Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-27 / 73. szám
1987. március 27-, péntek IZHlUt-fildPetőfi Tsz, Battonya Tovább a megkezdett úton » A Battonyai Petőfi Termelőszövetkezet eredményesen zárta az elmúlt gazdasági évet. A 4220 hektár szántóterületen gazdálkodó közös gazdaság tavaly több mint 22,5 millió forint nyereséget ért el. Mindez 88%- kal haladja meg a tervezettet. A Petőfi Tsz árbevétele elérte a 314 millió forintot 1986-ban. * * * A növénytermesztésben gondot okozott a csapadék- hiány, 1986-ban 399 milliméter eső hullott a földekre. Különösen a kukorica és a cukorrépa eredménye volt kiemelkedő az elmúlt évben. A tervezettnél 7 millióval több árbevételt értek el kukoricából. Rekordnak számít a gazdaságban elért elmúlt évi 7,9 tonnás hektáronkénti cukormennyiség. Az intenzíven művelhető, mintegy 130 hektár legelő kihasználására a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk. Már tavaly megpróbálkoztak az öntözéssel, ezt a kísérletet az idén tovább kívánják folytatni. A növénytermesztésben eddig elért eredményekkel nem elégedettek a batto- nyaiak, az idén tovább akarnak lépni. Nem takarékoskodnak a műtrágyával, s évről évre kiszórják a tsz- ben keletkező szerves trágyát is. Már öt éve folytatják a mésztrágyázást, megakadályozva ezzel a talajok elsavanyodását. Mintegy 200 vagon mésziszapot szórnak ki évente a talajokra, kihasználva a mezőhegyesi cukorgyár közelségét. A nitrogén műtrágyát folyékony állapotban juttatják ki ebben az évben, így nő a hatékonyság és csökken a környezetkárosító hatás. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-ágazat összes árbevétele 2,5 millióval haladta meg a tervezettet. A tehenészet egymillió forint nyereséget hozott, az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladta az 5100 litert. Kedvező eredményeket produkált a háztájiba kihelyezett hízóbika-állomány. Tavaly a kistermelőktől 185 bikát értékesítettek a húsiparnak. Az egész megyére kiterjed a baromfiágazat tevékenysége. A kihelyezett broylercsirkék tavaly 88 millió forint árbevételt jelentettek a Petőfi Tsz-nek. Mint mondják a battonyaiak, ez az integráció sok munkával jár, nem kevés a kockázat, de még így is megéri a szövetkezetnek. A Petőfi Termelőszövetkezetben évek óta nagy gondot fordítanak az alaptevékenységen kívüli tevékenységek fejlesztésére. A termelőszövetkezet ipari főágazatában csaknem 300-an dolgoznak. Tavaly ágazatokat szüntettek meg, új tevékenységi formákat vezettek be, dolgozókat tanítottak be. Tették mindezt úgy, hogy közben a termelés zavartalanul folyt. Évközben 143 dolgozót képeztek át más munkakörbe, leállították a téglagyárat, valamint az alumíniumüzemet. A téglagyárban dolgozókat a tsz más ágazataiban foglalkoztatják, míg az alumíniumüzem — amelyet anyagellátás hiánya miatt szüntettek meg — szakemberei a textiliparban kaptak munkalehetőséget. A Békéscsabai Kötöttárugyár vezetésével már évek óta jó a kapcsolatuk, sokat segítenek a csabaiak abban, hogy még eredményesebben folyjon a textilipari munka Batto- nyán. Az ipari főágazat túlteljesítette tervét, 30 millió forint árbevétel mellett csaknem 8 millió forint nyereséget produkált. A Petőfi Tsz- ben jelentős erőt képviselnek az évek óta jól dolgozó szocialista brigádok. Az elmúlt évben 80 000 forintot fizetett ki a szövetkezet a szocialista brigádtagoknak. Milyen tervekkel vágtak neki az 1987-es évnek? A kérdésre Jócsák István, a Petőfi Tsz elnöke válaszolt. — A növénytermesztési főágazat az ősszel nehéz körülmények között dolgozott. Az őszi búza állapota nem sok jóval biztat, ezért minden táblát értékelni fognak szakembereink. Kukoricából csaknem 1600 hektárt kívánunk vetni, reméljük, a kritikus időszakokban lesz elegendő csapadék, s akkor elérhetjük a tervezett hozamot.. Megemelt területen termelünk cukorrépát, pótolva ezzel a vetés- szerkezetünkből kieső Iregi a„TRINAT COLOR" festékszínkeverö gépet A gép 5-7 perc alatt kikeveri a színmintalapról kiválasztott színárnyalatot, a legkülönbözőbb pasztellszínekben, mintegy 190 színárnyalatban, ami bármikor újból előállítható. Alkalmazható: fa-, fém-, falfelületen. 1 kg TRINAT COLOR alapszín ára 140 Ft. A hozzávaló színező ára (színtől függően) 2—25 Ft. Üj szolgáltatásunkat a békéscsabai tini verzál háztartási boltban . '(Tanácsköztársaság út 24—28.) veheti igénybe. NYITVA TARTÁS: hétfőtől péntekig 8—17.30-ig, szombaton 8—12.30-ig. A termelőszövetkezet oruózóüzemében munkát kapnak a battonyai lányok-asszonyok Fotó: Fazekas Ferenc II Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatóságának közlése a megye 1986. december 31-i állatállományáról csíkos napraforgót. Csaknem 600 hektáron juttatjuk a földbe az idén a cukorrépamagot. Fontos feladatunk a meliorációs munkák folytatása, el kell végezni a csatornák karbantartását és az altalaj javítást. Az erdősáv nélküli területeken fasorokat létesítünk, hozzájárulva a környezet szebbé tételéhez. Az állattenyésztésben a lehetőségekhez képest növelni kívánjuk a baromfilét- számot. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalattal 1,6 millió broylercsirkére kötöttünk szerződést. Terveink között szerepel, hogy a téglagyári színeket átalakítjuk csirkenevelőkké, így további 4000 négyzetméterrel bővül a baromfitartó alapterülete. Ez az új baromfitartó létesítmény évente 400 ezer húscsirke felnevelését teszi lehetővé. Valószínűleg nő az ipari főágazatban foglalkoztatottak száma. Az idén reméljük, a lánckötő- és felvetőrészleg is teljes kapacitással tud üzemelni. Az elképzelések szerint mintegy 40 millió forint árbevételre számítunk az ipari főágazatban. Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a melléktevékenységünkkel hozzájárulhatunk a battonyai lányok- asszonyok foglalkoztatási gondjának megoldásához. A varrodában, a körkötő- és orsózórészlegnél, valamint a felvető és lánckötőben sok nőnek tudunk munkát adni. * * * Még egy hasznos kezdeményezéssel jelentkezett a Petőfi Termelőszövetkezet. Békés megyében elsőként alakult meg 52 taggal az úttörő szövetkezeti csoport. Ebben a helyi 2. Sz. Általános Iskola 7. és 8.-os diákjai vesznek részt. Ennek az a célja, hogy a gyermekek jobban megismerjék a mezőgazdasági munkát, a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Bíznak abban: a termelőszövetkezetnek lesz annyi haszna ebből az új kezdeményezésből, hogy az iskolai tanulmányaik befejezése után egyre több gyerek jön majd dolgozni a Petőfi Tsz-be. Mindemellett 300 ezer forintért tanműhelyt alakítanak ki a szövetkezet gépműhelyénél, segítve ezzel a szakember-utánpótlást. Az 1986. december 31-i eszmei időpontnak megfelelően — 1987. január első napjaiban — végrehajtott országos állatszámlálás adatai alapján 108 800 darab szarvasmarhát, 943 000 darab sertést, 7600 darab lovat, 120 300 darab juhot és csaknem 6 300 000 darab baromfit tartottak a megyében. A különböző állatfajok változása összesen és szektoronként jelentősen étiért. A szarvasmarha-állomány, az ötödik ötéves tervidőszakban elért növekedés után. 1982- től fokozatosan csökkent. A korábbi években csak a kistermelők csökkentették állományukat, amit a mezőgazdasági nagyüzemek állománynövekedése pótolt. Az utóbbi években azonban már az ő állományuk is kevesebb lett. A megye szarvasmarha, állományának alakulásában a szövetkezeti gazdaságoknak meghatározó szerepük van. 1986 év végén a tulajdonukban volt az állomány több mint fele. Az állami gazdaságok és a kistermelők egyaránt 23—23 százalékkal részesedtek a megye szarvasmarha-állományából. Minden állami gazdaság, 67 termelőszövetkezet és 6300 kistermelő tartott szarvasmarhát. A megye tehénállománya 41 000 darab volt az év végén, az egy évvel korábbinál valamivel több. A sertésállomány 1983. szeptember végén érte el az eddigi legmagasabb szintet. Az 1984 óta tartó állománycsökkenés 1986 év végére megállt. Ekkor már 6,5 százalékkal több sertést tartottak a megyében, mint egy évvel korábban. A megye sertésállományának több mint felét a kistermelők, 38 százalékát a szövetkezeti közös gazdaságok és 9 százalékát az állami gazdaságok tartották. 1986. december 31- én — többek között — 4 állami gazdaságnak, 53 termelőszövetkezetnek, 4 mező- gazdasági társulásnak és 57 100 kistermelőnek volt sertése a megyében. Az anyakocák száma a sertés- állománynál jóval gyorsabban (16 százalékkal) gyarapodott 1986-ban, az év végén 80 300 darab volt. Az anyakoca-állomány aránya (8,5 százalék) az országosnál kedvezőbben alakult, s a kistermelőknél különösen magas (9,6 százalék) volt, magasabb, mint az utóbbi tíz évben bármikor az év végén. A lovak száma 1986-ban tovább csökkent. Az állomány fogyását döntően a szövetkezeti közös gazdaságok lóállományának csökkenése okozta. Év végén a lovak 57 százaléka a kistermelőknél volt, akiknek állománya az utóbbi hat évben alig változott. A juhállomány csökkenése tovább tartott; számuk 1986-ban 19 000 darabbal fogyott. Ennél alacsonyabb év végi állomány több évtizede nem volt a megyében. Az állomány meghatározó része, közel kétharmada, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban, 6 százaléka az állami gazdaságokban, 5 százaléka a szakszövetkezetekben, és 24 százaléka a kistermelők tuljdonában volt 1986. év végén 3 állami gazdaság, 51 termelőszövetkezet, 3 szakszövetkezet és 3900 kistermelő tartott juhot. A baromfiállomány az elmúlt évben több mint egyötödével emelkedett. A dinamikus növekedést elsősorban az állomány csaknem 93 százalékát kitevő tyúkfélék számának növekedése határozta meg. Az állomány a piaci viszonyoknak megfelelően rapszodikusan változott: 1982 év közepéig emelkedett és szektorálisan eltolódott a szövetkezeti közös gazdaságok javára, majd háromévi csökkenés után újra fellendült. Az utóbbi években ismét jelentősen megnőtt a kistermelők részaránya a tyúkfélék tartásában: 1984. március végén a megye állományának még alig több mint egynegyedét, 1986 év végén pedig már 52 százalékát tartották, csaknem 80 000 kisgazdaságban. Az állatszámlálás időpontjában az országos állománynak szarvasmarhából 6,2, sertésből 10,9, lóból 8,4, juh- ból 5,1 és baromfiból 9,4 százaléka Békés megyében volt. Az ország 19 megyéje közül sertés- és baromfiállománya alapján Békés — Bács-Kiskun megye után — a második, állatsűrűség alapján első a megyék sorrend-^ jében. Az utóbbi években az állattartást úgy a mezőgazdasági nagyüzemek, mint a kistermelők esetében az állomány koncentrációja és az egyes állattenyésztési ágazatokra való szakosodás jellemezte. A gazdaságosabb termelés érdekében több gazdaság felszámolta néhány állatfaj tartását. Békés megyében az 1986. december 31-i állatszámláláskor csaknem 90 000 kisüzemi állattartó állományát írták össze. Jelentős részük saját szükségletén kívül valamilyen formában árutermeléssel is foglalkozott. Állattartásukat a nagyüzemi (döntően termelőszövetkezeti) takarmánybázison alapuló, többségében szerződéses keretek közötti, intenzív állatfajokkal végzett termékelőállítás jellemezte. Férőhely- vagy munkaerő- hiány miatt 1986 év végén a mezőgazdasági nagyüzemek 6040 szarvasmarhája, 8400 sertése, 840 juha és 319 400 darab tyúkféléje is a kistermelőkhöz volt kihelyezve tartásra, gondozásra. Az 1986. december 31-i állatszámláláskor összeírták még a megyében 98 700 darab házinyulat, 17 600 méhcsaládot (a városok belterületén lakó, vándoroltató méhészek állományán kívül), 1150 kecskét, 39 öszvért és 480 szamarat. Békéscsaba, 1987. március 18. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága (Verasztó) Tizenhat óra a sertóstenyésztósrői A megye 80 ezres kocaállományának nagyobb részét a háztáji gazdaságokban tartják. A tartáskörülmények korszerűsödésével itt is ugyanazok a tenyésztési és állategészségügyi problémák jelentkeznek, mint a nagyüzemekben. Igen magas arányú a malacok elhullása, de olyan felnevelési betegségek is kísérik ezt a munkát, amilyenekről a jószágtartók korábban nem tudtak. A TIT megyei szervezetébe tömörült szakembereknek nem kis feladatot jelentett az említett gondok, problémák megoldása, áthidalása. Önmagukat azonban kevésnek tartották ahhoz, hogy egy továbbképző, vagy ha úgy tetszik, egy ezüstkalászos gazdatanfolyam keretében fáklyát gyújtsanak a sertéstenyésztésről és -hizlalásról országosan is elismert Békés megyei kistenyésztők között. Ezért a TIT Békés Megyei Szervezete felhívást tett közzé, kérte a községek, a termelőgazdaságok támogatását a felvállalt jó ügy szolgálatára. A megyében működő gazdasági szervezetek közül mindössze egy, a Medgyesbodzási Egyetértés Tsz fogadta kellő módon a TIT kezdeményezését, adott helyt a kérésnek és az érdeklődök tanfolyamba szervezésével megnyitotta az információs zsilipeket. A tizenöt résztvevővel indult tanfolyamról senki sem morzsolódott le, sőt egy-egy előadás után hosszan vitáztak olyan megfigyeléseken, melyekre dr. Böő István, Kamut község állatorvosa, az országban jól ismert neves szakkönyvíró irányította a figyelmet. Minden előadásnak volt valami érdekessége. Egy órányit magam is hallgattam a többiekkel a kocatej vashiányáról, a malacoknál jelentkező vashiány miatti szövődményekről, a vashiány legjobban bevált megszüntetési módjairól mondottakat. A felnevelési veszteségek nagyobb hányadát ugyanis a vashiány jelenlétére vezetik vissza a szakemberek. Ha ezekben a szakmai kérdésekben jól eligazodhatnának a termelők, a felnevelési veszteségek felére is csökkenthetők lennének. Ez a bizonyos fele: évi 100-150 ezer malac. Tehát ennyivel lehetne többet leválasztani a jelenleginél. Sajnos a TIT kezdeményezése nem kapott kellő visszhangot, fogadtatást. Ebből az a legfőbb tanulság, hogy ahova címezték a felhívásukat, baj van a fogadókészséggel. Ez sok mindent meghatároz és behatárol, azt is, hogy az el- hullási veszteségek miért olyan magasak, mikor lehetnének? alacsonyabbak is. Adhatna a sertéstartás több jövedelmet is, de ehhez a termelést integráloknak a hozzáértés növelésével is többet kellene törődniük. D. K. Az Univerzál Kereskedelmi Vállalat számlázógépet BEKBE VENNE VAGY MEGVÁSÁROLNÁ. Ajánlatokat a vállalati ügyvitelszervező cimére kérjük, Békéscsaba, Szabadság tér 2. szám alá. Telefon: 22-844. 01
