Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-09 / 57. szám

NÉPÚJSÁG 1987. március 9-, hétfő Március 20—29-ig: Budapesti Tavaszi Fesztivál Hz Országos Béketanács ülése i Állítólag a hetes a sze­rencsés számok közé tarto­zik, így remény van arra, hogy a március 20—29-ig megrendezésre kerülő Buda­pesti Tavaszi FesAivál jó csillagzat alatt zajlik, az idén ugyanis a hetedik alkalom­mal kerül sor erre a kultu­rális eseményre. Ha jól szá­moltam, mintegy százötven programajánlat közül válo­gathat az ide érkező ven­dég, s ebben a számban még nincsenek benne a szakmai találkozók, sportrendezvé­nyek, vendéglátó és egyéb programok. Kell a bőséges választék, hiszen a fesztivál idején mindig zsúfolásig tel­tek a budapesti szállodák, és nekünk, hazaiaknak is ott a helyünk a saját tavaszi se­regszemlénkén. Erkel Ferenc Ünnepi nyi­tányával kezdődik a hang­versenysorozat: március 20- án a Budapest Kongresszusi Központban, ahol a Magyar Rádió és Televízió szimfoni­kus zenekarát Ligeti András vezényli, zongorán közremű­ködik Jandó Jenő. Ezen az esten elhangzik még Liszt A-dúr zongoraversenye és Bartók Concertója. Külföld­ről érkezett világhírű zene­karok, szólisták és karmes­terek randevúznak főváro­sunkban, így a Jereváni ka­marazenekar Zaven Vartan- jan vezényletével, a Szovjet­unió állami szimfonikus ze­nekara, amelyet Jurij Szimo- nov vezényel, s a Camerata Accademica — a salzburgi Mozarteum kamarazenekara, amelynek Végh Sándor a művészeti vezetője. Itt lesz a Frankfurti Rádió big- bandje, a Little Singers of Tokyo, hangversenyt ad az 1 Musici di Roma és termé­szetesen Cziffra György is. A Vígszínházban a Győri balett vendégszerepei, az Operettszínház pedig a fesz­tivál alkalmából a Csárdás­királynőt mutatja be. A Pes­ti Színházban Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című drá­mája, a József Attila Szín­házban pedig Brecht—Weil Koldusoperája ígérkezik for­ró sikernek. Fehér Klára Kaland a tigrisbolygón cím­mel az Állami Bábszínház­nak írt darabot, amelynek március 27-én lesz az ősbe­mutatója. ízelítőnek is nehéz lenne kiragadni a kavargóan sok­színű folklórműsorból, ám a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesének az Erkel Színházban levő bemutatója bizonyára a nagy élmények közé számítható. Varga Miklós, Deák Bili Gyula és a Kormorán együt­tes koncertjével kezdődnek az ifjúsági programok, ahol aki él és mozog, s netán énekelni, zeneszerszámmal bánni tud, sokan ott lesznek a pop-, rock-, beat- és még ki tudja milyen „szakma” csillagai. Ünnepi programmal ké­szülnek a múzeumok és ki­állítótermek, így többek közt maradandó élménynek ígér­kezik a Magyar Nemzeti Galériában Kassák Lajos életmű-kiállítása és Somogyi József szobrászművész kiál­lítása. Tíz napon át fesztiválváros lesz Budapest, ilyenkor job­ban odafigyel ránk a világ, kicsit kirakatba kerülünk. Természetesen a fokozott csillogás nem csak a vendé­geknek, de az itthoniaknak, a vendéglátóknak is szól. A. T. Elkészült a mezőgazdaság miit évi mérlege A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban elkészült a hazai mezőgaz­dasági és élelmiszeripari üzemek elmúlt évi gazdál­kodásának mérlege. E sze­rint tavaly 1330 mezőgazda- sági üzem volt nyereséges, a veszteséges gazdaságok szá­ma 129. A mintegy 140 élel­miszeripari vállalat közül egy sem volt veszteséges, s eredményesen dolgoztak a 25 erdőgazdasági üzemben is. Az agrárágazat tavalyi nyeresége 24 milliárd 800 millió forint volt, ami öt százalékkal haladja meg az előző évit. Az állami gazda­ságok 12, a termelőszövetke­zetek 4 százalékkal növelték jövedelmüket. Ennek a kü­lönbségnek az egyik oka, hogy az állami gazdaságok­ban az állattenyésztés rész­aránya a termelésben 50 szá­zalék fölötti, míg a tsz-ek- ben ez az arány csak 22 százalék. Az élelmiszeripari vállalatok nyeresége 12 mil­liárd forint volt, mindez ke­vesebb az egy évvel koráb­binál. A gazdaságokban egymilli- árd 342 millió forint veszte­ség keletkezett. A legrosz- szabb a helyzet Borsod me­gyében, ahol a 129 gazda­ságból 30 zárta veszteséggel a múlt évet. Az idén a fel­adatok teljesítésére jól felké­szültek a gazdaságban. Fo­lyamatos a műtrágyaellátás, kielégítő lesz a növényvédő- szer-ellátás. A jó hazai élelmiszer-ellá­tás árualapját az agrárter­melés biztosítani tudja. A tervezettnél nagyobb arány­ban, 3,2 százalékkal emelke­dett 1986-ban az élelmiszer- fogyasztás. Fontos feladat a kistermelés jövedelmezősé­gének biztosítása. v. L. (Folytatás az 1. oldalról) nyomán lehetőség nyílott megállapodás aláírására az Európában elhelyezett szov­jet, illetve amerikai közepes hatótávolságú nukleáris ra­kéták leszereléséről. Ez je­lentősen mérsékelné a föld­részen a háború veszélyét, és kedvezően hatna a fegyver­zetkorlátozás más területeire is. Ez utóbbiak közül ki­emelte az európai hagyomá­nyos haderők és fegyverek csökkentésének fontosságát, méltatta annak jelentőségét, hogy erről a kérdésről is megbeszélések kezdődtek Bécsben a Varsói Szerződés Szervezete és a NATO tagál­lamai között. Szólt a helsin­ki folyamat bécsi utótalálko­zójának eddigi tapasztalatai­ról, s aláhúzta, hogy a részt vevő államok megnyilatko­zásai és az eddig beterjesz­tett több mint 100 javaslat jól példázza az európai biz­tonság és együttműködés ügye iránti elkötelezettséget, a folyamat életképességét és a továbbviteléhez fűződő kö­zös érdekeket. Az előadó hangsúlyozta: e kedvező jeleknél is lényege­sebb, hogy a nemzetközi vi­szonyok mélyreható fordula­tának feltételei bontakoznak ki a Szovjetunióban zajló, forradalmi jelentőségű átala­kulási folyamat, illetve a szovjet külpolitikában, biz­tonságpolitikában ezzel össz­hangban érzékelhető új meg­közelítések hatására. Sors­döntő jelentőségűnek minősí­tette, hogy az Egyesült Ál­lamok és más tőkés országok vezető körei felismerjék: vi­lágpolitikai és világgazdasági súlyánál fogva a Szovjetunió kiegyensúlyozott fejlődése, a másik fél biztonsági igényei­vel is messzemenően számoló és kölcsönösen előnyös kap­csolatokra kész nemzetközi magatartása fontos stabilizá­ló tényező. Ezért e folyama­tok kiteljesedésének segítése áll érdekükben. A XI. országos békekonfe­rencia tapasztalatait értékel­ve Barabás Miklós, az Or­szágos Béketanács főtitkára egyebek között elmondotta: ez a fórum jól előkészített, körültekintően szervezett, az eredményeket és a hiányos­ságokat nyitottan és élénk vitaszellemben elemző, jó hangulatú és közösségi lég­körű tanácskozás volt. Külön kiemelte: helyesnek bizo­nyult az az elgondolás, hogy az előkészítő demonstráció­kat helyi kezdeményezés alapján szervezzék. Az egészségügyi szakemberekkel közösen újfajta fogkeféket fejlesztettek ki és kezdték meg gyártásukat a mosonmagyaróvári Lajtaplasztik Ipari Vállalatnál. Húszféle fogkeféből az idén mintegy 10 milliót gyártanak a modern gyártósorokon (MTi-fotó: Matusz Károly — KS) Vonalban voltunk — sporttémákban Miért kishitűen? — lobban szolgálják ki a közönséget! — Mire fordítják a tagdijat? — Kiket igazolnak? Ma egy hete a szerkesztőségbe tévedő, sport iránt érdeklődő szurkolók egy pillana­tig bizonyára azt hitték volna, hogy rossz helyen járnak; az Előre Spartacus irodájá­ban ... Nos, okkal, mert „Vonalban va­gyunk” telefonszolgálatunk a megye első számú sportegyesületének vezetőit kérte a telefon innenső végéhez fórumra, illetve vá­laszadásra. Kováts Tibor ügyvezető elnök- helyettes és a labdarúgó-szakosztály veze­tői; Botyánszki Pál elnök, Such Sándor technikai vezető állt az olvasók rendelke­zésére. Amiért éppen a legnépszerűbb sport­ágat választottuk témául, nyilvánvaló — megkezdődött a tavaszi bajnoki idény. Ter­mészetesen szép számmal hívtak bennünket más sportágakkal kapcsolatos kérdésekkel is. Ezekre szintén igyekeztünk választ adni, most pedig a szélesebb érdeklődésre számot tartó felvetésekre visszatérni. Talán nem fölösleges ennek kapcsán azt is elmondani, hogy a sport iránti érdeklő­dés — legalábbis a napilapok vásárlását te­kintve — mennyire függ az NB I-es labda­rúgócsapat szereplésétől, pontosabban ered­ményeinek „minőségétől”. Tegnap délelőtt 10 óra tájban Békéscsabán sem a Skála­saroknál, sem az István király téren, sőt a Tanácsköztársaság úti hírlapboltban sem kaptunk Népsportot, A miértre szinte szó szerint ugyanazt a választ kaptuk: a múlt­kor többet rendeltek, a csapat kikapott az MTK-VM-töl, így a nyakukon maradt 60— 80 újság, most meg győzött az Előre, érte­lemszerűen ezért nincs. Azt meg, hogy mi lesz a Siófok ellen, ugye ki tudta volna pén­teken megjósolni, még Molnár Tibor sem... De félre az élcelődéssel, annál is inkább, mert a vasárnapi lapterjesztési mizéria ecsetelgetése már úgyis az olvasók könyö­kén jön ki. Nyilvánvaló, addig nem is vál­tozik a helyzet, amíg mindenkinek egyfor­mán nem lesz érdeke, hogy minél többen olvassák a vasárnapi lapokat is! E kis kitérő után pedig térjünk vissza a Vonalban... -ra. Leszkó András békéscsabai ol­vasónk szerint a futbailmecs- csek előtt a bemondó túl későn ismerteti az összeállításokat. Szóljon többet az ellenfél játé­kosairól, ismételjék is meg az információkat, hiszen első hal­lásra kevesen tudják megje­gyezni. Válaszunk: a tájékoztatás milyensége korántsem csu­pán a bemondón múlik. Ezért — megszívlelve a kri­tikát — a jövőben gazda­gabb tájékoztató anyagot bocsátanak a hangosan be­szélő rendelkezésére. * * * Kertész Gábor budapesti szurkoló régi szimpatizánsa a lila-fehéreknek, s nem érti, miért lép fel kishitűség a pesti pályákon a csapat tagjainál. Aki látta a Hungária körúti ta­lálkozót, csak megerősítheti ezt, hiszen egy órán át nem az MTK-VM, hanem a Békéscsaba uralta a játékot. Arra is kíván­csi, hogy a tehetséges Kurucz hogyan lehet túlsúlyos, amikor egy nehézatléta például két nap alatt képes teljesítménycsökke­nés nélkül több kilót leadni? Az időnkénti visszaesést nem szorosan szakmai okok­kal magyarázzák a klubnál. Inkább külső körülmények játszanak szerepet, így pél­dául súlyos sérülések, kato­nai behívások — azaz, ami­kor váratlanul nem a meg­szokott összetételben játszik a csapat. Mellesleg, az úgy­nevezett vidéki kishitűség sem mindig jellemző, hiszen éppen a békéscsabaiak nyertek legutóbb 1—0-ra az Üllői úton, és játszottak 0—0-ra Űjpesten. Ami Ku- ruezot illeti, remélhetőleg rövidesen nem lesz kérdés a kérdés. * * * A közönség Jobb kiszolgálását sürgeti Kósa Ernő nyugdíjas is. Az ülőhelyek és büfék környé­kének tisztán tartását szorgal­mazza, emellett fölöslegesnek tartja a kerítés fölötti szöges­drótot. Szerinte nem elég ele­gáns a csapat meze. A sportegyesület vezetése tárgyalásokat folytat a ven­déglátóipari egységekkel an­nak érdekében, hogy szín­vonalasabb kiszolgálást nyújtson a közönségnek. A január 1-től a létesítmény­gondnokságtól átvett pálya­munkásokkal karöltve pró­bálnak többet tenni a tisz­tább környezetért, de má­ról holnapra nem tudnak mindent megoldani — tü­relmet kérnek. Ugyancsak tárgyalásokat kezdtek kül­földi sportszergyártó cégek­kel is, hogy egységes és de­koratívabb felszerelésben játsszanak az élsportolók. * * * Baji Mihály 14 éves békési fiú arra kiváncsi, elérhető-e még a 8. hely, miért nem fog­lalkoztatják Kelement. Meddig szól Csank János vezető edző és Szekeres szerződése? Kit iga­zolnának le azonnal, ha lehe­tőségük lenne? Az utóbbival kezdjük: Fo- dort, a Bp. Honvéd jobb­szélsőjét. A hatodik helye­zés elérése már aligha le­hetséges, a szakvezetés a biztos bentmaradással is elégedett lenne. Csank Já­nost 4, Szekerest 5 éves szerződés köti a klubhoz. Kelemen az első csapattal gyakorol, a lehetőségektől függően kap játéklehetősé­get. * * * Kertész Ferenc gyulai érdek­lődő: miért adták ki Vargát Szarvasra, és mi van a védő Vigh Tiborral? A jelek szerint jó a szakosztályban az után­pótlás-nevelés, miért kevés mégis a saját nevelésű játékos a csapatban? Varga nem fér bele a ve­zető edző taktikai elképze­léseibe. Túl ezen, az edzé­seken nem a szakvezető elképzelésének megfelelő intenzitással dolgozott, ezért ítélte meg úgy, hogy telje­sítménye nem éri el az NB I szintjét. A féléves szarva­si „kölcsön” után nyitva áll az út előtte az ismételt bi­zonyításra. Vigh Tibort többszöri ittas vezetés és gépkocsi önkéntes elvétele miatt a Csongrád Megyei Bíróság 16 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte. Halasz­tási kérelmének nem adtak helyt, ezért március 5-én megkezdte büntetésének le­töltését. (A játékos kérésé­re itt közöljük: hathónapos szabadságvesztés büntetése nem gépkocsi-eltulajdonítás miatt született — mint a sajtóban korábban szerepelt —, hanem gépjármű önkén­tes elvétele miatt, amelyet a jog 1979-ig önkéntes hasz­nálatnak minősített. (A szerk.) Ami a fiatalokat il­leti, a kérdezővel nem ér­tenek egyet, hiszen több sa­ját nevelésű játékos is he­lyet kap a keretben, illetve a csapatban — nem többen, de nem is kevesebben, mint a többi csapatnál. * * * Nagy Sándor (23-677-es tele­fon) : tervezik-e a diákok és nyugdíjasok ingyenes mérkő­zéslátogatási lehetőségét a kö­zönség növelése érdekében? Mi­ért nem tanítják távolról ka­pura lőni a játékosokat? Csak alkalmanként ter­veznek (nőnap, gyermek­nap) kedvezményes látoga­tást a rendezvényekre, egyébként éppen most emel­ték a belépők árát, mert ez viszont bevételnövelési le­hetőség. Egyébként az or­szágos átlagnál még most is alacsonyabbak a helyárak Békéscsabán. Ami az egyik „magyar betegségre” vonat­kozó kérdését illeti — talán innen is meghallják a játé­kosok tanácsát, mert ez nem csupán az edzőkön múlik. De kétségtelenül igaza van a kérdezőnek, hiszen egy héttel ezelőtt Hidegkúti Nándor ezeken a hasábokon ugyanezt tette szóvá. * * * Hrabovszki Mihályné a szak­osztályok számának csökkenté­se után érdeklődött, s hogy ez összefügg-e az apparátusiak lét­számának csökkentésével is? Azokat szüntették meg, amelyek az elmúlt években nem tudtak megfelelő ered­ményeket produkálni, mi­ként azokat sem tudják to­vább „eltartani”, amelyek­hez nincs tárgyi feltétel, szakember. Megoldásnak azonban nem az illető szak­osztály megszüntetését lát­ják, hanem más sportegye­sülethez történő átadását. A létszámcsökkentés ezután kerül napirendre, elnökségi döntés szabályozza majd. * * * Tapasztó János: milyen át­igazolásokat terveznek a labda­rúgóknál, külföldiek szóba ke­rültek-e? Jobboldali csatár és kö­zéphátvéd átigazolása fog­lalkoztatja a szakosztály Ve­zetését — tárgyalási szint­nél tartanak ezek a tervek. Külföldiek nem kerültek szóba konkréten, így jugo­szláv labdarúgók sem, akik­re a kérdező feltehetően gondol. * * * Tóth János amiatt telefonált, hogy fia az atlétikai szakosz­tály sportolója és felszerelésük enyhén szólva szegényes. Mire fordítják a tagdíjbevételeket, ebből nem jut-e szerelésvásár­lásra? Az utánpótláskorúak ha­vi 20 forint tagdíjat fizet­nek, ezt a szakosztály hasz­nálhatja fel, ahol egyébként több mint háromszázan van­nak. Ellátásuk komoly gon­dot jelent, s többnyire csak az az út járható, hogy ki­emelkedő eredményeket produkálók kapnak új fel­szerelést, az övéit pedig to­vább adják a társaiknak. A jövőben próbálnak javítani a helyzeten, de sajnos szű­kösek a lehetőségek, miután a versenyeztetés például több mint ötször annyiba kerül, mint a felszerelés évente. * * * Fónád András Nagykamarás­ról hívott bennünket, hogy szó­vá tegye: a csapatnak évek óta nincs középhátvédje. Nehezmé­nyezi a Vigh-ügyet is, szerint» hogyan fordulhatott ez elő? Nos, utóbbival fentebb már foglalkoztunk, itt csak annyit: ügye szabadságidő alatt történt, már a bajnok­ság befejezése után. Már javában elmúlt este hét óra, amikor Krizsán János (tel.: 23-195) nyugdí­jas olvasónk felindulva mondta: „Most olvasom a Népsportban, hogy a Hon­véd-pálya fényei nem aludtak ki a Haladás elleni bajnoki meccs után, mert Détári gyakorolt... Meny­nyibe kerül ez? Nem luxus az ilyen edzés, hiszen biz­tos nem két forintba kerül a sok reflektort égetni, mi­közben a takarékosságról hall mindenütt az ember.” összeállította: Fábián István

Next

/
Thumbnails
Contents