Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-05 / 54. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1987. MÁRCIUS 5„ CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XUI. ÉVFOLYAM 54. SZÁM Termovízió a Szabadság téren A Termovízió munka közben Tegnap délelőtt különös dologra figyelhettek fel Békéscsabán a Szabadság téren közlekedők. Egy távcsőszerű, kamerára emlékeztető műszerrel vizsgálta néhány fiatalember az itteni Agrober- székház épületét. Mi is kíváncsiak lettünk, vajon mi ez a szerkezet, és hogyan működik? A legilletékesebbtől. a műszer kezelőjétől, Tóth Andrástól kértünk segítséget. — Amivel dolgozunk, egy Termovízió nevű mérőkészülék, amit a gyógyászatban éppúgy használnak, mint az iparban. Tulajdonképpen egy infrakamera, amely hőfényképet készít, úgy, hogy az infrasugárzást elektromos jellé alakítja át. Most éppen azt vizsgáljuk, hogy a szemben levő épület hőszigetelése milyen hatékony. — Mit mutat a „hőfénykép”? — A legfontosabb szerepe a színeknek van. Ott, ahol nincs hőkibocsátás, sötétkéket láthatunk, ahol pedig „szökik a meleg”, fehéret. Ezen a színskálán tehát nem a vörös jelenti a meleget. Jól látható, hogy a nyílászárók körül van a hiba, itt lehet rossz a szigetelés. A termovíziós fénykép tulajdonképpen bizonyíték ebben az esetben. — Kinek a tulajdonában van ez a készülék és mibe kerül? — Jelenleg az Orosházi Állami Gazdaság bérli a Ter- movíziót az üveggyártól. A műszer eredetileg az üveggyári kemencéket ellenőrzi, de időnként más munkákat is elvégzünk vele. Igen sok megrendelést kapunk, mivel Dél-Magyarország egyetlen ilyen berendezése ez a csaknem ötmillió forint értékű készülék. Egy rögtönzött közvélemény-kutatás után kiderítettem, hogy az utca átlagembere bizony nem tudja, mit takar a Termovízió elnevezés. Remélem, a fentiek elolvasása segít majd valamit, de ha mégsem, akkor leghelyesebb, ha az Idegen szavak szótárában nézünk utána. Sajnos, csak tagonként fejthetjük meg ezt a kifejezést: „termo — szóösszetételek előtagjaként hővel, hőmérséklettel való kapcsolatot jelent, vízió — látomás, jelenés”. Szóval, maradjunk a hőfényképnél! (gajdács) Megkérdeztük: Ki mikor és hogyan ellenőrizzen? Az ellenőr sohasem szívesen látott vendég, s nem lehet hálás feladat ezt a munkát ellátni sem. Azért mégis óriási szükség van rá, hiszen a segítő szándékú ellenőrzés mindannyiunk érdekében áll. Csupán azért is, hogy rendjén menjenek a dolgok. A legfőbb célja mégis az, hogy ne károsítsa meg az állampolgár, a kis- és nagy szervezet az államot, végső soron annak polgárait. S nem titkolt feladat az sem, hogy az adatszolgáltatás pontossága és hűsége segíthet abban: ne károsodjon a járulékfizető. Ez alkalommal megkérdeztük, ki, mikor és hogyan ellenőrizzen? Akik pedig erre válaszolhatnak: Széles Lajos, a SZOT TB Békés Megyei Igazgatóságának osztályvezetője és Petri András, az osztály helyettes vezetője. — Békés megyében a munkavállalók 97 százaléka dolgozik válallatoknál, szövetkezeteknél, s csupán a többiek kisvállalkozási formában, magánvállalkozókként. Az ellenőrzés a fő körben könnyebb, egyszerűbb, hiszen a kifizetőhelyeken vagy a munkahelyeken az ehhez szükséges adminisztrációt végzők rendszeres képzésben részesülnek. Annál több gondot okoz a vállalkozóknak az okiratok kezelése, használata, s nekünk az ellenőrző hatóságnak a vizsgálódás ebben a körben — tájékoztat Széles Lajos osztályvezető. — Milyen időközönként jutnak el egy-egy munkahelyre, munkaadóhoz, vagy munkavállalóhoz? — Általában háromévenként, de a tapasztalatok alapján előfordul, hogy kétévenként kell erre sort keríteni, mert hiányosságokkal találkoztunk egy-egy korábbi ellenőrzés alkalmával. Az is megtörténhet, hogy évente visszatérünk, mert lazán veszik és nem megfelelően töltik ki az információs lapokat. — Egyébként törvény szabályozza az önök munkáját, így nyilván azt is, hogy milyen időszakot ölel fel és mennyi időre visszamenően végezzék a munkájukat? — Az 1975. évi II. törvény határozza meg az alapelveket, a 17/1975. 614. sz. MT rendelet a gyakorlatot. A jogszabály értelmében öt évre visszamenően bármikor vizsgálhat a hatóság. — Mostanában volt példa arra, hogy egy korábban ellenőrzött helyre vissza kellett menyi, mert kiderült valami hiányosság? — Nemigen fordul elő ilyen, nem tudok róla — mondja Széles Lajos osztály- vezető. — Kérem, mondja el, mi az előzménye egy-egy kiszállásnak. Mik a formai követelmények? — Értesítjük a vállalatokat, szövetkezeteket, kisszervezeteket. Általában, mert erre érvényes kötelem nincs a TB-jogszabályokban. Az ellenőr kimegy, kiküldőrendelvénnyel jelenik meg az ellenőrzés helyén, fel kell mutatnia személyi igazolványát és a harmadik legfontosabb dolog, hogy pénzt csak külön megbízólevél és nyugta ellenében vehet át. — Ki adhat információt? — A vállalatoknál, szövetkezeteknél az ebben a munkakörben irányító vezetők, illetve dolgozók. Kisszervezeteknél a vezető, illetve a könyvelő. — Békés megyében vannak-e különösen nehéz ellenőrzési területek? — Nincsenek gondjaink. Az is előfordul, hogy a PM Bevételi Igazgatóságával közösen ellenőrzünk. A kisszervezeteket többször említettük a beszélgetésben. Hadd mondom el — kérte Petri András — hogy vgmk- ból 631, gmk-ból 211, pjt-ből 4, mg-i szakcsoportból 62, ipari szakcsoportból 105, szferződéses üzletből 8 tartozik a Békés megyei igazgatósághoz. —ó —a Magyar—szovjet vegyes vállalati konzultáció Kapolyi László ipari miniszter meghívására tegnap szovjet küldöttség érkezett Budapestre, hogy a magyar —szovjet vegyesvállalati együttműködésről tárgyaljon. A delegációt Jurij Konisev, a Szovjetunió Állami Gépipari Bizottságának elnökhelyettese vezeti, tagjai között van több ipari miniszterhelyettes és 36 nagyvállalat vezetője. Az Ipari Minisztérium vezetői, a magyar és szovjet partnervállalatok képviselői, valamint elméleti közgazdászok, a konzultációk során megtárgyalják a vegyesvállalatok létrehozásához és működéséhez szükséges feltételeik gyors megteremtésének lehetőségeit. A szakemberek megvitatják a vegyesvállalati politika kialakítását, az ilyen szervezetek működésének jogi, köz- gazdasági, anyag-, gép. és árubeszerzési, értékesítési szabályait, az együttes kutatás-fejlesztési beruházások feltételeit, kereskedőházak létesítésének lehetőségeit. A szovjet vállalatvezetők látogatást tesznek magyar partnereiknél is. Korszerűsödő postai szolgáltatások A hagyományos postai szolgáltatásokról tájékozódott tegnap a budapesti Verseny utcai postaüzemben a HNF Országos Elnöksége mellett működő településpolitikai bizottság közlekedési és távközlési albizottsága. Magyarországon a postafiókokban a felvételi munkahelyeknek csupán 40 százaléka gépesített — hangzott el az ülésen. A következő évek sürgető feladata — a levél-, a csomag-, a pénzátvétel és -továbbítás gyorsítása érdekében — az automatikus díjmegállapító, elektronikus levél-, csomagmérlegek, érmeszámláló berendezések alkalmazása, a mikroszámítógépek szélesebb körű használata. A csomag- küldésre használható egység- dobbzok bevezetésével közelebb kerültek a gépi csomagkezelés, a konténeres szállítás feltételeinek megteremtéséhez. A következő évek korszerűsítési programja keretében 28 körzet- központtal országos feldolgozóhálózatot alakítanak ki, több helyen automatizált levél- és gépi csomagfeldolgozással. Az új automatizált levélfeldolgozó rendszert 1988—90-re vezetik be. s addigra a Toshiba levélfeldolgozó gépet is modernebb váltja fel. Az ülésen többen szóltak arról, hogy csökkenteni kellene a készpénzforgalmat, már csak azért is, mert ennek mostani mértéke rendkívül sok felesleges munkát ad a postának. Jelentős javulást hozhatna a készpénz nélküli vásárlások kiterjesztése a lakosság körében. A memóriakártyás készpénzkímélő rendszer bevezetéséhez igen nagy konvertibilis import szükséges. A jelenlegi OTP-takarékcsekk kiállítása, ellenőrzése. beváltása azonban körülményes, ezért mindenképpen korszerűbb megoldást kell keresni. A Békés Megyei Víz- és Csatornamű-vállalat békéscsabai szennyvíztelepén folyamatosan ellenőrzik a szennyezettség mértékét. Képünkön Csonka Barnáné laboratóriumvezető az alkotóelemeket vizsgálja Fotó: Szőke Margit Ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága A kereskedelmi tevékenységnek az egészségesebb életmód alakításában, a helytelen táplálkozás, a káros szenvedélyek visszaszorításában, a kedvezőbb életkörülmények megteremtésében betöltött szerepét vitatta meg — Nyers Rezső elnökletével — az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága tegnapi ülésén a Parlamentben. A Belkereskedelmi Minisztérium és az Egészség- ügyi Minisztérium együttes előterjesztése megállapítja: a kereskedelem jelentős szerepet tölthet be a társadalom egészségvédelmében, ha tudatosan ösztönzi a termelőket a korszerű táplálkozásnak, a kívánatos életvitelnek megfelelő áruk előállítására. Szóbeli kiegészítőjében Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes hangsúlyozta: miközben a kereskedelem általában igyekszik eleget tenni egészségvédelmi feladatainak, tevékenységében a szándékok és a lehetőségek nem mindig találkoznak. A jelenlegi szabályozó- rendszer ugyanis nincs tekintettel arra, hogy milyen társadalmi célokat szolgál egy-egy árufajta, illetve szolgáltatás. A termelők érdekeltsége az árakban jut kifejezésre, s az esetek többségében a korszerű cikkek drágábbak a hagyományos termékeknél. Ennek a tendenciának a megváltoztatása hosszabb távra szóló feladat. De már most, az adórendszer, az árrések, a gazdasági szabályozás korszerűsítésekor a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az egészséges életmóddal kapcsolatos társadalmi célok a kereskedelemben is jobban érvényesülhessenek. A siker érdekében a tennivalóknak a mainál eredményesebb összehangolására van szükség. Az általános társadalmi feladatok koordinálásával a tervek szerint az Egészségnevelési Intézetet és a Fogyasztók Országos Tanácsát bíznák meg. A továbbiakban a miniszterhelyettes kiemelte: kiterjedt propagandával elő kell segíteni, hogy a lakosság megismerkedjék a korszerű táplálkozás előnyeivel. Annak ellenére, hogy tudatosítjuk az emberekben az élettanilag értékesebb, magasabb fehérje. és vitamintartalmú termékeknek az egészség megőrzésében betöltött szerepét, számítani lehet arra, hogy a fogyasztásban hosszabb távon is nagy szerepük lesz az olcsóbb — magas energiatartalmú — cikkeknek. A kereskedelemnek azonban elodázhatatlan feladata, hogy választási lehetőséget kínáljon a lakosságnak. A képviselők hozzászólásaira adott válaszában Spilák Ferenc elmondotta: az égetett szeszes italok forgalma után az eladók nem kapnak jutalékot, az így megtakarított pénzt más cikkek forgalmazásának ösztönzésére fordítja a kereskedelem. Kifejtette: folyamatosan érvényesíteni kell azt a törekvést, hogy az egészségre káros termékek legyenek drágábbak, mint az élettanilag értékes készítmények. Korszerűsíteni szükséges a húsáruk minőségével foglalkozó szabványrendszert, mert az elsősorban műszaki és technológiai központú, s nem a fogyasztók érdekeit veszi figyelembe. A zöldség-gyümölcs kereskedelemben újabb átszervezés nem várható — emelte ki a miniszterhelyettes. Továbbra is a szabad termékforgalmazást, illetve azt szorgalmazzák, hogy az áruk minél kevesebb áttétellel jussanak el a vevőkhöz. Az ülés Nyers Rezső zárszavával ért véget. Tanulnak az üveggyári vezetük Az Orosházi Üveggyár gazdasági vezetése továbbképzést szervezett az Építési és Városfejlesztési Minisztérium továbbképzési központjával közösen a gyár vezető beosztású dolgozói számára. E héten hétfőn kezdődtek meg a programok. Eddig a vállalatok állami irányításáról, felügyeletéről, az építőanyag-ipar helyzetéről, a közgazdasági szabályozórendszer változásairól, a kereset- szabályozásról és a finanszírozási rendszerről hallgattak meg előadásokat a résztvevők. Tegnap a vezetés korszerű módszerei, a vezetésszervezés, a vezetők időgazdálkodása, a vezetők munkájának hatékonysága szerepelt napirenden. Ma és holnap a vezetés emberi tényezőiről, pszichológiai, szociológiai kérdéseiről, valamint a termelés tervezéséről és szervezéséről tanácskoznak a tanfolyam résztvevői. Az egyhetes tanfolyam előadói az ÉVM, a Coopin- vest, a Bánki Donát Műszaki Főiskola és a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársai. p. f.
