Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-04 / 53. szám

NÉPÚJSÁG 1987. március 4., szerda o Pályázat üzleti feliratok magyar nyelvű elnevezésére A magyar nyelv védelmében, a kereskedelmi hálózatban mértéktelenül elszaporodott idegen üzleti kifejezések visz- szaszorítására pályázatot hirdet a Belkereskedelmi Minisz­térium, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének Be­széd- és Magatartáskultúra Bizottsága és a Budapesti Anyanyelvvédők Klubja. A pályázat célja magyar üzleti elnevezések terjesztése, népszerűsítése. A pályázat feltételei: az elnevezés jellemr zöen fejezze ki az üzlet szakjellegét; legyen figyelemkeltő; feleljen meg a nyelvi követelményeknek. A pályázat meghirdetői elsősorban a következő kereske­delmi üzlettípusok körében várják a jelenleg helytelenül használatos kifejezések módosítását: second hand shop, night club, snack bar; music center; szabad kategória: bár­milyen üzletkörben, szakmában a szemet bántó idegen el­nevezést módosító javaslat. A pályázat határideje: 1987. május 31. A pályázók feladata kettős. Először: a helytelenített üz­leti elnevezés közlése és a helytelenítés indoklása. (Ha le­het dokumentált formában, fotók, lapkivágatok mellékle­tével, pontos hely és idő megjelölésével. Másodszor: a helytelenített idegen helyett a megfelelőnek vélt magyar elnevezés ajánlása, esetleg ugyancsak indoklása. A fővárosi lakhelyű pályázók javaslataikat a Budapesti Anyanyelvvédők Klubja címére — 1366 Budapest, Népköz- társaság útja 125. —, más lakóhelyen élő érdeklődők a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székhazának címére — 1360 Budapest, Pf.: 6. — küldjék pályázatukat. A pá­lyázat nem jeligés, ezért kérjük a pontos lakás és név feltüntetésével, valamint a borítékon a következő megjelö­lést: „Üzleti elnevezés”-pályázat. A pályázatokat a meghirdető szervek által kijelölt bi­zottság bírálja el. A pályázat nyertesei között kategórián­ként 5, 3 és 2 ezer forint értékű díjat adunk át első, má­sodik, harmadik helyezésként. Az eredményhirdetésről és a díjkiosztásról a Magyar Nemzet 1987. szeptember 4-i száma tudósít. BELKERESKEDELMI HAZAFIAS NÉPFRONT MINISZTÉRIUM fl légúti megbetegedések Jövőnk a tét Hz üveggyári fiatalok készek a megújulásra Az iparról — másképp Az elmúlt napok változé­kony időjárása után sokan panaszkodnak meghűlésre, légúti megbetegedésre. Inf­luenzajárvány azonban nincs, s nem is volt sem az elmúlt ősszel, sem pedig a télen; a megbetegedések száma most sem haladja meg a szokásosat — tájé­koztatta dr. Dömök István, az i Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese az MTI munkatársát. A szakemberek korábban számítottak az influenza nagymérvű elterjedésére, ugyanis tavaly áprilisban a Távol-Keleten az influenza A-vírus egyik altípusának olyan változatát különítet­ték el, amely jelentősen kü­lönbözik a korábban előfor­dulóktól, ezért ezzel szemben a lakosság védtelen. A vírus az ősszel hozzánk is „meg­érkezett”: ennek jeleit elő­ször november végén és de­cember elején észlelték, ami­kor néhány körzetben hirte­len megnőtt a légúti megbe­tegedések száma. A december 22—28. közöt­ti héten a fővárosin kívül — ott ez állandóan működik — mindössze kilenc megyében kellett létrehozni az úgyne­vezett influenzajelentő szol­gálatot, amelyet viszonylag nagyobb számú influenzás megbetegedés esetén alakíta­nak meg. (E szervek hetente összesítik és továbbítják az adatokat az Országos Köz­egészségügyi Intézethez.) A statisztikák szerint az influenzások száma decem­ber 21-ig nőtt, ettől kezdve azonban folyamatosan csök­kent. Január elejétől napja­inkig gyakorlatilag az év­szakra jellemző számú a légúti megbetegedések száma az országban, s járvány ki­alakulása most már nem várható. Korlátozást sehol nem kellett bevezetni. A szakemberek szerint a vírus bizonyos tulajdonságai miatt nem öltött járványos méreteket az influenza, s ebben szerepe lehetett an­nak is, hogy éppen a meg­betegedések számának csök­kenésekor kezdődött a taní­tási szünet az iskolákban. A vírus ugyanis elsősorban a 14 éven aluliakat támadta meg. Az Orosházi Üveggyárban hétfőn délután több összejö­vetelt tartottak a KISZ KB által meghirdetett dolgozói nap keretében. A gyár klub­jában a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa tagjai jöttek össze, ahol meghall­gatták Czövek László gazda­sági igazgatóhelyettes tájé­koztatóját az 1986-os évről, valamint az idei tennivalók­ról. Az Orosházi Üveggyár ta­valy több mint 400 millió forint nyereséget ért el. Az igazgatóhelyettes rámuta­tott arra is, hogy 1986-ban néhány nem várt kemence­felújítás jelentős termelés- kiesést okozott. A piaci helyzetről szólva elmondotta, hogy a gyakoribb átállások, valamint a kis szériás ter­melés néhány területen na­gyobb veszteséget okozott. Tavaly a gyárban sikerült értékesíteni az előállított üveget. Az év végén kéthe­tes készletük volt, s mind­ez normán belülinek számit. Túlteljesítették tőkés export­tervüket, tavaly 8 millió dollár értékű üveget szállí­tottak a tőkés országokba. A továbbiakban az idei szabályozórendszer-válto­zásról, a várható piaci hely­Békéscsabán, az SZMT székházában tegnap, kedden, mintegy száz mezőgazdasági szakembernek tartottak tá­jékoztatót az idei növényvé­dőszer- és műtrágyaellátás­ról. Molnár Lajos, a Békés­csabai Agroker igazgatója nyitotta meg a tanácskozást, majd Török Ferenc, a Che­mie Linz A. G. magyaror­szági képviseletének szak­embere vetítéses előadást tartott termékeikről. Első­sorban a gabona-, valamint a kukorica-gyomirtásnál használatos növényvédő sze­rekről beszélt. A linziek által kínált leg­korszerűbb gyomirtó szerek, így a Banvell 480-as, vala­mint a Lentagran, a legha­tékonyabban használhatók a kukorica gyomirtásánál. Dr. Szász Árpád, a MÉM repülőgépes szolgálat osz­tályvezetője a Nalco-Trol el- sodródás elleni szer haszná­latáról tartott ismertetést. Elmondotta, hogy évente Bé­kés megye az országban a legtöbb légi növényvédő gé­pet veszi igénybe. Gondot okoz a légi növényvédelem­nél a szerek elsodródása, zetről, valamint az érdekelt­ségi rendszer kialakításáról beszélt az igazgatóhelyettes. Legfontosabb feladat a mi­nőség javítása, a munkafe­gyelem további erősítése, va­lamint a szigorú költség- gazdálkodás megtartása. A beszámolót követő több mint kétórás tartalmas vi­tában a fiatal műszakiak és közgazdászok hasznos javas­latokat tettek. Érződött va­lamennyiük hozzászólásában: magukénak vallják a gyárat, tenni akarnak annak jövő­jéért. Elsősorban a számítás- technika további elterjeszté­sét, az új, hatékonyabb munkaszervezési módszerek bevezetését, az ésszerűbb készletgazdálkodás megvaló­sítását szorgalmazták. Szük­ség van a műszaki színvonal emelésére, a legkorszerűbb technológiák bevezetésére is ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a nemzetközi köve­telményeknek. . Búza Katalin, az üveg­gyár KISZ-bizottságának tit­kára befejezésül arról szólt, hogy az üzemi KlSZ-bizott- ság negyedévenként áttekin­ti a gazdasági munkát, érté­keli a fiatalok tevékenysé­gét és meghatározza a továb­bi tennivalókat. v T emiatt a környezet és más hasznos kultúrák károsod­hatnak. Az új, három éve használatos elsodródás elle- . ni szer elengedhetetlen a repce és a napraforgó reglo- nozásánál. Az előadó azt is elmondotta, hogy egy hek­tárra vetítve mintegy 18-20 forint többletköltséget jelent a Nalco-Trol. Repka István, a Békéscsa­bai Agroker osztályvezetője az ez évi műtrágyaellátásról tájékoztatta a szakembere­ket. Elmondotta, a tőkés importból származó foszfor műtrágyák kivételével va­lamennyi műtrágyaféleség az üzemek rendelkezésére áll. Az idén talajjavító anyago­kat is beszerezhetnek az Agroker segítségével a gaz­daságok. Dévai Géza, az Agroker osztályvezető-helyettese a növényvédőszer-ellátásról adott átfogó ismertetést. El­mondotta, hogy a rizs és kukorica import gyomirtó szerei várhatóan időben megérkeznek a vállalathoz, így nem lesz akadálya azok felhasználásának. V. L. T együk fel, hogy rádió­vagy tv-riporter mód­ján, mikrofonnal a ke­zünkben, körinterjút készí­tünk a járókelőkkel a városi utcán. Jó néhány embert megállítunk, s mindenkinek ugyanazt a kérdést tesszük fel: Mondja, uram (asszo­nyom), mi jut eszébe, ha azt a szót hallja, hogy ipar? A válaszok könnyen el­képzelhetők. A legtöbben nyilván azt felelnék: hát a gyárak... No meg a bá­nyák ... Nekem a miniszté­rium épülete, illetve a mi­niszter arcképe jelenik meg a lelki szemeim előtt... Csaknem biztosra vehetjük, hogy a megkérdezettek alig vagy csak elvétve szólnának a szövetkezeti, tsz- stb. ipar­ról. Pedig mit is mond a statisztika? Nem kevesebbet: a magyar ipar által előállí­tott mintegy 1200 milliárd forint termelési értékből csak 82 százalékban részesedik az állami ipar. További, csak­nem 6 százalékban tsz- és állami gazdasági ipar, mint­egy 5,5 százalékkal az ipari szövetkezetek, 1,5 százalék­kal a magánkisipar, beleért­ve a gmk-kat és polgárjogi társaságokat is. Az építőipa­ri szervezetek 1, a szövetke­zeti szakcsoportok, vgmk-k újabb 1, az áfészek. szintén 1, az egyéb ipari szervezetek pedig 2 százalékban veszik ki részüket a termelési ér­ték előállításából. Ügy véljük, e számok meggyőzően bizonyítják, hogy az ipar sokkal sokszí­nűbb, bonyolultabb, mint ahogy vélnénk. Másfelől ki­derül az is, hogy nem udva­riasságból mondta egy alka­lommal az ipari miniszte­rünk: amikor magyar ipart mondunk, abba a tsz-, szö­vetkezeti, a kis- és áfész- ipar is beleértendő. Az olvasó persze, megkér­dezhetné: de miért fontos ez egyáltalán? Mint minden tudásnak, ennek is megvan a maga elő­nye. Először is, ha valaki az iparcikkboltokat járva nem kap meg valamilyen kere­sett árut, ne feltétlenül a „magas” minisztériumot vagy magát a minisztert vegye cél­ba a „fohászkodásával”, mert nem lesz igazságos. Napjainkban ugyanis már mintegy kétszázezerféle ter­méket gyárt a magyar ipar. Könnyen beláthatjuk, hogy az Ipari Minisztérium ága­zati felelőssége alá tartozó néhány száz iparvállalat képtelen ennyit előállítani. Egy hasonlattal élve: ha mindenért ezt a néhány száz céget tennénk felelőssé, épp úgy melléfoghatnánk, mint az egyik jeles ünnepünk előtt a kenyérhiánnyal. Ha visz- szaemlékszünk, mindenki az állami sütödékre gyanako­dott, ott „nyomozott”, míg­nem kiderült, hogy e sütő­üzemek éppúgy dolgoztak, s éppannyi kenyeret adtak, mint más nagy ünnepek előtt. Jó néhány magánpék­ség és magánkereskedő vi­szont — mit sem tö.rődve a lakosság igényeivel — már az ünnep előtt ünnepelni kezdett. A Belkereskedelmi Minisztériumban ekkor kije­lentették: úgy igazságos, ha a magánpékség, a magán­kiskereskedő is csak akkor pihen, ha már megsütötte, illetve eladta a maga szokott kenyérmennyiségét. Végtére is a kenyérellátás — általá­ban az emberek ellátása — nem tehető függővé a sze­szélyektől. Nyilvánvaló az is. hogy iparunk sokat emlegetett megújulását, szerkezeti kor­szerűsítését sem lehet a né­hány száz minisztériumi vál­lalatra korlátozni. Ebben az ország mintegy 4500 állami, szövetkezeti, tsz- stb. ipari üzemének egyaránt részt kell vennie. Elképzelhetetlen másképp, hiszen ezt a négy és fél ezer szervezetet a köl­csönös függések bonyolult szövevénye hatja át. A kis­üzemek többnyire a nagyok­tól vásárolják meg a feldol­gozásra váró nyers- és fél­kész anyagokat, a termelés­hez szükségés gépek, beren­dezések, szerszámok sokasá­gát stb.-t. A kisüzemek vi­szont speciális csavarokat, fogaskerekeket, temérdek más apróbb alkatrészt, egye­di berendezést állítanak elő a nagy gyáraknak. Bár a ter­mékek többnyire kicsiny értéket képviselnek, viszont, ha nem érkeznek meg idejé­ben vagy megérkeznek ugyan, de elavultak, mit sem ér nélkülük a nagyüzem sok millió forint értékű gépe, terméke. Ezért kerülhet ne­héz, sőt szorongatott hely­zetbe a minisztériumi ipar is, ha csak azt korszerűsítik. Ezért kell beruházni, fejlesz­teni a többi szektorban is. E nnek felismerése az iparpolitika szakértői­re, meg az iparért fe­lelős pénzügyi szakemberek­re tartozik. A Közgazdasági Szemle című folyóirat 1987. januári számának egyik ta­nulmánya, vagyis Várhegyi Éva „A vállalati dinamizmus forrásai” című írása bizo­nyítja, még ők is elfeledkez­nek arról, hogy a magyar ipari termelés majd ötödét nem az állami ipar adja. Ezért az ipar fejlesztésére szánt hitelekből, pénzekből aránytalanul, méltánytalanul keveset adnak a szövetkeze­ti, tsz- stb. iparnak. Ez a gyakorlat káros, már eddig is visszaütött. Ha boldogulni akarunk, itt is változtatásra lesz szükség. M r Tájékoztató új növényvédő szerekről Fontos feladat hárul az idén is arra a kétezer-ötszáz bányászt tömörítő 141 szocialista bri­gádra, amely az 1987-es szénkitermelési terv teljesítéséért felelős Visontán, a ThorezKül- fejtéses Bányaüzemben. A bányászoknak ötmillió 700 ezer tonna lignitet kell kitermelniük az idén (MTI-fotó: Szabó Sándor — KS) Divatbemutató Kedden az Okisz Labor szervezésében a Duna In­tercontinental Szállóban a könnyűipari szövetkezetek bemutatták az idei tavaszi­nyári szezon legújabb mo­delljeit. A női tavaszi-nyári divat­ra általánosságban az ele­gancia, a harmonikus össz­hatás a jellemző. Gyakoriak a férfias jellegű ruhadara­bok, uralkodó az egyszerű szabásvonal, s ezeket fod­rokkal, hajtásokkal, ráncok­kal. rátétekkel ellensúlyoz­zák. A derék hangsúlyos, a sziluett nyújtott. Megfigyel­hető. hogy az öltözékeken a gallérok hangsúlyosak. A szezon kiemelt színei a ki­rálykék. a sárga, a piros, a lila. a fekete a fehér, s ezek különböző árnyalatai. A férfiak öltözékében a lezserség, a klasszikus és a sportos formák újszerű öt­vözete az uralkodó. A gyermekdivat jellegze­tessége, hogy könnyed, spor­tos és egyszerű. Előtérbeke­rültek a szabadidő eltölté­sére. a játékra és a tanulás­ra egyaránt használható, könnyen kezelhető és egy­mással variálható ruhadara­bok. Szombathelyi orchideák nőnapra A nemzetközi nőnapra készülve nagy a forgalom a virágtermesztő Szombathelyi Kertész Termelőszövetkezet­ben. A közös gazdaságból, ahol nyolc hektárnyi üveg­felület alatt mintegy kilenc- venféle dísznövényt, csere­pes és vágott virágot nevel­nek. naponta indulnak szál­lítmányok hazánk minden tájára és határainkon túlra. Különösen az orchidea ked­velt a vásárlók körében. Ezen a héten Moszkvába és Leningrádba ötvenezer do­bozolt orchideát küld a szövetkezet repülőgéppel, de Csehszlovákiába, Jugoszlá­viába és Ausztriába is szál­lítanak a nők köszöntésére virágot. Belföldre körülbe­lül 400 ezer doboz orchidea jut. ezenkívül több százezer cserép fokföldi ibolyát, cik­láment, papucsvirágot, aza- leát korallvirágot, broméli- át. begóniát, primulát kap­nak a hazai virágüzletek Szombathelyről. , Több millió tonna mészkő talajjavításra Több millió tonnás mész- kővagyont tártak fel a Ma­gyar Állami Földtani Inté­zet kutatásai Fertőrákos tér­ségében. A rendkívül ma­gas, 97 százalékos kalcium­karbonát tartalmú mészkő közvetlenül a felszín alatt helyezkedik el. és igen al­kalmas talajjavítási célokra. Az alsóbb rétegekben ugyan­csak nagy mennyiségben ta­láltak olyan puha, jól fa­ragható mészkövet, amely szobrászatra és műemléki épületek felújítására hasz­nálható. A Soproni Dózsa Termelő-. szövetkezet Fertőrákos hatá­rában már meg is kezdte a talajjavításra alkalmas mészkő bányászatát. Még az idén 150 ezer tonna, az elsavanyodó talajok javítá­sára használható mészport adnak el a mezőgazdasági üzemeknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents