Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-28 / 74. szám

1987. március 28., szombat Elutazott a bolgár miniszterelnök (Folytatás az l. oldalról) ban. Az itt készített gépek, berendezések háromnegyedét exportálják; termékeik a vi­lág számos országában, a szocialista és a tőkés piaco­kon egyaránt ismertek. Bulgáriából évente egy­millió rubel értékben vásá­rolnak különféle berendezé­seket, alkatrészeket, köztük elektronikai részegységeket. A vezérigazgató-helyettes azt is elmondta, hogy a csepeli vállalat keresi az együttmű­ködés lehetőségeit bolgár partnereivel; erre mindenek­előtt az elektronika alkalma­zásában kínálkoznak lehető­ségek. Georgi Atanaszov részlete­sen tájékozódott a vállalat gazdaságirányítási rendsze­réről, gazdálkodásának felté­telrendszeréről, a műszaki fejlesztés feladatairól, majd a program befejezéseként megtekintette a vállalat üzemcsarnokait. A csepeli gyárlátogatás után Lázár György és Geor­gi Atanaszov vezetésével zá­rómegbeszélést tartott a ma­gyar és a bolgár tárgyaló- csoport a Parlamentben. Ma­gyar részről Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Szabó Imre, Barity Miklós külügyminiszter-he­lyettes, Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese és Gyovai Gyula ült a tárgyalóasztalhoz. A bolgár tárgyalócsoport tagja volt: Kiril Zarev, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Marij Ivanov, a külügymi­niszter első helyettese, Ivan Tenev, az Elektronika Egye­sülés elnöke, Marin Marí­non kereskedelmi miniszter- helyettes és Venelin Kocev. A megbeszélések befejezé­seként a Parlament kupola- csarnokában ünnepélyes ke­retek között aláírták a két kormányfő tárgyalásairól szóló jegyzőkönyvet. Ezután Georgi Atanaszov a két testvéri ország közötti barátság és együttműködés fejlesztése, elmélyítése érde­kében kifejtett tevékenység elismeréseként Lázár György­nek a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsa által ado­mányozott Georgi Dimitrov Érdemrendet nyújtotta át. Lázár György és felesége díszebédet adott Georgi Ata­naszov és felesége tiszteleté­re az Országházban. Az ebéden a két kormány­fő pohárköszöntőt mondott. Georgi Atanaszov, a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, aki Lázár György miniszterelnök meghívására hivatalos bará­ti látogatáson tartózkodott hazánkban, tegnap hazauta­zott Budapestről. A bolgár kormányfőt magyarországi útjára elkísérte felesége is. A bolgár és a magyar nem­zeti lobogókkal, vörös zász­lókkal díszített Ferihegyi re­pülőtéren házár György, Marjai József és Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke bú­csúztatta Georgi Atanaszo- vot. Jelen volt Venelin Ko­cev és Gyovai Gyula. A vendégek búcsúztatásán meg- jeleftt Lázár Györgyné is. A Szent Jupát utasainak élménybeszámolója A Szent Jupáton világkö­rüli útra vállalkozó két magyar vitorláshajós csü­törtökön élménybeszámolót tartott a Magyar Népköztár­saság Buenos Aires-i nagy- követségén. A jó egészségnek és ki­váló étvágynak örvendő Fa Nándor és Gál József úgy vélekedett, hogy már túl van útja nehezebbik szaka­szán. „Most barátságosabb vizekre hajózunk. Többé már nem számolunk március 8-i állapotunkkal” — mondták, utalva arra a három boru­lásra, mely a Hom-fok és Mar del Plata között érte őket argentin vizeken. Gál elmondta, hogy teljes boru­lásukkor társa kirepült a hajóból, és az orkánban csak biztosító kötele segítségével tudott visszaevickélni hajó­jukhoz. 4 A Szent Jupát most a Tigre folyó torkolatában, San Fernandónál vesztegel. fl XIII. Világifjtsági Találkozóra készülve Phenjanban, a KNDK fővárosában számos új kultu­rális létesítmény épül az idén. A tervek szerint a XIII. Világifjúsági Találkozóra a fővárost átszelő Tedong-fo- lyó egyik szigetén elkészül a legújabb mozi, a Nemzet­közi Filmszínház. Az érdekes megoldású filmpalota 40 ezer négyzetméternyi területet foglal el. A központi mo­ziterem kétezer személyes, az öt kamaraterem mindegyi­kében 500—600 néző számára van hely. Élkészülte után nem hiányzik majd a Nemzetközi Filmszínházból a videohelyiség és a szinkrontolmácsok terme. Posta-, te­lex- és sajtóközpont is rendelkezésre fog állni. A váró­termekben, előtermekben lehetőség lesz kiállítások szer­vezésére is. Tekintettel arra, hogy a palotában filmfesz­tiválokat is rendezni kívánnak, kényelmes vitatermet alakítanak ki a zsűri részére. A vetítőtermeket a legkor­szerűbb felszereléssel látják el; alkalmasak lesznek há­romdimenziós filmek vetítésére és a sztereóberendezé­seket sem nélkülözik. Ugyancsak a fővárosban egy időben épül két színház is. A Kelet-Phenjani Nagy Színház kétezer néző befoga­dására lesz alkalmas. Színpadtechnikai berendezéseit automatizálják, világítástechnikája a legkorszerűbb lesz az ottani színházak között. A Tedong partján létesülő Ifjúsági Színház nagyterme ugyancsak kétezer személyes lesz. Ebben a színházban azonban kamaraterem és kon­ferenciaterem is rendelkezésre áll majd. (Koreai NDK hírügynöksége) nrasAfl irta Tények a hazugságokkal szemben Az amerikai nemzeti el­lenőrző eszközök sosem je­lezték, hogy a Szovjetunió bármilyen módon is megsze­gett volna egyetlen nemzet­közi megállapodást is. Már 1985-ben a megkötött meg­állapodások kétoldalú meg­tartását ellenőrző szovjet- amerikai állandó konzulta­tív bizottság egyik amerikai tagja az Egyesült Államok kongresszusában megerősí­tette, hogy a Szovjetunió következetesen teljesíti min­den szerződéses kötelezett­ségét. Az Egyesült Államok vezérkari főnöke „amerikai titkosszolgálati adatok ér­tékelése” alapján hasonló következtetésre jutott 1986- ban. Az „Egyesült Államok katonai helyzete" című, a kongresszus elé terjesztett jelentésben a vezérkari fő­nök egyértelműen megálla­pította, hogy a Szovjetunió teljes mértékben megtartja minden szerződéses kötele­zettségét. A Pentagon képviselői és más „héják” a tények elle­nére azonban ennek az el­lenkezőjét állítják Éppen ők, és éppen az általuk ismert „források” alapján tudják meg állítólag „az igazságot” arról, hogy a Szovjetunió korszerűsíti támadó straté­giai fegyvereit, és nem sze­reli le elavult nukleáris eszközeit, amint ezt az Egyesült Államok követke­zetesen „megteszi". Szava­ikból kiderül: az Egyesült Államok azzal, hogy meg­semmisíti régi fegyvereit, és ezeket hasonló mennyiségű korszerűbb egységekkel pó­tolja, „leszerelést hajt vég­re" a „szovjet katonai fe­nyegetéssel” szemben. Mindez, és a Szovjetunió részéről elkövetett más, állí­tólagos „szerződésszegések”, úgymond arra kényszerítette az Egyesült Államokat, hogy megszegje a SALT-II szer­ződést, akárcsak a hadászati támadófegyverek korlátozá­sára vonatkozó 1972-es SALT—I szerződés egyes rendelkezéseit. A reális, nem pedig a ko­holmányok szülte tények azonban egészen másra utalnak. Attól a perctől kezdve, hogy aláírták a SALT—I és a SALT—II szovjet—amerikai szerződé­seket, a Szovjetunió teljesí­tette szerződéses kötelezett­ségeit és több mint kétszer annyi stratégiai fegyvert szerelt le, mint az Egyesült Államok. (Ezt 1. táblázatunk szemlélteti.) Ebből követke­zik, hogy sem a SALT—II szerződés, sem pedig az 1972-es ideiglenes megálla­podás a legcsekélyebb mér­tékben sem csökkentette az Egyesült Államok biztonsá­A 2. számú táblázatból ki­világlik, hogy 1987. január 1-én a Szovjetunió valami­vel több stratégiai hordozó- eszközzel rendelkezett, mint az Egyesült Államok. Az USA-nak viszont fölénye van a nukleáris robbanófe­jek összmennyiségének te­kintetében. Ezt egybevetve tehát nyilvánvaló a hozzá­vetőleges egyensúly. Ezek az adatok meggyőző­en cáfolják a Szovjetunió állítólagos agresszív szán­dékaira vonatkozó hazugsá­got, azt, hogy a Szovjetunió megszegi nemzetközi kötele­zettségeit. A koholmányok és rágalmazások arról, hogy a Szovjetunió megszegi a megkötött szerződéseket és megállapodásokat, ily mó­don továbbra is hazugságok és koholmányok maradnak, tekintet nélkül, hogy ezeket ki ismételgeti. A tények azt támasztják alá, hogy a Szovjetunió min­dig a megkötött szerződé­sekből eredő kötelezettségek következetes megtartásáért és a stratégiai fegyverek korlátozása területén nagy erőfeszítések árán eddig el­ért pozitívumok megőrzé­séért szállt síkra és a jövő­ben is így tesz. Ha az Egyesült Államok is megtartaná a nemzetközi szerződésekből reá háruló kötelezettségeket, és lemon­dana a katonai-stratégiai egyensúly aláásására irá­nyuló politikájáról, ez nagy jelentőségű lenne földünkön a béke biztosítása szempont­jából, valamint hozzájárul­na az új szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási és -csökkentési szerződések ki­dolgozásához szükséges ked­vező feltételek kialakításá­hoz. A jelenlegi rendkívül bonyolult nemzetközi hely­zetben, amikor a Szovjet­unióra és az Egyesült Álla­mokra rendkívül nagy fe­lelősség hárul, csak «együt­tes törekvésekkel lehet elér­ni az 1985-ben Genfben el­fogadott közös szovjet—ame­rikai nyilatkozatban kitű­zött célt: a két ország kö­zötti bárminemű háború el­hárítását, legyen szó akár nukleáris, akár hagyomá­nyos eszközökkel vívott há­borúról. 2. TÁBLÁZAT A Szovjetunió és az Egyesült Államok stratégiai atomütőerejére vonatkozó adatok (1987. január 1-ig) Szovjetunió USA interkontinentális ballisztikus rakéták indítóberendezései 1398 1016 ebből: önállóan pályára juttatható robbanófejekkel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakéták indítóberendezései 820 550 tengeralattjárókon elhelyezett ballisztikus rakéták inditóberendezései 922 672 ebből: önállóan pályára juttatható nukleáris robbanófejekkel felszerelt tengeralattjárókon elhelyezett ballisztikus rakéták inditóbérendezésel 352 640 interkontinentális ballisztikus rakéták és tengeralattjárókon elhelyezett ballisztikus rakéták inditóberendezései ossz. 2320 1688 ebből: interkontinentális ballisztikus rakéták és önállóan pályára juttatható nukleáris robbanófejekkel ellátott, tengeralattjárókon elhelyezet ballisztikus rakéták indítóberendezései 1172 1190 nehézbombázók 164 522 ebből: manőverező robotrepülőgépekkel felszerelt nehézbombázók 56 132 interkontinentális ballisztikus rakéták, tengeralattjárókon levő ballisztikus rakéták inditóberendezései és nehézbombázók összesen 2484 2210 ebből: önállóan pályára juttatható robbanófejekkel és manőverező robotrepülőgépekkel felszereltek 1228 1322 a (stratégiai hordozókon elhelyezett robbanótöltetek mintegy „ mintegy összesen 10 000 15 000 t Jovanka Broz pereskedése A belgrádi 4. kerületi bí­róság a közelmúltban pon­tot tett egy három éve megindított per végére: el­utasította Joszip Broz Tito özvegye, Jovanka Broz, va­lamint a néhai jugoszláv köztársasági elnök előző házasságból született két fia, Zsarko és Miso részben együttesen, részben külön- külön benyújtott keresetét bizonyos ingatlan és ingó vagyontárgyak, továbbá szer­zői honoráriumok ügyében. Jovanka Broz a kerületi bí­róság ítéletét a szerb köz- társasági bíróságon nyomban megfellebezte... Jovanka Broz a perben azt követelte, hogy az ő tulajdonába menjen át Jo­szip Broz Tito számos olyan ingatlana és ingósága, amely volt férje halála után tár­sadalmi tulajdonba került. Követelése 77 tételből áll. Ezek között szerepel Brioni szigetén az ún. Fehér Villa, a belgrádi Uzsicska utca 15. szám alatti rezidencia, öt olyan személygépkocsi, ame­lyet az elhunyt államfő ajándékba kapott, valamint értékes szőnyegek, étkező-, teás- és kávézó készletek, brilliánsokkal díszített arany ékszer-gyűjtemény, va­dászfegyverek, festmények, szobrok, óragyűjíemény stb. Mindezek olyan államférfi­ak, politikusok és vállalati kollektívák ajándékai, akik­kel Tito elnök életében, Jo­vanka Broz társaságában, látogatásai, utazásai során, bel- és külföldön találko­zott. Jovanka Broz követeli, hogy neki adják Joszip Broz Tito száznál több hazai és külföldi kitüntetését, amelyek közül néhány ki­vételes művészi és anyagi értékű és jelenleg a belgrá­di emlékközpont múzeumá­ban található. (A szakértők csupán a Szovjetuniótól ka­pott gyémántokkal díszített érdemrendet, amelyet Sztá­lin adott át, legkevesebb 1 millió dollár értékűre becsü­lik.) A perben az alperest, a jugoszláv államelnökséget, a szövetségi jogvédő hivatal képviseli. Mivel Joszip Broz Tito végrendelet nélkül hunyt el, két koronatanúja van: Nikola Ljubicsics, a Jugoszláv Államelnökség je­lenlegi tagja és Branko Mi- kulics, a szövetségi kormány mostani elnöke. Nikola Ljubicsicsnak a néhai elnök egy beszélgetés során azt mondta, hogy ha­lála után ne szülőfalujában, Kumrevecben, ne a szutjesz- kal csatatéren, ahol a hit­leristák elleni legendás üt­közetet vezette, hanem Belg­rádban, és pedig az Uzsics­ka utca 15. szám alatti ma­gánlakása mellett épült ún. Virágházban temessék el. Branko Mikulicsnak pedig 1979 novemberében kijelen­tette, hogy minden ingatlan és ingó vagyona a JKSZ Központi Bizottságát illeft. E meghagyás alapján dön­tött úgy az államelnökség, hogy az elnök halála után özvegyének az Uzsicska ut­cai villa helyett más lakó­helyet ajánl fel. Miután Belgrádban egyetlen olyan villa sem akadt, amelyet Jovanka Broz véglegesen elfogadott volna, 100 millió dínáros költséggel az Uzsics­ka utca szomszédságában egy új, ízlésének megfelelő lakóházat építettek számára. Ez a per ideje alatt elké­szült, de Jovanka Broz nem hajlandó átvenni. Röviddel a per kezdete után a jugoszláv parlament gyorsított eljárással rövid, 239 szavas törvényt alkotott „A Joszip Broz Tito életé­vel és munkájával kapcso­latos hagyaték társadalmi tulajdonba vételéről”. A belgrádi 4. kerületi bíróság a tárgyalás során ehhez tar­totta magát. Jovanka Broz közben meg­kapott számos használati tárgyat, egy nagy értékű nyakékgyűjteményt, arany fülbevalókat, gyűrűket, bril- liáns kövekkel díszített arany ékszereket, drágakö­veket, amelyek nagyobb ré­szét akkor kapta ajándékba, amikor Titoval bel- és kül­földi utakon járt. A legma­gasabb párt- és állami tiszt­ségviselőkével azonos nyug­díjat állapítottak meg és fo­lyósítanak részére. Jovanka Broz védőügy­védjei most elvitatják a Tito hagyatékának államo­sításáról hozott törvény al­kotmányosságát. A Szerb Köztársasági Bírósághoz be­nyújtott fellebezésükben hangoztatják, hogy a belg­rádi Uzsicska utca 15. szám alatti villa a néhai elnök magántulajdona volt, s azt állítják, hogy a Ti tónak adott ajándékokat nem le­het társadalmi tulajdonba venni. Jovanka Broz a ke­rületi bírósági per idején „nyílt levelet” intézett az ország számos vezető szemé­lyiségéhez és testületéhez, a követelésének mielőbbi tel­jesítését sürgette. A per tehát folytatódik és megosztja a közvéle­ményt. Mindenesetre azok vannak óriási többségben, akik sajnálják, hogy Tito neve ilyen ügyben Immár három esztendeje szerepel a nyilvánosság előtt Márkus Gyula A Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat a 38/1980. (IX. 30.) MT sz. rendelet alapján pályázatot hirdet az alábbi üzletek SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSÉRE: 339. sz. italbolt, Gyula, Gyóni G. u. 6. 144. sz. Szarvas büfé, Békéscsaba, Berényi u. 1. 356. sz. Szabó Ktsz-büfé, Szt. István u., Gyula. 335. sz. italbolt, Gyula, Lenin u. 1. 196. sz. krémesbolt, Békéscsaba, Szarvasi u. 48. 166. sz. italbolt, Békéscsaba, Trefort u. 2/A. 314. sz. eszpresszó, Gyula, Szt. István u. 36. 320. sz. büfé (idény jeli.), Gyula, Várfürdő. 309. sz. ételbár (idényjell.), Gyula, Várfürdő. 323. sz. nappali bár (idényjell.), Gyula, Várfürdő. A versenytárgyalás 1987. április 28-án de. 9 órakor lesz a békéscsabai Széchenyi liget sörkertjében. A pályázatokat legkésőbb 1987. április 20-ig kell írásban benyújtani a vállalat személyzeti osztályára, Békéscsaba, Gutenberg u. 3. sz. A pályázók részletes tájékoztatást a vállalat közgazdasági osztályától kaphatnak 1987. április 6-tól.

Next

/
Thumbnails
Contents