Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-09 / 57. szám
NÉPÚJSÁG o 1987. március 9., hétfő 104 éves lesz a nyáron A munka volt a mindene Szitás Balázs téesznyugdíjast nem lehet egykönnyen elfelejteni. Nemcsak mert 104 éves — azaz pontosan ennyi lesz június 10- én —, hanem azért sem, mivel pátriárka korára is megőrizte egyéniségét. Bélmegye- ren lakik az egyik lányánál, de most még tart a telelése a másiknál, Fodré Ferencné- nél, s ott találkoztunk. — Hogy érzi magát, Balázs bácsi? — Az a baj, hogy jól, de itt a városban nem tudok úgy menni, mint otthon. Üldögélek a lakásban, csak néha megyek ki az erkélyre levegőzni, nézelődni. Megyeren mindenki ismer, s ha kilépek a házból, már van kivel beszélgetni. Jobban telik az idő. — Itt hogy telnek a napok? — Kilenc-fél tízkor kelek, mosakodás, reggeli. Két-három óra közt ebéd — a leveseket nagyon szeretem —, hat óra felé pedig lefekszem. Közben csak tétlenkedek. Minek is él az ember, mikor már nem tud dolgozni! Tavaly még jó időben megpróbáltam kapirgálni a kertben, de nem bírtam, alig tudtam utána két bottal visszamenni a házba. — De még mindig egészséges ... — Három hete majd meghaltam, aztán a doktor segített és jobban lettem. Elmúlt a rosszullét, csudálkozott is. Igaz, a szemem gyönge, nem tudom a tévét nézni, inkább csak hallgatom egy kicsit. Aztán megunom. — A hallása igen jó. Aludni tud? — Nem sokat. Hosszú az éjszaka .... s ilyenkor annyi minden eszembe jut. Mikor gyerek voltam a cár idején Lengyelországban, mert az a rész az oroszoké volt akkor. Hatan testvérek, három lány, három fiú, én a legkisebb. Aztán az első háború ... Az nem olyan volt ám. mint a másik, akkor még lovon vagy gyalog ment a katona, és ástuk a lövészárkot. — Hogy került Magyarországra? — Fogoly lettem, ide hoztak. Először ba- rakban voltunk sokan együtt, majd munkára mentünk. Parasztokhoz, ahol az ember katona volt, s kellett az asszonynak a segítség. Előbb Békésen, aztán Bélmegyeren. Ez már jó volt, mert az asszonyok jól főztek. — Később szerelmes lett, megnősült és itt maradt. — Itt én, mert mire haza lehetett volna menni, feleséges ember lettem. Most vigyem az asszonyt idegenbe, ki tudja mire? Meg jó volt nekem itt, a feleségem szép lány volt, jó dolgos, és nagyon szerettük egymást. Tizenegy éve halt meg. — Balázs bácsi, ahogy elnézem a képeket, maga is szép ember volt, s magas, deli termetű. Tetszett az asszonynépnek ,ugye? — Hun van az már, talán igaz se volt. — Mindig paraszti munkát végzett? — Azt. Meg kubikoltam. De még árnyékszéket is pucoltam, ha jól megfizették. Semmi nem fogott ki rajtam. Dolgoztam az uraságnál — a grófnál — tavasszal kapáltunk, nyáron arattunk, csépeltünk. Gazdáknál is. Egyszer épp fűtő voltam a gépnél, tüzeltem cefetül, számban a cigaretta, mikor két csendőr beállít. Amit én kaptam! Nem tudom, hogy szalma mellett nem szabad cigarettázni? Na, akkor szoktam rá a pipára, de már régen — vagy harminc éve — abbahagytam azt is. — Mindenre ilyen jól emlékszik? — Nem, nem ... Sokat felejtek. De az, látja, most is eszembe jut, hogy egy másik csépléskor beteg lettem, nagyon rosszul voltam, s bementem a városba a doktorhoz. Mire visszaértem a géphez ,a csendőrök ott voltak. A falhoz állítottak, kérdezték hol. miért voltam oda, aztán egy pofon jobbról, egy balról; ez az orvosság a lustaságra — mondták. Hát ilyen világ volt! — De aztán megváltozott... — Meg. hál’ Istennek. Jöttek a szovjetek, beszélgettem a katonákkal, mentem velük, hogy másokkal is szót értsenek. Akkor is nehezen éltünk, de az már milyen más volt! Később beléptem a téeszbe, sokáig dolgoztam, onnan van a nyugdíjam. Ezt se gondoltam valamikor, még jókedvemben se, hogy nekem nyugdíjam lesz. — Szerette a vidámságot, Balázs bácsi? — Nagyon! Danolni, táncolni. Tudja, mi volt a nótám? Az, hogy Sárga rézből van a pipakupakom ... De sokat danoltam és jártam hozzá az orosz táncot! Meg dolgozpi szerettem nagyon, az volt a mindenem. A föld, a jószág, a kis ház, a család. Értük éltem, nekik dolgoztam. — Ez volna a hosszú élet titka? — Nem tudom ..., de lehetséges. Vass Márta (Fotó: Fazekas Ferenc) Veszélyes évszak az utakon A tél múlásával fokozatosan javulnak a közlekedés feltételei. Azt gondolná az ember, hogy ez a baleset- veszély csökkenéséhez vezet. A statisztika ezzel szemben megdöbbentő adattal szolgál. Tavasszal a közlekedési balesetek száma mintegy 25 százalékos emelkedést mutat a télhez képest. Vajon mi ennek a magyarázata, kérdeztük Balta János rendőr őrnagyot, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság osztályvezetőjét. — A téli közlekedés nehézségei nyilvánvalók. A csúszós utak, a rossz látási viszonyok óvatosságra intenek. Kisebb a haladási sebesség, így az előforduló balesetek enyhébb kimenetelűek. Aztán a közlekedést akadályozó tényezők megszűnnek, s ez megkönnyebbülést okoz, ami gyakran túlzott és indokolatlan biztonságérzethez, ezáltal meggondolatlansághoz vezet. Gyakorta ez rejlik a biztonságos sebesség túllépése és a szabálytalan előzések hátterében. — Tavasszal gyakoriak az időjárási frontátvonulások is... — Valóban. Az emberek egy része ezekre érzékeny, és náluk a frontok kedélyingadozást, indulati hullámzást okoz. Erre a tömegkommunikációs eszközök mindig felhívják a figyelmet, így lehetőség van arra, hogy aki érzékenységének tudatában van. felkészüljön a következményekre. A fronthatás leküzdésének legfontosabb eszköze: az önfegyelem. Nyilvánvaló, hogy aki nem képes indulatait féken tartani, az ilyenkor nem alkalmas a járművezetésre. Ehhez még annyit, hogy célszerű mások frontérzékenységét is számításba venni. Tehát még azok számára is ajánlatos az elővigyázatosság, akik maguk nem érzékenyek, hiszen a közlekedési partnerek egy része frontátvonuláskor kiszámíthatatlan. — A balesetek számának növekedésében szerepet kap a tavaszi fáradtság is? — Feltétlenül. A tavaszi fáradtság kisebb-nagyobb mértékben mindenkiben jelen van. Életmódunk télen kedvezőtlenül változik. Sokat tartózkodunk zárt helyiségben, a szórakozás passzív módjai kerülnek előtérbe, szervezetünknek hiányzik a szabad levegő és a mozgás, s ez energiatartalékaink kimerüléséhez vezet. Csökken ellenállóképességünk, gyakoriak a hűléses betegségek, s ezek tünetei, a hőemelkedés, a köhögés, a tüsszentés vezetés közben rendkívül za. varóak lehetnek. — Többen hosszabb kihagyás után ülnek újra a volánhoz ... — Tavasszal sűrűbbé válik a forgalom, ezáltal csökken a sebesség, s nemegyszer növeli a járművek menetidejét. Szaporodnak a forgalmi torlódások, a konfliktushelyzetek. Emiatt a vezetők idegi megterhelése fokozódik. Stresszhatás alá kerülnek. Akik télen hosszabb ideig leállították gépkocsijukat, most fokozottan óvatosan kell hogy vezessenek, hiszen szükséges egy kis idő míg újra „érzik” motorkerékpárjukat, gépkocsijukat. A gyalogosok számának növekedése is sűrűbbé teszi a tavaszi forgalmat. Feltűnnek a kerékpárok, segédmotor-kerékpárok, s a járművek nyergében gyakran gyerekek ülnek. — Elkezdődnek a családi kirándulások. Izgő-mozgó gyerekekkel telnek meg az autók. Számolni kell az ő zavarkodásukkal is. — Sose feledjük: a gyerekek helye mindig a hátsó ülésen van. A kicsik részére feltétlenül szerezzünk be biztonsági gyermekülést. Ne engedjük, hogy a gyerekek a kocsiban fölöslegesen mozogjanak, hancúrozzanak vagy bármi más módon zavarják a vezetőt. Az e téren tanúsított engedékenység helytelenül értelmezett szülői szeretetről vall. — Tavaszonként felmérik, hogy a tél milyen károkat okozott az utakon. Az összeg az idén is sok százmillióra rúg. Az utak kijavítása viszont nem várható máról holnapra... — A gödrök, repedések nagyon sokszor az addig kifogástalan utakon jelennek meg, így feltűnésük még az adott utat jól ismerők számára is váratlan lehet. Ha későn észleljük az úthibákat, akkor azok megdobhatják járművünket, s megsérülhet a futómű. Az előttünk haladó és a szembe jövő járművek úttartása, esetleg hirtelen fékezése segít abban, hogy a gödröket idejében észrevegyük. Az úthibák ráadásul elvonhatják figyelmünket más veszélyekről. Mindazokról, amelyeket az előbb felsoroltam, s azokról, amelyek miatt a közlekedés tulajdonképpen minden évszakban balesetveszélyes tevékenység — fejezte be a beszélgetést Balta János rendőr őrnagy. n T Biharugra és Körösnagyharsány Megyénk északkeleti térségében három szálon függ össze Biharugra és Körösnagyharsány. Ebből a három szálból egy szerves kötődést jelent, mivel a két községben egyázon termelőszövetkezetben dolgoznak az emberek: a Biharugra! Szabó Pál Tsz-ben. A másik két szál egyike a hátrányos helyzettel függ össze, a harmadik pedig a gazdasági felemelkedés útjának keresésével. Itt tehát nagyon is közösek a gondok, nagy vonalakban összefüggnek a feladatok. A két községet csak néhány kilométer választja el egymástól, de ez a távolság messzebbnek tűnik. Lehetséges, azért, mert Körös- nagyharsányba Ugra felől kanyargós, szerpentinszerű az út, pedig itt errefelé nincsenek hegyek. Harsányban szorgalmas, a mezőgazdasági munkát szerető emberek laknak. Lehetnek kilencszázan. Valószínű a megyében ennek a községnek csökken a lélekszáma a leggyorsabban. Fürj József vb-titkár szerint néhány évvel ezelőtt még kétszáz gyerek járt általános iskolába, ma pedig már csak kilencven. A fiatalok ahogyan felcseperednek, elhagyják a községet, máshol vállalnak munkát. Haza csak alkalomszerűen járnak, de mindegyik itt a szülői háznál tartja lakodalmát. Azután eltávoznak, magukkal viszik a násznép és a szülők ajándékát, melynek értékét csak több százezer forintban lehet kifejezni. Hz ország peremén Évente általában egy, nagy ritkán két új házat építenek. Jelenleg 10—15 ház elhagyottan, beköltözhető állapotban üresen áll. Nem vonzó ez a bihari táj. Itt csak dolgoznak az emberek s munkájuk gyümölcsét Hajdú megye szomszédos községeiben és Berettyóújfaluban költik el. Ezek a megyehatáros települések ott jobban ellátottak, mint Békésben. A közlekedés minden kritikát elbír. Az autóbusz-forgalom hajnalra, a déli órákra és esti járatra korlátozódik. A járatok Biharugra felé mennek. Ezért, ha vásárolni indulnak, akkor Körösszegapátiba kerékpárral jutnak át, onnan tovább a Volán debreceni járataival. És este ugyanúgy vissza. Kénytelenek így intézni dolgaikat, hiszen Körösnagyharsány- ban az alapvető élelmiszereken kívül mást nemigen árusítanak. Sőt, a tőkehúsellátás, egyáltalán nincs megszervezve. Itt csak a hatósági húsbolt üzemel. Ha van kényszervágás és a hús fogyasztásra alkalmas, akkor kimérik. Ha nem, akkor hetekig várják, történjen valami... A boltost mindenki dicséri, mert még egyszer sem hagyta a harsányiakat kenyér nélkül. Ha Ugráról kevés kenyeret kap, vagy ha a harsányiak az átlagosnál jobban kenyereznek, beül a kocsijába és a szomszédos Apátiból gyorsan hoz 8—10 kenyeret. Ebben a községben az állatok nagy értéket képviselnek. A legutóbbi állatszámlálás során 350 tejelő tehenet és sok-sok — Viszonylag — növendékmarhát számollak össze. Tejből származó megélhetés — A mi községünket a tej tartja el. Abból élünk. A tejet innen a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat vásárolja fel. A tejcsarnokot a mike- pércsi téesz üzemelteti. Jellemző, hogy a legnagyobb értékre, a megélhetés forrására, a marhaállomány egészségére egy állatorvost foglalkoztatunk. Nincs emberorvos, gyógyszertár, de már munkába állítottak egy házi beteggondozót, hogy a gyerekek által magukra hagyott öregek azért mégsem legyenek annyira egyedül. Mivel ez a település nagyon távol esik a városokban működő kórházaktól, gyakran megesik, hogy a kismamák odahaza hozzák világra gyermeküket. Muzs- lai Imréné. beteggondozó bábaasszonyi vizsgával is rendelkezik, így ezt a feladatot is elláthatja. A szórakozás lehetőségei is nagyon behatároltak. Ez év februárjától már mozi sincs. Addig volt, de megszüntették. A postát még üzemeltetik, de a telefonvonal nagyon rossz. A termelőszövetkezet a helyi munkaerő foglalkoztatására fenntart egy varrodát. Ezt lehetne bővíteni, de az ilyen rendszeres elfoglaltságot jelentő munkahelyekért senki sem áll sorba, mert a háztáji jól szervezett ás jobban is jövedelmez a varrodánál. A teljes körű tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy Harsánynak vasútállomása is van. Igaz, hogy ez csak megállóhely, de ez teljesen mindegy. A vonat innen Vésztő felé megy, vagy onnan jön. Nem sokan veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Évekkel ezelőtt meg is akarták szüntetni még a megállót is. Ez az intézkedés csak Harsányt érintette, mert a vonatok ugyanúgy közlekedtek, mint korábban, de a végállomás nem Harsány, hanem Apáti lett volna. Hátrányos helyzetű ilgra Biharugrán viszonylag kedvezőbb a helyzet. Itt 1500-an laknak, s lényegesen több a munkalehetőség, mint néhány kilométerrel arrább. A halgazdaság, a Szabó Pál Tsz, a kosárfonó és az aranycsemegét előállító üzem nem sok szabad munkaerőt hagyott, legtöbbjét lekötötte. Szövetkezeten belül van bizonyos időszakban többlet munkaerő. Ennek foglalkoztatására különféle elképzelések vannak. Pályázatokat is készítettek, hogy a hátrányos helyzetű települések sorából Ugrát kivezessék. Fiam Ferenc, a termelőszövetkezet főkönyvelője a gazdaság népességeltartó szerepének növelésére több helyi kezdeményezést is említett. Szeretnék a Szilas nevű határrészt Ugrához kapcsolni, hogy ide ne egy másik községen át, nagy kerülővel lehessen eljutni. Négy kilométer hosszú műút építését szorgalmazzák, mert ezzel a juhtelep megközelítése — két ezres telepről van szó — és 1000 hektár szántó jobb hasznosítása lenne elérhető. Ez a vállalkozás rendeződött. Különböző támogatásokkal az idén az út elkészül. A cukorcsomagoló gondolatát elvetették, viszont a talaj termőképességének fokozására tett meliorációs lépéseiket megerősítették. Kereken 1000 hektáron ezzel a munkával már elkészültek. Most egy újabb programot indítanak 500 hektáron. Különben ennek a beruházásnak örülnek a legtöbben. A káros vizek időbeni elvezetésével a szövetkezet kijutott a hullámvölgyből. 1986-ban 3,5 millió forint nyereséggel gazdálkodott. A háztáji is jól szervezett. A szarvasmarha-, a sertés- és az anyajuhtartás 17,5 milliós bevételt hozott. Ezen belül ötmillió forint értékű választott malacot szállítanak el ebből a községből megyén kívülre. A takarmányellátás nem kielégítő. Az igen keresett kondorosi táphoz csak nagy ritkán jutnak. Magyarho- morog segít rajtuk, de nemcsak a tápellátásban, hanem, a tőkehús-forgalmazásban is. Az ottani hizlalda technológiai selejtjét Ugrán adják el — hallottuk Kiss Ernő tanácselnöktől. Butóbusz a kiszolgáltatottság ellen Az alapvető élelmiszerekből kielégítőnek mondották az ellátást. De ezen a télen tüzelőből hiány volt. Geszten és a környező községekben mindenütt szén- és tűzifahegyek magasodtak, Ugrán pedig a telep üresen állt. Komádiból szerezték be a tüzelőt. Az iparcikkellátás sem megnyugtató. Ugra Berety- tyóújfaluban vásárol. A közlekedés feltételeit nem tartják kielégítőnek, mert a járatok innen is megritkultak. Sőt, hétvégeken a diákok csak Zsadányig jutnak, onnan ki hogyan tud, úgy megy haza. De ha a kórházban szeretnének valakit meglátogatni, számolnak azzal, hogy Zsadánytól Ugráig gyalogolniuk kell. Talán éppen ez a kiszolgáltatottság indította a téeszt arra, hogy autóbuszt vásároljon. A két község közötti munkásszállítás mellett a két település és a „világ” összekötését látják benne, de erre még nincs fedezetük. Az ugrai tanács a foglalkoztatás javítására varrodát szeretne létesíteni. Keresik a megoldást. Egy másik csatornán a Hidasháti Állami Gazdaság, melyhez az egykori halgazdaság is tartozik, a nagyszerűen üzemelő szarvasmarhatelep bővítését latolgatja, de ehhez a tulajdonosi jogköröket még rendezni kellene. A telepet ugyanis a téesztől bérelik. De a tanácsnak más gondjai is vannak. Szeretné az igen nagyszámú nyugdíjast olyan jövedelemkiegészítő forráshoz juttatni, ami nem igényel nagyobb fizikai igénybevételt, de ugyanakkor a gondosság szép jövedelmet biztosít. A nyulász- kodás szervezett megteremtésére gondolnak, amire lehetőségük is lenne. De vannak itt más lehetőségek is. Körösnagyharsány valamikor Nagyvárad zöldségeskertje volt. Ebből az időből még őrzik a hagyományt. A harsány! káposzta még ma is fogalom, ezzel a kertészkedéssel mégsem úgy foglalkoznak itt, ahogyan megérdemelné. Ahol a káposzta jól megy, ott a karfiol is megterem. Ennek lenne piaca, csak keresni kellene a feldolgozó vállalatokat, hogy Békésnek ne a Dunakanyarban, vagy máshol termeljék meg ezt a nagyon fontos exportcikket, hanem itt a megyében, a régi történelmi zöldségtermő területen. Mindkét településen jelentős erők mozgolódnak a népességmegtartó szerepkör betöltéséhez — állapíthattuk meg. De a hátrányos helyzetből való felemelkedéshez itt hosszabb út vezet, mint bárhol a megyében, vagy a fejlesztésre kijelölt 17 településen. Biharugrán és Körösnagyharsány- ban nagyon az elején kell kezdeni minden segítség- adást. Ezért itt több munka és feladat jut mindazokra, akik a két települést Békés megyéhez közelebb akarják hozni. Dupsi Károly
