Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-05 / 54. szám
© 1987. március 5., csütörtök Hz orosházi párt vb tárgyalta Felfelé indul az DKG A közelmúltban tűzte napirendre az Alföldi Kőolajipari Gépgyár munkáját az MSZMP Orosházi Városi Végrehajtó Bizottsága. A dolog aktualitását az adta, hogy napjainkban sok intézkedést hoztak az országban a kohászat fejlesztésére, a veszteségek megszüntetésére. A jelentkező gondok nem kerülték el az Orosházán néhány év óta működő acélöntődét sem. Az eredeti elképzelések szerint évente az OKGT által Orosházára telepített 5 ezer tonna évi kapacitású acélöntődének nagy armatúraöntvényeket kellett volna gyártania. Sajnos, ez az elképzelés nem valósulhatott meg, s jelenleg egyedi, kis sorozatú öntvényeket állítanak elő. Nincs kihasználva az acélöntődé Balogh Zoltán, a gyár igazgatója arról számolt be, hogy az osztrák cég által épített acélöntöde azért küszködik kapacitás- hiánnyal, mivel a külföldi osztrák partner visszamondta a rendeléseket. Szokatlanul nagy feladatot jelentett a térségben a kohászati szakemberek letelepítése is. Sajnos, jó néhány Orosházára érkező szakember ma már elhagyta a várost. A vállalat dinamikusan fejlődött a hatodik ötéves terv során, de nem tudta teljesíteni a tervben megfogalmazott célokat. Ennek oka volt többek között, hogy az acéliparban megcsappant a rendelésállomány. A vállalat az acélöntvény-árbevétel- kiesést a gépgyártási tevékenység fokozásával próbálta ellensúlyozni. Problémát jelentett az is, hogy az acélöntödei betanított munkások körében nagy volt a fluktuáció. A hatodik ötéves terv során az OKGT segítségével a dolgozók szociális ellátottságát javítani tudták. Új, korszerű anyagraktárt, valamint tmk-csarnokot építettek. A hetedik ötéves terv legfontosabb célkitűzései: a tervidőszak végére saját erőből tudják biztosítani a zavartalan működést. A jövedelmezőség növelésére OKGT- támogatás nélkül a tervidőszak végére emelni kell a vállalat termelési értékét, mind az acélöntődénél, mind a gépgyártásban. Gondot okoz az öntödében a furán- gyanta-ellátás is. Az AKG az importgyantát az Egyesült Vegyi Művektől kapott hazai' gyártásúval váltotta fel, sajnos, ennek minősége nem éri el a tőkés importból származóét. Nehezen lehet megérteni azt is. miért adja olyan drágán a furán- gyantát az EVM. Az orosházi acélöntöde termékeinek legnagyobb vásárlója a Nagykanizsán működő Dunántúli Kőolajipari Gépgyár. Évente mintegy 800-900 tonna terméket állítanak elő a nagykanizsaiaknak. Csökkenteni kell a fajlagos költségeket A jövőben, s ezt jól tudják a gyár vezetői, dolgozói is, csak úgy tudnak megfelelni az egyre magasabb követelményeknek, ha csökkentik az . üzemi és a vállalati fajlagos költségeket. Az acélöntödei kapacitás felfutása a recesszió enyhülésével csak fokozatosan, tervszerű piackutató munkával oldható meg. A jelenlegi ismeretek szerint nagy szériájú gépi formázású öntvényrendelést nem tudnak szerezni. Ezért tartják fontos feladatnak, hogy másik területen, a gépgyártásban fokozzák a termelést, szükség szerint változtassanak a termék összetételén. Figyelembe veszik az OKGT igényeit, saját fejlesztéssel, és licencvásárlással a legkorszerűbb NC és CNC gépek beállításával. Keresik a lehetőségét a külkereskedelmi vállalatokkal együtt annak is, hogy fokozatosan növelni tudják az acélöntvények kapitalista exportját. Folytatni kívánják több gépipari terméknél, így a kazánoknál, az AB-szelepeknél a szocialista export bővítését. A termelésfelfutást minimális létszámemelkedéssel kívánják megoldani. A nyereségemelkedéssel összhangban évi öt- százalékos keresetnövekedést terveztek a hetedik ötéves tervre. A végrehajtó bizottság ülésén felszólalt Zsengellér István, az OKGT vezérigazgatója. Elmondotta, hogy Orosházán jelentős támogatást nyújtottak az új acélöntöde létesítéséhez. Mivel nem volt hagyománya a városban és a térségben az acélöntésnek, így mindenkinek meg kellett tanulni ezt a fontos munkát. Az üzembe helyezésben jelentős munkát fejtett ki az igazgató, sajnos, néhány vezető kiválasztása nem a legjobban sikerült. Ma már megoldódtak a személyi problémák és megbízottként két műszaki igazgató- helyettes irányítja a vállalatnál folyó szakmai munkát. A továbbiakban a hazai fu- rángyanta minőségét kifogásolta a vezér- igazgató. Ellentmondásosnak nevezte azt is, hogy a hazai acélszemcse — amellyel az öntvényeket tisztítják — kétszer annyiba kerül, mint az importból származó. Az orosházi acélöntődében jó minőségű acélt gyártanak, s ez kedvező hatású lehet a jövőben a piackutatásnál. A kohászat válsága miatt az évi ötezer tonnás kapacitás kihasználására egyelőre nem számíthatnak. Befejezésül arról szólt a vezérigazgató, hogy az OKGT ötéves támogatása 1989-ben jár le, és addigra annyira meg kell erősödnie az orosházi vállalatnak, hogy önállóan is talpon tudjon maradni. fl kiút: növelni a tőkés expnrtot A vállalatnál a jövőt illetően a kiút egyértelműen a minőségi terrfielés fokozása, a külföldi piacok mielőbbi megtalálása lehet. Ebben a munkában segít az Alföldi Kőolajipari Gépgyárnak a tröszt is. Meg kell keresni a módját annak is, hogy a szovjet ipar is vásároljon az Orosházán gyártott acélöntvényekből. Vizsgáljuk meg, hogy a múlt év sok-sok buktatója után, milyen tervekkel vágnak neki az idei esztendőnek. Az acélöntödei termelést háromezerszáz tonnáig kívánják növelni. Tőkés exportra 31 millió forint értékű terméket biztosítanak. Ennek egy része szerződéssel már lekötött, a többire keresik a megfelelő piacokat. A gépgyártásban 183 millió forint bruttó termelési értéket szeretnének előállítani. Mindezt a termékszerkezet korszerűsítésével és a kapacitás jobb kihasználásával kívánják biztosítani. Az idén tovább csökkentik a fajlagos ráfordításokat. Előbbre lépnek a munkaszervezésben és a termelékenység fokozásában. Ha sikerül megvalósítani az elképzeléseket, akkor a mintegy 550 dolgozót foglalkoztató Alföldi Kőolajipari Gépgyár olyan alapról indulhat a hetedik ötéves terv további teljesítésére, amely lehetőséget ad az eredményesség növelésére. A hatodik ötéves tervben jelentős fejlődést ért el ugyan a gépgyár, de a hazai kohászatra jellemző gondokkal ők sem tudtak megbirkózni. Most úgy tűnik, hogy rendeződtek a dolgok, a vezetők és a dolgozók készek a megújulásra. Több fiatal, tehetséges szakemberre van még szükség, s akkor a tervek megvalósíthatók. Ezt állapította meg többek közt a városi párt végrehajtó bizottsága. Verasztó Lajos Egy ital halmazállapot-változásai Tejből por — porból tej Egy pohár tej, tiszta fej — hangzik a szlogen ennek az alapvető élelmiszernek a népszerűsítésére. No és arra, hogy szomjunkat nemcsak szeszes itallal, hanem tejjel is olthatjuk. Ebből a fehér nedűből naponta egymilliónál is több pohárnyit dolgoznak fel a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat Gyulai Tejporgyárában. A helyi városi tanács vb-ülése a közelmúltban tűzte napirendjére a vállalat beszámoltatását. Legutóbb 1980. augusztusában esett szó a tejporgyár tevékenységéről. Az azóta eltelt időszakban végzett munkájukat értékelte most a vb. A testület meghallgatta a vállalat tájékoztatóját, majd elismerését fejezte ki a tejporgyárnak, megdicsérve az ott folyó hatékony munkát. Az ülés után arra kértük Höfler Pál igazgatót, hogy olvasóinkat is avassa be a tejporgyár tevékenységébe. Annyi bizonyos, hogy egy ilyen jellegű vállalatnak csak azon a területen van létjogosultsága, ahol honos a szarvasmarha-tenyésztés, annak is tejtermelő ágazata. — A Gyulai Tejporgyár feladata három fő részre osztható: a felvásárlási, a termelési és az értékesítési tevékenységünk határozza meg működésünket. Az alapanyag beszerzésére ötéves szerződést kötünk partnereinkkel. Az állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel kötött szerződések alapján nagy biztonsággal tudjuk megtervezni felvásárlásainkat. A nagyüzemi tejtermelés elég stabilnak bizonyul, ám a háztájiból származó mennyiség gyakran ingadozik. A tápok árának emelkedése, a nem éppen jövedelmező tehéntartás esetenként bizonytalanná teszi az ebből a forrásból származó tejmennyiséget. A felvásárlás csökkenése különösen 1981—83 között volt jelentős, de az utóbbi, aszályos évek is éreztették hatásukat a tejtermelésben. Évente mégis 72 millió liter tejet tudunk felvásárolni, melynek 18—20 százaléka a kistermelők állataitól származik. — Tehet-e valamit egy ilyen feldolgozó iparág azért, hogy folyamatosabbá tegye az alapanyag ellátását? — A tejtermelés fokozása természetesen vállalatunknak is érdeke. Azok a nagyüzemek, melyek vállalták a háztájiból származó tej felvásárlását, hűtőberendezéseket kaptak kölcsön, ezzel is segítve őket a tárolási gondok megoldásában. Emellett meghirdettük az üszőkihelyezési akciót, mely számottevő eredményeket hozott a tejtermelésben. A tejporgyár eddig több mint 20 fejőgép vásárlásához nyújtott részletfizetési kedvezményt az egyéni tehéntartóknak. Nekik két év alatt kell majd a tej árából visszafizetni a gépek értékét. — Az alapanyag tehát biztosított. Igaz viszont, hogy a megye legkülönbözőbb részéből kell nap mint nap beszállítani a tejet az üzembe. Télen, nyáron, hétköznap, ünnepnap dolgoznak a tejporgyáriak. Nincs megállás. A tej romlandó nyersanyag, azonnali feldolgozást igényel. De mi minden készül belőle? — Üzemünk fő profilja a tejpor és a tejpor alapanyagú félkész-, illetve kész takarmányok gyártása. A porított termékeink fölözött tejből készülnek, ezért igen jelentős a vajgyártásunk is. Tejfölből és polipack csomagolású tejből csak a saját körzetünkben értékesítendő mennyiséget készítünk. A közvetlen ellátásra gyártott termékeink skálája egyébként igen szűk, mi másra vagyunk specializálódva. — Talán — amint az az elnevezésükből is adódik — legfontosabb feladatuk, hogy a folyékony tejből por alakút készítsenek. Miért van erre egyáltalán szükség? — Több okból is. Elsősorban a megtermelt tejmeny- nyiség télen jóval kevesebb, mint nyáron. Az így adódó különbözetet csak a tárolt portej feloldásával lehet áthidalni. A tejtermelés ingadozása miatt a nyári többletet — elsősorban a Békés megyei üzemek feleslegét — is feldolgozzuk, porítjuk. De gyakran kérnek tőlünk tejport az egészségügyi intézmények is, különösen a diétás étkeztetésekhez. Üzemünk nagy tételben szállít, ezért termékünk csak közvetve jut el a lakossághoz, egy-egy feketekávé ízesítőjeként. — A humán tejporgyártás mellé hogyan került a takarmánytejpor készítése? — A debreceni új tejüzem beindulásával a tejipari vállalaton belül befejeződött egy termékszakosodási folyamat. Ennek részeként a gyulai üzem a borjútáp-alapanyag (BBS) gyártását kapta feladatul. A félkész termék előállítása azonban mind gazdaságtalanabbnak bizonyult, elsősorban a kedvezőtlen gazdasági szabályozók következtében. Főként a félkész termékek gyártása nem kifizetődő. A veszteségek csökkentése érdekében új termék, a lactophyl gyártását kísérleteztük ki, amit 1985- től már kész, felhasználható formában borjútápszerként gyártunk a Hajdúsági Agráripari Egyesülés és a Debreceni Biogál részére. — Van-e újabb elképzelés a ráfizetéses takarmánytejpor helyett valamilyen jövedelmezőbb termék előállítására? — Több mint elképzelés. Tavaly egy üzemünk kialakításával saját erőforrásból és az OMFB támogatásával 35 millió forintos beruházásba kezdtünk, melynek elké- szülési határideje: 1987. június 30. A második félévben svéd licenc alapján készülő karamellizált tejpor gyártását kezdjük meg ezen a helyen. A tej crumb nevű termékünk édesipari alapanyagként kerül majd értékesítésre. Termékünkkel a csokoládégyárak import alapanyagot takaríthatnak meg, így várhatóan fokozottan növekszik majd iránta az igény. A gépsorral évente • 1200 ton-1 nát tudunk majd gyártani belőle. — A tejporgyár tehát teljesíti feladatát. Felvásárolja, feldolgozza és végül forgalmazza termékeit. Az árusítás során kapcsolatba kerül a kereskedelemmel is. Mennyire felhőtlen az együttműködésük? — Kereskedelmi partnereinkkel is hosszú távú szerződésünk van, amit évente pontosítunk. Az együttműködésünk sokat javult az elmúlt időszakban. A termékeinket árusító üzleteket, boltokat, hűtőpultok, hűtőládák kihelyezésével, kölcsönbe adásával is segítjük. A tejipari vállalatok közötti jó koordinációs kapcsolatok révén az országban gyártott összes termék (170-féle) forgalmazását tudnánk vállalni. A bő választék ellenére csupán a felére kapunk megrendeléseket. Az ellátás színvonalának javítására azonban további lehetőségeket látok. Növekedtek a hosszabb szavatossági idejű termékfajtáink. némelyik 5—8 hétig is eltartható. A kereskedelem azonban továbbra is csak 2-3 napi mennyiséget rendel, olykor kis tételben, emiatt átmenetileg zavar keletkezhet az ellátásban. tejporgyár életében jelentős változás, hogy a Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készletező Vállalattól a szállítási részleget 1987. január 1-től átvette az üzem. Így most már közös érdek fűzi a szállítókat a tejpor- g”áriakhoz és ezáltal tovább javulhat, korszerűsödhet az ellátás színvonala. Újdonságnak számít az is, hogy a debreceni központi üzemben elkezdik gyártani a féltartós tejet, amit a Gyulai Tejporgyár is forgalmazni kíván. - Egyelőre a napi ellátás 10— 12-ed részét képezi majd a literenként két forinttal drágább, de egy hétig is eltartható tej, mgly egyúttal választékbővülést is jelent. A tejporgyárra valóban nem lehet panasz. Helytállásuk iskolapélda volt az idei kemény télen, amikor a dolgozók 40 százaléka alig tudott beérkezni munkahelyére, mégis begyűjtötték, feldolgozták a tejet és ellátták a lakosságot, de még a fővárosiakat is, ezzel az életet, erőt jelentő itallal. Bacsa András------------------------------------------------------------\ H z Orosházi Üveggyár ÜVEGGYÁRTÓ AUTOMATA GÉPEK ÜZEMELTETÉSÉHEZ gépkezelőket keres felvételre Jelentkezhetnek: 18 évet betöltött férfi dolgozók, akik kedvező munkakönyvi bejegyzéssel rendelkeznek. A gépek kezelésére a betanítást a gyár biztosítja. Havi kereseti lehetőség már a betanulási időre is a teljesítménytől függően: 8—9000 Ft. Jelentkezni a gyár felvételi irodájában lehet. Lakásépítési program Mezőhegyesen A VII. ötéves terv »idején összesen 170 lakás építését tervezi a mezőhegyesi tanács. Ebből az OTP 50-et, többszintes kivitelben, tömblakások formájában épít vagy építtet. Családi ház 120 épülhet, ugyanis ennyi házhelyet osztanak a vágóhíd mögötti területen. A tömblakások építésébe a leendő lakókat, tulajdonosokat is bevonják, mert ezzel bizonyos összegű kamatmegtakarítást lehet elérni. A kislakásépítők Mezőhegyesen különböző kedvezményeket és tanácsi támogatásokat kapnak. Ez a községfejlesztési politika jól bevált, hiszen néhány évvel ezelőtt az őszibarackosnál csak telekosztást terveztek úgy, hogy az építkezés áthúzódik erre a tervidőszakra. Naponta 60 mázsa vaj készül a tejipari vállalat gyulai gyárában. Termékeik nagy része 10 dkg-os teavaj, de gyártanak itt 20 dkg-os szendvicsvajat és 25 dkg-os hajdúsági teavajat i is. Képünkön Torzsa Mária 10 dkg-os vajat csomagol Fotó: szőke Margit
