Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-24 / 70. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ projetárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁRCIUS 24., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 70. SZÁM Békéscsabára látogatott dr. Csikai Gyula miniszterhelyettes Képünkön — a megyei könyvtár igazgatója, dr. Ambrus Zoltán társaságában — dr. Csikai Gyula, dr. Becsei József, NagyJenű és Vámos László a könyvtár könyvritkaságaival ismer­kednek Fotó: Fazekas Ferenc A megye párt- és állami vezetésének meghívására teg­nap Békéscsabára látogatott dr. Csikai Gyula művelődé­si miniszterhelyettes. A me­gyei tanácsnál folyó megbe­szélésen jelen volt Nagy Je­nő, a megyei pártbizottság titkára, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára, dr. Földesi Béla, a Debreceni Tanítóképző Főiskola Békés­csabai Kihelyezett Tagozata vezetője, dr. Juhász György- né tudományos tanácsadó és Vámos László, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője. A megbeszélésen a vendég­látók tájékoztatták a mi­niszterhelyettest a békéscsa­bai tanítóképző megalakulá­sának körülményeiről, az in­dító év tapasztalatairól, va­lamint a főiskola fejlesztési koncepciójáról. Eszerint a — következő tanévben már új, önálló épületben működő — főiskola száz első éves hall­gató felvételét tervezi a kö­vetkező tanévre, távlatokban pedig, integráció révén, az egységes pedagógusképzés bázisaként, újfajta funkciót felvállalva folytatná tevé­kenységét. A dél-alföldi ré­gióban tapasztalható peda­gógushiány felszámolásában ily módon eredményesebben működhetne közre. Békés megye igen sokat vállalt az új felsőfokú okta­tási intézmény Békéscsabára telepítéséből, a főiskola há­rom lépcsőben készülő épü­letét már úgy tervezve, hogy az távlatokban alkalmas le­gyen a pedagógusképzéssel összefüggő feladatok komp­lex ellátására. A most ki­munkálás alatt álló koncep­ció szerint a főiskola a pe­dagógiai kutatómunka me­gyei bázisa lenne, és a taní­tóképzés mellett tanárkép­zést is folytatna. Az őszinte hangú megbe­szélésen — a megye pedagó­gus-ellátottságának gondjai mellett — a műszaki, köz- gazdasági, számviteli szak­emberek hiányáról is szó esett, valamint a népmű­velőképzés Békés megyei le­hetőségének a megteremté­séről is. A megbeszélést követően dr. Csikai Gyula miniszter- helyettes ellátogatott a me­gyei könyvtárba, valamint megtekintette a tanítóképző főiskola — szeptember ele­jére elkészülő — korszerű oktatási szárnyát. (bse) Kezdődik a tégla­és cserépgyáriási szezon A tégla- és cserépipar gyárainak felénél, az 50 ha­gyományos üzemben még mindig időjáráshoz kötődő, szezonális áru a tégla, mert csak a hideg elmúltával le­het a szabadtéri színekben szárítani, égetésre előkészí­teni a nyers, nedves termé­ket. A téli hónapokat ezért karbantartásra, nagyjavítás­ra hasznosítják, s a kitava­szodással indítják a présgé­peket, a nyerstégla-gyártási idényt. A szokásos március eleji idénykezdést az idén meg­akadályozták az erős éjsza­kai fagyok, s kéthetes ké­séssel csak most kerülhet sor arra, hogy fokozatosan munkához lássanak a ha­gyományos téglagyárak. _ A két héttel későbbi sze­zonnyitás nem okoz gondot a téglaellátásban, mert az iparág 50 korszerű gyára — amely szárító kemencével is rendelkezik — a télen is folyamatosan dolgozott. A gyárakban tetemes készlet, mintegy 150 millió kismére­tű téglaegységnek megfe­lelő falazóanyag várja az építkező vásárlókat. Az épí­tési idény kezdetére két ré­gi üzem rekonstrukciója is befejeződik, ezzel mindkét gyárban évi 12 millió darab­ra emelkedik a kisméretű tégla termelése. Megkezdte a próbatermelést a Békéscsa­ba II. gyár új gépsora, amely újfajta termékéből, az úgynevezett holland tető­cserépből évente 10 millió darabot gyárt, ezenkívül hó­fogó, szellőző-, gerinc- és szegélyelemeket is készít. 0 kollektív szerződések vitája a vállalatoknál Országszerte zajlik a vállalati kollektív szerződések vitája. A munkahelyi vezetőknek a szakszervezeti szer­vekkel történt egyeztetést követően március végéig kell beszámolniuk a dolgozóknak a kollektív szerződések múlt évi végrehajtásáról. A tapasztalatok megvitatása alapján döntenek azután az esetleges módosításokról. A beszá­molók elkészítéséhez és a vállalati kollektív szerződések idei módosításához az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közösen irányelveket adott ki. A beszámolóknak tartal­mazniuk kell, hogy a kol­lektív szerződések lényeges, a dolgozók munkaviszonyát, munkavégzését érintő leg­fontosabb előírásai hogyan teljesültek. Helyes, ha a vállalati vezetők egyúttal ar­ról is számot adnak, hogy a kollektív szerződések mi­ként segítették a gazdálko­dást, milyen eredményeket ért el a vállalat, illetve hol tapasztalhatók gondok. A kollektív szerződések módosításának tervezetét áp­rilis végéig kell elkészíteni­ük a gazdasági vezetőknek és a helyi szakszervezeti szer­veknek közösen, amit majd ugyancsak megvitatnak a dolgozókkal. Az irányelvek felhívják a figyelmet arra, hogy mivel a szakszerveze­tek előre, megkapják a be­számolót, ahol lehet, ott an­nak véleményezésével együtt készüljenek fel az esetleges módosító javaslataikra. Így a tervezeti módosítást már a beszámolóval együtt meg­vitathatják a dolgozókkal. A módosító javaslatok ki­dolgozása előtt célszerű a kollektív szerződések vala­mennyi előírását felülvizs­gálni, mert a tapasztalatok szerint még mindig előfor­dul, hogy azok bizonyos kér­déseket jogellenesen szabá­lyoznak. A jogszabályoknak ellentmondó előírásokat tö­rölni kell. A módosítások során ar­ra is tekintettel kell lenni, hogy a vállalati önállóság növekedésével bővültek a helyi szabályozás lehetősé­gei. Igen sok jogszabály ma már csak általánosságban rendelkezik, s annak konkrét alkalmazásáról a munkálta­tók és a munkavállalók a helyi sajátosságoknak meg­felelően dönthetnek. így pél­dául maguk alakíthatják ki a munkaidő és a pihenőidő beosztásának, a munka dí­jazásának, ösztönzésének, s általában a munkavégzés feltételeinek legcélszerűbb módját. A tapasztalatok sze­rint a vállalatok ma még nem eléggé használjík ki a helyi sajátosságokhoz leg­inkább igazodó szabályozás lehetőségeit. A vállalatoknak ugyanúgy, mint eddig, joguk van más munkakörbe, más feladat el­végzésére áthelyezni a dol­gozókat, az ilyen intézkedé­sek azonban nem érhetik váratlanul az érintetteket. Ezért a kollektív szerződés­ben nemcsak azt kell rögzí­teni, hogy mikor és milyen esetekben élhet a vállalat a munkaerő átcsoportosításá­nak lehetőségével, hanem például azt is, hogy erről mennyivel előbb kell értesí­tenie az érintett dolgozókat. Mivel a múlt év végén, il­letve az idén több új, a mun­kaidő védelmére, a munka- fegyelem javítására hozott munkaügyi jogszabály is életbe lépett, ezek végrehaj­tásával kapcsolatos szabá­lyokkal is ki kell egészíteni a kollektív szerződéseket. Az új jogszabályok egyike pél­dául arról intézkedik, hogy csak kivételes esetekben le­het munkaidőben eltávozni, s az emiatt kieső időre csak akkor jár munkabér, ha azt utólag ledolgozzák. Ezért a kollektív szerződésekben ajánlatos kialakítani az el­távozások engedélyezésének új rendjét, csakúgy mint a kieső munkaidő ledolgozásá­nak szabályait. A módosítá­sok során figyelembe kell venni azt a változást is, hogy a vállalatok a korábbi gyakorlattal szemben most már csak kivételes esetek­ben, például a munkaerő szervezett átcsoportosítása­kor mentesíthetik a felmon­dási idejüket töltő dolgozó­kat a munka alól. Ugyancsak a kollektív szerződés módosítását igény­li hogy a vállalatok az idei évtől saját hatáskörükben szabadabban dönthetnek munkanapok áthelyezéséről. Azt természetesen most még nem mindig tudhatják elő­re, hogy az év során mikor, melyik napon lesz erre szük­ségük, hogyan alakulnak a megrendeléseik, milyen sür­gős feladat jöhet váratlanul, de a munkanapok áthelyezé­sének belső szabályait, az előre ledolgozott napok ki­adásának, illetve a kieső idő pótlásának rendjét célszerű előrelátóan kialakítaniuk. Az agroszer győri telepén nagy a forgalom. Itt javítják a háztáji és kisgazdaságok tavaszi munkáihoz nélkülözhetetlen kerti kapákat, permetezőgépeket, fűnyírókat, kistraktorokat stb. A szakemberek az idén mintegy 90 millió forint értékű javító-, szolgáltató munkát végeznek el (MTI-fotó: Matusz Károly — KS) Sajtótájékoztató a Közművelődési Tanács munkájáról A társadalom és a gazda­ság változásával párhuzamo­san az utóbbi években fo­lyamatosan átalakultak a művelődési szokások, a köz- művelődés tartalma és rend­szere. E megváltozott felté­teleket figyelembe véve jöt­tek létre a közelmúltban a közművelődés irányításának új formái, szervezeti kere­tei, s alakult újjá egyebek között a Közművelődési Ta­nács. A tanács tevékenységé­ről, feladatairól tegnap a Művelődési Minisztériumban tájékoztatták az újságírókat. Fodor Péter főosztályvezető elmondta: a művelődési mi­niszter elnökletével működő tanácsadó testület célja, hogy kezdeményező, véleményező szerepet töltsön be a közmű­velődés egészét érintő dön­tések előkészítésében, a kul­túraközvetítő intézményhá­lózat tevékenységének össze­hangolásában. A tanács — amelynek tag­jai állami szervek, társadal­mi érdekképviseleti szerve­zetek és szövetségek képvi­selői, valamint kulturális személyiségek — a múlt hé­ten tartotta alakuló ülését. Az itt elfogadott munka- programról a sajtótájékozta­tón elhangzott: a tanács tag­jai időről időre megvitatják a közművelődés aktuális kér­déseit. Egyebek között meg­vizsgálják a tömegkultúra és a szórakoztatás helyzetét, a műveltségtartalom változá­sait, áttekintik a kistelepü­lések művelődési ellátottsá­gát, foglalkoznak a munka- kultúra helyzetével, s a kü­lönböző művelődési kutatá­sok eredményeivel. Békés megye fejlődéséért Mezőgazdasági szakközépiskola, Orosháza: Környezetvédelem Békés Megyei Tüzeléstechnikai V.: Több és jobb szolgáltatás A Kossuth Lajos nevét vi­selő iskola 296 tanulójának és 62 dolgozójának pályáza­ta a VII. ötéves terv idősza­kára szól, s ezen belül vál­lalják, hogy évente négyszer környe­zetvédelmi őrjáratot tarta­nak a hibák feltárása és megszüntetése érdekében; a gyopárosfürdői parkban, valamint Orosházán, a Rá­kóczi út, Dózsa György út, Székács József utca, Arany János út, Lehel út és a Hu­ba utca által határolt vá­rosrészen. Az évek óta gondozott Kossuth téri parkot tovább­ra is folyamatosan gondoz­zák. Az iskola gyopárosi üdü­lőjében évente egyszer kör­nyezetvédelmi tanácskozás­nak adnak helyet, vagy ilyet rendeznek. Békés Megyei Tüzeléstech­nikai V.: Több és jobb szol­gáltatás. A vállalat pályázata az 1987-es esztendőre szól, alapja az éves terv túltel­jesítése, melynek irányelvei: helytállni a gazdasági ver­senyben; javítani' a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeit; az eddiginél jobban kihasználni a szellemi és anyagi tartalékokat, s haté­konyabbá tenni a munkát. Ehhez csatlakoztak a szo­cialista brigádok az éves munkaversenyben, s a ter­melési és szolgáltatási fel­adatok több és jobb ellátá­sán kívül minden brigád még egy kommunista mű­szak teljesítését vállalta a battonyai SOS-gyermek- falu javára, illetve a rok­kantak megsegítésére. A vállalat gépjárműveinek gazdaságosabb kihasználá­sa céljából a tüzeléstechni­kai részlegnél befejezik az URH adó-ve vő készülékek felszerelését, hogy a hiba- bejelentéstől az elhárításig lerövidítsék az időt. Ez kü­lönösen a termelő üzemek esetében nagy jelentőségű, mert így kevesebb lesz a kiesett üzemidő. Ugyancsak ebben az évben Orosházán is bevezetik új szolgáltatásként az olaj- és gázégők javítását. A szeghalmi körzetben új irodaházat építenek saját erőből és hitelmentesen. Ehhez a beruházáshoz a Tü- köry szocialista brigád nagy értékű társadalmi vállalást tett a tereprendezéstől a be­költözésig tartó munkákra vonatkozóan. 1987-ben is folytatják a szakmai továbbképző tan­folyamok rendezését, me­lyek közül többet — így az iparigázégő-kezelő és kar­bantartó szakmára jogosítót — is a békési mezőgazda- sági oktatási intézménnyel közösen tartják. A „Környezetvédelmi min­tamegye” programjának megvalósítása érdekében 58 ezer kémény környe­zetvédelmi felülvizsgálását vállalják, továbbá megren­delések alapján légszeny- nyezési mérést folytatnak, s a tüzelőberendezéseket az optimális hatásfokra állítják be. A vállalat 30 gépkocsijá­nak vezetője összegyűjti az autók fáradtolaját, hogy a kijelölt Áfor-telepen le le­hessen adni. Felhívják az illetékesek figyelmét, hogy a gyár jel­legű kéményekre szikrafogó rácsot szereltessenek föl, mert így nem kerül annyi szennyeződés a levegőbe. Vass Márta

Next

/
Thumbnails
Contents