, stb., nevezetesen az élet megindításával kapcsolatos feladatokból, s eközben számos hasznos tapasztalatra, tudásra tett szert. Mindezen teendők ellátása mellett sokan önként jelentkeztek az új, demokratikus néphadseregbe, hogy fegyverrel a kézben védelmezzék az államhatárokat, az ország belső rendjét és az elért szocialista vívmányokat. .. A tényleges sorkatonai szolgálat letöltése után a legtöbben tartalékállományba kerültek, ami számukra azt jelentette, hogy esetenként váratlanul kellett megválni a családtól és a munkahelytől egy bizonyos időre. Az új szakmai és gyakorlati ismeretek elsajátítása mellett a tartalékos állomány szintén helytállt a természeti csapások elhárításában, illetve a -keletkezett károk helyreállításában. Az ünnepi beszéd végén a szónok jókívánságait fejezte ki a résztvevőknek. Ezután a honvédelmi miniszter parancsát Lanka Márton százados ismertette. Az eredményes honvédelmi nevelőmunka és a több évtizedes helytállás elismeréséül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Podina Péter (lapunk olvasószerkesztője) kapta, Drusza József pedig az ezüst fokozatot vehette át. Mindkét kitüntetést Paluska Pál alezredes nyújtotta át az ünnepségen, amely az Internacionálé hangjaival ért véget. Ezt követően a Megyei Művelődési Központ „Rábai Miklós” táncegyüttese adott műsort a közönségnek, majd a katonai nyilvántartásból törölt személyek átvették az emléklapokat. —y—n— Békés az ország legjobb cukortermö tája Cukorrépa-termesztők Sarkadon Az Iveco igazgatósága és a Körös Volán Vállalat közös szervezésében a hazai nagy fuvarozók, külkereskedelmi szakemberek részére tegnap Békéscsabán járműismertetőt és -bemutatót rendezett. A Körös Hotelben megtartott eseményen Vándor Pál, a Körös Volán igazgatója köszöntötte a megjelenteket, többek között dr. Alfredo Amellonét, a Fiat Művek nemzetközi igazgatóját és Cezaro Sandrettót, az Iveco-egyesülés „ kereskedelmi vezérigazgató-helyettesét. A két olasz szakember átfogó képet adott a Fiat és az Iveco széles körű tevékenységéről, üzletpolitikájáról. Mint mondották: Magyarországon a Körös Volán volt az a cég, amelyik elsőként szavazott bizalmat az általuk gyártott és forgalmazott kamionoknak, s vásárolt belőlük. (Hogyan is dolgozik, s mivel foglalkozik az Itfeco? Erről szól interjúnk lapunk 3. oldalán.) Fotó: Kovács Erzsébet A közelmúlt napokban ismertté váltak az ország cukortermeléséről készült adatok: ilyen tekintetben Békés megye helyét, szerepét 1986-ban megerősítették. Üjabban nemcsak búzából, kukoricából, sertéshúsból iratkozott Békés a legjobbak közé, hanem cukorból is. De ebből a cikkből nem a legjobbak között találjuk szőkébb pátriánkat, hanem az első, vagyis a legjobbnak kijáró helyen. Kára Kornél, a Sarkadi Cukorgyár igazgatója a gyárban megtartott cukorrépa-termesztők tegnapi, március 10-i értekezletén meleg szavakkal emlékezett meg arról az erőfeszítésről, mellyel a megyék közötti rangsorban Békés elhódította a legjobbnak kijáró címet. De nemcsak erről volt szó. A sarkadi gyár köré tömörült termelők a sarkadi üzem cukortermelési adataival is megismerkedhettek. A hektáronkénti 40,4 tonna répatermésből átlagosan 6,8 tonna cukrot készítettek. A gyárat 40 700 tonna cukor hagyta el. Ebben az évben 9000 hektár répatermő területre számítanak. Első év, hogy a termelők az általuk legjobbnak tartott répafajtákat vethetik. A gyár répagazdálkodási osztálya NSZK, holland, dán és magyar nemesítésű vetőmagot szerzett be, kínál termesztésre. A vetésre javasolt fajták között találjuk a magyar Mo- nopoli—N—1-est, melyet Sopronhorpácson nemesítettek. Örökletesen egymagvú, cukortartalma vetekszik a legjobb külföldiekével. Dr. Ruzsányi László egyetemi tanár Az agrotechnika néhány elemének hatása a cukortermelésre címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást, dr. Hangyái Károly főigazgató pedig az új cukorrépaszabvónnyal ösz- szefüggésben fejtette ki véleményét a mezőgazdasági üzemek és az ipar érdekeit figyelembe véve. Kedves színfoltja volt a tanácskozásnak az 1986. évi legnagyobb cukorhozamot elért Gyulai Köröstáj Tsz eredményének kihirdetése. Ez a gazdaság 263 hektáron termesztett cukorrépát, s hektáronként 8,54 tonna bruttócukorhozammal. A gyár ezt a teljesítményt vándorserleggel ismerte el. D. K.
