Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
NÉPÚJSÁG 1987. február 14., szombat Zárszámadásokról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) országgyűlési képviselője is. Beszédében kitért arra, hogy a jövőben is nagy kihívások előtt állnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A változó világpiaci igények és az időjárás gyakran próbára teszi a gazdálkodó egységeket. Mint ahogy ez* Kun- ágota esetében is történt 1986-ban. A továbbiakban a TOT főtitkára arról beszélt, hogy remélhetően már 1988-tól egy új, korszerűbb bér-, adó- és árrendszer lép érvénybe, amely egyszerűsíti a téeszek gazdálkodását is. A gazdaság vezetőinek javasolta, hogy a téesz fő ágazatai mellett tovább keressék a lehetőségeket a megyei iparágakkal való együttműködésre. Az új szabályzó megjelenéséig pedig további szorgalmas munkát kívánt a termelőszövetkezet dolgozóinak. Végezetül a jelenlévők meghallgatták az ellenőrző bizottság beszámolóját az elmúlt évben végzett munkájáról. B. A. Reménykeltő év elé néznek Medgyesbodzáson A négy település határában gazdálkodó Medgyes- bodzás—Pusztaottlakai Egyetértés Tsz is tegnap, február 13-án tartotta zárszámadó közgyűlését. Az egyik gépszerelő műhelyben gyülekezett a tagság és • a vendégek, közöttük Kárpáti József, a párt megyei bizottságának osztályvezetője, Szabó István, a mezőkovácsházi városi pártbizottság első titkára, Martyin György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára, hogy Darvas Tamás párttitkár megnyitó szavai után meghallgassák Zsíros György tsz-elnök beszámolóját az 1986. évi gazdálkodásról. Az átlagosnál nagyobb érdeklődést az indokolta, hogy ez a szövetkezet két évvel ezelőtt 20 millió forint veszteséggel zárta 1984-et. Mitörtént azóta? A közös gazdaság a változások egész sorát élte át két év alatt. Az 1980-tól a veszteség irányába rohanó és 1984-ben a mélypontra jutó szövetkezet életében eljött a felemelkedés időszaka. A gazdaság árbevétele 264 millió forint. Az eredmény, miután esedékes tartozásaikat visszafizették, 6,5 millió foPályázat újságírói állásra A Békés Megyei Népújság Szerkesztősége pályázatot hirdet újságírói állás betöltésére. Pályázati feltételek: szakmai elhivatottság; kellő íráskészség; alapos politikai felkészültség; egy szakterület alapos ismerete; felsőfokú végzettség; egyéves budapesti (bentlakásos) újságíró-iskola elvégzésének vállalása; részletes önéletrajz; két gépelt oldal terjedelmű pályamű elkészítése (műfaji kötöttség nélkül). Munkahely: a megyeszékhelyen, illetve a megye városaiban. A jelentkezéseket a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., Pf.: 111.) írásban kell beküldeni. Határidő: 1987. március 1. Magyar—lengyel idegenforgalom A magyar és a lengyel utazási irodák szövetségeinek képviselői a két ország közötti idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltak Budapesten február 12—13-án. Megállapodtak, hogy mindkét országban elsősorban a szervezett turizmus választékát bővítik. Továbbfejlesztik az üdülési, sportolási lehetőségeket. Lengyelországban a jövőben eddig kevéssé ismert területeken. így például a Mazuri- tavaknál és Lublin környékén is bővítik az idegenforgalmi ajánlatok körét. rint. Ez a szám egy évvel ezelőtt 3,3 millió forint volt. Az előterjesztés során a tsz elnöke megállapította: a fejlődés reményt keltő, de sok még a tennivaló az eredmények fokozásában. Az erőfeszítéseket tükrözik az 1987. évi termeléssel kapcsolatos célkitűzések. Ezek között legjelentősebb: a pe- csenyecsirke-nevelés 1986. évi mennyiségi és minőségi mutatóit megkétszerezik, a sertéshizlalásban elért tavalyi 300 tonna hústermelést 33 százalékkal növelik. A háztáji termelést szinten tartják, a növénytermesztésben a hozamok és a költségek arányán szeretnének javítani. összességében a nyereség megduplázását vállalják. A közgyűlésen felszólaló Kárpáti József a termelés újabb tartalékainak mobilizálására és a költségek hathatós csökkentésére biztatta a bodzásiakat. D. K. Kiemelkedő árbevétel Kondoroson A 8600 hektáron gazdálkodó közös gazdaság 2300 tagjának képviseletében 160 küldött részvételével tartottak zárszámadó küldöttgyűlést tegnap Kondoroson, ahol megjelent Klaukó Mátyás, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, Ancsin Károly ország- gyűlési képviselő, Matuz István, a békéscsabai városi pártbizottság csoportvezetője, valamint 35 társvállalat és szövetkezet képviselői. Az 1986-ban is kedvezőtlenül ható időjárási viszonyok, illetve a szigorú közgazdasági feltételek ellenére a tsz- tagság kitartó, szorgalmas munkájának következtében eredményes esztendőt zártak. A gazdaság történetében először haladták meg a 700 millió forintos árbevételt. A Jancsó Miklós Szörnyek évadja című produkciójának díszbemutatójával, pénteken megkezdődött a XIX. magyar játékfilmszemle a Budapest Kongresszusi Központban. A fesztivált Köpe- czi Béla művelődési miniszter nyitotta meg. Bevezetőben rámutatott: a szemle módot ad arra, hogy magyarok és külföldiek, a szakértők és a közönség áttekintse a filmművészet újabb alkotásait és véleményt mondjon azokról. Nagy a jelentősége az olyan bemutatóknak, amelyek lehetővé teszik az összehasonlítást és a kritikát, s a közönséget is arra ösztönzik, hogy válogasson és véleményt mondjon. A továbbiakban Köpeczi Béla szólt arról, hogy a gondok ellenére tavaly az állam emelte a filmgyártás támogatási ösz- szegét, s a magyar filmgyártás nemhogy megtorpant tervezett 17 millió forint nyereséggel szemben 37,5 milliót értek el, ezzel hatodikok a megyei termelőszövetkezetek rangsorában. Kiemelkedő az állattenyésztési íőágazat munkája, ahol megduplázták a tervezett nyereséget. Elismerésre méltó valamennyi ágazatnál az ésszerű költséggazdálkodás, ez döntő mértékben befolyásolta az eredményeket. Az egy tagra jutó munkadíj 66 ezer 537 forint. A szövetkezet közel 600 ezer forintot fizetett ki a törzsgár- datagok anyaigi elismerésére. A szövetkezet küldöttgyűlése elfogadta az 1987. évi termelési és pénzügyi tervet: 30 millió forintos nyereséget szeretnének elérni. Sz. J. volna, hanem még bizonyos mértékig fejlődött is. Továbbra is érdeklődést kelt az 50-es és a 60-as évek világának megítélése, ám egyre több film a reform Magyar- országának problematikáját igyekszik megragadni a gyermek, a család, a karrier, az érték szempontjából. Ez bizonyítja a magyar filmművészet gyors reagálását korunk problematikájára, s ez a reagálás a humanista értékek jegyében foglal állást — mondotta. A megnyitót követően, mától öt napon át 27 filmet vetítenek a Budapesti Kongresszusi Központban. Ezek közül 19 játékfilm: ősbemutatókat, illetve az elmúlt esztendőben már a közönség elé került alkotásokat láthatnak az érdeklődők. A XIX. magyar játékfilmszemle eredményhirdetésére és záró díszelőadására február 18-án, szerdán kerül sor. Megkérdeztük: Miről ismerhető fel a veszett állat? Olvasóinkat foglalkoztatja a fenti kérdés. Szeretnének pontosabb információt kapni az állatok veszettségéről és a betegség felismerhetőségéről. Dr. Ágoston József, az állategészségügyi állomás igazgatóhelyettese, válaszadónk is aktuálisnak tartja a témát. — A veszettséget vírus okozza, amely a központi idegrendszert károsítja. — A veszett kutyát a megváltozott viselkedés jellemzi. Az addig szelíd állat támadóvá, agresszívvá lesz, a hangja rekedtté válik, csorog a nyála. Előrehaladottabb stádiumban megbénul. A macska hasonlóképpen dühöng, agresszívvá válik. A szarvasmarhánál rekedt bőgőst, bénulási tüneteket tapasztalunk. A róka megszelídül, elveszíti veszélyérzetét, óvatosságát, bemegy az udvarokba, a lakótelepekre, sétál az utakon. A vadakhoz képest rendellenesen viselkedik. — Mit tegyünk, ha feltételezetten veszett állatot érintettünk, vagy az megtámadott bennünket? — Ha például kutyáról van szó, semmiképpen nem szabad agyonütni. Két hétig megfigyelés alatt kell tartani. A veszettségnek viszonylag hosszú a lappangási ideje és a két hét alatt kiderül, valóban veszett-e az állat. Ha igen, akkor az embernek védőoltást kell kapnia. Amennyiben másféle állat került közelünkbe, harapott, karmolt meg, ugyancsak az állatorvosnak kell szólni, aki intézkedik. A kutya megfigyelése az állattartó feladata, a kóbor ebek eltüntetése pedig a tanácsoké. A veszettség tünetei betegség esetén sem feltétlenül gyorsan jelentkeznek. A klinikai tünetek előtt már hét nappal az állat üríti a vírust, tehát fertőzhet. Nyálával, vérével fertőz, ha megharapja az embert, vagy ha hozzányúlunk és a kezünkön seb van, baj történhet. — Gyakran halljuk, olvassuk, hogy harapós kutya gazdáját keresik. Miért? — Ez nagyon fontos kérdés, mert ha a kutya igazoltan egy éven belül kapott veszettség elleni oltást, akkor a megharapott személyt nem fenyegeti veszély, nem kell védőoltást kapnia. Az embereknek adott oltás ugyanis, bár a betegségtől megóv, de mellékhatásaiban nem teljesen veszélytelen. Ez az oltás a betegséget okozó vírus gyengített formája, így termelődik a szervezetben a védettséget biztosító ellenanyag. — A kóbor kutyák száma időről időre száporodik, ilyenkor összecsapnak körülöttük az emberi indulatok is. Mit lehet tenni? — A kóbor ebek összefogása tanácsi feladat, de ennek többféle okból csak részben tudnak eleget tenni. Nincs személyzet, pénz ehhez a munkához és sok helyen a lakosság is akadályozza tevékenységüket. Tűrhetetlen, hogy a lakótelepeken, a kukák, az iskolák környékén gyűlnek össze az éhes kutyák. Marcangolják a szemétbe dobott hulladékot, követik a gyerekeket, közvetítik a különféle fertőzéseket a nyálukkal, a szőrükkel. Ezt nem szabad megengedni. Ha hozzánk valaki behoz nyilvánvalóan kóbor kutyát, díjmentesen beoltjuk, az állatnak nem okoz szenvedést a kimúlása. Az igazság az, ahogyan az ember nem született bűnözőnek, a kutya sem kóbornak. Azokat a felelőtlen embereket kellene megbüntetni, akik az utcára kicsapják kutyáikat, vagy az újszülött kölyköket. A kóbor kutyákról még azt sem lehet tudni, veszettek-e, milyen a megváltozott viselkedésük. Nem lehet vitás, kit védjünk, a gyerekeket, a védtelen embereket, vagy a kóbor állatokat. Mert az emberi veszettség már nem gyógyítható! Bede Zsóka a görbe bot árnyéka H allgatom a felszólalásokat a Szakszervezetek Megyei Tanácsának az ülésén. Ülök, nézek magam elé és összeszorul a torkom. Pedig nem érzelgősek a szavak, a segíteni akarás csendül ki belőlük. Csak hát eszembe jut Károly bácsi, aki a szoba-konyhás, kis belvárosi lakásában aléltan feküdt az ágyán, körülötte üres gyógyszeresflakonok. Miért tette? A válasz halk és szomorú: elhagyottnak és tehetetlennek érezte magát. Látom a pici, töpörödött asszonyt, a szociális otthon lakóját, aki értett az állatok nyelvén, a megvadult lovakat is képes volt megzabolázni. Alit az ablaknál hallgatagon. Oda az ura, a tanya. Minden. A pusztai szél elvitte, messzire sodorta a hajdani életét. A görbe botok árnyéka meghosszabbodott. Századunk utolsó harmadában a világ gazdaságilag fejlettebb országaiban a lakosság elöregedése mind súlyosabb társadalmi gonddá vált. így van ez hazánkban is, ahol jelenleg a nyugdíjasok száma eléri a 2,4 milliót. Az SZMT legutóbbi felmérése szerint Békés megyében a lakosság 23 százaléka, több mint 91 ezer ember nyugdíjas. Ezek közül mintegy 30 ezren hetven év felettiek és nehezen élnek. De mi van a számok mögött? Lehet-e az átlagos öregember arcát, sorsát felvillantani, a leikébe látni? Aligha. Megyénk lélekszáma fogyatkozik, a fiatalabbak elvándorolnak, növekszik viszont az idősebb korosztály ■tábora. Mégis vagy éppen ezért, szembe kell nézni a tényekkel. A jelszó: cselekedni! A szakszervezeti felmérés megállapítja: másfél évtized alatt a nyugdíjak ösz- szege ugyan megháromszorozódott, ám ennek ellenére a kisnyugdíjasok, járadékosok élete nehezebb lett, anyagi gondjaik nőttek. A mozgósítás egyik bázisa a szakszervezet. Az SZMT eddig sem tétlenkedett. Még 1983-ban a megyei tanácscsal közösen részletesen elemezte az idősek, a nyugdíjasok demográfiai állapotát, foglalkoztatottságuk színvonalát, a szociális gondoskodás mikéntjét. Intézkedési tervben határozták meg a közös tennivalókat. A megyei küldöttértekezlet ugyancsak értékelte ezt a munkát. A tanácsi és a szakszervezeti erőfeszítések ellenére különösen a kevés nyugdíjból élők helyzetén azonban nem sikerült számottevően javítani, életszínvonalukat megőrizni. Ezért nagyon fontos a munkahelyi alapszervezetek átgondolt és tervszerű tevékenysége. Ennek előfeltétele, hogy a volt munkahelyen ismerjék a nyugdíjasok anyagi gondjait, egészségi állapotát, családi kötődését, hiszen e nélkül elképzelhetetlen a sokrétű segítség. A mozgalomhoz való viszony általában abból áll, hogy a nyugdíjasokat meghívják egy-egy szakszervezeti rendezvényre. Legjobb esetben a tisztségviselők, a bizalmiak, a főbizalmiak személyesen is felkeresik az idős embereket és mind több helyen hoznak létre nyugdíjasbizottságokat. Ezek valóban jó cselekedetek, összességében mégis alacsony a nyugdíjasok szervezettsége. Sok helyen az évente egyszer megtartott találkozóval elintézettnek tekintik az idősekkel való foglalkozást, a kapcsolattartás írásbeli közlésre, tájékoztatásra korlátozódik. Kétségtelen, az alapszervezetek munkájában nagy szerepet kap a segélyezés, örvendetes, hogy a legtöbb vállalatnál a szakszervezeti segélyen kívül, egyéb alapokból is segítik a nyugdíjasokat. A szocialista brigádok felajánlásai, a kommunista műszakok bevételei is ezt a célt szolgálják. Nem elhanyagolhdtó az üzemi étkeztetésbe, az üzemi orvosi ellátásba, különböző kedvezményes áruvásárlási akciókba, a térítésmentes üdültetésbe való bevonás, másutt jól működő klubok garantálják a nyugdíjasok kulturálódását, szórakozását, alkalmat adva a gyakoribb találkozásokra. Sajnos, nem mindegyik alapszervezet él a nyugdíja kivételes alapon történő emelésének kezdeményezésével. A társadalombiztosítási fórumok tapasztalatai azt bizonyítják: nagy szükség van arra, hogy a közeljövőben nyugdíjba vonuló dolgozók, az ügyintézők, a szakszervezeti tisztségviselők rendszeres és egyértelmű tájékoztatást kapjanak a jogszabályok változásáról, az igénybe vehető juttatásokról és feltételeiről. Érdemes megjegyezni: 1983—86 között a megyei társadalombiztosítási tanács 3669 idős embernek emelte fel kivételes alapon a nyugdíját, ennek a túlnyomó részét a szakszervezeti bizottságok javasolták. Ezenkívül a megyei tanács egészségügyi osztálya, a megyei társadalombiztosítási tanács erőfeszítéseket tesz a helyes segélyezési gyakorlat kialakítására. Figyelmet érdemel, hogy az egészségügyi tárca 1983-tól rendszeres és rendkívüli szociális segélyezésre pótelőirányzatot hagyott jóvá, ennek az összege tavaly elérte az 1 millió 700 ezer forintot. De mindez az igényekhez képest még mindig kevésnek bizonyult. Ezt sugallják az 1985 februárjában megtartott felmérés adatai. U gyanis 1227-en voltak olyanok, akik többszörösen hátrányos helyzetűek, mert 2200 forintnál kevesebb nyugdíjat kaptak, ők 75. évüket betöltötték, egyedül éltek. Sorsuk enyhítésére szociális segélyt kaptak, házi szociális gondozók vigyázzák életüket, a rászorultakat pedig napközi, illetve szociális otthonban helyezték el. Csak az a baj, hogy ezekből is kevés van megyénkben. Igaz, az utóbbiakban a VI. ötéves tervben 250-nel bővült a hely, de 85-öt a zsúfoltság miatt meg kellett szüntetni. Csorváson, Békésszentandráson, Orosházán és Békéscsabán létesítettek úgynevezett hetes öregek napközijét. Ebben a tervidőszakban a megyeszékhelyen és Szeghalmon szeretnének nyugdíjasok házát építeni. Ugyanakkor a társadalmi és a gazdasági körülmények, a megye idős népességének nagy száma indokolttá teszi a nyugdíjas foglalkoztatottak arányának a növelését. A kép még akkor sem megnyugtató, ha figyelembe vesz- szük, hogy öt év alatt csaknem 900-zal nőtt a nyugdíjasként munkát vállalók száma. A mostani gazdasági érdekeltségi rendszer ugyanis kevésbé kényszeríti a vállalatokat, intézményeket a nyugdíjasok foglalkoztatására. Egyet .lehet érteni azzal a megyei szakszervezeti ajánlással, miszerint a pártszervezetek a szakszervezeti munka megítélésénél külön értékeljék, ellenőrizzék az idősek, a nyugdíjasok életkörülményeinek javítását elősegítő politikai munkát. Seres Sándor Megkezdődött a XIX. magyar játékfilmszemle
