Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-17 / 64. szám

1987. március 17.. kedd o Cél: a jövedelemtermelő képesség fokozása II kibontakozás jelei Mezőhegyesen Váncsa Jenő a mezőgazdasági kombinát vállalati tanácsülésén Beszámoló taggyűlés a Békésszentandrási Tessedik Tsz-ben A közelmúltban értékelte az 1986. évi gazdálkodást a Me­zőhegyes! Mezőgazdasági Kombinát vállalati tanácsa Varga Ferenc elnök vezetésével. A tanácskozáson szó esett az 1987. évi feladatokról, valamint a VII. ötéves tervben megvalósí­tandó további, a hatékonyság növelését szolgáló lépésekről. Az esemény fontosságát mutatja, hogy a 44 fős vállalati ta­nács tagjai közül 43-an vettek részt az ülésen. Az elnökség­ben ott volt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és Gyu­lavári Pál, a megyei tanács elnöke. Elsőként Andó Ferenc, a kombinát vezérigazgatója számolt be az elmúlt évi gaz­dálkodás legfontosabb ta­pasztalatairól. Többek között elmondta, hogy a MÉM ta­valy törvényességi felügyeleti ellenőrzést végzett a válla­latnál, s önértékelésre, in­tézkedési terv kidolgozására kérte fel a kombinát vezeté­sét. A kibontakozási program legfontosabb célja a haté­konyság növelése, a belső üzemi tartalékok feltárása, a költségek csökkentése. Több lehetőség van a jöve­delemtermelő képesség fo­kozására, az ésszerű létszám­gazdálkodásban, a bátor koc­kázatvállalásban, új tevé­kenységi körök bevezetésé­ben. A továbbiakban a vezér- igazgató őszintén szólt a jobb gazdálkodást akadályozó té­nyezőkről. A mezőgazdasági kombinát korábban jelentős hiteleket, vett fel különböző beruházások megvalósításá­hoz, s így jelenleg rendkívül magas a hitelállományuk, nagyok a kamatterhek. Ne- hezítti az' előrelépést a meg­levő gép- és eszközállomány elhasználtsága. Befejezésül a vezérigazgató rámutatott: a kombinát pályázatét nyújt be a vállalat hiteleinek későbbi visszafizetésére. A vállalati tanácstagok közül elsőként Czabarka György kért szót. Elmondot­ta, hogy a műszaki fejlesz­tésben komoly lemaradása van a kombinátnak. A kam­ráspusztai kerületben 3500 szarvasmarha és 130 ló ta­karmányellátásáról kell gon­doskodni. Mindez jelentős erőfeszítéseket igényel az elhasználódott betakarító géppark miatt. Kérte a ve­zetést, hogy fejlesszék a szer­vizhálózatot. A fiatalok kez­deményezőkészségéről is be­szélt hozzászólásában. El­mondotta, hogy a KISZ KB „Jövőnk a tét” akciójának keretében március 2-án dol­gozói napot tartottak. Ezen a fiatalok reálisan értékelték a kialakult helyzetet, s tá­mogatást kértek a jobb la­káskörülmények megterem­téséhez. Kinyó László, a gépjavító üzem dolgozója, alapszerve­zeti KISZ-titkár az alkat­részellátásban tapasztalható kedvezőtlen helyzetre hívta fel a figyelmet. Az érdekelt­ségi rendszer további javí­tásával el kell érni, hogy a szakemberek nagyobb gondot fordítsanak a gépek, eszkö­zök műszaki állapotára. Az 1987. évi tervet, amely 212 millió forint nyereség eléré­sét tűzte ki célul, reálisnak tartotta. Dr. Papp Tibor vezérigaz­gató-helyettes bevezetőjében arról szólt, hogy a tavalyéi­ért 137 millió forintos nyeré­séé: kimozdulást jelent a holtpontról, de még számos területen akad tennivaló. A vállalat az alacsony haté­konyságú gazdaságok közé tartozik, a nyereségráta 4,5 százalékos. A továbbiakban a gabona- és húsprogram megvalósításáról, a minőségi követelmények fokozásáról, a jól értékesíthető termékek termeléséről beszélt. Az önállósággal élni tudó vezetőkre van szükség ah­hoz, hogy az intézkedési tervben megfogalmazottak 1990-re valóra váljanak. A fejlesztések közül előtérbe kell helyezni a tápanyag­visszapótlást, az öntözést, az új gépek beszerzését. Befeje­zésül arról szólt, hogy még mindig sokan vannak a kom­binátban. Ésszerű létszám- gazdálkodással növelhetők a hatékonysági mutatók. Bihari László, a kombinát cukorgyári vezérigazgató­helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy sok az el­avult berendezés a cukor­gyárban. Szükség van a re­konstrukcióra, hiszen a kör­zetben magas színvonalú cu­korrépa-termesztés folyik. Országosan is a legjobbak közé tartozik gazdálkodását tekintve a cukorgyár. Flender János kerületi igazgató az általános költsé­gek csökkentésére, a takar­mánygazdálkodás színvona­lának emelésére hívta fel a figyelmet. Miskucza Péter vezérigaz­gató-helyettes a termékszer­kezet-váltás nehézségeiről, a vezetői munka színvonalá­nak javításáról, az informá­ciós rendszer korszerűsítésé­ről beszélt. Dr. Hajtman Pál, az ál­lattenyésztési főágazat veze­tője a magas színvonalú tej­termelésben rejlő további le­hetőségekről szólt. Faragó Károly szb-titkár a szakszervezet oldaláról érté­kelte a tavalyi teljesítményt. Az szb támogatja a munka- fegyelem erősítésére hozott intézkedéseket, szorgalmazza a differenciált bérezést, az ésszerű létszámgazdálkodást. A lakásgazdálkodásban a le­hetőségekhez mérten továb­bi támogatást kell adni a dolgozóknak. A vállalati tanács ülésén szót kért Váncsa Jenő mi­niszter is. — Örömmel jöttem ebbe a több mint 200 éves állami mezőgazdasági üzembe. Az idén ahhoz, hogy teljesíteni tudják a feszített tervben megfogalmazott célokat, min­denkinek többet kell tennie, mint egy évvel korábban. Fi­gyelemre méltó elmozdulás történt 1986-ban, s ezt kell tovább fokozni az elkövet­kező időszakban. Érdekes el­lentmondás, hogy az utóbbi években számos fejlesztés valósult meg a kombinát­ban, ennek ellenére sok az elavult gép, munkaeszköz. Az eladósodásért közös a felelősségünk — folytatta a miniszter. Mi támogatjuk hi­telátütemezési kérelmüket. A továbbiakban a minisz­ter rámutatott, Mezőhegye­sen magasak a hozamok, de a költségek is az átlagot meghaladók. Az idei prog­rammal a minisztérium ve­zetése egyetért, s remélhető­leg néhány év alatt az ala­csony hatékonyságú üzemek közül hírnevéhez méltóan a legjobbak közé kerül a kom­binát. Szükség van a cukor­gyár rekonstrukciójára — bár itt meg kell vizsgálni az országos igényeket —, s emellett a vetőmagüzemnél, valamint a tárolókapacitás fejlesztésében kell előrelép­ni. — Ügy látjuk, hogy a dol­gozók egyetértenek a kibon­takozási programmal, készek a megújhodásra. Mindehhez kívánok jó munkát, sikere­ket erőt, egészséget — fe­jezte be Váncsa Jenő. A vállalati tanács egyhan­gúlag elfogadta a múlt évi gazdálkodásról szóló beszá­molót és az idei tervet. Be­fejezésül arról döntöttek, hogy a kombinát belép az Agroinnovációs Bankba. Verasztó Lajos li eredmények Tétkomléson A Tótkomlóst Tojáster­melő Közös Vállalat kiemel­kedő eredménnyel zárta az elmúlt évet. Az egy évvel ezelőtti tojásmennyiséget 8 millióval növelték, s elérték a 46 millió tojást. Ezt a ter­melésemelkedést átszervezés­sel tudták megvalósítani. Mind a termelésirányítók, mind a fizikai dolgozók fo­kozottabb odafigyelésével, a technológiai fegyelem mara­déktalan betartásával, és hatékonyabb munkával já­rultak hozzá a sikerhez. Az egy átlag tojótyúkra vetített tojásmennyiség ta­valy 280 volt. A tervben megfogalmazott tojásterme­lés 102,3° o-ot tett ki. Egy to­jás előállításához 14,18 dkg takarmányt használtak fel a komlósiak. Jónak mondható az egy tojás szűkített ön­költsége, amely darabonként 1,32 Ft. Az 1986-os gazdasági évben a tojástermelő közös vállalat csaknem 22,5 millió forint nyereséget ért el. v. I. A Békéscsabai Kötöttárugyárban nagy teljesítményű bolyhozógépet állítottak munkába. Az általa készített termék egységesebb, szebb felületet mutat, minőségben magasabb igé­nyeket elégít ki. A lízingszerződéssel vásárolt berendezés 4,5 millió forintba került, terme­lékenysége 20 százalékkal nagyobb, mint a régebben üzemelő gyári társaké Fotó: Szőke Margit VILÁGBANK — JAPÁN. A Világbank és a japán ex­port-import bank 900 millió dollár erejéig közösen vesz részt 21 kiemelt indonéz be­ruházás finanszírozásában — közölték a nemzetközi pénz­ügyi szervezetnél. A japán pénzintézet egyébként ösz- szesen 150 milliárd yent, azaz 980 millió dollárt köl­csönöz Indonéziának, s a kölcsönt nem kötötték japán áruk, vagy szolgáltatások vásárlásához. Az 1979 és 1985 között útjára indított indonéz nagyberuházásokba azért kell újabb összegeket invesztálni, mert a csökkenő olajárak miatt Indonézia be­vételei elmaradtak a terve­zettől. JAMAICA — ADÓSSÁ­GOK. Jamaica nem vesz fel további hiteleket, nem növeli már meglevő 3,5 milliárd dolláros adósságállományát — mondta Edward Seaga, a szigetország miniszterelnöke. A bejelentés szerint a kari­bi állam már ebben az év­ben 300 millió dollárral csökkenti adósságait. A kor­mány célja, hogy az éven­kénti kifizetéseket az ország valutabevételeinek feléről azok negyedére szorítsák vissza. Jamaica nemrég kö­tött újabb hitelátütemezési -megállapodást bankok egy csoportjával, s ennek értel­mében 12 évi haladékot ka­pott 181 millió dollár vissza­fizetésére. Gépészüzemmérnök Siti­déi Imre, a Békésszentand­rási Tessedik Tsz párttitká­ra. Ebben a közös gazdaság­ban kezdett fiatal szakem­berként dolgozni, s most a tagság bizalmából párttitkár. A párttagság hangulatáról beszélgetve ő fogalmazott úgy: élénk érdeklődésű, kri­tikus a tsz párttagsága. Elfogadták a kritikával fo­galmazott vezetőségi beszá­molót, amely azt volt kény­telen megállapítani, hogy a népgazdaság az utóbbi két esztendőben nem ért el gaz­dasági fejlődésében kiemel­kedő eredményeket, s a me­zőgazdasági nagyüzem tevé­kenységével sem lehetnek elégedettek. A GAZDASÁGI VEZETÉS ÉS A PÁRT A szövetkezeti párttagság elé állított feladatok nem teljesültek maradéktalanul, az időjárás kedvezőtlen ha­tásai eredményezték, hogy a lassú kitavaszodás hátráltat­ta a munkák, a vetés idő­beni elvégzését. A kora nyári viharban a tsz-terület 3400 hektárából háromezret súj­tott víz- és jégkár. Ennek a vízkárnak ellenére csapa­dékhiánnyal küszködtek, csak az öntözéssel sikerült a megfelelő hozamokat elérni. A terméshozam és a jöve­delmezőség is alatta maradt a várakozásnak, s a növény- termelés eredménye a bizto­sítási összeggel lett 1 millió 284 ezer forint. Az állatte­nyésztésben megfogalmazó­dott célok is csupán részben teljesültek. Amíg a tejter­melés mennyisége figyelemre méltó, 5 ezer 171 literről 5828 literre emelkedett, a tej minősége még mindig hagy kívánnivalókat maga után. Az egyébként csaknem 3 millió forint eredményt ho­zó állattenyésztési ágazat jö­vedelmezőségét komolyan be­folyásolhatná a minőségitej- átvételből származó haszon. Ezért is gondolkodik együtt a párt- és a gazdasá­gi vezetés azon, miként le­hetne kialakítani a kedvező irányú érdekeltséget ebben az ágazatban. S bár ez a gaz­dasági év sem indult bizta­tóan, javítani az érdekeltsé­gen érdemes. A tagság a mindennapi munkában a személyes fe­lelősséget is hangsúlyozza, törekszik a jobbításra, a munkában szerzett tapaszta­latokat hasznosítani a min­dennapokban. A párttagság kiáll a párt politikája mel­lett, s ehhez ebben a gazda­ságban felzárkóznak a pár- tonkívüliek is. A szövetke­zeti tagság mintegy harma­da párttag, s ebben a szö­vetkezetben jó a pártvezetők és a gazdaságot irányító szakemberek között az össz­hang. Ez abból eredhet, hogy közös vezetőségi üléseket tartanak, ugyanakkor az az álláspont alakult ki, hogy a gazdasági önállósággal együtt járó felelősség is a gazdasá­gi vezetőké, a párt agitál­jon emellett. Természetesen nagyon sok függ a gazdasági vezetőktől is, ugyanakkor a politikai vezetéstől elvárható a rugal­masság, a segítőkészség. A BELSŐ FEGYELEM Éppen a magatartás, a munkához való hozzáállás, a fegyelem erősítése a célja annak a kibontakozó érde­keltségi rendszernek, ame­lyet a növénytermesztésben egy éve eredménnyel alkal­maznak, s már folynak az első módszerpróbák az ál­lattenyésztésben. S amíg az aktivitással elégedettek le­hetnek ha a munkáról, a ter­melés jobbításáról van szó, nem kedvező a pártrendez­vényeken a megjelenés. Gyakran maradnak távol a taggyűlésekről a háztáji mi­att, családi okokra való hi­vatkozással, utólagos magya­rázkodással mentve ki ma­gukat. A fegyelmezettség ér­dekében szigorúbban veszik a jövőben a hiányzásokat, még ha a különféle előadá­sokon, a taggyűléseken min­dig eredménnyel végezték is munkájukat. A legkedvezőbb visszhangja a politikai okta­tásoknak volt az elmúlt esz­tendőben, 90-en igen aktívan közreműködtek a témakörök feldolgozásában. A legna­gyobb érdeklődést a népgaz­daság helyzete iránt mutat­ja a tagság, maguk is kere­sik a továbblépés lehetősé­geit. s a külpolitika sem ma­radhat ki a témák sorából. S a belső fegyelem erősö­dését jól szolgálják a párt- csoportok ténykedései is. Azt állapították meg az összeg­ző üléseken, hogy a munká­hoz fűződő viszonyban van előrelépés, fejlődés, de ez még nem lezárható folya­mat. A jövőben is program szerint kell dolgozni, bőví­teni az ismereteket, számon kérni az egyéni megbízatá­sok teljesítését. Kiemelten kell foglalkozni a párttagok rendezvényeken való megje­lenésével, aktivitásával, a gazdasági munkában való helytállással. MÁSODRANGÜ ÁLLAMPOLGÁROK? Gazdasági központú volt az idei beszámoló párttag­gyűlés is, de a párt életét nem rendelték ennek alá — állapítja meg Sindel Imre beszámolója. Ez egv cseppet sem baj, hiszen mindennek a termelés az alapja. Mert miként képződhetne szociális alap az ifjúság támogatásá- ,ra. a szakemberek magasabb szintű anyagi és erkölcsi el­ismerésére. Szerencsére eb­ben a közös gazdaságban jó a szakember-ellátottság, ked­vezőbb a megyei adottságok­nál, de ezzel sem a politi­kai, sem a szakmai vezetés nem elégedett. Bár jelentős a letelepedéshez nyújtott 40 ezer forint kamatmentes szö­vetkezeti hitel, s a 150 óra fuvarkedvezményes szállítási lehetőség is vonzó, azért az idén is komoly anyagiakat kívánnak fordítani a szak­emberek díjazására. Ebben az esztendőben azokon a te­rületeken kívánnak ebben előrelépni, ahol nincs a tel­jesítmény mérésére lehető­ség. S az idei oktatási, művelő­dési témakörök között elő­térbe került a nemzetközi fegyverkezési politika, a nemzetiségek helyzete, a vi- dékiség problémaköre. Ezt az utóbbi témát azért emle­getik oly gyakorta, mert mi­közben jelentős sertéskibo­csátó ez a község is, ezzel szemben igen szegényes a tő­kehúsellátás, s a töltelékáruk választéka, s a minőségi hú­sok sem kaphatók a keres­kedelmi hálózatban. „Miért büntetnek azzal, hogy vidéki vagyok?” — fogalmazzák meg: drágábban kapják a villanyáramot, utazni kell, ha alapvető ruházati cikke­ket, műszaki árukat szeret­nének vásárolni. „Másodran­gú állampolgárok vagyunk?!” — vaskos kritika ez, ami különösen a nyári, idegen- forgalmi szezonban éleződik ki, de ezzel együtt is, úgy tűnik, még mindig nem jö­vedelmező egy nem is peri­fériális területen üzletháló­zatot kialakítani, holott a vá­sárlóerő itt is jelen lenne. S hogy Békésszentandrá- son egyre több fiatal leli meg a számítását, abban ré­sze van az ilyen pártszerve­zeteknek is, amelyek élén­ken érdeklődnek a világ, az ország dolgai iránt, de sze­retnék mindazt az előnyt is élvezni, ami ma adott a ma­gyar népgazdaságban. — Számadó —

Next

/
Thumbnails
Contents