Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-07 / 56. szám
NÉPÚJSÁG o Főpapok kinevezése II. János Pál pápa dr. Paskai László kalocsai koadjutor érseket esztergomi érsekké; Marosi Izidor váci segédpüspököt váci megyéspüspökké; dr. Dankó Lászlót, a római Pápai Magyar Egyházi Intézet rektorát címzetes püspökké, kalocsai apostoli kormányzóvá kinevezte. Nyugdíjba vonulásuk miatt dr. Bánk Józsefet a váci megyéspüspöki és dr. Belon Gellértet pécsi segédpüspöki tiszte alól felmentette. Mitől illatozunk? Egy évvel ezelőtt, nagyjából ugyanezen a helyen és egészen pontosan ugyanezzel a címmel adtunk magyarázatot arra, mitől is illatozik a lap. Mint bizonyára emlékeznek rá nőolvasóink, az elmúlt évben tettünk először kísérletet arra, hogy nőnap alkalmából az ilyenkor szokásos vezércikkhez vagy köszöntőhöz illatos újságot mellékeljünk. Kísérletet említettünk, s nem véletlenül, hiszen első próbálkozás volt, s nem is mindenki érezte, de mégcsak nem is értette, miért illatos a lap. Nos, makacs férfiak lévén, az idén is próbálkozunk, ezúttal a Budacolor jóvoltából, akik kikeverték a gyöngyvirág illatú festéket. Reméljük, ezúttal valóban igazi illatfelhőbe burkolja az újságot. Kérjük, fogadják olyan szeretettel, amilyennel mi átnyújtjuk. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 55. születésnapja alkalmából, eredményes munkája elismeréseként az Április 4. Érdemrend kitüntetést adományozta Pikó János rendőr alezredesnek, az MSZMP Békés megyei rendőr-főkapitánysági bizottsága titkárának. A kitüntetést dr. Péter János vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes adta át március 6-án Békéscsabán. Az ünnepségen jelen volt Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottsága első titkára. Művészeti lórumok értékelése Feltételek, közérzet, közösség a megyeszékhely művészeti életében „Ne is a közepén, a végén kezdjük. A város művészete jobb, mint a város művészeti közélete.” Ekképpen tömörítetté véleményét a város művelődésének egyik vezetője a gyűlés végén. Minden résztvevő egyetértett vele, mint azzal a ma elhangzott összegzéssel, hogy Békéscsaba nem lehet művészeti központ Szeged és Debrecen mezőjében, de mindent meg kell tenni, hogy a megyén belül az legyen... A tavalyi év tavaszán az MSZMP városi bizottsága kezdeményezésére a művészeti élet széles körű felméréséhez fogtak Békéscsabán. A munka, amelyben sok közművelődési szakember vett részt, négy művészeti területen tárt fel adatokat, nézeteket és problémákat, megkeresve a képzőművészet, a zene, az irodalom és a színház műhelyeit, alkotóit. A tájékozódás első szakaszában a felmérést folytató munkacsoport tagjai kérdőívekkel keresték fel a város 70 művészét és elbeszélgettek velük. A felmérés elsősorban a művészek szocializmusképéről, egyéni élet- és munkakörülményeiről, a város művelődéséről, művészeti életéről, és vezetéséről való nézeteikről kívánt átfogó jellemző képet nyerni. Az első feldolgozás nyomán az anyag a békéscsabai városi pártbizottság végrehajtó bizottsága elé került. A városi tanács művelődési osztályától is kértek értékelést a város művészeti életéről, majd megrendezték az egyes művészeti fórumukat, amelyeken a megkérdezettek közösen vitathatták meg gondolataikat. Ezekről lapunkban is adtunk rövid tájékoztatásokat annak idején. * * * A tapasztalatok összegzése Tegnap délelőtt a megyei tanács vb-termében megbeszélést tartott a Békés Megyei Érdekegyeztető Fórum, Araczki János, a tanács általános elnökhelyettesének vezetésével. A fórum először dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője előterjesztésében a keresetszabályozás várható megyei hatásáról tárgyalt. Felmérések szerint a következő években a munkaerő iránti kereslet lesz a jellemző Békésben. A munkahelyek jó része azt állítja, hogy a korábbi években a szükséges létszámcsökkentés és a belső tartalékok feltárása megtörtént. Sokan a kilépők és a nyugdíjba menők helyett nem vesznek fel új munkaerőt, így csökkentik a létszámot, ez azonban akadálya a minőségi munkaerőcserének. A résztvevők azt vitatták meg, milyen eszközökkel lehet elérni, hogy a piunka- erőáramlás egyszerre szolgálja a gazdálkodó egységek és a dolgozók érdekét. A fórum tagjai egyetértettek abután március 4-én, Dobozon az MSZMP vendégházában értékelő megbeszélésre gyűltek össze mindazok, akik a felmérésen dolgoztak. Az értekezleten részt vett a Magyar Népművelők Egyesülete képviseletében Papp István, valamint Klampeczki Béla, a Békés Megyei Tanács művelődési osztályának osztályvezető-helyettese. Először Tóth Jolán, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkára köszönte meg a felmérést végzők nagy jelentőségű munkáját és ismertette az ösz- szegző értékelés főbb megállapításait, tanulságait. Elmondta, hogy a megkérdezettek többsége nyitott és készséges volt. de esetenként előfordult bizalmatlanság vagy fölényes, elutasító magatartás is. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem mondható egységesen kielégítőnek a művészek tájékozottsága az ideológia és a művészetpolitika, a párt- és a tanácsi irányítás egyes kérdéseiben. Sokan hiányolták a város művészeti közéletét, a művészközösségek kereteit, de az önálló kezdeményezés általában hiányzik. Az egyéni beszélgetéseken és a közös fórumokon ajánlott lehetőségekkel azóta sem éltek azok, akik a legtöbb kifogást emelték. ban, hogy mindaddig nem várható jelentős előrelépés, míg a gyártmányfejlesztés és a technikai korszerűsítés nem teremti meg ennek lehetőségeit. Elhangzott olyan vélemény is, miszerint elfogadhatatlan, hogy a vállalatokat, a szövetkezetekét szinte semmi sem ösztönzi a jobb gazdálkodásra. Nem ritka, hogy a leghatékonyabb üzemek nyereségének csaknem 90 százalékát elvonják. S mindaddig értelmetlen a munkaerő optimális áramlásáról és keresetszabályozásról beszélni, amíg szimulált piac van, a gyengék mindig kaphatnak biztos menedéket. A résztvevők bíznak az adórendszer reformjában, s abban, hogy ennek következetes végrehajtása korszerűsíti és ésszerűsíti a létszámgazdálkodást és a keresetszabályozást. Igaz, elhangzott olyan vélemény is, hogy a gazdasági egységek vezetői sok esetben elképesztően felkészületlenek, s a már meglevő lehetőségeikkel sem tudnak élni. A megyei tanács munkaügyi A „párbeszéd” legfontosabb célja éppen az egymásra mutogatás, a folyosópolitika felszámolása s az érdembeli segítség és együttműködés kidolgozása. * * * A városi pártbizottság számára értékes tapasztalatok és feladatok fogalmazódtak meg a felmérés során. Mindenekelőtt az, hogy keményebb szelekcióval és határozott politikával kell a pozitív tendenciákat erősíteni. Többet kell foglalkozni a művészek tájékoztatásával, ideológiai orientálásával. Minden fórumon felmerült az alaposabb helyi művészetkritikára való igény és a művészek találkozási helyének és alkalmainak hiánya. A fórumok közül a legjobban a zenei fórumra volt jellemző a dialógus korrekt szelleme, az alkotó légkör. A 16 megkérdezett zeneművész — noha ők a legkevésbé elkényeztetettek —, a problémák megnevezésén túl megvalósítási javaslatokkal is élt. A képzőművészek helyzete 1978 óta stabilizálódott, a számuk is jelentősen bővült. 1975-ban mindössze öten voltak, az idén 17 művészt tartunk számon a városban. A legfőbb gond itt az összetartás, a helyi szellemi és alkotóműhely hiányai Az irodalom megkérdezettjeinek többsége a „Köröstáj” szellemi körét és hatását tartotta nagyon fontosnak, az Üj Aurorával viszont a legtöbben nincsenek jó kapcsolatban. Hiányolták az igazi irodalmi műhelyt, az írószövetséggel való kaposztálya továbbra is várja az üzemek vezetőinek észrevételeit, véleményét, jobbító javaslatait. Ezután Bereczki András, a tanács tervosztálya és dr. Rácz László, a tanács egészségügyi osztálya vezetőjének a hetedik ötéves terv szociálpolitikai tervjavaslatairól szóló írásbeli beszámolóját vitatta meg a fórum. Az anyag részletesen foglalkozik megyénk lakosságának csökkenésével, és ennek okaival, a munkavállalási kor alatti és feletti, valamint a munkavállalási korú népesség szociális ellátottságával. A következő években a legfontosabb feladatok az időskorúak ellátása területén várnak megoldásra, és nem kis gondot okoz a középfokú oktatásban a nagy létszámú korosztályok levezetése. Továbbra is koncentráltan kell törődni a fiatal házasok és többgyermekes családok lakáshoz juttatásával és se- gélvezésével, a veszélyeztetett fiatalokkal, és a megváltozott munkakéoességű emberek foglalkoztatásával. csolatot, a szellemi életnek megyei, városi irányítóival történő találkozásokat A leghevesebb viharokat a színházi fórum kavarta. A sok kritika és személyes sérelem olyan mélyebb problémákat hozott a felszínre, amellyel komolyan ketllett szembesülnie a színház vezetőinek. A vélemények eléggé szélsőségesen ütköztek meg, ugyanakkor nem hangzottak el hosszabb távú, szélesebb közösségi érdekeket érintő javaslatok. * * * A megye művészeinek többsége Békéscsabán él. Az ülésen elhangzottak azt erősítik meg, hogy a pártós állami vezetők egyáltalán nem közömbösek a művészek élet- és munkakörülményeivel kapcsolatban. A megyei tanács kezdeményezésére nemrégen megyei művészeti szakbizottságot hoztak létre. Ez a megyei tanács művelődési osztálya mellett működő tanácsadói testület, amely meghatározó szerepű a megye; művészeti ösztöndíjak odaítélésében és más kérdésekben is. * * * A felmérés eleven problémákat és megoldási lehetőségeket hozott felszínre. A művészeken a sor, hogy többet tegyenek helyzetük, közösségeik alakításáért, Békéscsaba, Békés megye művészeti rangjának emeléséért. Örömmel vennénk, ha lapunk hasábjain is folytatódna a hármas párbeszéd a művészek, ^vezetők és a nyilvánosság között. Pleskonics András Utoljára a szakmunkás- képzés megyei gondjait tárgyalta — dr. Molnár Margit és Simon Mihály, a művelődési osztály főmunkatársa előterjesztésében — a fórum. Mint kiderült, a munkáltatók egy része évek óta több százezer forintot költ olyan szakmunkások képzésére, akik végül is nem náluk helyezkednek el. Az eddig áldozatot vállaló üzemek közül többen bejelentették, hogy csak annyi szakmunkást képeznek, amennyit alkalmazni tudnak. Ez azt jelenti, hogy bár szükség volna bizonyos szakmákban utánpótlásra, a képzés bizonytalanná vált. Az idő sürget, hiszen amennyiben ezt a gondot nem sikerül gyorsan orvosolni, a szakmunkáshiány néhány év múlva katasztrofálissá teheti a szakképzett munkaerő-utánpótlást bizonyos vállalatoknál, területeken és szakmákban. A gazdálkodó egységeket kötelezni a szakmunkás- képzésre már csak azért sem lenne szerencsés, mert ez ütközik gazdasági célkitűzéseinkkel. A következő naookban összehívják a szakmunkásképzésben érdekelt vállalatok, szövetkezetek képviselőit, hogy a megoldásra ötleteket gyűjtsenek. U. T. Keresetszabályozás, szociálpolitika, szakmunkásképzés Ülésezett az érdekegyeztető fórum 1987. március 7., szombat Pályázati felhívás a Marxista-Leninista Esti Egyetem általános szakosító tagozataira, valamint a továbbképző tanfolyamokra A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet az 1987,/88-as oktatási évre a Marxista—Leninista Esti Egyetem hároméves általános tagozatára, a kétéves szakosító tagozatra és az egyéves továbbképző tanfolyamokra. Hároméves általános tagozat Általános tagozatú osztályok indulnak a városokban és kellő számú jelentkező esetén más településeken is. A tagozat célja: a marxizmus—leninizmus elméleti alapjainak megismerése a filozófia, a politikai gazdaságtan és a tudományos szocializmus tanulmányozása révén. A tagozat elvégzését ajánljuk: azoknak az állami, gazdasági és mozgalmi életben — politikai végzettséghez kötött munkakörökben — dolgozóknak, akik felsőfokú állami iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, propagandistáknak, fiatal értelmiségieknek, valamint a marxizmus—leninizmus iránt elméletileg érdeklődőknek. A jelentkezés feltételei: a pártalapszervezet és a munkahely javaslata. A jelentkezők 1987. május második hetében felvételi elbeszélgetésen vesznek részt. A hallgatók félévkor kollokviumon, év végén szigorlati vizsgán adnak számot tudásukról. Kétéves szakosító tagozat Szakosító tagozatos osztályok indulnak a filozófia, a politikai gazdaságtan, a magyar munkásmozgalom története és a nemzetközi munkásmozgalom története szakon Békéscsabán, illetve kellő számú jelentkező esetén más településeken is. A tagozat célja: mélyebb és átfogóbb elméleti-tudományos igényű ismeretek elsajátítása a marxizmus—leninizmus választott ágán belül. A tagozat elvégzését ajánljuk: azoknak a főiskolai-egyetemi, marxista—leninista esti egyetemi, pártiskolai végzettséggel rendelkező állami, gazdasági, mozgalmi vezetőknek, akiknek a munkaköri beosztásához politikai végzettség szükséges, propagandistáknak és más — a feltételeknek megfelelő — érdeklődőknek. A jelentkezés feltételei: egyetemi, főiskolai, illetve esti egyetemi, pártiskolai végzettség, valamint a pártszervezet és a munkahely javaslata. A jelentkezők 1987. május harmadik hetében felvételi elbeszélgetésen vesznek részt a választott szaknak megfelelő ismeretekből. A hallgatók a tananyagból félévkor beszámolnak, év végén vizsgát tesznek. Egyéves továbbképző tanfolyamok 1. A pártiskolák speciális továbbképző tanfolyamai: politikai vezetés — pártmunka (a következő reszortos képzés szerint: információ, fegyelmi, agitációs munka), politikai szociológia és közvélemény-kutatás, nemzetközi kérdések, a politikai oktatás pedagógiája, retorika. A tanfolyamok célja: a megfelelő végzettséggel rendelkező pártmunkások és tömegszervezeti vezetők megismertei esc a mozgalmi munkához közvetlenül kapcsolódó újabb politikai és ideológiai kérdésekkel. A tanfolyam elvégzését ajánljuk: azoknak, akik ciklusonként továbbképzésre kötelezettek. A hallgatók a tanfolyam végén a tananyagból beszámolnak. 2. A Marxista—Leninista Esti Egyetem speciális továbbképző tanfolyamai: politikai rendszerünk időszerű kérdései; szociológia; művelődéspolitika; társadalmunk és az erkölcs; esztétika; bevezetés a marxista valláselméletbe; gazdaságpolitika; világgazdaság; nemzetközi politika; vezetési ismeretek; politikai nevelés; retorika; az MSZMP honvédelmi politikájának alapjai és ideológiai kérdései. A tanfolyamok célja: a korábban szerzett marxista—leninista műveltség felfrissítése, egy meghatározott irányú konkrét elmélyítése, a társadalomtudományok újabb eredményeinek megismerése. A tanfolyam elvégzését ajánljuk: a ciklusonkénti továbbképzésre kötelezett állami, gazdasági és mozgalmi vezetők számára. A jelentkezés feltételei: a beosztásukhoz szükséges politikai végzettség, valamint a pártszervezet és a munkahely javaslata. A hallgatók a tanfolyam végén a tananyagból beszámolnak. További tudnivalók A felvételi pályázatot 1987. március 27-ig a városi, városi jogú nagyközségi, illetve a közvetlen megyei irányítású nagyközségi pártbizottságra kell benyújtani. A jelentkezéshez szükséges kérdőívek a pártbizottságokon szerezhetők be. A felvételi elbeszélgetés idejéről és a felvétel elbírálásáról a jelentkezők írásban értesítést kapnak. A tanév szeptember elejétől június végéig tart. A hallgatók hetenként egyszer kötelező háromórás foglalkozáson (előadás, osztályfoglalkozás) vesznek részt. A foglalkozások kezdete egységesen 16.00 óra, A tananyagot az oktatási igazgatóság térítés ellenében biztosítja. A pártiskolai továbbképző tanfolyamok kivételével valamennyi tanfolyami forma tandíjköteles.
