Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-04 / 53. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PÚRIBIZ0TTS4G ES a MEGYEI TBNACS LBP1B 1987. MÁRCIUS 4., SZERDA Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 53. SZÄM Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — március 3-án, tegnap ülést tartott. A napirendi a következő volt: — jelentés vb-határozat végrehajtásáról; a demográ­fiai hullám hatása a megye középiskolás fiataljai to­vábbtanulási lehetőségeire; — beszámoló a Kunágotai Községi Tanács V. B. mun­kájáról, különös tekintettel a testületi munka szervezé­sére, előkészítésére; — tájékoztató a megyei társadalombiztosítási tanács és a megyei társadalombiztosítási igazgatóság munkájáról; — bejelentések. A középfokú tanulólét­szám az 1980—81-es tanév­ben 13 ezer 500 volt, az 1985—86-os tanévben 15 ezer 500, s az előrejelzések sze­rint 1991-re 20 ezerre tehető a középfokú tanulói létszám, így a tervezés során 100 új tanteremmel számoltak, amely azonban a korlátozott anyagi lehetőségek miatt csak részben valósul meg. A megye körzeteit nem egyformán érinti a demográ­fiai hullám, a legnagyobb fe­szültség Békéscsabán van. Itt az 1986—87-es tanévben 1931 középfokú iskolai ta­nuló végez, 1989-ben pedig 2 ezer 200. Növeli a gon­dot, hogy Békéscsaba 9 kö­zépiskolájából 8 szakközép- iskola, melyek megyei-terü­leti beiskolázásúak, s ezek­ben csak egyharmad az ará­nya a békéscsabai tanulók­nak. A megyeszékhely 36— 40 tanterem építését tervezte a VII. ötéves tervre, de eb­ből csak 24 valósul meg. Ed­dig jelentős számú fiatal folytatta tanulmányait a me­gyén kívül, most viszont szá­molni kell azzal, hogy — más megyék hasonló gondjai mi­att — növekszik az ideáram- lás. Az osztálylétszámok nö­velése, az iskolán belüli tar­talékok kihasználása, a pro­filtisztítás csak részben eny­híti a gondokat. A vitában szó esett töb­bek között arról, hogy a de­mográfiai hullámot levezető feltételek megteremtése a népességmegtartó képesség­gel összefüggő probléma. Épp ezért megnyugtató meg­oldása kétszeresen is fontos a jövő számára. A végrehaj­tó bizottság a jelentést a vi­tában elhangzottakkal együtt elfogadta, s úgy döntött, hogy a békéscsabai helyzet elemzésére, megoldásának se­gítésére visszatér. Kunágota Község Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága — mint a Varga Imréné ta­nácselnök által előterjesztett jelentésből kiderül — első ízben adott számot munká­járól. A 3300 lakosú telepü­lés mezőgazdasági jellegű, meghatározó a Bercsényi Termelőszövetkezet és az áfész. A 31 tagú tanács te­vékenységére — mint ezt a kiegészítő jelentés is megál­lapítja — az alkotó légkör, a növekvő aktivitás és a vita­készség a jellemző. A végre­hajtó bizottság munkája so­rán megkülönböztetett figyel­met fordít a fejlesztési cél­kitűzések megvalósítására. A VI. ötéves tervben megoldot­ták a községben az egészsé­ges ivóvízzel való ellátást, befejeződött a belvízrende­zés, négy szolgálati lakást újítottak fel és korszerűsítet­ték, bővítették a könyvtárat. Társadalmi munkában, pá­lyázaton nyert összeggel 2,2 kilométer hosszúságú kerék­párút épült, a 460 gyerek 3 felújított, korszerűsített is­kolában tanul. A VII. ötéves tervben utakat, járdákat kí­vánnak építeni, s megoldást kell találni a művelődési ház felújítására. A vitában a testületi és az igazgatási munka összhang­jának megteremtéséről, a ta­nácstagok öntevékenységének fokozásáról, a tanácsi munka rutinelemeinek felszámolásá­ról esett szó. A végrehajtó bizottság elismerte a gazda­ságszervező és településfej­lesztő munka eddigi ered­ményeit, ugyanakkor arra ösztönözte a kunágotaiakat, hogy további átgondolt fej­lesztésekkel oldják meg a legsürgősebb feladatokat, köztük a művelődési ház felújítását. A következő téma tájékoz­tató volt a megyei társada­lombiztosítási tanács és a megyei társadalombiztosítási igazgatóság munkájáról. Az igazgatóság alapvető felada­ta a megye lakossága részé­re a társadalombiztosítási el­látás zavartalan biztosítása. Ennek keretében gondosko­dik a táppénz, a terhességi­gyermekágyi segély, gyer­mekgondozási díj. családi pótlék folyósításáról, a nyug­ellátások megá 1 lapításáról. Munkáját önkormányzati jel­legű társadalmi testületek se­gítik, nevezetesen a megyei társadalombiztosítási tanács. A végrehajtó bizottság a tá­jékoztatót elfogadta. A testületi ülés bejelenté­sekkel zárult. S. F. n kereskedelmi dolgozók helyzetéről tárgyalt a KPVDSZ elnöksége A belkereskedelmi dolgo­zók jövedelmi viszonyainak alakulását értékelte keddi ülésén a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipa­ri Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöksége. A testület megállapította: az állami és szövetkezeti ke­reskedelemben dolgozók jö­vedelmének elmaradása a népgazdasági átlaghoz ké­pest az utóbbi években mérséklődött, ám a jöve­delem itt még mindig nyolc százalékkal alacsonyabb. Különösen a fizikai állo­mányban foglalkoztatott nők keresnek lényegesen — 12 százalékkal — keveseb-, bet, mint más ágazatokban tevékenykedő, hasonló mun­kát végző társaik, s figye­lemre méltó, hogy a keres­kedelmi munkások többsé­gét ők teszik ki. Az 1986-ban bevezetett új alapbérrendszer eredményei helyenként már mutatkoz­nak ugyan, a kereskedelem­ben azonban még mindig igen jelentős a különbség az alapbér és az átlagkereset között, a mozgóbér helyen­ként eléri a fizetés 60 szá­zalékát. Ez különösen a bol­ti kiskereskedelemre és a vendéglátásra jellemző, ahol a dolgozók jelentős részének törzsfizetése a kategória sze­rinti bértétel alsó határát sem éri el . A szakszervezet fontos fel­adatának tartja a besorolá­sok felülvizsgálatát, s úgy látja, hogy elsősorban az alapbéreket célszerű módo­sítani akár a mozgóbérek rovására is. Ez utóbbi ugyanis a tapasztalatok sze­rint nem kellően ösztönöz, különösen ott. ahol a keres­kedelmi alkalmazottak foko­zottan hátrányos körülmé­nyek között az alapellátást szolgáló üzletekben dolgoz­nak. A mainál lényegesen differenciáltabb alapbérekre van szükség ahhoz, hogy a dolgozók érdekeltebbek le­gyenek a nagyobb teljesít­ményben. Lemondott az olasz kormány Lemondott kedden Rómá­ban Bettino Craxi olasz mi­niszterelnök és kormánya, s ezzel újabb kormányválság időszaka kezdődött Olaszor­szágban. A kormányfő elő­ször a szenátus előtt jelen­tette be távozási szándékát, majd hivatalosan is benyúj­totta lemondását a Quirina- le palotában Francesco Cos- siga köztársasági elnöknek. Cossigq államfőnek a kor­mányválság miatt sűrű programja lesz az elkövet­kező napokban: holnap reg­gel megkezdi az ilyen ese­tekben szokásos konzultá­cióit a különféle politikai erők képviselőivel, s ezt a feladatát péntek estig sze­retné befejezni. Ezután kell majd egy újabb politikust megbíznia kormányalakítás­sal. Római megfigyelők va­lószínűnek tartják, hogy ke­reszténydemokrata politi­kusra esik majd a válasz­tás. Fennáll az előrehozott parlamenti választások le­hetősége ... Pozsonyi találkozó Pozsgai Imre főtitkár ve­zetésével a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának küldöttsége Pozsonyban meg­beszélést folytatott a Cseh­szlovák Nemzeti Front To- más Trávnicek, a KB alel- nöke vezette delegációjával. Pozsgai Imrét és kíséretét fogadta Jozef Lenárt, a Szlovák Kommunista Párt KB első titkára. A küldöttség — útban ha­zafelé — megtekintette a komárnói Magyar Területi Színházat, majd a helyi párt-, állami és nemzeti front vezetőivel találkozott. Az Orosházi Kazángyártó és Építőipari Szövetkezet alaptevé­kenysége a kazángyártás, kazánházi berendezések készítése. Termékeik nemcsak itthon arattak sikert, hanem a svájci piacon is. A szövetkezetben a kazánok mellett alumínium- oxid-kerámiát is gyártanak. Az ebből az anyagból készült alkatrészek kopásállók, korrózióállók és kiváló elektromos tulajdonsággal rendelkeznek, felhasználási területük gyakor­latilag korlátlan (MTI-fotó: B. Fazekas László — KS> II Magyar Nők Országos Tanácsának ülése A Parlamentben tegnap ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. A közel­gő 77. nemzetközi nőnap al­kalmából Kapolyi László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, ipari miniszter a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében kö­szöntötte a résztvevőket, az ország leányait, asszonyait. Beszédében elismeréssel szólt az iparban dolgozó nők szerepéről, munkájáról. Hangsúlyozta: a VII. ötéves terv időszakában végre kell hajtani azt az ipari szerke­zetváltást, amelynek révén lehetővé válik, hogy a ma­gyar gazdaság alkalmazkod­jék a világgazdaságban vég­bemenő változásokhoz. Eb­ben a fejlődési folyamatban számítanak a nők tudására, szakmai kultúrájára, cselek­vő közreműködésére és meg­értésére. A szerkezetváltás ugyanis várhatóan nem ke­vesebb, mint 200 ezer mun­kahelyet, így sok dolgozót és családot érint. A nők a fel- szabadulás óta eltelt évtize­dekben bizonyították: helyt­állnak a munkában, kima­gasló eredményeket érnek el, áldozatra is készek. Az ipari szerkezetátalakításhoz — hangoztatta a miniszter — társadalmi háttér is szüksé­ges. Megnőtt az egyén,' a család szerepe a munkameg­osztásban, a hagyományos szakmakultúrák átértékelőd­tek. Szükséges, hogy a fel­növekvő nemzedék már az iskolában megismerje a kor­szerű technikát és felkészül­jön annak alkalmazására — mondotta egyebek között. Az iparban dolgozó nők helyzetének javítására vo­natkozó feladatokat taglalva az Ipari Minisztérium tájé­koztatót terjesztett a testü­let elé. Eszerint a jövőben a többi között az elektronikai, a robottechnikai, a biotech­nikai ágazatokba orientálják a női munkavállalókat. Eze­ken a munkaterületeken ki­sebb a fizikai igénybevéte­lük, a munkakörülmények kedvezőbbek, mint az ipar más ágazataiban. A nők ket­tős funkciójából adódó ter­hek csökkenthetők a rugal­mas munkaszervezési for­mák, így a bedolgozás, a kötetlen, a részmunkaidő al­kalmazásával. Fontos fel­adat a szakmunkásképzés le­hetőségeinek bővítése, az át- ■ képzés, a munka melletti tanulás megszervezése is, kü­lönösen ott, ahol szükséges a munkaerő-átcsoportosítás, például megváltozott a gyesről, a gyedről visszaté­rők munkaköre. A vitában felszólalók ja­vasolták: a vállalatok foko­zottabban segítsék elő a nők átképzését, elhelyezkedését más munkahelyen. A MNOT a SZOT-tal és az Okisszal együtt támogassa e felada­tok elvégzését; mozgósítsa a nőket a korszerű technika el­sajátítására. Szorgalmazták, hogy mind több munkahe­lyen alkalmazzák a rugal­mas munkaidőformákat. Az iparilag kevésbé fejlett te­rületeken pedig új beruhá­zásokkal teremtsenek mun­kalehetőségeket a nők szá­mára. Többen felvetették: tanulmányozni kellene, hogy miként lehetne megkímélni a nőket az éjszakai műszak­tól. Az ülésen Duschek Lajos- né, a MNOT elnöke tájé­koztatta a nőtanács tagjait a nők moszkvai világkongresz- szusának előkészületeiről. Elmondta: idén június 23-a és 27-e között Moszkvában 117 ország 135 tagszervezeté­nek képviselői tanácskoznak majd. Megvitatják az ENSZ 2000-ig szóló nőpolitikái stratégiáját. Nyolc munka- bizottságban a béke és a leszerelés, a dolgozó nők helyzete, a család, az anya­ság védelme, az ifjúság problémái szerepelnek napi­renden. Emellett az emberi jogok, a nő és a szocializ­mus, a környezetvédelem és a nők szerepe lesz vitatéma. Számos kerekasztal-megbe- szélést is tartanak, s lehető­ség adódik kétoldalú eszme­cserékre. Az ülésen elfogadták a MNOT ez évi munkatervét, majd Gárdos Mariska-em- lékplakettet adományoztak Antal Imrénének, Nagy Má­riának és Németi Irénnek több évtizedes kiemelkedő nőmozgalmi munkájának el­ismeréséül. Hz elmúlt év munkáját tekintették át A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége Békés Megyei Szer­vezete tegnap délután tartot­ta elnökségi ülését a tech­nika házában. A megjelen­teket Murányi Miklós, a megyei szervezet elnöke kö­szöntötte, majd Gál István titkár számolt be az elnök­ség 1986. évi munkájáról s az idei feladatokról. A több mint négyezer ta­got számláló megyei szerve­zet és 19 egyesülete igen eredményes esztendőt zárt. Az egyesületek jól látták el gesztorálási feladataikat pél­dául az energiagazdálkodás, a környezetvédelem, a bio­technika és -technológia, a számítástechnika és a ter­málvíz-hasznosítás témakö­rökben, segítve ezzel a me­gye gazdasága előtt álló fel­adatok megvalósítását is. Ez utóbbiak érdekében létre­hozta az ifjúsági, az oktatá­si, a környezetvédelmi és a műszaki fejlesztési, szakértői bizottságokat. A párt-, álla­mi és tömegszervezetekkel együttműködési megállapo­dásai értelmében tevékeny­kedett együtt, amely meg­állapodásokat az idén konk­rét feladatokkal bővítik ki. A párt és tanács számít az egyesületek munkájára, ezt több évre szóló feladatsor igazolja. Az MTESZ megyei szervezete által rendezett műszaki fejlesztési hónap igen tartalmas programokkal valósult meg, és vonzott több mint 4200 résztvevőt. Az újítási pályázaton — amely kétéves volt — 51 vállalat vett részt. A szervezet a környezetvédelmi mintame­gye komplex programjába, annak előkészítésébe bekap­csolódott, elkészített számító­gépes társasága egy komoly tanulmányt a számítástech­nika megyei helyzetéről és alkalmazási lehetőségeiről, az egyesületek pedig országosan is előkelő helyet vívtak ki a* megbízásos munkákkal. Sajnos, ennek ellenére az egyesületek komoly anyagi gondokkal küszködnek, s a technika házának körülmé­nyei sem nagyon segítik a továbbfejlődést, a szervezeti életet. Az elnökségi ülés dr. Soós Gábor nyugalmazott állam­titkár, az MTESZ alelnöké- nek előadásával folytatódott, amelyben elemezte az MTESZ XIV. közgyűlésének határozataiból adódó felada­tokat s a reálértelmiség gondjait. (bse)

Next

/
Thumbnails
Contents