Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-21 / 68. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁRCIUS 21., SZOMBAT Ara: 2.20 forint XLII. ÉVFOLYAM 68. SZÁM Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Bejelentették, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság reggel ülést tartott. Erről Bölcsey György, a bizottság titkára adott tájékoztatást az Országgyűl ésnek. Ezután Markója Imre igazságügyminisz­ter emelkedett szólásra, hogy összefoglalja a törvényjavaslat vitájában elhangzottakat. Több olyan észrevételre is válaszolt, ame­lyet más jogszabályok előkészitése során hasznosítanak majd. Ezután határozathoza­tal következett. A képviselők a földről szó­ló törvényjavaslatot — két ellenszavazattal és tizenkét tartózkodással — elfogadták. Ezt követően dr. Szilbereky Jenő, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke számolt be az Or­szággyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság tevé­kenységéről. Hazánkba látogat a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács ,■ elnökének a meghívására a közeli napok­ban hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezik Ge- orgi Aíanaszov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke. Dr. Szilbereky Jenő beszámolója Oktivaértekezlet Békéscsabán A szocializmus állandó megújulást jelent — A Legfelsőbb Bíróság­nak — hangsúlyozta — a széles körű ítélkezési tapasz­talatok mellett kitekintése van társadalmi viszonyaink­ra, és az ítélkezésen kívüli jogalkalmazásra, beleértve az államigazgatási eljárások egy részét is. Ezekre alapo­zottan — az észlelt káros je­lenségek mellett is — meg­állapítható, hogy nálunk az állampolgárok nagy többsé­ge törvénytisztelő, betartja a jogszabályok előírásait és elítéli a különféle káros je­lenségeket. A jogsértések ki­küszöbölése mellett az igaz­ságszolgáltatásunknak a tár­sadalom és a gazdaság jogi eszközökkel való fejlesztését, a jogsértések megelőzését is kell szolgálnia. — A szocialista törvényes­ség ma belpolitikánk alap­vető és nélkülözhetetlen ele­me. A törvényesség meg­valósulása kedvezően befo­lyásolja az emberek jogtu­datát, a közgondolkodást. Még hatékonyabban kell te­hát biztosítani, hogy törvé­nyeinket mindenki betartsa — hangsúlyozta a szónok. Ezután elmondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az al­kotmány és a bíróságokról szóló törvény szerint — ket­tős funkciót lát el: egyrészt ítélkezik a hatáskörébe tar­tozó ügyekben fellebbezés vagy törvényességi óvás folytán, másrészt eseti és testületi állásfoglalásaival elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett. A Legfelsőbb Bíróság — je­lentette ki dr. Szilbereky Je­nő — a beszámolási idő­szakban is úgy járt el, hogy az ítélkezés során a jogsza­bályokat társadalmi célja­inkkal összhangban értel­mezzék és alkalmazzák, igazságszolgáltatásunkban egységesen érvényesüljön a törvényesség. A Legfelsőbb Bíróság büntetőügvekből származó tapasztalatai szerint nem­csak a bűncselekmények^ in­gadozó és az utóbbi időben emelkedő száma, hanem fő­ként bizonyos kedvezőtlen tendenciák jelentenek gon­dot. Tapasztalható például az élet és a testi épség elle­ni bűncselekmények eldur­vulása, a vagyon elleni bű­nözés körében egyes veszé­lyes elkövetési módok, így a fegyveres rablás megjele­nése, vagy a betöréses lopá­sok és „mozgó” bűnözés ter­jedése. Gyakori a közvagyon könnyelmű, hanyag és hűt­len kezelése. A gazdasági kereteket, új lehetőségeket egyesek visszaélésekre hasz­nálják fel. A közélet tiszta­ságát sértő korrupciós je­lenségek már nem korláto­zódnak a gazdasági élet te­rületére. A beszámolási idő alatt — miként dr. Szilbereky Jenő elmondta — a Legfelsőbb Bíróság, az igazságszolgálta­tás a maga eszközeivel ha­tározottan fellépett a bűnö­zés alakulásában és összeté­telében mutatkozó kedve­zőtlen jelenségek ellen. Hangsúlyozta: a Legfelsőbb Bíróság a büntetőügyekben szigorúan megvalósítja azt a követelményt, hogy csak a törvényesen lefolytatott, a garanciákat messzemenően figyelembe vevő eljárás alapján lehet megalapozot­tan állást foglalni abban a kérdésben, vajon a vádlott elkövette-e a terhére rótt bűncselekményt. Ezután el­hangzott a beszámolóban, hogy a Legfelsőbb Bíróság másodfokon évente 1000- 1100 büntetőügyben ítélke­zett és 350 büntetőügyben benyújtott törvényességi óvást tárgyalt. Ezek kap­csán a beszámoló kiemelte, hogy az élet, a testi épség és az egészség elleni bűn- cselekmények kiemelkedő társadalomra veszélyessége miatt is bíróságaink a tör­Az ügyészi szervezet te­vékenységéről, az ügyészség tapasztalatairól, a törvé­nyesség érvényesüléséről, arról, hogy az ügyészek mi­ként működtek közre az al­kotmányos elvek megvalósí­tásában, a közrend és köz- biztonság fenntartásában, a Tisztelt Országgyűlésnek legutóbb 1983-ban számol­tam be — kezdte beszédét dr. Szíjártó Károly, majd el­mondta: — Azóta az ügyészi mun­kát is- meghatározó gazdasá­gi, társadalmi viszonyaink­ban jelentős változások kö-. vetkeztek be. Előrehaladást értünk el a gazdaságirányí­tás továbbfejlesztése, gazda­ságunk szerkezetének átala­kítása terén, bár még sok a tennivalónk. Növekedett a vállalatok önállósága. Új vény szigorát alkalmazzák az ilyen cselekmények elkö­vetőivel szemben. Ennek a fellebbezések elbírálásakor vagy törvényességi óvások emelésével is érvényt kell szerezni. — A munkaügyi ítélkezés elvi irányítása körében — folytatta dr. Szilbereky Je­nő — következetes törekvé­sünk volt a hatékony mun­ka biztosítása. Ezt a célt se­gíti elő a Legfelsőbb Bíró­ság által a munkafegyelem­mel összefüggő ítélkezési fel­adatokról az elmúlt év őszén hozott irányelv is. A munkaidő jobb kihasználá­sát, a fegyelmezett munka­végzést, végső soron a ha­tékonyságot szolgálja a bí­rósági gyakorlatnak utat mutató irányelv, amelynek központi gondolata az, hogy a munkafegyelem megtartá­sának követelménye a dol­gozókra és a munkáltatókra is felelősségteljes feladatokat hárít. — A Legfelsőbb Bíróság működésének és az igazság­szolgáltatásnak a társadalmi hatása, a jogi eszközök al­kalmazása társadalmi viszo­nyainkra igen jelentős, a szo­cializmustól idegen jelensé­gek kiküszöbölésében, a po­zitív folyamatok erősítésé­ben. Ehhez és az egészséges közgondolkozás és közmorál alakításához az igazságszol- gátatáson kívül azonban to­vábbra is szükséges más ál­lami és társadalmi, gazda­sági szervek együttes fellé­pése. Minderre biztosíték jogpolitikánk, az a szilárd követelmény, hogy törvé­nyességünk a társadalom és egyén érdekét egyaránt szol­gálja. Dr. Szilbereky Jenő kérte, hogy beszámolóját az Or­szággyűlés fogadja el. Ez­után dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. tartalmat kapott a gazdálko­dó szervek felügyelete. Az elmúlt években a tanács­rendszer is módosult. Köze­lebb jutottunk a kétfokú (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap Nagy Jenőnek, a megyei pártbizottság titká­rának elnökletével nagyak- tíva-értekezletet tartottak Békéscsabán, az MSZMP Ok­tatási Igazgatóságán. A több száz résztvevőből álló hall­gatóság a megyében tevé­kenykedő pártpropagandis­tákból; továbbá a párt-, ál­lami és szövetkezeti szervek tisztségviselőiből tevődött össze. A szocializmus fejlődésé­nek időszerű kérdéseit tag­laló szegedi tanácskozásról Kemény László, az MSZMP KB agitációs és propaganda­osztályának alosztályvezetője Kemény László, az MSZMP tatót tart a nagyaktíván tájékoztatta a megjelente­ket. Előadásának elején a nemzeti és a nemzetközi dialektikáról, valamint a történelmi tudat alakításáról beszélt. Ezután részletesen szólt a magyar gazdaságról, amely — mint mondotta — nem magántulajdonra épül. A szocialista tulajdon sok­féle formában jelenik meg, ugyanis az állami tulajdont egyedül nem lehet szocialis­ta tulajdonnak „kikiáltani”. Az utóbbi időben létrejött vállalkozási formák számos KNEB-iilés Ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken a testület székhá­zában. A KNEB megvitatta és elfogadta a fagazdaság helyzetéről és feladatairól, továbbá a lakosság ügyei­nek munkaidőn kívüli inté­zéséről készült vizsgálati je­lentést. A testület úgy ha­tározott, hogy a két doku­mentumot a kormányszer­vek elé terjeszti. elméleti kérdést vetnek fel, s ezek tisztázása, illetve megoldása a jövő feladatai közé tartozik. A terv és pi­ac témakörével kapcsolatban az előadó hangsúlyozta: a szocializmus árutermelő gazdaság, amelyet tudatos­ság jellemez, és a tervszerű­ség, az áru-piac viszonyok között érvényesül. A gaz­dasági irányítás kérdésén belül felvetődik a reform szükségessége. Nálunk ez a megújulás szervesen illesz­kedik bele a magyar gazda­ságba, s egyúttal törvény- szerű eszköznek kell tekin­teni a szocializmus fejlődé­KB alosztályvezetője tájékoz­Fotó: Fazekas Ferenc sében. A gazdasági irányítá­si rendszerünk reformja nem valami „álló szisztéma”, ha­nem olyan változ(tat)ás, amely folyamatosan igazodik a kialakuló körülmények­hez. A műszaki fejlődés te­kintetében ma már nem mennyiségileg, hanem minő­ségileg kell felzárkózni a vi­lágszínvonalhoz. A gazdasá­gi haladás egyik feltétele a nemzetközi munkamegosz­tásban való részvétel. Ha­zánk érdeke is megkívánja, hogy jól működjék a KGST. Ennek keretén belül értékes szerepet tudunk vállalni úgy, hogy a többi szocialis­ta ország is továbbfejlődjék. Szegeden az említett ülé­sen megfogalmazódott az is, hogy gondolkodó emberekre van szükség. A szocializmus velejárója, sőt) annak tör­vényszerű része a vállalko­zás, amelyben sok a kocká­zat. az ismeretlen tényező. Alapvető követelménynek számít, hogy minden ember tudása, képessége legjavát adva, esetleg tőkéjét is fel­használva, szorgalmasan munkálkodjék az előrehala­dás érdekében. Politikai rendszerünk fej­lődésére utalva elhangzott, hogy a társadalmi viszo­nyokban az osztályok nem szűnnek meg, hanem köze­lednek egymáshoz. Ugyan­akkor előtérbe kerülnek a rétegek is, és jelen van a pluarizmus. Ez a sokféleség mind az ideológia, mind pe­dig az érdekek síkján is megmutatkozik. A jelenség­nek érvényesülnie kell poli­tikai intézményrendszerünk­ben ami viszont nem jelent új hatalmi központot. Ma­gyarországon a többpárt­rendszer nem gyökeresedett meg. Az a cél, hogy a tár­sadalmi szervek és a tö­megszervezetek továbbfej­lődjenek, s hogy szélesedjen a demokratizmus a jövőben. Ehhez az kell, hogy a párt­ban is erősödjön a demok­ratizmus, s itt nélkülözhetet­len a tagság felkészítése, a szemléletváltozás eredmé­nyessége. Társadalmi rend­szerünkről nincs okunk és nincs jogunk lemondani, ehelyett megfelelő utakat kell keresni az elkövetke­zendő időben; a szocializ­mus állandó megújulást je­lent. A tájékoztató elhangzása után az alosztályvezető vá­laszolt a feltett kérdésekre. —y —n Békésszentandrási hé! BÉKÉS MEGYEI a B322ZEES-ban Ma véget ér a békésszentandrási hét. Ez korántsem azt jelenti, hogy most egy darabig hírét sem hallják ennek a nagyközségnek. Még a jövő héten is olvashatnak innen szóló írásokat. Rögtön hétfőn a lap 3. oldalán a kapott kérdésekre válaszolunk, mához egy hétre pedig megtud­hatják, miről vallanak a tárgyak ebben a nagyközségben. A programsorozatban ma a község párttitkárával készí­tett interjút olvashatják lapunk 5. oldalán, a hetedik ol­dalon pedig községi képriportot láthatnak. Dr. Szíjártó Károly előterjesztése

Next

/
Thumbnails
Contents