Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-20 / 67. szám

1987. március 20., péntek o Tartani a fejlődés ütemét... Akik a jó vételt segítik Két új ipari üzem Szentandráson Előítélet és megítélés A telefonközpontok áramellátó szekrényét a szerelési rajz alapján ellenőrzik, majd bemérik Fotó: Fazekas Ferenc A budapesti székhelyű Híradótechnikai Vállalat (HTV) néhány éve meg­szűnt. Békéscsabai gyárát a hajdanán Beloiannisz nevet viselő BHG Híradástechni­kai Vállalat vette át. A vál­tás 1986. január elsején tör­tént. Az azóta eltelt több mint egy esztendő munká­járól, a változásokról kér­deztük Márton Józsefet, a békéscsabai 8. számú gyár igazgatóját. * * * A gyár profilja nem vál­tozott. Elsősorban telefon- technikai berendezésekhez gyártanak áramellátó rend­szereket. Az anyavállalat — a BHG — által gyártott te­lefonközpontokhoz a csa­baiak ebből évente mintegy 2 ezret készítenek. — Már több mint 15 esz­tendeje tartjuk a kapcsola­tot az NSZK-beli Hirsch­mann céggel, amely tévé és rádió vételtechnikai termé­keket gyárt. A kooperáció kölcsönös haszonnal jár. Az együttműködés annak ide­jén a nagy frekvenciás vé­teltechnikai berendezések, antennaerősítők építésével indult, melyhez a teljes konstrukciót, a technológiát a németektől kaptuk. Ezt a segítséget jó ideig az ily mó­don általunk gyártott kész­termékekkel viszonoztuk — tájékoztat Márton József. A közösségi, kábelteleví­ziós rendszerek kiépítésébe a békéscsabai gyár is be­kapcsolódott. A megyeszék­helybeli, gazdagréti, az egri kábeltévékhez a saját gyárt­mányú antennaerősítő rend­szereiket szerelték fel. Ezek­nek a termékeknek a leg­nagyobb külföldi felvevő­piaca a Szovjetunió, ahová a tavalyi másfél millió ru­bellel szemben az idén 2,5-3 millió rubel értékben szállí­tanak. S ha az új típusokat időben sikerül egyeztetni a szovjet féllel, akkor jövőre 5 milliós üzletet vár a bé­késcsabai gyár. Emellett je­lentős felvevőpiac lehet a közeljövőben Bulgária. — Másik fontos gyárt­mánycsaládunk a tuchel- rendszerű hangfrekvenciás csatlakozók — mondja az igazgató. — Az utóbbi évek­ben a kooperáció áttevődött erre a területre. A Hirsch- manntól kaptuk, illetve vet­tük a gépeket, s ezzel együtt a technológiát. A kommersz híradástechnikai berendezé­sekbe építik be ezeket a csatlakozókat. Ezenkívül a televíziókészülékeken hasz­nálatos számítógép- és vi- deocsatlakozókat is ezzel a megoldással készítjük. Ezek­ből évi 2 millió darabot, a koax rendszerű csatlakozók­ból egymillió darabot szál­lítunk a nyugatnémet part­nernek. Mint megtudtuk, a csabai gyár ebben az\ esztendőben 330 millió forint értékű hír­adástechnikai berendezést készít. Tavaly ez a szám 289 millió forint, az azt megelőző évben — 1985-ben — még a HTV-s korszak utolsó évében, 230 millió forint volt. A gyors fejlő­dési ütemet bizonyítja, hogy a termelékenység 1986-ban 20 százalékkal nőtt, az idén várhatóan 14 százalékkal emelkedik. Mindez elsősor­ban a jobban szervezett munkának, a technikai szín­vonal javulásának, a koope­ráció bővülésének köszön­hető. — Az új vállalat, a BHG, nagyot lendített a gyár sze­kerén. Ennek köszönhető a tavaly 12 százalékos jöve­delememelkedés. Emellett ebben az ötéves tervben 85 millió forintos fejlesztés is szerepel a terveikben. Az összeg 40 százalékát új épü­letekre, hatvan százalékát pedig új gépek, műszerek vásárlására fordítjuk. Mind­ez szükséges ahhoz, hogy tartani tudjuk a fejlődés ütemét. A beruházások mel­lett továbbra is keressük a kölcsönösen előnyös koope­rációs lehetőségeket — mondta végül Márton Jó­Időszerű teendők kertjeinkben A hosszan tartó, kemény tél akadályozta a kerti mun­kák elvégzését. Az időjárás enyhébbre fordulása után pótolhatjuk elmaradásunkat. Első teendőink közé tar­tozik a fatisztogatás elvég­zése, kaparóvassal, vagy drótkefével távolítsuk el a vázágak és a törzs kéregre­pedéseiben megbúvó károsí- tókat, majd pusztítsuk el őket. Vágjuk le a liszthar- mattál, varasodással fertő­zött gallyakat, távolítsuk el a gyümölcsmúmiákat. Gondosan vizsgáljuk át a fák koronáját és távolítsuk el az aranyfarú lepke, a ga­lagonyalepke hernyófészkeit, a gyűrűspille tojáscsomóit. Ezeket gyűjtsük össze és égetéssel semmisítsük meg. Az elmúlt évben lehullott leveleket — amennyiben nincsenek jól aláforgatva gereblyézzük össze és sem­misítsük meg, mert új fer­tőzés elindítója lehet. A ko­ronaalakító metszés után maradt sebeket gondosan kezelnünk kell — a metsz- felületet nyessük simára, majd a sebet zárjuk le fa- sebkátrány, Santar SM, vagy Cellcid felhasznalasá- val. Rügyfakadás előtt vé­gezzünk lemosó permetezést (ezt csak fagymentes napo­kon lehet). A kezelést lemo- sásszerűen, nagy mennyi­séggel végezzük, hogy a permetlé a repedésekbe is bejusson. Kajszi- és őszibarackfá­inkat Rézoxiklorid 50 WP 0,5-0,6%-os vagy Bordóilé 2%-os permetlé vei, az almás termésűeket és ringlóféléket Novenda 2%-os, vagy Neo- pol 5%-os, vagy Ágról 3%- os oldatával kezeljük. A meggy és cseresznye lemosó permetezését Neopol 5° n-os oldatával végezzük. A mál­na, ribizli, köszméte kezelé­sét Rézoxiklorid 50 WP 0,5- 0,6%-os vagy Bordóilé 1,0- 1,5%-os permetlével végez­zük el. Erős pajzstetű-fertőzöttség esetén használhatunk gyü­mölcsfaolajat, almástermé­ÚIDBB sűeknél (5%), ringlóféléknél (4%), ribizkén (4%) dózis­ban. A készítmény csak har­madévenként használható, más kultúráknál ne alkal­mazzuk. A vonatkozó munka- és egészségvédelmi rendszabá­lyokat szigorúan be kell tar­tani. Békés Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Tatár József előrejelző ÁFÉSZ CSILLAG ÁRUHÁZ, MŰSZAKI OSZTÁLY, OROSHÁZA SZÖVETKEZETI HITELAKCIÓ! Ár Előleg Színes tv 67 cm 35 500,— 30% Junost tv 4 100,— 10% Videokazetta min. 5x799 3 950,— 10% Rádiós-magnó 11 400,— 30% Csinár 240 1 hűtőgép 40 1 mélyhűtő, —12 Celsius-fok 5 400,— 10" o Automata mosógép 7 900,— 10% Várjuk kedves vásárlóinkat! Kissé nehéz volt Békés- szentandráson megragaszta­ni a Szarvasi Vas-, Fémipa­ri Szövetkezetét. Igaz, kez­detben volt egy alig tíz főt foglalkoztató .telep, amiből az idők folyamán húszemberes üzem zsendült, de arra alig­ha mertek gondolni, hogy egy hetven főt foglalkoztató üzemrész létesüljön. Hege­dűs László tanácselnök sze­rint az üzem létesítésén Szarvason nagyon gondol­koztak. Garanciát kerestek a beruházás célszerű kihaszná­lására, azután meg egy ki­csit sajnálták is a Szent- andrásról Szarvasra bejáró munkaerőt, mert nem akar­ták elveszíteni őket. a szö­vetkezet termékeinek előál­lításában. A vasipari szövetkezet ve­zetői végül is engedtek a sokszor megismételt kérés­nek és egy olyan üzemrészt telepítettek a községbe, ami városi rangú településen is megállná a helyét. S hogy Szentandráson is jól megfe­lel, annak az a magyaráza­ta: itt kifogástalan munka folyik. Sinka Péter részlegvezető­helyettes elmondta, hogy a hetven dolgozó évente 146 millió forint értékű kész­terméket állít elő. Csilláro­kat. lámpákat szerelnek ösz- sze olyan korszerű szerszá­mokkal, mint Szarvason. Pneumatikus meghajtású, sűrített levegővel működő csavarhúzókkal és kulcsok­kal dolgoznak. Szép tágas és tiszta az üzemcsarnok, mely­hez olyan szociális létesít­mények is tartoznak, ami­lyenről más községekben csak álmodoznak. Étterem, öltöző, fürdő, s minden egy helyen. A termelést jellemző szá­mokból arra lehet következ­tetni, hogy a kiváló munka eloszlatta’ a szarvasiak elő­ítéletét. Ma már úgy beszél­nek erről a részlegről, mint amelyik kitűnő minőségben teljesíti a követelményeket. — Hozzák a tervet — hal­lottam Szarvason Hódsági Tamástól, a szövetkezet mű­szaki vezetőjétől és Patai Sándortól, a termelési osz­tály vezetőjétől. — De, ha a szövetkezet tőlünk többet kér, készek vagyunk ennek teljesítésére is — mondta Sinka Péter, majd így folytatta: — A külünrendelések teljesítésé­re létrehoztunk egy szak­csoportot, amelyik a mű­szak után tovább dolgozik, vagy szombaton és vasárnap is folytatja a munkát, hogy a megrendelőhöz időben jus­son el az áru. Az egyik munkaasztal vé­génél Hévízi Mihályné bri­gádvezető a frissen összesze­relt asztali lámpákat ellen­őrzi: érintésvédelem és a be­kötés minőségének vizsgála­ta áll munkája középpontjá­ban. Figyeltem, legalább 30 lámpát ellenőrzött, a műszer mindegyiket rendben talál­ta. Ennél az asztalnál szerel Prjevara Andrásné, ötgyer­mekes családanya. — Mit jelent az ön számá­ra ez a munkahely? — Munkát itt helyben a családtól néhány száz mé­terre. Ha nem lenne, ki kel­lene találni, hogy legyen, hogy itt helyben dolgozhas­sunk. A kereset is tűrhető, a mai árakhoz képest ke­vés, de ha nem lenne, ak­kor lennénk csak bajban — közben meghúz két-három csavart a pillangó faelemes csilláron. A másik asztalnál dolgo­zik a telep legfiatalabb munkásnője: Galucz Erzsé­bet. űt csak a napi munka köti az üzemhez, a község­ben folyó ifjúságpolitikai munkáról nem sokat tud. Kár. Szentandrás múltjának megismerése nélkül bizo­nyára nehezen tud azono­sulni a légkondicionált, par­kettás, a kor követelményei­nek minden tekintetben meg­felelő munkahellyel. Azok, akik látták a korábbi rész­leg elhelyezését és látják a mait, össze tudják vetni a kettő közötti különbséget. Valamikor magam is jártam a régi telephelyen, de most mintha könnyebben, gördü­lékenyebben menne a mun­ka. — Ez a kulturált környe­zet hatása az emberekre —■ mondta Sinka Péter, és az emberek ezért hálásak, ez mutatkozik meg teljesítmé­nyükön is. Egy előítélet tehát szét- foszlott. Az elvégzett munka mennyisége és minősége, a szentandrási lányok és asz- szonyok, a munkavállalók oszlatták el maguk körül az­zal, hogy bebizonyították: ők is tudnak jól, exportra ter­vezett termékeket előállíta­ni. A másik új ipari üzemben nem az ott dolgozóknak vagy a telepet fenntartó Szarvas és Vidéke Áfész ve­zetőinek volt előítélete, ha­nem még ma is a falubeli­eknek. A bélfeldolgozóról van szó. A szentandrásiak- nak ilyenkor mindig a disz- nóvágáskori béltisztítás jut eszükbe. Talán el sem hi­szik, hogy itt steril körül­mények között, rendkívül tiszta bélanyaggal dolgoz­nak. A Köjál és a belga cég igényes az itteni munka tisz­taságára. Csernus Istvánné telepve­zető az előzőek igazolására végigkísér az üzemen. Tisz­taság, jó levegő meg a szor­gos munka látszik mind­egyik asztalnál. Egyéni tel­jesítmények alapján szá­molják el a kész terméket. Van, aki 5-6 ezer forintot is­keres, de vannak 4-5 ezer forintos keresetek is. Babák Jánosnétól kérdezem: — Mióta dolgozik itt és szereti-e ezt a munkahe­lyet? — Kezdettől fogva itt ra­gasztom a belet, ebből élek, szeretem csinálni — és egy sámfára nyitja a hosszában elvágott vékony sertésbelet. — A belga Durex cég sza­lámit vagy éppen valami­lyen vörösárut tölt ezekbe — magyarázza Csernusné. — Az üzem indulása óta csak neki dolgozunk. Tavaly 8,6 millió forint értéket termel­tünk, I millió 166 ezer fo­rint nyereséggel, ötven asz- szonytól ez igazán szép tel­jesítmény. — A község vezetőitől hallottam, hogy az üzem re­konstrukciójára készül az áfész. Mit tudna erről mon­dani? — Az általunk gyártott áru kelendő a belga piacon. Többet is átvenne a Durex cég. Bővíteni kellene az üze­met, új munkahelyeket kel­lene teremteni a rekonstruk­ció során, de erről bőveb­bet csak az áfész-központ- ban tudnak mondani. Bödi Jánosné főkönyvelő megerősíti a Csernusné ál­tal elmondottakat. Üj mű­helycsarnokot készítenek 2,5 millió'forint ráfordítással a jelenleginél több munka­hellyel. A község vezetőivel az egészséges víz biztosításá­ról tárgyaltak. Ügy látszik, ez is megoldódik, így nem lesz semmi akadálya annak, hogy a bélüzem a jelenlegi­nél több embernek adjon munkát, megélhetést. Békésszentandrás szeren­csés helyzetben van a két új ipari üzemmel. Igaz, egyelő­re 120 embernek ad munkát mindkettő, de ezzel is je­lentősen hozzájárul a tele­pülés népességmegtartó sze­repének megőrzéséhez. Eb­ben a községben egy nagy­szerű településfejlesztő po­litika valósul meg. Ennek eredményeként fogható fel az a tény, hogy Békésszent- andráson megelőzték a más községekben bekövetkezett hátrányos helyzet kialakulá­sát. Itt egy olyan egészsé­ges, sőt, több magot is lét­rehoztak, melyek fejleszt­hetők. Jóllehet kedvező eh-* hez Szarvas közelsége is. De mit ér ez a közelség, ha nem élnek a lehetőséggel, ha a helyi politikai, társadal­mi szervek' nem ismerik fel a lakossági érdekeket? Sze­rencsére felismerték és in­tézkedtek. Dupsi Károly Vetéshez készítik elő a kis tételű elit fajtaborsót a Telekgerendási Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben. Ahogy a telekgerendásiak mondják, más években nőnapkor már mindig vetették a borsót, az idén azonban a hideg időjárás, a fagyos föld meghiúsította a szokott menetrendet, és jó esetben a héten kezdődhet el a fajtaborsó vetése Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents