Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-20 / 67. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PJRTBIZOTISOG ES R MEGYEI IRNlCS LRPIR 1987. MÁRCIUS 20., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 67. SZÁM Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A törvényhozó testület megemlékezett az elhunyt Brutyó János képviselőről, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökéről, valamint az elhunyt Gorjanc Ignác képviselőről, a Jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatójáról. Az Országgyűlés egyperces felállással adózott emléküknek. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be az elhalálozás folytán, valamint bírói ítélet alapján megüresedett képviselői helyek betöltésére. A javaslatot Pesta László, az Országgyűlés jegyzője olvasta fel. „Elhalálozás miatt nincs képviselője a Nógrád megyei 2. sz„ valamint a Szolnok megyei 15. sz. országgyűlési választókerületnek. Ugyancsak képviselő nélkül maradt a Hajdú- Bihar megyei 5. sz. országgyűlési választókerület is; az itt megválasztott dr. Tamás János képviselőt a Legfelsőbb Bíróság — bűncselekmény miatt — jogerősen szabadságvesztésre ítélte és a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Ennek alapján, illetve a választási törvény rendelkezése értelmében dr. Tamás János képviselői megbízatása megszűnt. Az országos választás idején az említett választókerületekben pótképviselőt is választottak. A Nógrád megyei 2. sz. választókerületben dr. Szilágyi Tibort, a Szolnok megyei 15. sz. választókerületben Kókai Rudolfot, a Hajdú-Bihar megyei 5. sz. választókerületben Fiák Lászlót. Az illetékes választási elnökségek a képviselői mandátumot igazoló megbízólevelet az új képviselőknek kiadták.” Az Országgyűlés mindhárom képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az Országgyűlés elnöke köszöntötte az új képviselőtársakat, majd üdvözölte az ülésen először részt vevő Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettest, Medgyessy Péter pénzügy- minisztert és Ballai Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: A földről szóló törvényjavaslat tárgyalása. O A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolója együttes vitában. Interpelláció és kérdések. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően dr. Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Markója Imre expozéja — Társadalmunkban a földekre vonatkozó szabályozásnak kiemelkedő jelentősége van — kezdte beszédét a miniszter. — Egész gazdasági életünk szempontjából meghatározók azok a szabályok, amelyek egyik legfontosabb termelési eszközünknek, a földnek a tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét rendezik. A földekkel kapcsolatos rendelkezések alapvetően érintik az állampolgárokat is, hiszen jelentős szerepet játszanak lakás-, üdülési igényeik és más szükségleteik kielégítésében. A föld nemzeti kincsünk! Hazánk viszonylag kis területű ország, ezért fokozott jelentősége van annak, hogy földvagyonunkkal, amelynek mennyisége — más anyagi javaktól eltérően — nem növelhető, ésszerűen gazdálkodjunk. A föld a mezőgazdasági munka — a növény- termesztés, az állattenyésztés — alapja, de felhasználásával valósul meg a gyárak, a lakótelepek, az utak, a csatornák építése is. A mezőgazdasági művelésre használt mintegy 6 millió 600 ezer hektár föld meny- nyiségének és minőségének védelme rendkívüli jelentőségű. Ezt a célt azonban össze kell hangolni az ipar, a településfejlesztés, a víz- gazdálkodás, a közlekedés és a környezetvédelem hasonlóan fontos érdekeivel is. Földpolitikánk fő iránya — miként az elmúlt évtizedek gyakorlata igazolta — bevált. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk ugyanakkor számos területen a korábbi) rendelkezések módosítását, új jogszabályok megalkotását tette szükségessé. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a földekre vonatkozó szabályozás ma nagymértékben széttagolt, nehezen áttekinthető. A jelenlegi rendelkezések a társadalmi-gazdasági élet új követelményei, mindenekelőtt gazdaságirányítási redszerünk korszerűsítése következtében tartalmi szempontból is felülvizsgálatra szorulnak. Ezért indokolt, hogy napirendre tűzzük egy új, egységes és átfogó szabályozás kialakítását: a földről szóló törvény megalkotását. A jogszabály-előkészítésről így számolt be a miniszter: — A feladat elvégzésére az érintett tárcák képviselőiből, valamint más elméleti és gyakorlati szakemberekből kodifikációs bizottság alakult, amely elkészítette és szakmai vitára bocsátotta a törvény téziseit. A vitákon elhangzott észrevételeket hasznosítva alakítottuk ki a szabályozás főbb elveit, majd a törvény nyers tervezetére kikértük az Országgyűlés illetékes bizottságainak, a Hazafias Népfront, a TOT, a Szö- vosz és a Magyar Jogászszövetség vezető testületéinek, továbbá a megyei tanácsoknak a véleményét. Javaslataikat és észrevételeiket a további munka során hasznosítottuk. Ilyen széles körű előkészítés alapján készült el a törvényjavaslat, amely most az Országgyűlés napirendjén szerepel. Ezután dr. Markója Imre a törvényjavaslat legfontosabb jellemzőiről szólt: — Hazánk földterületéből — mondta — több mint 2 millió 900 ezer hektár állami tulajdonban és állami, valamint más szervek kezelésében van, csaknem 5 millió 700 ezer hektár földön pedig a szövetkezetek gazdálkodnak. Az állami vállalatok és más állami gazdálkodó szervek, valamint a szövetkezetek mellett gazdasági életünkben egyre nagyobb szerepet töltenek be a társulások különböző formái. Alapvető gazdaságpolitikai követelmény, hogy a földet minél ésszerűbben hasznosítsuk, mert csak így növelhetjük gazdálkodásunk hatékonyságát. Ezt a törekvést azonban ma gátolja az, hogy általában nincs lehetőség az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházására, így például az állami gazdaságok földjét nem vásárolhatják meg mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, és a szövetkezetek sem adhatják el földjüket gazdasági társulásnak. Beszédét így foglalta össze a miniszter: — A földről szóló törvényjavaslatot azzal a szándékkal terjesztettük elő, hogy megfelelő alapot biztosítsunk a földre vonatkozó gazdasági-társadalmi viszonyok szocialista vonásainak erősítéséhez, a termőföldek A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület összes földjeink több mint 70 százalékát, vagyis igen tekintélyes hányadát adja. Nagyarányú termőterületünkkel olyan kincs birtokában vagyunk, amelynek minél jobb hasznosítása országos érdek, a mezőgazdaság elengedhetetlen kötelessége — hangsúlyozta elöljáróban. Majd arról szólt, hogy a föld tulajdonviszonyainak, használatának fejlesztése fontos eleme, része volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. A miniszter a termelés adataival érzékeltette, hogy miként sáfárkodunk a mezőgazdasági termelés alapvető termelőeszközével. Az elmúlt csaknem három évtized során, miközben a mezőgazdaságban dolgozók száma a korábbinak a felét sem éri el, gabonából 6,5 millió tonnáról 15 millió tonnára vágóállatból 1,1 millió tonnáról 2j3 millió tonnára nőtt a termelés. A mezőgazdasági termelés növekvő eredményei mellett még az 1970-es években is csaknem 250 ezerrel, évente átlagosan 24 800 hektárral csökkent a mezőgazdaságilag hasznosított terület. Igazán érdemi változást az 1981-es évtől, a törvényi szigor és vele párhuzamosan a lendületesebb, bár még mindig elég szerény ütemű rekultivédelméhez, hasznosításához, termékenységének megóvásához, s növeljük a tulajdonosok és más földhasználók gazdasági önállóságát, biztonságát. Ezeknek a céloknak az eléréséhez, föld- politikánk következetes megvalósításához korszerű és áttekinthető jogi szabályozás szükséges, önmagában véve azonban ez nem elegendő. Bízom benne, hogy a beterjesztett javaslat elő fogja segíteni a gyors és szakszerű jogalkalmazást, az ügyintézés színvonalának növekedését is. Dr. Markója Imre végezetül kérte az Országgyűlést, hogy a földről szóló törvény- javaslatot fogadja el és iktassa törvényei közé. A vitában felszólalt Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. vációs munkák hoztak. Azóta jelentősen, a korábbinak mintegy felére mérséklődött a mezőgazdaságilag hasznosítható terület csökkenési üteme. A föld jobb hasznosítását szolgálja az a törvényi rendelkezés is, amely szerint a nagyüzemben gazdaságosan nem hasznosítható területek — a szocialista tulajdonviszony fenntartása mellett — különböző vállalkozások, családok és egyének számára haszonbérbe adhatók. Sok üzem, különösen a kedvezőtlen termőhelyű adottságú térségekben rendelkezik ilyen földekkel, nehezen művelhető domboldalakkal, lefolytatás a 3. oldalon) Váncsa Jenő felszólalása Csatári Béla, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára tájékoztatta a vendégeket Békés megye társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális életéről Fotó: Gál Edit „Békés megyei nap” Budapesten a Magyar Sajté Házában A Békés Megyei Népújság és a Magyar Újságíró Szövetség klubbizottsága március 19-én, tegnap Békés megyei sajtónapot szervezett Budapesten a Magyar Sajtó Házában. Délelőtt az újságíró-szövetség vezetői és a Népújság vezetői, vezető munkatársai tanácskoztak égymással. Délután Békés megyei fórum volt. Kapalyag Imre, a MUOSZ főtitkárhelyettese és Árpást Zoltán, lapunk fő- szerkesztője köszöntötte a fórum résztvevőit. Harkányi János, a Jókai Színház színművésze, Simányi Imre József Attila-díjas költő Külön vélemény című kötetéből szavalt verseket, majd Seré- di János olvasószerkesztő, a MUOSZ Békés megyei csoportjának titkára, a fórum házigazdája mutatta be a Békés megyei vendégeket. Nagy Jenőt, a megyei párt- bizottság titkárát, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, Martyin Györgyöt, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkárát, Bugár-Mészáros Károlyt, az Országos Műemléki Felügyelőség dél-alföldi főfelügyelőjét, Baukó Mihályt, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatóját, Goda Pétert, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóját, Havasi Istvánt, a Gyulai Várszínház igazgatóját, Háromszéki Pált, a Kner Nyomda vezérigazgatóját, Keczer Andrást, a Jókai Színház igazgatóját. Kovács Pétert, a Szarvasi Dózsa Tsz elnökét, Zöm Andrást, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatóját és Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát, aki megyénk párt-, állami és társadalmi szerveinek megbízásából tájékoztatta >a magyar sajtó megjelent vezetőit, képviselőit, illetve a vendégeket Békés megyéről. Többek között a következőket mondta: — Ezen a találkozón is folytatni kívánjuk az évekkel ezelőtt megkezdett kapcsolatápolásunkat, amely során a főváros dolgozói és a tömegkommunikációs eszközök munkatársainak segítségével az egész ország előtt mutathatjuk be Békés megye lakosságának történelmi múltját és mai életét. Szeretném megköszönni, hogy meghívásunkat elfogadták, a rendező szerveknek pedig azt, hogy lehetőséget biztosítottak a találkozásunkhoz, amely szervesen kapcsolódik az elmúlt év őszén a Pesti Vigadóban megrendezett „Békés megye bemutatkozik” elnevezésű eseménysorozathoz. Vendégeink érdeklődése és szeretete, a sajtó képviselőinek felelősségteljes és hozzáértő munkája bátorított bennünket arra, hogy most egy közvetlenebb találkozás keretében más oldaláról is bemutassuk megyénket. A folytatásban az előadó jellemezte Békés gazdasági, társadalmi helyzetét, szerepét és sajátosságait. Részletesen szólt megyénk felszabadulását követő fejlődéséről, a mezőgazdasági és ipari termelés alakulásáról, kulturális, szellemi és közéletéről, majd így folytatta; — Bár termelési eredményeink alapján az ország megyéinek középmezőnyéhez tartozunk, a gazdasági, társadalmi, kulturális és különösen az infrastrukturális helyzetünk alapján a rangsorbah az utolsó helyek egyikére kerültünk. Ez egy „ördögi kört” eredménye(Folytatás a 2. oldalon) Békásszentandrási hél BÉKÉS MEGYEI a GHaSES-ban Faluház építéséhez kzedenek hozzá hamarosan Békés- szentandráson, melyet úgy terveztek, hogy minden generáció megtalálhatja majd benne a neki megfelelő elfoglaltságot, szórakozási, művelődési formát. A faluházzal bővebben lapunk negyedik oldalán foglalkozunk. A Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezetnek immár egy hetven embert foglalkoztató üzemrésze van Békésszent- ar.dráson. A Szarvas és Vidéke Áfész pedig egy korszerű bélüzemet telepített a községbe. Hogyan alakult ki ez a két ipari üzem itt, milyen nehézségeket, előítéleteket kellett közben leküzdeni? — erről szól egy írásunk az ötödik oldalon.
