Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-18 / 65. szám

1987. március 18., szerda

„Élő, pezsgő, gondolkodó közszellem jellemzi Békés megyét”

Lázár György látogatásának második napja

i;i=uumtj------------------------------:------------------------------A Békéscsabai Állami Gazdaság raktáráruházában köszöntik Lázár Györgyöt

(Folytatás az 1. oldalról)

két leküzdeni és a feladatokat megoldani. Az itt elhangzott vélemények nemcsak problémafelismerést tartalmaztak, hanem válaszokat is a megoldásra. Tetszett, hogy egyidejűleg szóltak arról, amit nekünk kell tenni, és arról, amit önmagukkal szemben támasztanak. Sok olyan felvetésük volt, amivel segítenek a kormánynak, vagy azzal, hogy igazolnak bennünket, vagy azzal, hogy fölhívják a figyelmet életünk ellentmondásaira.

A legfontosabb feladat most — a változó körülményekhez igazodva — a XIII. pártkongresszus határozatainak következetes végrehajtása. Annak a programnak a megvalósítása, amit a kongresszus elfogadott, és a társadalom a választásokon megerősített. Tovább kell dolgoznunk ezen, még akkor is. ha a végrehajtás feltételei bizonyos területeken nehezültek. Jelentős eredményeket értünk el a párt- kongresszus óta, de vannak gondjaink is, főleg a gazdaság területén. 1985-ben például a gazdálkodás nem a terv szerint sikerült, és az 1986-os esztendő eredményei sem az elképzelések szerint alakultak. Nem véletlen, hogy a múlt év novemberében — másfél évvel a kongresszus után — a Központi Bizottság mélyreható elemzés alá vetette a munkát, feltárva, mi fékezi előrehaladásunkat. Kritikusan szólt a gyengeségeinkről, és a kongresszusi határozat végrehajtását nehezítő körülményekről. Fontos eleme a határozatnak az a megállapítás, hogy többet kell nyújtania az egyes embernek. a kollektíváknak és a társadalom egészének is. Nagyobb tudatosságra van tehát szükség ahhoz, hogy megújítsuk önmagunkat, a munkánkat, mert enélkül a magasabb követelmények nem teljesíthetők. Népünkben. mint ahogyan az itt élőkben is, megvan a képesség, az akarat erre a megújulásra, a célok valóra váltására.

A Minisztertanács elnöke a továbbiakban a szocialista építés nemzetközi és hazai feltételeiről szólt:

— Az eredményes munka feltételei most kedvezőek. Nemzetközi téren kibontakozásnak, erősödő békeoffen- zívának vagyunk tanúi. Ezt a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió indította és ez a folyamat újra és újra megújulva túljutott már azon a ponton, hogy

bárki is szónoki vagy propagandafogásnak nyilváníthassa azt. Nagy horderejű, történelmi jelentőségű folyamat részesei vagyunk, s reális esély van a fegyverkezési hajsza megállítására és a leszerelésre. Ebben nagy szerepe van a Szovjetunióban zajló, történelminek nevezhető gazdasági és társadalmi megújulásnak. Minden, ami ott történik, világpolitikai fontosságú, és a szocialista országok szempontjából meghatározó jelentőségű.

Kedvező a belső, a hazai légkör is az alkotó munkához, még ha a vitákban több olyan vélemény is elhangzik, amelyből aggodalom érződik, helyenként kétely, hogy tudjuk-e teljesíteni feladatainkat. A közéletben most együttgondolkodásra és cselekvésre van szükség, keresni, hol mit kell tenni, és kinek-kinek magáénak érezni az ország gondjait. Az előrehaladás feltételei: a hatékonyság, a minőség, a versenyhelyzet biztosítása. Sok mindenen kell ehhez még változtatni. Többek között a szabályozáson, az elvonás rendszerén, az adórendszeren. az exportösztönzésen, az importkiváltáson. De a központi, általánosan fogalmazott program kezelésén is. Ezt le kell fordítani, a feladatokat konkrétan, helyileg meghatározni, mindenütt más és más módon, a sajátosságoknak megfelelően végrehajtani. Együttes munkára van tehát szükség, és olyan társadalmi légkör kialakítására, ahol társadalmi norma a jobb munka becsülete, ahol általános az elszántság a feladatok megoldására és ahol van önbizalom.

Feltűnést keltett tegnap délután, amikor végighaladt a csabai sétálóutcán a miniszterelnök. Lázár

György ugyanis vendéglátói — Szabó Miklós, Gyulavári Pál, Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára és Sasala János békéscsabai tanácselnök — társaságában gyalog tette meg az utat a megyei pártbizottság székházától a kötöttárugyárig. Az első épület, amit jobban szemügyre vett, a Jókai Színház volt, kísérői nyomban meg is jegyezték, renoválásra szorul a ház. Érdeklődéssel figyelte a Skála Divatsarok mellett magasodó épületet, amely külső megjelenésében elüt a többitől, de mégis jól illeszkedik az utca képébe. Szemmel láthatóan megnyerte Lázár György tetszését a Korzó tér, amely a belváros ggyik színfoltja. Sasala János közben az itt folyó

rekonstrukcióról adott rövid tájékoztatót, kiemelve, hogy öt év alatt több ezer ember számára teremtenek itt szép, új otthont. Kellemes benyomást keltett a köznyelven „U”-alakú háznak nevezett épülettömb is. A Sallai utcához érve arról szólt a tanácselnök, hogy hamarosan megkezdődik itt egy 1500 négyzetméter alapterületű bevásárlóközpont, és a hozzá csatlakozó Penza étterem építése. Ezzel egy olyan kereskedelmi együttes — piac, ABC, gazdabolt, étterem

— jön létre, amely a jövő igényeit is kielégíti.

Tovább haladva némi magyarázattal kellett szolgálni a Kulich Gyula téren lévő domb láttán. Lázár György érdeklődésére Sasala János elmondta, hogy Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotását, a Kulich Gyula-emlékművet a közelmúltban elvitték. Riadalmat is okozott a lakosság körében, elterjedt a híre, hogy ellopták a szobrot. A miniszterelnök jót derült az eseten, kiváltképp amikor megtudta, hogy szó sincs erről, egyszerűen az az igazság, hogy a művész Bécsben és Párizsban rendezett kiállításához kellett a szobor. Csak hát majdnem hamarabb kezdték fűrészelni, mint ahogy az erről szóló levél megérkezett. Ezért volt hát a riadalom. S a további mendemondák elkerülése végett azt is írjuk le, természetesen visszahozzák a hajdan nagy vitát kiváltott, de mint most kiderült, mégiscsak szeretett alkotást. S ha már a szobroknál tartunk, még egyre felhívta Lázár György figyelmét kísérője. Makrisz Aga- memnonnak a Kazinczy utca sarkán, a kis téren álló, Munkáslány című szobrára, amely ma szintén az értékes alkotások közé tartozik.

Ezzel telt nagyjából az alig negyedórás séta, melynek során sokan megálltak, visszanéztek, s a csodálkozó tekintetekből azt lehetett kiolvasni: nahát, ilyen is ritkán van, a miniszter- elnök a csabai főutcán ...

A kötöttárugyár bejáratánál már nem ámuldoztak ezen, ott ugyanis várták Lázár Györgyöt. Szuchy László igazgató és Biró Béla párttitkár fogadta a vendéget. A program rövid ismertetővel kezdődött a gyár múltjáról, jelenéről, terveiről. A 77 évvel ezelőtt alapított gyár idetelepítéséről annak idején 22 képviselő — köztük Achim L. András — 20:2

arányban döntött, mert már akkor is ipart akartak telepíteni a mezőgazdasági megyében. Ma egymilliárd forintot meghaladó termelési értéket állít elő a gyár, számottevő az exportja. Nemcsak a megyeszékhelyen tevékenykedik, hanem több településen is működnek üzemei, s itt készülnek - az igényes külföldi piacra szánt termékek.

— Van-e sok minőségi reklamáció? — kérdezte Lázár György.

— Minőségi kifogás miatt nem küldtek vissza árut, de azért igen, hogy a dobozon nem volt jól látható a címke, vagy egy centivel szélesebb volt a doboz, s ezért az egyik vevő automata szállítóberendezésekkel felszerelt raktárába nem fért be. Át kellett rakni kisebb dobozokba.

Ennek kapcsán mondta el Lázár György, hogy hallott már olyat, amikor az egyik vevő azért nem vette át az árut, nevezetesen a zsebkendőt, mert annak négy sarka összehajtva nem fedte egymást. Nem nagy dolog, de ha a vevőnek az az igénye, hogy szépen hajtsák össze a zsebkendőt, hogy pontos legyen a dobozon a címke, akkor úgy kell elkészíteni. Ez az, ami nem kerül pénzbe, .csak odafigyelést, igényességet kíván. Azután tovább érdeklődött.

— Hogy állnak a konkurenciával?

— Van konkurenciánk, számolunk vele, és sajnos a nyugati piacokon a kedvezőbb vámszabályok miatt előnyük is van. Ahol viszont megvetettük a lábunkat, mint például az Egyesült Államok, az NSZK,

Anglia, Franciaország piacán, ott igyekszünk is megmaradni.

A tájékoztató után rögtönzött divatbemutató következett. A gyár nődolgozói mutatták be — Mészáros Sándor igazgatóhelyettes szakszerű magyarázatával — az idei tavasz és a nyár itt készülő divattermékeit. A program üzemlátogatással folytatódott. A kormány elnöke érdeklődéssel figyelte az egyik üzemcsarnok-/ ban az NDK és a cseh gyártmányú körkötőgépeket, amelyek több éve megbízhatóan dolgoznak. Aztán hosszasan időzött a legújabb és legkorszerűbb felvetőgép előtt, amely egyszerre 960 csévéről gyűjti, rendszerezi a fonalat. NSZK gyártmányú, bérletben van itt, több társával együtt. A lízing révén — mondja az igazgató — a legkorszerűbb technika vonul be a gyárba. A festődébe érve Lázár György szóba elegyedett Lengyel Pál kelmefestővel, s arról érdeklődött, mióta dolgozik itt, hogy érzi magát.

— Tizenegy éve vagyok itt, megszerettem a gyárat. Nem mondom, hogy könnyű a munka itt a festődében, de évekkel ezelőtt még nehezebb volt.

— Elégedett a munkával, a keresettel?

— Nincs okom panaszra, pénzből pedig mindig lehetne több, különösen most, mert nemrég vettem egy lakást. Igaz, hogy Csorváson, de nem OTP-re, hanem készpénzért.

Lázár György további jó munkát és hitelmentes életet kívánt Lengyel Pálnak.

Az udvaron át haladva feltűnt, hogy milyen nagy a rend. A miniszterelnök nem Is hagyta szó nélkül, megkérdezte, hogy mindig ilyen vagy csak most? Szuchy László viccesen mondta, holnap is meg lehet nézni, aztán elmesélt egy történetet. Amikor üzletkötés céljából Nyugat-Európában járt. az egyik vevő azt mondta, hajlandó tőlünk vásárolni, de előbb szeretné látni az üzemet. Eljött, megnézte, rendet talált, azóta is visszajár, és azóta is rend van.

— A munkakultúra része az is, milyen tiszta, gondozott egy üzem — summázta Lázár György.

A varrodába érve Vincze Jánosné üzemvezető üdvözölte a vendéget, s nyomban meg is kérte, hogy írjon néhány sort a József Attila szocialista brigád naplójába.

— Lassan húszéves lesz a brigádunk. 1969-ben-alakult, s most már a vállalat kiváló brigádja vagyunk — büszkélkedett Vincze Jánosné.

— Akkor mindenképpen írok néhány sort — mondta Lázár György.

Vendégünk útja innen a Békéscsabai Állami Gazdaságba vezetett. Itt Bacsa Vendel és munkatársai fogadták a vendéget. A tájékoztató során kikerekedett egy jól működő, új iránt fogékony, több lábon is biztosan álló gazdaság képe. A sikeres munkát egyetlen adat is jól jelzi, a VI. ötéves tervben 215 millió forint volt a nyereség, tavaly egyetlen évben 100 milliót meghaladó. A fő ágazat a növénytermesztés, az 520 milliós termelési érték 64 százalékát — és 64 milliós nyereségétül — adja. Búzából

6—6,5, kukoricából 9,5 tonnát termeltek hektáronként, csökkenő ráfordítással. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-ágazat, illetve a tejtermelés figyelemre méltó (6 ezer liter körüli az egy tehénre jutó évi tejtermelés). A juhászaiban az anyaállomány cseréjével jelentős fiatalítás történt, évente 20— 22 ezer pecsenyebárányt exportálnak. Üj ágazat is meghonosodott, a vadgazdálkodás. Ezt továbbfejlesztendő, épül egy feldolgozó és egy ehhez kapcsolódó tároló. Az alaptevékenységen kívüli munkák is rendkívül sokszínűek. Egy régi magtárban működik a Skála Nagykereskedelmi Áruház; 800 millió forintot és 22 ezer árucikket forgalmaz. Ugyancsak egy régi épületben sok asszony és leánynak munkát adva textiláru-válogatás folyik. 26 használtruhaboltjuk tavaly 3 és fél millió forint nyereséget hozott. Jelentős az idegenforgalom és a vendéglátás. Az a jelszavuk, mindenből pénzt csinálni, minden pénzt megfogni. Ma 880-an dolgoznak a gazdaságban, fele annyian, mint 1975-ben.

Persze nemcsak a jókat sorolták, hanem a gondokról is szóltak. Mindenekelőtt a bérszabályozásról, ami jelenleg épp azokat sújtja, akik rövid idő alatt ugrásszerű javulást értek el. Azután arról, hogy úgy néz ki, a 2 ezer hektár búzából 700 hektár nem kel ki a rossz idő miatt.

— Mi történik ezzel, mit vetnek a helyére? — kérdezte Lázár György.

— Elsősorban szóját, ez a növény ebben a térségben jól fizet. Jelenleg is van 500 hektárunk, de szívesen növeljük a területet. Persze nem ilyen áron, vagyis a kipusztuló búza helyére.

Sűrű hóesésben kezdődött a látogatás, mintegy igazolva, hogy a március végi időjárás valóban komoly gondokat okoz. Az autóbusszal körbejárva a gazdaság központját, megerősödtek az igazgató által elmondottak, valóban egy rendezett, jól működő gazdaság képe körvonalazódott ki. Mindezt megerősítette Lázár György, aki látogatása befejezéseként további sikereket kívánt a gazdaság dolgozóinak.

Árpás i Zoltán — Sei észt Ferenc Fotó: Gál Edit

Lázár Györgyöt köszönti Vincze Jánosné

A miniszterelnök és kísérete a sétálóutcán