Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-18 / 65. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI ■»ÚJSÁG ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TANÁCS UPJ1 1987. MÁRCIUS 18., SZERDA Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 65. SZÁM Békésszentandrási bét BÉKÉS MEGYEI a liliüiüld-ban A hét minden napján található lapunkban Békésszent- andrásról szóló írás. E mostani rendszeres visszatérésünknek az az oka, hogy békésszentandrási hét van a Népújságban. Az első ilyen programsorozat Sarkadon zajlott. Szívesen fogadták az ott élők, és így a más települések lakói is egy kicsit megismerhették előbb Sarkadott, majd most bepillanthatnak Békésszentandrás életébe. A megítélésünk szerint a lap és az olvasók közötti kapcsolatot erősíti ez a programsorozat. A mai napon egy munkásportréval jelentkezünk a nagyközségből. Az írás lapunk 5. oldalán olvasható. két. Természetesen a gazdasági-társadalmi előrehaladást nehezítő körülmények is terítékre kerültek. Szuchy László, a Békéscsabai Kötötárugyár igazgatója saját példájukból, az üzemi beruházások tapasztalataiból vont le tanulságot: a fejlesztéseknél a termékből kell kiindulni, megvizsgálni, mire van szüksége a piacnak, és mi adható el jó áron. Ehhez kell választani a technológiát, nem pedig fordítva, előbb a korszerű gépeket beszerezni, és utána gondolkodni, hogy mit is gyártsanak. Fontos eleme kell legyen a munkának a műszakiak közös felelőssége, a javaslatok nyílt — beosztásra való tekintet nélküli — megvitatása. Jó oka volt a példa elmondására a kötöttárugyár igazgatójának, hiszen exportbővítő hitelből olyan fejlesztést valósítottak meg, mellyel az új gépekről lekerülő termékeknél 10 százalékos önköltségcsökkentést, és ugyanilyen arányú árnövelést tudtak — ez utóbbit a minőséggel — elérni. Hasonló kérdésekről beszélt Zám András is, a világbanki hitelből fejlesztő Gyulai Húskombinát vezér- igazgatója. Arra az ellentmondásra hívta fel a miniszterelnök figyelmét, hogy a tőkés export jövedelmezősége a legrosszabb, holott itt a legmagasabbak a minőségi követelmények. A minőség és a jó kereskedelmi munka fontosságát támasztotta alá egy lassan feledésbe merülő klasszikus mondás felidézésével: „A termék akkor készült el, amikor eladtuk.” A megye nehéziparáról, a szénhidrogén-bányászatról ketten is szóltak. Kerekes Kálmán, a szeghalmi városi pártbizottság első titkára az Észak-Békésben folyó feltárásokról, a nagy összegű beruházásokról, ennek a környék arculatára gyakorolt várható hatásáról beA képen balra Lázár György, középen Szabó Miklós, mellette Frank Ferenc zott. Elmondta, hogy a vállalatoktól, üzemektől kapott tájékoztatás szerint az idei gazdasági év előkészítése a tavalyinál alaposabb és körültekintőbb volt. A kezdeti tapasztalatok — elsősorban az iparban — biztatóak. A múlt évinél több megrendelést kaptak az üzemek, és nagyobb tömegű tőkés exportra van kilátás. Kedvező, hogy a megyéből 16 vállalat nyújtott be pályázatot exportbővítő hitelre. Ugyanilyen optimizmussal egyelőre nem lehet szólni a mezőgazdaságról. Miközben az állattenyésztésben továbbra is érződik a tavalyi kedvező fordulat hatása, vagyis növekszik az állat- létszám (ezen belül is főleg a sertés- és baromfiállomány), a növénytermesztés kilátásai az időjárás miatt — a hosszan tartó kemény fagy után bizonytalanok a kelések — kedvezőtlenek. Az első titkár végezetül a következőket mondta: — Vannak gondjaink. Megyénk lakosságának hangulatát áthatja az ország gazdasági helyzetéért, az életszínvonal megőrzéséért, eddig elért vívmányainkért való aggódás. De bíznak is az emberek és dolgozni akarnak. Támogatják a Központi Bizottság múlt évi, novemberi határozatában megfogalmazottakat. Készek mindent megtenni azért, hogy a kormánynak a gazdasági fejlődés érdekében meghirdetett programja valóra váljon. A kritikus, önkritikus hangvételű tájékoztatóhoz az aktívaülés résztvevői közül tízen kapcsolódtak. A hozzászólók zöme — mi sem természetesebb — gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Az elhangzottakat úgy lehetne röviden minősíteni, hogy egyenes, nyílt, a gazdasági nehézségek okait feltáró és megoldásokat kereső volt a hangulat. Nem a kétségbeesés, hanem az optimizmus, a bizakodás, a kormányba és a saját erőnkbe vetett hit jellemezte a véleményeegyes helyeken az intézkedéseket csak a munkásokra nézve tekintik kötelező érvényűnek, a vezetőkre nem. Szolnoki Béla, az Univer- zál Vállalat igazgatója a kereskedelem előtt álló feladatokról szólt, és ebben az emberi tényezők fontosságáról. Székely László, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet elnöke a nagymértékű elvonásoknak a fejlesztésre gyakorolt kedvezőtlen hatásáról beszélt, és rámutatott a fejlesztési és a felújítási alap külön kezelésének tarthatatlanságára, és az ebből származó károkra. Szikszói Ferenc, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy gazdasági nehézségeink ellenére sem szabad megfeledkezni a társadalompolitikai kérdésekről. Fontos, hogy az emberek jobban lássák, merre akar az ország, a megye haladni. Jobban kell működtetni egész intézményrendszerünket, meg kell újulni tömegszervezeteinknek és tömegmozgalmunknak. Végezetül arról szólt, hogy ügyelni kell arra, hogy az embereknek legyen hitük a munkában, lássák a célt és világosan tudják, mit jelent a haza- fiság és az internacionalizmus. Szót kért a tanácskozáson Lázár György is. Elöljáróban tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a megye párt- és társadalmi vezetőinek, a Békésben élőknek és dolgozóknak. Elismeréssel szólt az itt szerzett tapasztalatokról, majd így folytatta: — Jó volt hajlani, hogy bizakodóak, törekednek a jobb munkára, készek a tartalékok feltárására, hogy ezzel is meggyorsíthassák az előrehaladást. Erősítik bennem azt a felismerést, hogy minőségi változást kell elérni, mert csak ilyen módon lehet a kor követelményeihez igazodni. Ügy érzem — legalábbis a tájékoztatóból és az önök szavaiból ez derült ki —, hogy élő, pezsgő, gondolkodó közszel- iem jellemzi a megyét. Azt mondták itt, hogy a békési emberek bizakodnak. A hozzászólásokat meghallgatva ehhez hozzátenném, hogy nemcsak bizakodnak, hanem igyekeznek is a nehézsége(Folytatás a 3. oldalon) szélt, kiemelve azt, hogy a térség és az olajipar érdekeit sikerült összehangolni ebben a nagy területet átölelő munkában. Gonda József, az orosházi városi pártbizottság első titkára helyi példák alapján szóvá tette, hogy a szénhidrogéniparból elvont pénzösszegek veszélyeztetik a termelés fejlesztését, hovatovább már szinten tartását is. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az agrárolló nyílása elviselhetetlen terheket ró a mező- gazdaságra. Hasonló gondokról beszélt Győrfi Károly, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Megyei Szövetségének titkára, amikor elmondta, hogy rossz hangulatot szül a mezőgazdasági üzemekben az, hogy a korszerű gépekhez csak közvetítő útján, lízingeléssel juthatnak hozzá, ami tovább emeli az amúgy is drága eszközök árát. Szólt a megyei vízbázis környékén működő gazdaságok sajátos problémájáról is, történetesen arról, hogy az állattartó telepek — az ivóvíz védelmében előírt — szennyvízelvezetését saját erőből nem tudják megoldani. Sümeghy Csaba, az Ipari Szövetkezetek Megyei Szövetségének titkára a gazdaságilag elmaradott térségek gondjaival foglalkozott. Kérte, hogy a kormány a továbbiakban segítse a megyét, de ne csak támogatással, hanem progresszív ipar- telepítéssel is. A felszólaló azt is felvetette, hogy a támogatás-elvonás jelenlegi rendszere miatt a közgazdasági szemlélet a gazdálkodó szervezetekben háttérbe szorul. Fodorné Birgés Katalin, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára a megyei foglalkoztatáspolitikáról, valamint arról a sajátos és nehéz helyzetről beszélt, amelyikbe a nem megyei székhelyű vállalatok kerültek. A vállalati, ipari érdek és a területi érdek ugyanis gyakran ellentmondásban áll egymással, és ez bizonytalanságot okoz a gyáregységeknél, leányvállalatoknál. Felhívta továbbá a figyelmet a szakmunkásképzés belső feszültségeire is, amelyek a vállalati és a társadalmi érdekek különbözőségei miatt alakultak ki. A munkaidőalap védelmével is foglalkozott a vezető titkár, rámutatva arra, hogy Lázár György felszólalása az aktíván A megyei pártbizottság székházában megtartott aktívaülésre 54-en kaptak meghívást. Ott voltak a megyei pártbizottság titkárai és osztályvezetői, a megyei tanács elnökhelyettesei, a megyei irányítású pártbizottságok, a tömegszervezetek, a tömeg- mozgalmak és az érdekképviseleti szervek vezetői, valamint a kiemelkedő üzemek igazgatói, illetve elnökei. Az aktívaülésen elsőként Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára adott áttekintést a megye életéről, ezen belül nagy hangsúllyal a gazdaság helyzetéről. A mezőgazdaság teljesítményéről szólva elmondta, hogy a növénytermesztésben kimagasló eredményeket ért el a megye, aminek egyik legfontosabb mutatója az, hogy tavaly először sikerült másfél millió tonna gabonát termeszteni. Ezen belül kiug- róak voltak a búza- és a kukorica-termésátlagok. de más kultúrák eredményeivel is joggal büszkélkedhetünk. Sajnos, nem ennyire kedvező a kép az állattenyésztésben. A szarvasmarha-állomány csökkenése ugyan megállt, a sertésé pedig meghaladta az előző évit, és dinamikus a növekedés a baromfifelvásárlásban, de aggasztó a helyzet a juhtenyésztésben, és az állatlétszám — összességében — továbbra is elmarad a korábbi évek magas szintjétől. A mezőgazdasági termelés 1986-ban másfél százalékkal bővült, amiben az eredményesen gazdálkodó üzemek mellett annak is szerepe volt, hogy tovább csökkent a veszteségesek száma. Az ipari termelés volumene 1985-höz viszonyítva mindössze 1,1 százalékkal nőtt. Ez az élelmiszeriparban a vágóállatok számának visszaesésével, az építőanyagiparban a tégla iránti kereslet mérséklődésével, az üveggyárban pedig az öblösüveg értékesítésének nehézségeivel magyarázható. Bővült az export, de kedvezőtlen jelenség, hogy miközben növekedett a rubelelszámolású, némileg csökkent a tőkés országokba irányuló kivitel. Az első titkár a továbbiakban részletesen foglalkozott a megye életét meghatározó, jövőjét befolyásoló beruházásokkal, így a szénhidrogén-bányászat dinamikus fejlesztésével, ami Szeghalom és térsége arculatát alapvetően megváltoztatja, as föld termőképességének növelésével, mely program keretében az elmúlt 6 évben 100 ezer hektárt javítottak meliorációval, szólt az élelmiszeripari üzemek rekonstrukciójáról és Békés megye történelmileg kialakult hátrányának felszámolásáról, a felzárkózás programjáról. Ez utóbbihoz kapcsolódva utalt a vízminőségjavító beruházásra, a környezetvédelem tennivalóira, és a gazdaságilag fejletlen térségek felemelésére tett intézkedésekre. Szabó Miklós a tájékoztató befejező részében az 1987. évi feladatokkal, a tervteljesítés kilátásaival foglalkoAmint arról már hirt adtunk, Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök hétfőn délután kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett. A kormányfő tegnapi programja a megyei tanács székházában kezdődött, ahol Gyulavári Pál tanácselnök rövid tájékoztatóját meghallgatva a tanácsi munka helyi tapasztalataival ismerkedett. Ezt követően Lázár György a pártszékházban aktívaiilésen vett részt. Délután rövid sétát tett a megyeszékhely belvárosában, majd felkereste a kötöttárugyárat és a Békéscsabai Állami Gazdaságot. „Élő, pezsgő, gondolkodó közszellem jellemzi Békés megyét” Lázár György látogatásának második napja
