Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-17 / 64. szám
1987. március 17., kedd Lesz kábeltelevízió Gyulán A Boscoop igazgató tanácsának ülése Ilyen, nyugatnémet licenc alapján, a szövetkezet által kifejlesztett parabolaantennák sugározzák majd a helyi stúdió műsorát a művelődési ház tetejéről A napokban jó néhány gyulai találta postaládájában a Telekábel-Minimax Kisszövetkezet szórólapját, melyben tájékoztatnak a kábeltelevízió-rendszer kiépítéséről. Bővebb felvilágosításért a Blanár László utcai irodájukba mentünk, ahol március 16-ától várják az érdeklődőket. A budapesti Telekábel-Minimax Híradás- és Vegyesipari Kisszövetkezet gyulai részlege nemrég alakult. Alapvető feladatuknak a kábeltelevízió-hálózat építését tartják, emellett azonban másra is vállalkoznak, például előregyártott vasbeton elemekből gyorsan összerakható, szétszedhető, szállítható garázsok, garázssorok szerelésére. Még az elmúlt évben felkeltette a városi tanács érdeklődését a szövetkezet ajánlata, kábeltelevízió létesítésére. Az előzetes bemutató és a felmérések után megbízást is kaptak, melyhez azonban hiányzott a beruházáshoz szükséges összeg. Most a szövetkezet megelőlegezi az induláshoz hiányzó mintegy 2 millió forintot. Előzetes mérések alapján ott kezdik el az építést, ahol a jelenlegi vezetékrendszert fel tudják használni. Az első félévben az igények alapján a Kuznyeck lakótelep egy részén, majd az egész lakótelepen, a művelődési központ —Vásárhelyi Pál utca—Április 4. tér—Vértanúk útja által körülhatárolt területen „kábelesítenek”, a második ütemben a Budrió és a Törökzugi lakótelepen. Ahol megfelelő a vezeték- rendszer (panelos lakások), ott csak az elektromos egységeket kell kicserélni, másutt a főszálakat lakásokon kívül, az elágazó szálakat lakásokon belül is be kell vezetni. A tervek szerint a központi antenna a víztorony tetején lesz, az összeköttetést föld- és légkábel biztosítja. Mit tud a kábeltelevízió? Jó minőségű vételt, és olyan széles körű műsorválasztékot, amelyet a jelenlegi antennarendszer nem teljesíthet. Már indulásnál is hétféle tévéműsor, szovjet műholdas tévéműsor, ,URH-rá- dióműsorok és a művelődési házban kialakítandó városi stúdió programja a kínálat. Mennyibe kerül csatlakozni a rendszerhez? A szakemberek úgy számítják, hogy lakásonként ez mintegy ötezer forint, új vezetékrendszer építése esetén valamivel több. A szövetkezet fontosnak tartja, hogy a kábeltévézés mindenki számára elérhető legyen, ezért a kis jövedelműeknek 12 havi, a nyugdíjasoknak 12-14 havi részlet- fizetést és 20% engedményt ad. A munkát meggyorsítaná, ha az egy tömbben élők egyidőben kérnék a bekötést, és egy közös képviselővel kellene tárgyalniuk. Kép és szöveg: Szőke Margit Fellendülőben a szervezeti élet Békésen A mozgáskorlátozottak gyulai egyesületének klubjaként találkozott rendszeresen a békési tagság, majd 1987 januárjától — közben a létszámuk negyvenre nőtt — békési csoport lett a nevük. Nemrégiben ülést tartott a csoport, az otthont adó Fon- tex kultúrteremben. Részt vett Farkas Lászlóné, a párt helyi bizottságának munkatársa és Bereczki Istvánné, a városi tanács egészség- ügyi osztályának képviselője. Elsőként a csoport titkára, Méhes Erzsébet ez évi programjukat, tervüket ismertette. Egyebek mellett azt, hogy kéthavonként rendszeresen találkoznak. Elhangzott, hogy a városi tanács az utóbbi időben 12 mozgáskorlátozottnak biztosít szociális segélyt. Megállapították, hogy a Hazafias Népfront városi bizottságának felmérésével hozzávetőleg pontosan kiderült, mennyi a városban a mozgáskorlátozottak száma. Jelenleg 40 tagot számlálnak, s ez a szám várhatóan a jövőben tovább növekszik. A titkári beszámoló után a gyulai egyesület elnöke, Mekis Pál, valamint a vezetőség tagja, Sipos Antal üdvözölte a nőket, s átadták ajándékukat a nemzetközi nőnap alkalmából. B. O. Kora délelőtt a Csabában, avagy pálinkás „iá reggelt!” Ismerősömmel van találkozóm a Csaba Szálló presszójában reggel 7-kor. Leülünk, körbenézek. Ahhoz képest, hogy hétfő reggel van, akadnak itt néhányon — jegyzem meg. — Ilyenkor csak itt lehet inni valamit — válaszolja sokat látott asztaltársam, s azonnal sejtem, az italon ezúttal az alkoholtartalmú nedűk értendők. Igaz, az asztalok több mint felén csak kávé gőzölög, s néhányon üdítőt kortyolnak, ám némelyiken ott habzik a sör, s a kora délelőtti fények meg-megcsillannak a féldeciken. Beszélgetőpartnerem a vendégek 90 százalékát — ha mélyebben nem is, látásból — ismeri. Órájára néz, s megmondja, ki várható öt percen belül, s mit rendel. No, és hogy innen hová megy majd dolgozni. A Csaba nem annyira a gyári munkások reggeli szórakozóhelye, bár más napokon a műszakváltás után benéznek ide az éjszakások —, elsősorban hivatalnokok, értelmiségiek, maszekok járnak ezekben az órákban a Csabába. Nincs sok idejük, vár a munka, így a felszolgálónő sűrűn fordul. Az étteremben fél ház, ott a sör a sláger. Háromnegyed nyolckor a presszó megtelik. Az asztaloknál beszélgetnek, újságot olvasnak, fújják a füstöt. Meglepődöm néhányszor, mikor feláll egy társaság, s az asztalon nem marad más utánuk, csak kávéspohár — belőlük többet kinéztem volna. S meglepődöm, mikor szesztől terhes tálcát tesz le az udvarias halksággal tevékenykedő felszolgálónő olyanok elé, akikről viszont nem képzeltem volna. — Az összkép végül is nem rossz, minden ötödik-hatodik vendég kezdi a napot alkohollal — összegzem a helyi statisztikát, — A pultnál levőket figyelje! Aki csak egy felesért jön, az ott intézi el. Ismerősömnek igaza van. A „gyors vendégek” mögött csaknem mindig ott marad az árulkodó talpas pohár. — S tényleg dolgozni mennek? — Nem mindegyik — kapom a cseppet sem megnyugtató választ. Nyolckor öt-hat asztal varázsütésre üresen marad. Az elmenőket már várja a kötelesség. — Ha végigül itt egy napot, akkor talál- kozhat még néhány furcsasággal. Főleg olyanokkal, akik napközben átszaladnak egy percre. S nem mindenki kávéra, üdítőre jön. Arra gondolok, egyszer végig kéne nézni egy napot. Aztán elhessegetem. Egy (-két, esetleg három vagy akár ezer) újságcikktől úgysem változik semmi. Mindenki úgy él és dolgozik, ahogy Tud. Meg ahogy hagyják. (ungár) Hétfőn ülést tartott a hazai tehéntartó nagyüzemeknek körülbelül a felét összefogó Boscoop Agráripari Fejlesztő Közös Vállalat igazgató tanácsa. A napirenden a kisebb tehenészetek egyre súlyosabb gazdaságossági porblémái szerepeltek. Mint Kállai B. Miklós igazgató beszámolójában rámutatott, a különféle kormányzati intézkedések hatására a nagy létszámú tehenészetek többségében ma már kifizetődő a tejtermelés. A kisebb, egy-kétszáz tehenet tartó telepek zömének azonban az alacsony hozamok, illetve a magas költségek miatt nincs haszna, s az ilyen tehenészetekkel rendelkező nagyüzemeknek, a megfelelő anyagi fedezet hiányában, Gyümölcstelepítés Kihasználva az ez évtől megnövekedett állami támogatást, magánerő bevonásával is igyekeznek meggyorsítani az almaültetvények korszerűsítését, az exportképes, bőtermő és jól tárolható fajták telepítését Szabolcs megyében. Több gazdaságban is hozzákezdtek a gyümölcstelepítő és -művelő szakcsoportok szervezéséhez. Az előkészületek a nagyhalászi Petőfi, a nyírbátori Üj Barázda és az Orosi Váci Mihály Termelőszövetkezetben a legelőrehaladot- tabbak. Ezekben a nagyüzemekben még az idén ösz- szesen több mint ötven hektár almát, s tizenhárom hektár egyéb gyümölcsöt telepítenek szakcsopörti keretek között. A gyümölcsös telepítésére és gondozására vállalkozó tagoknak átlagosan 50-80 ezer forinttal kell hozzájárulniuk az ültetvény létesítéséhez. Ez az összeg, amelyet a termőre fordulás után visszafizetendő OTP-kölcsön- re is felvehetnek, csökkenthető a telepítéseknél végzett egyéni munkával. általában arra sincs lehetőségük, hogy gazdaságos méretűre fejlesszék tehénállományukat. Tévedés azonban az, hangoztatta a továbbiakban az igazgató, hogy az állománynövelés a gazdaságosság javításának egyetlen módja. Vegyes hasznosítású, tehát tej- és hústermelésre szakosított állomány kialakításával is lényegesen javítható az egy-kétszázas tehenészetek jövedelmezősége, s ehhez a Boscoop széles körű segítséget tud nyújtani. A felmérések szerint jelenleg körülbelül 200—250 gazdaságban vannak ilyen módon megoldható gondok. Közülük jó néhány már jelezte is, hogy igénybe akarja venni a A nagy hideg elmúltával megkezdődött a fagyra érzékeny vetőburgonya értékesítése. A Vetömagtermeltető és Értékesítő Vállalat a nagyüzemek és a kistermelők tar vaszi igényeit kielégíti. A vállalat az elkövetkező hetekben — a terv szerint — mintegy 10—12 tonnát hoz forgalomba. Ha az üzemekből újabl? megrendelést kapnak, vállalják a szállítást, mivel a vetőmag-szaporító gazdaságoknál, a tavalyi jó termés következtében, megfelelő tartalékok vannak. A fajtaválaszték megfelelő. Az igen keresett Desire-ből, a Cleopatra-ból, továbbá a salátának is való Linzi Deli- catesse-ből és a Delcor-ból a kistermelőknek 5, illetve 20 kilogrammos csomagokban is forgalmaznak vetőgumót. Budapesten például a vetőmagvállalat korszerűsített, Kottenbiller utcai önkiszolgáló vetőmagáruházában és Boscoop segítségét. A vállalat egyidejűleg a háztáji tehenészetek állományának feljavításába is bekapcsolódik. A falusi portákon tartott mintegy 200 ezer tehén jelentős része ugyanis, a nagyüzemek kistehenészetei- hez hasonlóan, csak ráfizetést termel gazdájának, s a ráfizetés oka rendszerint hasonló, mint a nagyüzemekben, A háztájiban is nagyobb genetikai értékű, vegyes hasznosításra alkalmas állatokra van szükség. A tanácskozáson a tavalyi eredményeket is értékelték. A mérleg szerint sikeres évet zárt a közös vállalat: újabb 25 gazdaság lépett be a tagjai sorába, s összesen 1 milliárd 200 millió forint forgalmat bonyolított le. a XIV. kerületi Telepes utcai raktárában árusítják a kis tételű szaporítóanyagot. Az idén első alkalommal kínál viszonylag nagyobb mennyiségű vetőgumót a Solymári Rozmaring Tsz gesztorságában működő Me- riklon Gazdasági Társaság, amely ezúttal vírusmentes körülmények között szaporított minigumókat hoz forgalomba. Az ültetési idényre fél millió minigumót szaporítottak a G ül baba, a Somogy gyöngye, a Soproni kifli és a Desire fajtából. A télen előállított anyag egy része már elfogyott, de további tételeket szaporítanak belőle a Meriklon telepén. Az új eljárással szaporított vetőgumóknak egyébként nagy jövőt jósolnak, mivel az ilyen burgonya növényi betegségekkel szemben ellen- állóbb, mint a szántóföldön szaporított, és a szállítási és tárolási költség is csökken. Jó ellátás burgonya vetögumóból n honvédelmi munka értékelése A Békéscsabai Városi Tanács honvédelmi klubjának legutóbbi ülésén dr. Jelinek Lajos elnök megemlékezett az 1848—49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Ezután Varga Géza titkár értékelte az 1986. év munkáját. A szervezeti feladatokról szólva megemlítette, hogy két általános és két szakközépiskola veszi igénybe a lőbázisokat. A klubvezetés kiemelten foglalkozott a leszerelő fiatalok bevonásának, a pályakezdők megnyerésének és a nők létszámemelésének kérdésével. Hasonló erőfeszítés kísérte á politikai nevelő, valamint az agitációs tevékenységet, amely magába foglalta a versenymozgalomra való felkészülést, a lóversenyeken és az egyéb rendezvényeken való részvételt is. A tagság által végzett társadalmi munka értéke elérte a 20 ezer forintot. A beszámoló további részében a titkár a gazdálkodási feladatokat, majd az idei munkatervet ismertette. A tanácskozáson ott volt Benkő Bálint, az MHSZ megyei titkárhelyettese, aki elégedetten szólt a tanácsi honvédelmi klub múlt évi eredményeiről. Ezután átadta az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetés bronz fokozatát Farkasné Krizsán Katalinnak; 16 aktivista pedig különböző jutalomban részesült. Az ülés a szellemi totó kitöltésével, illetve az értékeléssel ért véget. —y —n Minőségellenőrzés Hétfőn angol gyártmányú elektronikus kontrollrend- szert állított üzembe az Egis Gyógyszergyár körmendi Lacta Tápszergyára. A mérő- berendezés a másfél éve dolgozó, 16 millió forintért vásárolt, nagy teljesítményű — percenként két és fél, háromezer tablettát gyártó — tablettázógéphez csatlakozva tetszőleges gyakorisággal ellenőrzi a készített tabletták fizikai paramétereit A súly mellett vizsgálja a tabletták alakját is, és egyúttal dokumentálja a mérések eredményeit. Az üzem termelésének tíz százalékát — mintegy évi százmillió tablettát — tőkés piacon értékesíti. Folyamatban van a körmendi gyárban egy korszerű kenőcsgyártó és -töltőüzem építése is. A 25 millió forintos beruházás eredményeként az év közepétől évi kilencmillió tubus gyógykészítményt állítanak elő az igényesebb kenőcsfajták gyártását is lehetővé tevő csúcstechnológia alkalmazásával.
