Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-30 / 75. szám

1987. március 30-, hétfő o Békés megye fejlődéséért Csecsemőotthon, Gyula: Mindent a gyermekekért A több mint 30 éve ön­állóan működő otthonban 205 csecsemőt nevelnek. Két épületük közül a kastély a nagyobb, ezt kívülről szinte mindenki ismeri, hiszen a város történelmi és idegen- forgalmi központjában van. Az évek folyamán az ott­honban sok változás tör­tént. sikerült mindkét épü­letben valóban otthonos, el­fogadható méretű szobákat kialakítani, a berendezés is megfelelő, sőt, a csecsemők minden egyes szobájához külön terasz épült, s így még télen is, naponta pár órát kint alhatnak a szabad levegőn. A kastély kertje is meg­változott: a 12 gyermekcso­port számára szép és jól ki­használható — homokozó­val, mászókával ellátott — kertrészek születtek. Mind­ben mozgalmas a nyári élet: itt étkeznek, játszanak, al­szanak a kicsinyek. A par­kosítás tovább folyik — részben társadalmi munká­val —, s lesz egyre szebb a környezet, amint még több rózsa és díszcserje kerül a védett fák mellé. A kastély felújítását 1986 márciusában kezdték el, be­fejezni 1989-ben fogják. Szükségességét egyetlen adat is jól érzékelteti: 35 éve nem tatarozták. Az igen rossz állapotú homlokzatot már újjá varázsolták a mű­emlékvédelem szempontjai szerint, és az előirányzott összegen belül, s ez utóbbi­hoz nagyban hozzájárult a Gyulai Vízművek és az Orosházi Mezőgép dolgozói­nak segítsége is. Az otthon szakmunkásai 250 ezer fo­rint értékű munkával fel­újították az Ady utcai épü­let teljes tetőszerkezetét, s ez a vállalás nemcsak ko­moly anyagi megtakarítást eredményezett, hanem ha­táridő előtti befejezést is. Most pedig a városi tanács­tól megkapták az udvar megvilágítására a városban leszerelt kandelábereket, s így újabb összeg szabadult fel, amelyből futja a besze­relés és a kovácsoltvas lám­patestek elkészíttetése. A pályázatban megjelölt vállalások a jobb és a költ­ségkímélő gazdálkodást cé­lozzák, s lényegében a cse­csemők jobb ellátását jelen­tik. Munkájuk tervezését, a feladatok ütemezését, to­vábbá a munka szervezett­ségének javítását ezért ha­vonta értékelik, s módosít­ják a belső ellenőrzést, hogy az hatékonyabbá váljék. A megtakarításokat és egyben a jobb ellátását fo­kozza a saját termelésű zöldség, a házilag készíten­dő tészta, befőtt, savanyú­ság, továbbá a konyha kor­szerűsítése. S az, hogy a gondozónők társadalmi mun­kában gyermekruhákat köt­nek, a varrónők pedig mun­karuhákat készítenek. S ha­sonlóképpen oldják meg a kert- és parképítési mun­kákat is ebben az évben. A kastély hátralévő felújítási munkáiból meg a KISZ-ta- gok 60 ezer forint értékű festést, mázolást és takarí­tást vállaltak a pályázaton belül. Vass Márta A pályázathoz ezt a> képet mellékelték Hz »földi Tüzép VAU A LAT Vállalat eladja Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 48. sz. alatti mintdboltiAt berendezéssel együtt Érdeklődni: a vállalat központjában, Kecskeméten, a szervezési főosztályon. Telefon: (76) 21-699. n munkaügyi ellenőrzések új rendje A Minisztertanács rende­leté alapján kibővült az Országos Munkavédelmi, Fő­felügyelőség hatásköre, amely ezentúl nemcsak a munkavédelemmel, hanem a munkaviszonnyal kapcsola­tos előírások betartásának hatósági ellenőrzésére is jo­gosult. Ezzel együtt Orszá­gos Munkavédelmi és Mun­kaügyi Főfelügyelőségre változott a szervezet neve.' A munkaviszonnyal kap­csolatos előírások betartását eddig a tanácsok munkaügyi szakigazgatási szervei ellen­őrizhették. Vizsgálataik eseti jellegűek voltak, ezért az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal már korábban kez­deményezte egy olyan szer­vezet kialakítását, amely folyamatosan és átfogóan figyelemmel kíséri a mun­kaügyi rendelkezések betar­tását, ellenőrzi azok gya­korlati végrehajtását. A kor­mány döntése alapján erre a feladatra nem hoztak lét­re külön szervezetet, ha­nem egy már meglevő, a munkaügyekkel egyébként is összefüggő tevékenységet folytató szervezetet bíztak meg az ellenőrzések végre­hajtásával. A tervek szerint a mun­kaügyi ellenőrzéseket az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség fővárosi és megyei szerveze­teinél 25 szakember fogja irányítani, az új feladatok ellátására azonban felkészí­tik a főfelügyelőség vala­mennyi munkatársát. A munkavédelmi és munka­ügyi felügyelőknek joguk van arra, hogy ha a dol­gozók foglalkoztatásában szabálytalanságot tapasz­talnak, akkor annak meg-' szüntetésére kötelezzék a munkáltatót. Bizonyos ese­tekben szabálysértési és fe­gyelmi eljárást is kezdemé­nyezhetnek. Az Országos Munkavédelmi és Munka­ügyi Főfelügyelőség hatás­köre nem terjed ki azoknak az egyéni vitás kérdéseknek az ellenőrzésére, amelyek­ben eddig is és ezután is a munkaügyi döntőbizottsá­gok, a munkaügyi bíróságok járnak el. A felügyelők a munkavi­szonnyal kapcsolatos fog­lalkoztatási kérdések mellett folyamatosan figyelemmel kísérik majd a munkaidő- alap védelmére hozott intéz­kedések végrehajtását a /Vál­lalatoknál. Munkájukkal ah­hoz is hozzá kívánnak já­rulni, hogy a hiányosságok feltárásával javuljon a munka szervezettsége, a dolgozók foglalkoztatásának hatékonysága. Módosították a táppénzes rendeletet II felülvizsgáló főorvos házhoz megy Üzemorvosi rendelés a Sarkadi Cukorgyárban Az Egészségügyi Minisz­térium az év elejétől módo­sította a táppénzes rendele­tet. Az egészségügyi szol­gálat mellett a társadalmi szervek is fontos feladatokat kaptak a végrehajtásban. — Tulajdonképpen mi in­dokolta és mi a lényege a módosításnak — kérdeztük dr. Halmai Zoltánt megyei táppénzfelügyelő szakfőor­vost: — Hosszú évtizedek óta folyamatosan emelkedik a táppénzes napok száma, és ezzel párhuzamosan a kifi­zetett összeg nagysága. Nem kevésbé fontos szempont, hogy a jövőben nagyobb szerepet kap az üzemegész­ségügy, bár továbbra is az egészségügyi szolgálat játsz- sza a főszerepet a beteg táp­pénzre vételében és tartá­sában. A körzeti orvosok a korábbinak megfelelően nemcsak a saját körzetükbe tartozó betegeket nyilvánít­hatják keresőképtelennek, hanem azokat is, akik át­jelentkeztek körzetükbe. Ar­ról is dönthetnek, hogy a beteg hol legyen keresőkép­telen állományban. A fekvő beteg mindig a körzetében, a járó beteg viszont lehet az üzemorvosnál a szakren­delőben vagy a gondozóban. — Az üzemorvos helyzete hogyan változik? — Az üzemekben főállás­ban levő orvos — már ame­lyik üzemben ilyen van — a legjobban ismeri a hozzá fordulót, a környezetet, a munkahelyi ártalmakat. Ezért kapott jogot arra, hogy a járóképes betegét táp­pénzre vehesse. Az intézke­dés kedvezőbb a dolgozónak és az üzemnek egyaránt. — Mit tehet a beteg, ha nagyon távol lakik az üzem­től? — Az üzemi orvos által táppénzen tarthatók körét ez a tény befolyásolhatja, Kivételek lehetnek az üze­mi rendelőbe utazás nehéz­ségei miatt és szakmai in­dok alapján. Ekkor a beteg átkerülhet a területileg il­letékes körzeti orvoshoz, szakrendelőhöz vagy gondo- zóhpz. — Mindezek a felnőttek­re vonatkoztak. Van-e vál­tozás a gyermekorvosi ellá­tásnál? — Minden esetben a gyerekkörzfeti orvos intézke­dik ellátási területén a táppénzre vételben. Ahol nincs gyerekkörzeti orvos — kisebb településeken —, ak­kor ez is a körzeti orvos feladata. — Visszatérve az üzemi orvosi feladatokhoz, ha egy üzemben táppénzre veszik a dolgozót, az gyógyulásáig ott is marad? — Nem feltétlenül. Beteg­sége alatt — persze, ha ez huzamosabb időt vesz igény­be — többször is változhat a táppénzen tartó. Az üzemorvoson kívül lehet a körzeti orvos vagy a szak- rendelés, vagy a gondozó. Ha ez idő alatt valamilyen vita merülne fel, abban az esetben a főorvosi bizottság dönt, hogy ki hol* legyen táppénzen. — Mi a feladata a főor­vosi bizottságnak? — A megyében három vá­rosban, Gyulán, Békéscsa­bán és Orosházán működik ilyen bizottság a legképzet­tebb főorvosok részvételé­vel. Dolguk egyebek mel­lett az, hogy véleményt mondjanak a beteg állapo­táról, az alkalmazott gyógy­módról. Ezeket figyelemtje véve hozza meg a döntést a bizottság a keresőképesség­ről, a rehabilitációról, de kezdeményezheti a rokkant­állományba vételt is. — Amint hallottuk, szi­gorodnak a rendeletek, ez azt is jelenti, hogy a táp­pénzes meghatározott időn túl — ez általában a 8—12 órát jelenti — el sem hagy­hatja lakását? — De, még külföldre is utazhat, persze csak indo­kolt esetben. A táppénzen tartó orvos a beteg kérésére háromnapos távozási enge­délyt adhat. Belföldre bár­hová, külföldre csak szocia­lista országba utazhat, Ki­vételesen — csak belföldre — hosszabb időre is eltá­vozhat, de ilyen esetben az új tartózkodási helyen 24 órán belül jelentkeznie kell az illetékes körzeti orvos­nál. — Melyek a táppénzes fe­lülvizsgálatok változásai ? — A járóképes táppénzes betegeknek hetenként kell megjelenni a felülvizsgáló főorvos előtt. A fekvőbete­geket felülvizsgáló csoport- vezető főorvos — körzeti or­vosa jelenlétében — lakásán vizsgálja felül a beteget. Mindezeken túl négyheten­ként a betegnek meg kell jelennie a főorvosi bizott­ság előtt is. — Az új táppénzes ren­delet alapján nőtt a mun­káltató szerepe? — Igen, hiszen az illeté­kes üzem-egészségügyi szol­galattal a társadalombiztosí­tási üzemi kifizetőhellyel együttműködve elemzi a táppénzes helyzetet. Szükség esetén intézkedik az egész­ségkárosító hatások csök­kentéséről és egyéb feltárt hiányosságok pótlásáról. Gondoskodik a táppénzes betegek lakásukon történő ellenőrzéséről. Felelősségre vonhatja a dolgozót sza­bálytalanság esetén. Az üzem vezetője rendkívüli táppén­zes felülvizsgálatot kérhet, ha például a táppénzes lét­szám lényegesen emelkedik. A jövőben rendszeresen fi­gyelemmel kísérik a kere­sőképtelen állomány alaku­lását a szakszervezetek me­gyei szervei, a Teszöv, a Társadalombiztosítás Megyei Igazgatósága, a Mészöv, a Kiszöv érdekképviseleti szervei és természetesen a megyei tanács illetékes osz­tályai. Ezek a hatóságok nemcsak ellenőriznek, ha­nem indokolt esetben a ke­resőképtelen állomány ked­vezőbb változtatásáról is gondoskodnak. B. O. Otthonteremtéshez — „csak fiataloknak” Közismert, hogy a fiata­loknak nehéz önálló lakás­hoz jutni. A KISZ XI. kong­resszusa is megkülönbözte­tett figyelmet fordított erre a kérdésre, s úgy foglalt állást, hogy mielőbb kez­deményezni kell egy olyan takarékossági forma kiala­kítását, mely biztosítja: a takarékoskodásra képes fia­talok betétösszege megőriz­ze legalább a vásárlóértékét. A Pénzügyminisztérium és az OTP a KISZ javaslatait figyelembe véve így dolgoz­ta ki az ifjúsági takarékbe­tét módosítását. A változtatások szerint az ifjúsági takarékbetét ösz- szege 5 év után az évi 5°o kamaton felül 1% helyett 3" „ prémiummal növekszik. A hetedik évtől kezdve ez a prémium 4.%-ra nő, azaz összesen 9"i> a hozadék. Ha a lakásárak emelkedése el­éri, vagy meghaladja a 10-"(iot, a prémium tovább növekedik. A lakáshoz jutás céljára igénybe lehet ven­ni különkölcsönt, természe­tesen akkor, ha valaki ifjú­sági takarékbetéttel rendel­kezik. 9 évi takarékosság után ez az összeg elérheti a 300 ezer forintot. A ka­mattal és prémiummal nö­velt megtakarításhoz adható magasabb — eleve kész­pénzként kezelendő — kü- lönkölcsön előnyös az álta­lános lakásvásárlásnál, és akkor is, amikor a lakást a legtöbb készpénzt ígérő vevőnek juttatták. A külön- kölcsön mellett természete­sen igénybe vehető a szo­ciálpolitikai támogatás, a munkáltatói kölcsön, a ked­vezményes állami lakásvá­sárlási hitel. Nagy segítsé­get jelent az a támogatás is, amelyet a helyi tanácsok nyújthatnak a rászorulók- nak.A munkáltató is adhat a lakásépítési alapból dol­gozójának kamatmentes kölcsönt, vagy vissza nem térítendő támogatást. Jó tudni, hogy a kedvez­mények nem családok, ha­nem betétek után járnak. Ha egy fiatal házaspár mindkét tagja rendelkezik ifjúsági takarékbetéttel, ak­kor ez a lakáshoz jutásuk esélyeit a jelenlegi módosí­tásokra figyelemmel rend­kívül megnöveli. A KISZ, az OTP és a Pénzügyminisztérium illeté­kesei úgy vélték, hogy a módosítások, a kedvező hi­telfeltételek csak akkor je­lentenek könnyebbséget, ha törlesztési kedvezményekkel párosulnak. Ezért olyan döntés született, hogy azok a 30 éven aluli fiatalok, akik kérik, 3 év törlesztési haladékot kaphatnak a ked­vezményes kamatozású — tehát nem csak az ifjúsági betéthez kapcsolódó — la­kásvásárlási kölcsönnél. A tartozások kamatait azonban ez idő alatt havonta fizetni kell. A kedvező változások ez év elején léptek életbe, és visszamenőleges hatállyal valamennyi, bármikor meg­kötött és még meglevő be­tétre kiterjednek. Mindehhez még néhány megyei adat: Békésben ösz- szesen 18 100 ifjúsági taka­rékbetétet tart nyilván az O.TP. Figyelemre méltó, s jelzi az érdeklődést, hogy, míg 1986-ban összesen 678 új betétet jegyeztek, addig 1987 eltelt jó két és fél hó­napjában 475-en váltottak ifjúsági takarékbetétet. ,

Next

/
Thumbnails
Contents