Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-24 / 70. szám

1987. március 24„ kedd o „Tótkomlós! Shaver” w W9 erő tojások VILÁGNÉPESSÉG — VI­LÁGÉLELMEZÉS. — Tíz másodpercenként 25 fővel gyarapodik a világ népessé­ge — ezt jelzi a Nemzetközi Fejlesztési Kutatóintézet most felavatott új- központ­jának digitális órája Ottawa belvárosában. Ha ilyen ütemben tart továbbra is az emberiség szaporodása, ak­kor az év közepén megszü­lethet az ötmilliárdodik földlakó. Élelmiszer-terme­lésre a föld felszínének mintegy 3 százaléka alkal­mas, de az óra tanúsága sze­rint ez a terület is csökken, statisztikai átlagban 14 má­sodpercenként egy hektárral. EGK: AZ ACÉLTERME­LÉS ŰJABB SZŰKÍTÉSE? — A Közös Piac gazdasági miniszterei Brüsszelben tar­tott tanácskozásukon a kö­zösségi acéltermelés további szűkítéséről tárgyaltak. Ügy ítélték meg, hogy az Euro- fernek, a Közös Piac nagy acélgyárait tömörítő szer­vezetnek az ajánlata, misze­rint a jelenlegi, összesen mintegy évi 140 millió ton­nás acéltermelést 1989-re 15 százalékkal mérséklik, nem elegendő. A fölösleges ka­pacitás már most legalább 32 millió tonna, és ennek növekedésével kell számolni, mivel a nagy acélfogyasztó iparágak, a hajó- és a gép­kocsigyártás, egyre kevesebb acélt igényelnek. AMERIKAI GABONA- SZÁLLÍTÁS A SZOVJET­UNIÓNAK. — Az amerikai mezőgazdasági minisztéri­um most közzétett jelentése szerint a Szovjetuniónak újabb 1,25 millió tonna ga­bonát adtak el az amerikai terménykereskedők márci­usban. Februárban 1 millió tonna gabona szállítására kötöttek szerződést. A szov­jet fél azonban jelezte: az amerikai gabona ára maga­sabb a világpiaci árnál, ezért csupán akkor teljesíti vásárlásait, ha az ár ver­senyképes lesz- Amerikai gabonakereskedők részben ennek kapcsán, valamint a jó szovjet gabonatermés mi­att arra számítanak, hogy nem tudják majd a kétol­dalú gabonamegállapodás­ban rögzített 8,5 millió ton­nás mennyiséget a Szovjet­uniónak eladni. A megye két legnagyobb árutojás-termelője a Békés­csabai Lenin Tsz és a Tót- komlósi Tojástermelő Közös Vállalat. Ez utóbbit 1966-ban alapította a két helybeli — a Viharsarok és a Haladás — termelőszövetkezet. Az első esztendőkben 40 ezer tyúk „működött közre” a to­jás termelésében. Az 1972- ben kezdődött ... fejlesztés eredményeként 4-5 év alatt mintegy 160 ezer férőhellyel bővült a tótkomlósi telep. A vállalat eddig minden évét eredményesen zárta, s eddigi legnagyobb nyereségét — 22,5 millió forintot — ta­valy érte el. Mi a titka a vállalat, il­letve a tyúkok sikerének? — ennek jártunk utána Tót­komlóson. A vállalat a Bólyi Mező- gazdasági Kombináttól vásá­rolja a tojás „termelőjét”, a Shaver típusú hibrid napos­csibét. A mintegy 20 hetes nevelési idő után az állo­mány a tojóketrecekbe ke­rül, azaz munkába áll. Egy tyúk 9 hónapig „végzi” a dolgát. Ez idő alatt úgy­mond „kitojja magát”. Az ily módon kiöregedett állo­mányra a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat a vevő. A megtermelt tojás felvásárlója pedig a Sárisápi Űj Élet Tsz tojásfeldolgozó üzeme. A már említett tava­lyi rekordévben 46 millió to­jás gurult ki a tyúkok alól, ami 120 millió forintos ter­melési értéket jelent. A laikus rántottafogyasztó olvasó most azt gondolhat­ja; jó, jó, mindez nem nagy kunszt, hiszen tojást ter­meltetni a világ legegysze­rűbb dolga. Kétségtelen, hogy van némi igazság eb­ben, ám ahhoz, hogy a tyúk gyorsan, minél kevesebb be­fektetéssel, minél többet toj­jék, kell némi tudomány. — Elsősorban jó tojófajtá­ra jó nevelésre, gondos tar­tásra, jó takarmányra, mind­ezek mellett jó értékesítésre van szükség — tájékoztat Sebestyén Ferenc, a vállalat igazgatója. — A Shaver ná­lunk bevált tojófajta, a ne­velést saját telepünkön vé­gezzük. Két éve, 1985-ben, 14,5 dkg, tavaly 14,2 dkg takarmányra volt szükség egy tojás „előállításához”. A takarmány receptjét egyéb­ként a Békés Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalattal (GMV) közösen kísérleteztük ki, az állo­mánnyal ezt etetjük. Egyéb­ként a GMV-vel együttmű­ködési szerződést kötöttünk, melynek alapján a GMV garanciát vállal a tojáster­meléshez szükséges takar­mányok minőségére, az egy tojásra tervezett takarmány­költségek csökkentése mel­lett. S végül az értékesítés. Tavaly 1 forint 99 fillérért, idén 2,05 forintért árusítjuk a tojást. Az árnövekedés többletnyereséget nem hoz. ugyanis a csomagolás minő­ségén javítottunk... S hogy nem könnyű a to­jástermeltetők dolga, azt bi­zonyítja az is, hogy — mint megtudtuk — az állomány jelenleg nem termeli meg a tervezett, a technológiai szint alapján elvárható mennyiségű tojást. Magya­rán, a szárnyas jószágok több takarmányt fogyaszta­nak a korábbi mennyiségek­hez képest, ugyanakkor 10— 15 százalékkal kevesebbet tojnak. Ez a tél közepén kez­dődött tendencia eddig — március közepéig — mintegy másfél millió tojásnyi ter­meléskiesést okozott. A vál­lalat, a GMV-vel közös költségviselés mellett, most egy hónapon át U-vitamin- nal dúsított keverék takar­mányt etet az állomány egy részével. Emellett a takar­mány receptúráján, össze­tételén is változtatnak, emel­ve annak energiaszintjét. Mindettől a tojáshozam új­bóli emelkedését várják a termeltetők. — Idén — a tavalyi 46 millióval szemben — „csak” 40 millió tojásra számítunk, egyrészt az előbb említett hozamcsökkenés miatt. Más­részt ebben az évben körül­belül 6 millió forintot köl­tünk felújításra, az ólak és a technológia rendbetételé­re. Emiatt némileg csökken- tenünk kell majd a tojóállo­mányt, ám a telep rekonst­rukciója már nem odázható tovább — mondta végül Se­bestyén Ferenc. Megjegyzendő, hogy en­nek az évről évre nyeresége­sen működő vállalatnak 108 dolgozója van, akiknek át­lagjövedelme évi 170 ezer forint. Tavaly egy dolgozó mintegy 200 ezer forint nye­reséget termeltetett meg. Hornok Ernő ■■■■■■■■■■ bukdácsolva a síkos, mere­dek lejtőkön a töksötétben — mindenféle kéz-láb-, illetve gerinctörés nélkül hazaér­keztünk szerencsésen. Egy másik nap is felke­restük Zakopánét, és így már jobban szemügyre ve­hettük a nevezetességeket. Hasonlóan jól sikerült a Nowy Targba szervezett ki­rándulásunk is. Ide a fran­cia cserkészcsapat kényel­mes autóbuszával jutottunk el. Igencsak dideregtünk reg­gel, de a vásár színes forga­taga, számos érdekessége ha­mar elfeledtette velünk a hideget; csakúgy, mint a hí­res wieliczkai sóbánya sok látnivalója is. Sajátos ízek A jelenlegi gazdasági helyzetről, az árukínálatról és -keresletről, valamint az árakról írni felesleges, hi­szen a magyar sajtó, rádió és televízió gyakran foglal­kozott ilyen témákkal nem kis terjedelemben. Ennél fontosabbnak tartom, hogy az ellátásról szóljak rövi­den. Ott szinte minden tú­ristát fizetővendég-szobák­ban helyeznek el. Már elő­zőleg közölték velünk a szervezők, hogy mi olyan családnál fogunk lakni, ahol jól főznek. Eleinte kissé szo­i jg§ : Tfl A Nowy Targ-1 vásáron katlannak találtuk az ízeket, de ez a magyarok iránt ta­núsított figyelmesség, ked­vesség és őszinte vendégsze­retet értékéből semmit sem vont le. A többféle fogásból álló reggeli, ebéd, vacsora változatos volt, és ugyanak­kor bőséges. Nem tudnék olyan ételt említeni, amelyet nem lehetett elfogyasztani. A szakácsnő és a házigazda fe­lesége csakugyan kitettek magukért, mert fáradtságot nem ismerve mindig ponto­san és ízlésesen tálalták fel az ételeket. Fázni sem fáztunk. Szép tiszta ágynemű várt bennün­ket. Talán a meleg víz hi­ányzott a legjobban, ám a helyi körülményekre tekin­tettel e% sem jelentett nagy gondot részünkre. Csopor­tunk jól érezte magát a kü­lönböző vidám összejövete­leken. Sőt, minden túlzás nélkül elmondhatjuk: a franciáknak nem kis megle­petést 'okoztak a gyerekek azzal, hogy magyar létükre és fiatal korukhoz képest, igen bátran, felszabadultan énekelték a lengyel és fran­cia dalokat, s a kevés szó­kincs ellenére is vidáman társalogtak. . . Frázis nélkül elmondhatjuk: a sok-sok kö­zös élmény, az örömteli együttlét jó alapot teremtett ahhoz, hogy ezek a lengyel, francia és magyar fiatalok hozzájárulhattak népeink ba­rátságának erősítéséhez és elmélyítéséhez. (Vége) Kép, szöveg: Bukovinszky István Zárszámadás Kardoson A szarvasi Árpád Szálló­ban ünnepelték a több kis üzemből egyesült Kardosi Egyetértés Termelőszövetke­zet megalakulásának 25. év­fordulóját az elmúlt hét péntekén. A fiatal község­ben nehezen indult a gaz­dálkodás, de az utóbbi esz­tendő beérlelte a munka gyümölcsét. Az évek óta aszályos körülmények kö­zött termelő üzem tavaly hektáronként 4,65 tonna őszi árpát, 5,72 tonna búzát, 6,2 tonna kukoricát, 35,5 tonna cukorrépát takarított be, s kimagaslóan jó jövedelme­zőséggel termelte a búzát. Az állattenyésztésben elért eredmények is figyelemre méltóak, a tej egy literre jutó önköltsége 7,8 forint, egy kilogramm sertéshúst 22,88 forintból állítottak elő. Világbanki beruházás ke­retében gépi fejlesztéseket valósítottak meg, mintegy 11 millió forint értékben. Eb­ben a közös gazdaságban egyébként a gépek műszaki elhasználódásának mértéke kedvezőbb, mint a megyében kialakult átlag. A gépi be­ruházások mellett jelentős a szarvasmarha-ágazat fej­lesztése, ahol az idén feje­ződik be az építés, a kor­szerűsítés, s az állomány lét­száma is megnövekszik. A hozamnövelés mellett sok milliót hoz a tsz-nek, hogy megtermelik, sőt, maguk ke­verik a sertés- és a szarvas­marha-állomány takarmá­nyát. A nagyüzemi terme­lést jól kiegészíti a háztáji gazdaságokból az iparnak leadott állomány, ami fő­ként sertés. Ebből mintegy 21,5 millió forint forgalmat bonyolított a tsz. Vannak még kihasználatlan lehető­ségek, épületek, ahol érték- termelő tevékenységet vé­gezhetnénk — jelezte beszá­molójában Trabach István, a termelőszövetkezet elnöke, s mint említette: a jövőben a kisegítő ágazatok megho­nosítására nagyobb figyel­met fordítanak. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Lehoczki Mi­hály, a TOT főtitkárhelyet­tese Hozzászólásában mél­tatta az elért eredményeket, amit a gazdaság az ötödik aszályos évben produkált, külön említést tett az el­múlt esztendőben elért, fel­felé ívelő gazdálkodásról, arról, hogy a közös alapok erősödtek: a gépesítést, a szarvasmarhatelepet bővítik, korszerűsítik. A gazdálkodás helyességét csak megerősíti, hogy a közös és a háztáji termelés egyaránt fejlődik. Végezetül jó időt kívánt az idei termeléshez a Kardosi Egyetértés Tsz tagságának, vezetőinek­Ezen a közgyűlésen vá­lasztottak új nő-, döntő- és ellenőrző bizottsági elnökö­ket és két vezetőségi tagot. —ó—a Kétélű ekevasak A köves talajú hegyoldalakon és dombvidéken gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben te­temesen drágítja a földműve­lést, hogy gyakran csorbulnak, törnek az ekevasak. A Sümegi összefogás Termelőszövetkezet gépműhelyének műszaki mun­kacsoportja a költségek csök­kentésére újítást nyújtott be, s ennek alapján hozzáláttak a tartósabb, kétélű ekevas előál­lításához. A szövetkezet egyes tábláin korábban hektáronként 2-3 — átlagosan 1300 forintba kerülő — ekevasat kellett cse­rélni. Most az ekevasat speciá­lis acélból gyártják és minimá­lis formai változtatással for­díthatóvá alakították. így. ha tönkrement az ekevas egyik oldala, a lemezt néhány csa­varral rövid idő alatt megfor­díthatják, és a másik felét fog­ják munkára. D Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat felvesz baromfifeldolgozás cs -csomagolás munkaterületekre segéd- és betanított munkásokat két műszakra. Munkaidő: heti 40 óra. Kereseti lehetőség: 26—30,— Ft/óra a teljesítménytől függően. Délutáni műszakra megemelt műszakpótlékot fizetünk. A vállalat a vidéki dolgozók részére utazási költségtérítést biztosít. Az alábbi útvonalakon munkásszállító autóbuszok szállítják be a dolgozókat: — Körösújfalu—Vésztő—Bélmegyer—Tarhos — Csökmő—Szeghalom—Körösladány— Köröst arcsa—Mezőberény — Geszt—Mezőgyán—Nagygyanté—Doboz — Sarkadkeresztúr—Sarkad—Doboz — Dombegyház—Kisdombegyház— Magyardombegyház—Kunágota— l Almáskamarás—Nagykamarás— Medgyesegvháza—Pusztaottlaka— Csabaszabadi — Dévaványa. Jelentkezni lehet: a vállalat felvételi irodájában, Békéscsaba. Orosházi út 16.

Next

/
Thumbnails
Contents