Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-23 / 69. szám

NÉPÚJSÁG 1987. március 23., hétfő Harminc éve alakult meg a Kommunista Hiúsági Szövetség Vetélkedő Mezőhegyesen 'JTI Hz úttörők S'f<?,ó7 köszöntik a KISZ-t Ragyogó, igazi tavaszias napsütéssel járult hozzá az időjárás a KISZ 30. szüle­tésnapjának méltó megün­nepléséhez. Mezőhegyesen a nagyközségi KISZ-bizottság, valamint a helyi mezőgaz­dasági kombinát KlSZ-alap- szervezete ifjúsági napot rendezett szombaton, a fia­talok mozgalmának 1957. március 21—i zászlóbontása tiszteletére. Az egész napos ünnepi program keretében délelőtt 10 órától tartották meg a mezőhegyesi KISZ- esek által meghirdetett moz­galomtörténeti vetélkedő megyei döntőjét. A fiatalok rendezvényén megjelentek a nagyközség, valamint a Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinát párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői. A jól sikerült egész napos program keretében három generáció — több mint ezer — képviselője vett részt a rendezvényen. Ott voltak ugyanis azok, akik ’57-ben léptek be a szervezetbe, a mostani KISZ- esek és a leendő tagok, az úttörők, kisdobosok. Csáki Lajos, aki 1957-ben alapító tagja volt a mezőhegyesi KISZ-alapszervezetnek, a Szombati ünnepségre a ve­télkedőben szereplő fiával együtt érkezett a József At­tila Általános Művelődési Központba. A közvetlen megyei irá­nyítás alá tartozó KISZ- alapszervezetek több mint száz tagját megmozgató versenyekből szombaton vé­gül is tíz csapat küzdött a ■helyezésekért. A két és fél órás, izgalmas vetélkedő so­rán, melynek kitűnő játék­vezetője Márton József volt, a háromtagú zsűri a békés­csabai MÁV pályafenntartá­si csoportja KlSZ-alapszer- vezetének csapatát találta a környezetetek számára. Csat­lakozzatok a Gyermekek a gyermekekért akcióhoz! Vé­gezzetek hasznos munkát is­kolátokért, lakóhelyetekért 1” Mindezeken túl még sok ajánlás fogalmazódott meg a díszparancsban, melyeket minden úttörőcsapat a saját lehetőségeit figyelembe vé­ve valósít meg. A 9-es szá­mú iskolában már az első, azaz a szombati napon több raj indult el, hogy az iskola környékét szemrevételezze, s térképet készítsen a terep­ről, javaslataikat is beje­gyezve abba. A továbbiak­ban nagyobb akciókra is ké­szülnek. Április 2-án kör­nyezetvédelmi napot tarta­nak, amikor is az iskola ke­rítését festik be, valamint a szoborsétányt és a cirkusz helyét hozzák rendbe. Majd április 3-án, délután négy órától vásárt rendeznek az iskolában — ahová minden­kit várnak —, és saját ma­guk készítette tárgyakat árulnak, lángost sütnek és még sok minden mást csi­nálnak. A nap — melyet tá­bortűz zár — bevételét a Gyermekek a gyermekekért akció javára ajánlották lel. * * * A riadóra megmozdult az egész ország, az úttörőszö­vetség majd másfél milliós tagsága részt vesz a felada­tok szervezésében és megol­dásában, s ebben segítenek a szülők, a KISZ-esek, a te­lepülések államigazgatási, párt- és tömegszervezeti ve­zetői is, támogatják a gye­rekeket az értékteremtő, la­kóhelyszépítő tevékenység­ben. P. F. Az elmúlt hét szombatján nem aludtak sokat az álta­lános iskolások. Egy-két nappal korábban már tud­ták. hogy riadó lesz ezen a napon, s izgalommal várták a rádióban elhangzó paran­csot. Hét óra harmincöt perckor olvasták be a Kos­suth adón a felhívást. Egy­két perc múltán már útban voltak a kisdobosok, úttörők — szerte az országban —, hogy a riadólánc alapján társaikat értesítsék. Így volt ez Békéscsabán is, fél nyolc után rengeteg kék és piros nyakkendős, sietős gyerekkel lehetett ta­lálkozni. Mi a megyeszék­hely 9-es számú általános iskoláját kerestük fel. Itt nyolc órakor szinte együtt volt az egész úttörő- csapat. Megfelelően felké­szültek erre az akcióra, mely április 3-ig tart. Már látható volt a csapatfalon az a ki­állítás, mely a KISZ törté­netét dolgozza fel. Hogy mi­ért került most előtérbe az ifjúsági szövetség, azt meg­alakulásának 30. évfordulója indokolja. Ennek a jegyé­ben született meg a Riadó 57-30-87 Országos Parancs­nokságának díszparancsa is, melyet a 9-es számú iskolá­ban Vargáné Nagy Gy. Ka­talin csapatvezető olvasott fel a gyerekek előtt. A dísz­parancsban — többek kö­zött — ezekről volt szó: „Ma harminc éve, 1957. március 21-én bontott zász­lót a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Köszönt­sétek úttörőkhöz méltó tet­tekkel a 30 éves KISZ-t. Ér­tékteremtő, alkotó munká­tokkal tegyétek emlékezetes­sé ezt a napot magatok és legjobbnak. A második he­lyen a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát KISZ- alapszervezete végzett, míg harmadikok a mezőberényi nagyközségi KISZ-bizottság versenyzői lettek. Az eredményhirdetés után Mezőfiné Hári Rozália, az MMK KlSZ-alapszervezeté- nek titkára az országos kép­zőművészeti és irodalmi pá­lyázat eredményét ismertet­te. A négy kategóriájú pá­lyázatra harminc alkotótól összesen 60 pályamű érke­zett. Az irodalmi műfajban dr. Sás Menyhértné mezőhe­gyesi pedagógus vitte el a pálmát. A vetélkedővel egyidőben a művelődési ház sportcsar­nokában labdarúgó-terem­tornát rendeztek. A helyi szabadidőközpont két foci­csapata között csak óriási küzdelemben és hosszabbí­tás után dőlt el az elsőség kérdése. Végül is a „Vörös kakasok” együttese vehette át a kupát Nagy Józseftől, a nagyközségi KlSZ-bizott- ság titkárától. A gyermekek szórakozásá­ról is bőven gondoskodtak a rendezők. Videofilmét vetí­tettek nekik, számítógépes játékokkal játszhattak, de bolhapiacot is rendeztek a legifjabbaknak. Délután az orosházi néptáncegyüttes tartott bemutatót, majd asz­faltrajzversenyt rendeztek a gyerekek legnagyobb örömé­re. A József Attila Művelődé­si Ház előtti parkolóban egész napos kirakodóvásár fogadta a mezőhegyesieket. Este hat órától pedig remek diszkóhangulatot teremtettek a rendezők a fiatalok részé­re. A jól szervezett, egész napra programot adó ösz- szejövetel méltó megemléke­zése volt — a KISZ mai cél­kitűzéseinek is eleget téve — a 30 évvel ezelőtt megala­kult ifjúsági mozgalomnak. Kép. szöveg: Bacsa András Amatőr pol-beat énekesek csalogatták az érdeklődőket a művelődési központba Vonalban voltunk Békésszentandráson Szolgáltatásokról — közlekedésről — esti tejátvételröl - telefonról - vízszolgáltatásról — trafóáthelyezésről A szogláltatások színvona­la nem megfelelő — álla­pítják meg a Békésszentand- rási Szőnyegszövő és Népi Iparművészeti Szövetkezet Kulich Gyula brigádjának tagjai. Mikorra oldható meg ez a nagyközségben? — kér­dezték. A fodrászat nagyon szűkös körülmények között dolgozik — fogadja el az érvelést a tanács elnöke, Hegedűs László, s mint mondotta: március 28-án egyeztető tárgyaláson igyek­szenek erre a gondra meg­oldást találni. Arra azonban nincs kilátás, hogy a cipő­javítást ebben a leendő szol­gáltatóházban kialakítsák. A község vezetőinek megíté­lése szerint a Rákóczi úton dolgozó maszek cipész a lakosság közmegelégedésére dolgozik, s az igényeket is ki tudja elégíteni. Ugyan­csak ebben a témakörben vetődött fel, kell-e Patyo­lat a nagyközségben? A korábbi esztendőkben volt egy felvevőhely, ahonnan a tisztítandó és mosnivaló ru­hát behordták Szarvasra, de veszteséges volt a felvevő­hely működtetése, ezért megszűnt. * * * Sokan tartanak kismotort, jó volna egy nem csupán olajat értékesítő, hanem egy keverékbenzinkút is. Így ugyanis nemcsak a patyola- tos holmikkal kell Szarvas­ra utazni, hanem néhány li­ter benzinért is. Lesz-é en­nek a kialakítására a közel­jövőben mód? — kérdezi Rába István. A benzinkút kialakítása több százezer forintba ke­rülne. s a községi anyagi lehetőségek a közeljövőben erre nem nyújtanak fedeze­tet. Mint ahogy a sokak ál­tal gyakorta feltett kérdés­re: mikor lesz vezetékes gáz a nagyközségben is, nagyjá­ból ezt lehet felelni. Hozzá kell azonban tenni, hogy ez utóbbira kilátás sem igen van, ugyanis: a VII. ötéves tervi programban a gáz be­vezetése a községbe nem volt tervezett, s községi cé­lok között sem szerepel. Mindez annyi pénzt emész­tene fel, hogy a már elha­tározott célok megvalósítá­sától vonná el a forintokat. * * * Mikor betonozzák a kul- túrház utcáját? Az az ál­láspont alakult ki, hogy az ennél mélyebb fekvésű utcá­kat szeretnék kibetonozni, ahol a lakosság ellátása, a mentők és egyéb, szükség­ből közlekedő járművek rossz időben nem tudnának közlekedni. A főútvonalra csatlakozó egyik mellékutcában a ki­látást zavarja két hatalmas tranformátor-állomás. Ezek odahelyezése növeli a bale­setveszélyt. Át lehet-e eze­ket máshová helyezni? A községi tanács vezetői a forgalom jelzéseivel igye­keztek csökkenteni a főútvo­nalra hajtás veszélyességét, mivel a két állomás áthelye­zése sok pénzbe kerülne. Felhívtuk a Szolnoki Titász illetékeseit, ahol elmondták, hogy a helyi tanács megke­resésére a Titász segítene a közös, megfelelő megoldás kialakításában, ugyanis is­merik a transzformátor-állo­más odatelepítése után kia­lakult forgalmi helyzetet, annak életveszélyes voltát — tájékoztatta lapunkat Drá- vucz László, a vállalat ter­vezési osztálya vezetője. * * * A közlekedés örök téma­kör a Vonalban vagyunk kérdései között: egy csokor- ravaló most is érkezett. Lesz-e községi körforgalom? Mikor lesz minden Szarvasra érkező vonathoz helyközi járat? Hétvégén kevés a busz, nehezíti az orosházi kórházba jutást. Várhatnak-e ebben javulást az itt élők? A hetven éven felüliek miért nem utazhatnak ingyen? A Körös Volán igazgató- helyettese, Pomázi László összefoglalóan a következő­ket mondotta: Az őszi me­netrendi egyeztető tárgyalá­sokon van arra lehetőség, hogy az igényekhez igazítsák a buszjáratokat. Ezt azon­ban meg kell előznie egy helyi igényfelmérésnek, utas- számlálásnak, s idén ősszel kell kialakítani a következő esztendő járatsűrűségét. A hetven év fölöttiek kedvez­ménye pedig csak a lakóhe­lyen és a helyi járatokon érvényes. A Volán kéri, hogy a község vezetői jelez­zék, mire van igény, s az előzetes felmérések alapján segítenek a közlekedés job­bításában. Még mindig közlekedés. A buszváróknál nem megfe­lelően, több helyen egyálta­lán nem kiépítettek a járda­szigetek. Mikorra építik ki? A községi faluház építése idején ezeket is a községi központ rendezésével egy­időben. * A kistermelők egy cso­portja kereste fel szolgálta­tó programunk képviselőit. Miért nem veszik át a tejet — akárcsak Öcsödön és Szarvason is — este? A válasz erre az, hogy Békés­szentandráson nem rendel­keznek a tejcsarnokban eh­hez megfelelő hűtőtárolók­kal, s miután csak naponta egyszer, a reggeli átvétel után szállítják el a tejet, az esti átvételre nincs lehető­ség. Ugyancsak a kistermelők fogalmazták meg: az utóbbi hónapokban gyakorta minő­sítik a tőlük átvett tejet a fizikai tisztaság alapján má­sodosztályúnak. Miért, mi­kor ők a korábbinál egy cseppet sem szűrik másként a tejet? A nagyüzemi tehenészet­ből származó tejet is utóbb gyakran sorolták II. osztály­ba — mutatja a számlákat, elszámolásokat Bagi János, a Tessedik Tsz elnöke. Szi­gorodtak a követelmények. Ez minket is érint, ugyanis 1985-ben a tej 26 százalékát vették át I. osztályúként, ta­valy már csupán 8 százalé­kát, az idén egyetlen csep­pet sem. Ami pedig a támo­gatás rendszerét illeti, a nagyüzemi tejtermelést 2 fo­rint 90 fillérrel támogatják. A kisüzemekben a tartásért ad az állam juttatást. A tá­mogatások, amelyek érvé­nyesek a kis- és nagyüzemre egyaránt: a tejzsírszázalék kilónkénti 11 forintos több­letára, amit a kistermelők a havi elszámolásokból lite­rekre visszaszámolhatnak. Ha valaki I. osztályú tejet adott le 4,1 zsírszázalékkal, 7 forint 70 fillérért termelte a tejet, míg 3,9 százaléknál már csak 7 forint 48 fillért kapott érte az elszámolásnál. A tsz és a kistermelők kö­zötti nézeteltérés a legtöbb alkalommal a legelők körül alakult ki. A tsz szívesen bérbe adná — gulyás nél­kül — a legeltetés időszaká­ra a 60 hektáros területet, amiért nem a mostani 1400 forintot kellene fizetni, ha­nem 400-500 forint földadót. Ez is megoldás lehetne, de arról is érdemes volna gon­dolkodni, nem . kellene-e a kistermelők érdekképvisele­tét megteremteni? * * * Az élelmiszer-ellátásról sokat hallunk, de főként nyáron hangzik el a panasz: nem megfelelő a termékkí­nálat, kevés a töltelékáru, a tőkehús. Most azt kérdezték: hentes- és zöldségszaküzlet lesz-e a községben? Kialakítottunk egy új ve­gyesboltot a Rákóczi utcá­ban, ami nincs igazán ki­használva — állapította meg Hegedűs László tanácselnök. Bizonyára az ABC központi helye is indokolja ezt, de törekszünk a kisebb bolt áruskálájának a bővítésére is. A hentesszaküzlet létre­hozása helyett a hatósági húsboltban szeretnénk a ba­romfitermékek választékát javítani. * * * Kialakítanak-e szabad strandot a Körös-parton? Ahhoz sok pénz kellene. Volt itt régen, de sajnos hagyták lepusztulni, az újra létreho­zásához pedig csónakokat kellene vásárolni, s WC-ket kihelyezni, valamint a zuha­nyozást biztosítani. Fürdeni lehet — de kijelölt szabad­strand kialakítása nem vár­ható egyelőre. Mikor lesz szennyvízcsa­torna a Szentesi úton, a Le­nin utcában? — kérdezték többen. A Lenin útig jövőre eljutnak a kiépítéssel, de csak a következő ötéves tervben lehet ugyanerre szá­mítaniuk a Szentesi úton élőknek. Vízzel, de ivóvízzel és ipa­ri célra alkalmas vízzel kap­csolatos a következő felve­tés. A növekvő üzemi víz­igényt ki tudja-e elégíteni a mostani vízforrás? A jelenlegi igény és lehe­tőség 1200 köbméter víz na­ponta a nagyközségben. Az idén és jövőre folytatódik a vízbázisbővítés, megépül az új glóbusz, ami a mostani­nál 100 köbméterrel több, összesen 200 köbméter vizet lesz képes tárolni, a felszíni víztározó ismét 200-at, s fúr­nak kutat is, így összesen 1800 köbméterre, az igények fölöttire növelhető a víz mennyisége, jut belőle a bélüzemnek is. * * * Személyes panaszával ke­resett fel bennünket egy idős néni: a szomszédja la­kása falától 4-4,5 méterre építette a szikkasztót. A köz­ségi építésügyi hatóság lát­ta, s megállapította a sza­bálysértés tényét. De mivel a szomszéd több mint tíz éve alakította ki, a néni csupán polgári peres úton érvénye­sítheti követelését: a szom­széd ne használja a szik­kasztót, avagy hozassa hely­re a megrongálódott lakást. A tanácsunk az: keresse fel az illetékes jogsegélyszolgá­latot, ahol segítséget kaphat az ügyek elindítására. A községi tanács illetékes osz­tálya egyébként ígéretet tett a helyszíni vizsgálat újbóli elvégzésére. * * * Miért nincs nyitva a pos­ta szombaton? — kérdezik. A posta illetékes megyei és tájegységi irányító szervei rendelkeztek úgy, hogy az itt dolgozók kivehessék az őket is megillető szabad szomba­tokat. Hétfőn viszont 17, más napokon 16 óráig van nyit­va. Miért nem lehet csak munkaidőben befizetni a ta­karékszövetkezetben a vil- lanvszámlát? — tették fel a kérdést. A takarékszövetkezet nyit­va tartása nem ütközik a munkaidővel, ami általában négyig, fél ötig tart — vála­szolták az illetékesek, ugyan­is a takarékszövetkezet min­dennap 17 óráig, pénteken 16 óra 30 percig várja az ügyfeleket. A tanácsi, öregek napközi otthonának nincs telefonja, s az ott gondozott 50 idős embernek segítséget jelen­tene, ha a használaton kívü­li 10-es telefont átépítenék a tűzoltószertárból ide. Meg is rendelték a Posta Békés Megyei Távközlési Üzemé­től, de nem teljesült a ké­résük, holott arra ígéretük volt. A felelős vállalat veze­tőhelyettesétől tudjuk, hogy az adminisztárió rendben van, s várhatóan áprilisban áthelyezik a telefont. Emel­lett igen jó hír az itt élők­nek, hogy a Crossbar-háló­zat kiépítését június végéig befejezik, s akkor már a vi­lág is közelebb kerül a nagyközséghez, s ők is a vi­lághoz. Számadó Julianna

Next

/
Thumbnails
Contents