Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-18 / 65. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI ■»ÚJSÁG ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TANÁCS UPJ1 1987. MÁRCIUS 18., SZERDA Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 65. SZÁM Békésszentandrási bét BÉKÉS MEGYEI a liliüiüld-ban A hét minden napján található lapunkban Békésszent- andrásról szóló írás. E mostani rendszeres visszatérésünk­nek az az oka, hogy békésszentandrási hét van a Népúj­ságban. Az első ilyen programsorozat Sarkadon zajlott. Szívesen fogadták az ott élők, és így a más települések lakói is egy kicsit megismerhették előbb Sarkadott, majd most bepillanthatnak Békésszentandrás életébe. A megíté­lésünk szerint a lap és az olvasók közötti kapcsolatot erő­síti ez a programsorozat. A mai napon egy munkásportréval jelentkezünk a nagy­községből. Az írás lapunk 5. oldalán olvasható. két. Természetesen a gazda­sági-társadalmi előrehala­dást nehezítő körülmények is terítékre kerültek. Szuchy László, a Békés­csabai Kötötárugyár igazga­tója saját példájukból, az üzemi beruházások tapasz­talataiból vont le tanulsá­got: a fejlesztéseknél a ter­mékből kell kiindulni, meg­vizsgálni, mire van szüksé­ge a piacnak, és mi adható el jó áron. Ehhez kell vá­lasztani a technológiát, nem pedig fordítva, előbb a kor­szerű gépeket beszerezni, és utána gondolkodni, hogy mit is gyártsanak. Fontos eleme kell legyen a munkának a műszakiak közös felelőssé­ge, a javaslatok nyílt — be­osztásra való tekintet nél­küli — megvitatása. Jó oka volt a példa el­mondására a kötöttárugyár igazgatójának, hiszen ex­portbővítő hitelből olyan fejlesztést valósítottak meg, mellyel az új gépekről leke­rülő termékeknél 10 száza­lékos önköltségcsökkentést, és ugyanilyen arányú árnö­velést tudtak — ez utóbbit a minőséggel — elérni. Hasonló kérdésekről be­szélt Zám András is, a vi­lágbanki hitelből fejlesztő Gyulai Húskombinát vezér- igazgatója. Arra az ellent­mondásra hívta fel a mi­niszterelnök figyelmét, hogy a tőkés export jövedelmező­sége a legrosszabb, holott itt a legmagasabbak a minősé­gi követelmények. A minő­ség és a jó kereskedelmi munka fontosságát támasz­totta alá egy lassan feledés­be merülő klasszikus mon­dás felidézésével: „A ter­mék akkor készült el, ami­kor eladtuk.” A megye nehéziparáról, a szénhidrogén-bányászatról ketten is szóltak. Kerekes Kálmán, a szeghalmi városi pártbizottság első titkára az Észak-Békésben folyó feltá­rásokról, a nagy összegű beruházásokról, ennek a környék arculatára gyako­rolt várható hatásáról be­A képen balra Lázár György, középen Szabó Miklós, mellette Frank Ferenc zott. Elmondta, hogy a vál­lalatoktól, üzemektől ka­pott tájékoztatás szerint az idei gazdasági év előkészí­tése a tavalyinál alaposabb és körültekintőbb volt. A kezdeti tapasztalatok — el­sősorban az iparban — biz­tatóak. A múlt évinél több megrendelést kaptak az üze­mek, és nagyobb tömegű tő­kés exportra van kilátás. Kedvező, hogy a megyéből 16 vállalat nyújtott be pá­lyázatot exportbővítő hitel­re. Ugyanilyen optimizmussal egyelőre nem lehet szólni a mezőgazdaságról. Miközben az állattenyésztésben to­vábbra is érződik a tavalyi kedvező fordulat hatása, vagyis növekszik az állat- létszám (ezen belül is főleg a sertés- és baromfiállo­mány), a növénytermesztés kilátásai az időjárás miatt — a hosszan tartó kemény fagy után bizonytalanok a kelések — kedvezőtlenek. Az első titkár végezetül a következőket mondta: — Vannak gondjaink. Megyénk lakosságának hangulatát át­hatja az ország gazdasági helyzetéért, az életszínvonal megőrzéséért, eddig elért vívmányainkért való aggó­dás. De bíznak is az embe­rek és dolgozni akarnak. Tá­mogatják a Központi Bizott­ság múlt évi, novemberi ha­tározatában megfogalmazot­takat. Készek mindent meg­tenni azért, hogy a kor­mánynak a gazdasági fejlő­dés érdekében meghirdetett programja valóra váljon. A kritikus, önkritikus hangvételű tájékoztatóhoz az aktívaülés résztvevői közül tízen kapcsolódtak. A hozzá­szólók zöme — mi sem ter­mészetesebb — gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Az elhangzottakat úgy lehetne röviden minősíteni, hogy egyenes, nyílt, a gazdasági nehézségek okait feltáró és megoldásokat kereső volt a hangulat. Nem a kétségbe­esés, hanem az optimizmus, a bizakodás, a kormányba és a saját erőnkbe vetett hit jellemezte a véleménye­egyes helyeken az intézke­déseket csak a munkásokra nézve tekintik kötelező ér­vényűnek, a vezetőkre nem. Szolnoki Béla, az Univer- zál Vállalat igazgatója a ke­reskedelem előtt álló fel­adatokról szólt, és ebben az emberi tényezők fontosságá­ról. Székely László, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet elnöke a nagy­mértékű elvonásoknak a fejlesztésre gyakorolt ked­vezőtlen hatásáról beszélt, és rámutatott a fejlesztési és a felújítási alap külön kezelésének tarthatatlansá­gára, és az ebből származó károkra. Szikszói Ferenc, a Haza­fias Népfront Békés Megyei Bizottságának titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy gazdasági nehézségeink el­lenére sem szabad megfe­ledkezni a társadalompoliti­kai kérdésekről. Fontos, hogy az emberek jobban lássák, merre akar az or­szág, a megye haladni. Job­ban kell működtetni egész intézményrendszerünket, meg kell újulni tömegszer­vezeteinknek és tömegmoz­galmunknak. Végezetül ar­ról szólt, hogy ügyelni kell arra, hogy az embereknek legyen hitük a munkában, lássák a célt és világosan tudják, mit jelent a haza- fiság és az internacionaliz­mus. Szót kért a tanácskozáson Lázár György is. Elöljáró­ban tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a me­gye párt- és társadalmi ve­zetőinek, a Békésben élők­nek és dolgozóknak. Elis­meréssel szólt az itt szer­zett tapasztalatokról, majd így folytatta: — Jó volt hajlani, hogy bizakodóak, törekednek a jobb munkára, készek a tar­talékok feltárására, hogy ez­zel is meggyorsíthassák az előrehaladást. Erősítik ben­nem azt a felismerést, hogy minőségi változást kell el­érni, mert csak ilyen mó­don lehet a kor követelmé­nyeihez igazodni. Ügy ér­zem — legalábbis a tájékoz­tatóból és az önök szavaiból ez derült ki —, hogy élő, pezsgő, gondolkodó közszel- iem jellemzi a megyét. Azt mondták itt, hogy a békési emberek bizakodnak. A hoz­zászólásokat meghallgatva ehhez hozzátenném, hogy nemcsak bizakodnak, hanem igyekeznek is a nehézsége­(Folytatás a 3. oldalon) szélt, kiemelve azt, hogy a térség és az olajipar ér­dekeit sikerült összehangol­ni ebben a nagy területet átölelő munkában. Gonda József, az orosházi városi pártbizottság első titkára helyi példák alapján szóvá tette, hogy a szénhidrogén­iparból elvont pénzösszegek veszélyeztetik a termelés fejlesztését, hovatovább már szinten tartását is. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az agrárolló nyílása elviselhe­tetlen terheket ró a mező- gazdaságra. Hasonló gondokról beszélt Győrfi Károly, a Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Me­gyei Szövetségének titkára, amikor elmondta, hogy rossz hangulatot szül a mezőgaz­dasági üzemekben az, hogy a korszerű gépekhez csak közvetítő útján, lízingelés­sel juthatnak hozzá, ami tovább emeli az amúgy is drága eszközök árát. Szólt a megyei vízbázis környé­kén működő gazdaságok sa­játos problémájáról is, tör­ténetesen arról, hogy az ál­lattartó telepek — az ivóvíz védelmében előírt — szenny­vízelvezetését saját erőből nem tudják megoldani. Sümeghy Csaba, az Ipari Szövetkezetek Megyei Szö­vetségének titkára a gazda­ságilag elmaradott térségek gondjaival foglalkozott. Kér­te, hogy a kormány a to­vábbiakban segítse a me­gyét, de ne csak támogatás­sal, hanem progresszív ipar- telepítéssel is. A felszólaló azt is felvetette, hogy a tá­mogatás-elvonás jelenlegi rendszere miatt a közgaz­dasági szemlélet a gazdál­kodó szervezetekben háttér­be szorul. Fodorné Birgés Katalin, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára a megyei foglalkoztatáspoliti­káról, valamint arról a sa­játos és nehéz helyzetről beszélt, amelyikbe a nem megyei székhelyű vállalatok kerültek. A vállalati, ipari érdek és a területi érdek ugyanis gyakran ellent­mondásban áll egymással, és ez bizonytalanságot okoz a gyáregységeknél, leányválla­latoknál. Felhívta továbbá a figyelmet a szakmunkáskép­zés belső feszültségeire is, amelyek a vállalati és a tár­sadalmi érdekek különbö­zőségei miatt alakultak ki. A munkaidőalap védelmével is foglalkozott a vezető tit­kár, rámutatva arra, hogy Lázár György felszólalása az aktíván A megyei pártbizottság székházában megtartott ak­tívaülésre 54-en kaptak meg­hívást. Ott voltak a megyei pártbizottság titkárai és osz­tályvezetői, a megyei tanács elnökhelyettesei, a megyei irányítású pártbizottságok, a tömegszervezetek, a tömeg- mozgalmak és az érdekkép­viseleti szervek vezetői, va­lamint a kiemelkedő üzemek igazgatói, illetve elnökei. Az aktívaülésen elsőként Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára adott áttekintést a megye életéről, ezen belül nagy hangsúllyal a gazdaság helyzetéről. A mezőgazdaság teljesítményé­ről szólva elmondta, hogy a növénytermesztésben kima­gasló eredményeket ért el a megye, aminek egyik leg­fontosabb mutatója az, hogy tavaly először sikerült más­fél millió tonna gabonát ter­meszteni. Ezen belül kiug- róak voltak a búza- és a kukorica-termésátlagok. de más kultúrák eredményeivel is joggal büszkélkedhetünk. Sajnos, nem ennyire kedve­ző a kép az állattenyésztés­ben. A szarvasmarha-állo­mány csökkenése ugyan megállt, a sertésé pedig meg­haladta az előző évit, és di­namikus a növekedés a ba­romfifelvásárlásban, de ag­gasztó a helyzet a juhte­nyésztésben, és az állatlét­szám — összességében — to­vábbra is elmarad a koráb­bi évek magas szintjétől. A mezőgazdasági termelés 1986-ban másfél százalékkal bővült, amiben az eredmé­nyesen gazdálkodó üzemek mellett annak is szerepe volt, hogy tovább csökkent a veszteségesek száma. Az ipari termelés volume­ne 1985-höz viszonyítva mindössze 1,1 százalékkal nőtt. Ez az élelmiszeriparban a vágóállatok számának visszaesésével, az építőanyag­iparban a tégla iránti keres­let mérséklődésével, az üveggyárban pedig az öblös­üveg értékesítésének nehéz­ségeivel magyarázható. Bő­vült az export, de kedvezőt­len jelenség, hogy miközben növekedett a rubelelszámo­lású, némileg csökkent a tő­kés országokba irányuló ki­vitel. Az első titkár a további­akban részletesen foglalko­zott a megye életét megha­tározó, jövőjét befolyásoló beruházásokkal, így a szén­hidrogén-bányászat dina­mikus fejlesztésével, ami Szeghalom és térsége arcu­latát alapvetően megváltoz­tatja, as föld termőképessé­gének növelésével, mely program keretében az elmúlt 6 évben 100 ezer hektárt ja­vítottak meliorációval, szólt az élelmiszeripari üzemek rekonstrukciójáról és Békés megye történelmileg kiala­kult hátrányának felszámo­lásáról, a felzárkózás prog­ramjáról. Ez utóbbihoz kap­csolódva utalt a vízminőség­javító beruházásra, a kör­nyezetvédelem tennivalóira, és a gazdaságilag fejletlen térségek felemelésére tett in­tézkedésekre. Szabó Miklós a tájékoztató befejező részében az 1987. évi feladatokkal, a tervtel­jesítés kilátásaival foglalko­Amint arról már hirt adtunk, Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök hétfőn délután kétnapos látogatásra me­gyénkbe érkezett. A kormányfő tegnapi programja a me­gyei tanács székházában kezdődött, ahol Gyulavári Pál tanácselnök rövid tájékoztatóját meghallgatva a tanácsi munka helyi tapasztalataival ismerkedett. Ezt követően Lázár György a pártszékházban aktívaiilésen vett részt. Délután rövid sétát tett a megyeszékhely belvárosában, majd felkereste a kötöttárugyárat és a Békéscsabai Ál­lami Gazdaságot. „Élő, pezsgő, gondolkodó közszellem jellemzi Békés megyét” Lázár György látogatásának második napja

Next

/
Thumbnails
Contents