Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-20 / 67. szám
NÉPÚJSÁG 1987. március 20., péntek Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Dr. Iványi Lajos felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) gelőkkel. A kézimunka-igényes ültetvényeket csak így tudják eredményesen versenybe lendíteni, újat telepíteni, s növelni az extenzív állattartást. Ezért a már ismert vállalkozási formák mellett ösztönzünk, támogaDr. Elek! János Tisztelt Országgyűlés! Rendhagyó módon nemcsak mint Békés megye országgyűlési képviselője, hanem mint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa egyik vezetője — a termelőszövetkezeti mozgalom nevében is — szeretnék szólni. Ügy gondolom, indokolt a beterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a mozgalom véleményéről tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hiszen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára — a szövetkezeti törvény után — a leginkább életbevágó fontosságú alapvető jogszabály éppen a mast elfogadásra ajánlott földtörvény. Hazánkban a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tagság gazdálkodik az államhatárok által bezárt összes földterület 61 százalékán. Ők művelik meg az ország mezőgazdaságilag művelt területének 76, szántóterületének 82 százalékát. Érthető tehát, hogy az érdekképviselet, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a jelenlegi földjogi szabályozás teljes áttekintésétől kezdődően, majd a törvénytervezet előkészítésének első pillanatától a több éven át tartó egyeztetések befejezté- ig mindvégig aktívan részt vett az itt előterjesztett törvényjavaslat kimunkálásában. A TOT elnöksége két alkalommal tárgyalta testületi ülésén. tunk minden más kezdeményezést is. — Az új törvény igazodik a termelés, a gazdálkodás mai követelményeihez. Bizonyos, hogy segíti azt a törekvésünket, hogy a múlt esztendőhöz képest, 1990-ig mezőgazdaságunkban a termelés bruttó értéke mintegy felszólalása Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánknak szinte egyedülállóan kedvező adottsága, hogy az ország földterületének mintegy 70 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. Rajtunk múlik, hogy a rendelkezésünkre álló termőföldet hogyan hasznosítjuk. Ez a törvénytervezet szerencsésen ötvözi a népgazdasági, a szövetkezeti és az egyéni érdeket. Az említett érdekek összhangja pedig — véleményem szerint — a hosszú távú szabályozás legfontosabb záloga. A szabályozás középpontjába a nagyüzemi tábla védelmét állítja. Kimondja a közös gazdaság által használt földek sérthetetlenségét összhangban pártunk agrár- és szövetkezetpolitikájával. Azzal a politikával, amelynek alapvető bázisa a szocialista nagyüzem. 12 százalékkal, nettó értéke pedig 17 százalékkal nőjön. Az új földtörvény szelleme, intézkedései összhangban állnak agrárpolitikánk elveivel, gyakorlatával, összhangban vannak a gazdasági reformmal — mondotta Ván- csa Jenő, javasolva a törvényjavaslat elfogadását. Az érdekképviselet — a törvénytervezet egész vitája során — ezt a kérdést ítélte a termelőszövetkezetek szempontjából a leginkább húsbavágónak. Ezt tükrözték vissza a testületi ülések is. A földvédelemmel kapcsolatban a törvényjavaslat kinyilvánítja, hogy a föld a mezőgazdaság legfőbb termelőeszköze. A termőföld más célra csak rendkívül indokolt esetben és meghatározott garanciák mellett vehető igénybe. Szigorú, de szükséges intézkedésekről van szó, mert enélkül a felszabadulás óta már egy megyényi termőföldet veszített el az ország. Ezért helyes, hogy a földvédelmi járulékot még a földdel sajátjaként rendelkező mezőgazdasági nagyüzem is köteles megfizetni. Ügy gondolom, senkinek sem szabad érzelmi alapon megközelíteni ezt a kérdést. Felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékének! Nem mindegy, hogy hogyan gazdálkodunk a termőfölddel! A tervezet törvényerőre emelkedésében a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti mozgalom egyértelműen érdekelt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ezért az előterjesztéssel maradéktalanul egyetért. Az említettekkel szoros összefüggésben a tisztelt Országgyűlésnek a magam részéről a törvényjavaslatot — egyetértésben az előterjesztő igazságügyminiszterrel és az ágazatért felelős mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterrel — elfogadásra ajánlom. Tisztelt Országgyűlés! A napirend kapcsán olyan témáról tárgyalunk, amelyhez mindnyájan nagyon értünk. Értünk, hiszen ez a 93 ezer négyzetkilométer adja azt a helyet, ahol meg kell élnünk. Ért hozzá az, aki csak lakóhelyül használja, az aki pihenni, üdülni akar, és az, akinek munkahelyét, gyárát építették rá, aki közlekedik rajta és természetesen az is, akinek ebből kell megélnie. Én szakmámnál fogva az utóbbiak közé tartozom és természetesen hozzászólásomat . is ilyen szellemben mondom el. Az agrárszakmában a természetes termőképességgel rendelkező földet talajnak nevezzük. Ez a minőségi kategória felveti a földnek, mint talajnak a védelmét, a termőképesség fenntartását, sőt, emelését is. Békés megyében a mezőgazdasági termelést országos és megyei érdekből kiemelkedő ágazatnak kell tekinteni. Megyénk alapvető termelőeszköze a termőföld. Területünk nagyobb részét kiváló termőképességű talajok képezik, azonban a Körösök-vidékén, a kedvezőtlen víz- és talaj- viszonyok miatt, jelentős nagyságú a gyengébb termőképességű terület. Ezeken az élelmiszertermelés eredményei évjárattól függően ingadoznak és a megye adottságainál, lehetőségeinél szerényebbek. E problémák elkerülésére elkészült a megye „Térségi meliorációs tanulmányterve”, amely alapján 1980-ban a kivitelezési munkák hosszas előkészítés után beindultak. A Körös-völgy és Szárazéri nagy térségre szóló komplex meliorációs program a megye legbelvízveszé- lyesebb területeinek meliorációját, a termőföld védelmét, termőképességének megóvását, a föld ésszerűbb és hatékonyabb hasznosítását, valamint a szántóterület csökkenésének megállítását tűzte ki célként. A térségi tanulmányterv két ötéves tervciklusra ütemezte a kitűzött feladatokat 3,5 milliárd Ft fejlesztéssel, amely ösz- szességében 198 000 hektár szántóterület komplex meliorációját irányozta elő. Ebből 1986. december 31-ig 94 000 hektáron valósult meg a munka. Ma már látjuk, hogy a feladatok a tervezett időben nem fognak megvalósulni. A tervezettnél nagyobb arányú az áremelkedés, lelassult a jelentős közcélú, állami és társulati művek fejlesztése, közben a mezőgazdasági üzemek saját forrásainak igénye és felhasználása növekedett. Súlyosbítja a helyzetet a vízgazdálkodási társulatok fejlesztési forrásainak a szűkülése. Az OVH-tól a társulatok nem kapták meg az előzőleg jóváhagyott 27,5%- os vízügyialap-támogatást. Ma úgy látjuk, hogy az állami és a társulati közcélú fejlesztési lehetőség lesz a legjelentősebb korlátja az üzemi komplex melioráció további jó ütemű fejlesztésének. Oka ennek az is, hogy ezen a területen az üzemi, társulati és vízügyi szervek feladatai és lehetőségei hatóságilag nem, vagy nem megfelelő módon szabályozottak. Kérem a mezőgazdasági kormányzatot, hogy a földtörvény tárcaszintű végrehajtási szabályozásánál a feszültségeket oldja fel. Tegye ezt azért is, hiszen a térségi melioráció már eddig is bebizonyította jelentőségét. Kedvezően változott a terület vízgazdálkodása, megváltozik a terület vízrajza, javul a táj arculata, ökológiai viszonya. Megváltozik a mezőgazdasági termelés feltétele, javul annak biztonsága. Másik fontos termelést növelő tényező az öntözés. A KITE által indított intenzív öntözési programot nagyon jónak és a szűkülő beruházási források időszakában is megvalósíthatónak ítélem. Térségünkből Gyo- maendrődről ennek a lehetőségnek a megvalósítására pályázatot nyújtottunk be. A pályázat 10 000 hektár intenzív öntözését tenné lehetővé. Ennek megvalósításához a vízelosztó berendezéseket megrendeltük, ezek megvásárlására az üzemek elkötelezték magukat. Ezért tisztelettel kérem a miniszter elvtársat, hasson oda, hogy a pályázat minél előbb kedvező elbírálásban részesüljön. Tisztelt Országgyűlés! A földről szóló új és jelentős törvényjavaslatot, a jogi bizottság módosításaival elfogadom, és elfogadásra javaslom. Minél előbbi bevezetését kérem, megvalósításához jó tárcaszintű utasításokat várok. Köszönöm figyelmüket. * * * Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napi tanácskozása — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Ma, pénteken a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az ülésszak. Parlamenti mozaik Dz új földtörvény- tervezetről Élénk vitát váltott ki a Parlament folyosóján is a most elfogadásra kerülő földtörvény, amely a korábbi túlszabályozást igyekszik megszüntetni, jobban igazodik a mai kor követelményeihez. A szünetben két megyei képviselő élénk eszmecserét folytatott a hallottakról. Zahorecz József — akit névnapja alkalmából köszöntöttek képviselőtársai —, a Gádorosi November 7. Tsz elnöke a következőképpen fogalmazott: — Több szakasza van hazánkban a földre vonatkozó jogszabályok alkotásának. Kezdődött a felszabadulás után a földosztással, majd a termelőszövetkezetek szervezésekor kissé háttérbe szorult a föld értéke, védelme. A ’60-as évek második A képviselők egy csoportja, közöttük a Békés megyeiek felében kezdett ismét értéke lenni a termőföldnek, ekkor került előtérbe rendeltetésszerű használata. A termelőszövetkezeteknél jelenleg több mint kétmillió hektár föld van, amely a téesztagok tulajdonát képezi. Dr. Hankó Mihály, a Békéscsabai Lenin Tsz elnöke is bekapcsolódott a beszélgetésbe. — Érdekes megfigyelni, hogy például nálunk mennyire fogy a dolgozó tagok tulajdonát képező föld mennyisége. Jelenleg a Lenin Tsz-ben már csak 170 hektárt tesz ki az aktív tagok tulajdonában levő földterület. A szántóterületünk nagyobb része zömmel a ma már nyugdíjban levő tagjaink tulajdonában van. Hallhattunk Váncsa Jenő miniszter felszólalásában arról, hogy a ’70-es években átlagosan 25 ezer hektárral csökkent országosan a mezőgazdaságilag művelt terület évente. Termelőszövetkezetünk élt az önkéntes földcsere lehetőségeivel, így sikerült rendezni a helyzetet a Békéscsabai Állami Gazdasággal, valamint a Szabadság Tsz-szel. Megemlítem, hogy Békéscsabán a Lencsési-lakótelep mellett húzódó Borjúrétet átadtuk tanácsi kezelésbe, ahol zártkerteket alakítottak ki. Ezeken a gyengébb minőségű talajokon javult a föld értéke, mivel az állampolgárok igyekeznek hasznosítani a benne rejlő lehetőségeket. Hazánkban a mezőgazdasági művelésre alkalmas mintegy 6 millió 600 ezer hektár föld teszi ki összes földterületünk több mint 70 százalékát. Az öreg kontinensen egyedül Nagy-Britanniában találni ennél nagyobb részarányt. Jelenleg 2 millió 900 ezer hektár van állami tulajdonban, s mintegy 5 millió 700 ezer hektár területen gazdálkodnak a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek. Ennek megoszlása: 3 293 000 hektár a szövetkezetek tulajdonában van, a további 2 175 000 hektár úgynevezett tagi föld a szövetkezeti tagok és a velük azonos elbírálás alá eső személyek tulajdona, míg 222 000 hektár az állami tulajdon. Az elmúlt csaknem 30 év során a mezőgazdaságban dolgozók száma a korábbiAz ülésteremben nak a felét sem éri el, ugyanakkor gabonából 6,5 millió tonnáról 15 millió tonnára emelkedett a termelés. Míg a ’60-as évek elején 10—12 kg műtrágyát használtunk fel egy hektár mezőgazdasági területen, napjainkban már több mint 200 kg műtrágya-hatóanyagot juttatnak ki a táblákra. Jelentős meliorációs munkák folynak az országban, ebben a programban kiemelt szerepe van Békés megyének. Évente 120 —150 ezer hektáron valósítjuk meg országosan a komplex meliorációt. Az idén a savanyú kémhatású területek meszezése is megkezdődik, mintegy 200—250 ezer hektáron. Új miniszter —• új feladatok Dr. Medgyesy Péter pénzügyminiszter először vesz részt az Országgyűlés tavaszi ülésszakának munkájában, miniszterré történt kinevezése óta. A délelőtti tartalmas vita után a szünetben rövid beszélgetésre kértük hazánk legfiatalabb miniszterét. — Melyek voltak a legfontosabb tennivalói az eltelt két és fél hónapban a pénzügyminiszternek? — Nagyon kemény munkával kezdtük az 1987-es esztendőt. Az évkezdéssel kapcsolatos pénzügyi teendők mellett, a vállalatok gazdálkodásának hatékonyabbá tétele szerepelt többek között a programban. Az új hazai bankrendszer bevezetése is bőven adott munkát a minisztériumnak. Jelenleg dolgozunk a várhatóan 1988. elején bevezetendő új adórendszer kialakításán. Egyrészről a vállalati szférában kívánunk nagyobb érdekeltséget biztosítani a gazdálkodó egységeknek az új adózás bevezetésével. Másrészről a lakosság körében szeretnénk megteremteni az egységesebb közteherviselést az új személyi jövedelemadó-rendszerrel. Pillanatnyilag több változat kimunkálása van folyamatban. — Fontos teendői mellett várható-e, hogy az idén ellátogat Békés megyébe? — Bár az év elején meghívást kaptam a megye vezetőitől, sajnos, többirányú elfoglaltságom miatt ennek nem tudtam eleget tenni. Amennyiben időm engedi, az elkövetkezendő hónapokban felkeresem a megyét, s az ágazati feladatokról, a tennivalókról tárgyalunk majd a helyi vezetőkkel. A megyékkel tartandó szorosabb kapcsolat a minisztérium részéről a területi munka szerves része. Az országgyűlési tudósításokat Béla Ottó, Homok Ernő és Verasztó t.ajos készítette. Adatok a főidről - a vitában hallottuk
