Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

NÉPÚJSÁG 1987. február 14., szombat Zárszámadásokról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) országgyűlési képviselője is. Beszédében kitért arra, hogy a jövőben is nagy kihívások előtt állnak a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek. A változó világpiaci igények és az időjárás gyakran próbára teszi a gazdálkodó egysége­ket. Mint ahogy ez* Kun- ágota esetében is történt 1986-ban. A továbbiakban a TOT főtitkára arról beszélt, hogy remélhetően már 1988-tól egy új, korszerűbb bér-, adó- és árrendszer lép ér­vénybe, amely egyszerűsíti a téeszek gazdálkodását is. A gazdaság vezetőinek javasol­ta, hogy a téesz fő ágazatai mellett tovább keressék a le­hetőségeket a megyei ipar­ágakkal való együttműkö­désre. Az új szabályzó meg­jelenéséig pedig további szorgalmas munkát kívánt a termelőszövetkezet dolgozói­nak. Végezetül a jelenlévők meghallgatták az ellenőrző bizottság beszámolóját az elmúlt évben végzett mun­kájáról. B. A. Reménykeltő év elé néznek Medgyesbodzáson A négy település határá­ban gazdálkodó Medgyes- bodzás—Pusztaottlakai Egyetértés Tsz is tegnap, február 13-án tartotta zár­számadó közgyűlését. Az egyik gépszerelő műhelyben gyülekezett a tagság és • a vendégek, közöttük Kárpáti József, a párt megyei bi­zottságának osztályvezetője, Szabó István, a mezőkovács­házi városi pártbizottság el­ső titkára, Martyin György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára, hogy Darvas Ta­más párttitkár megnyitó sza­vai után meghallgassák Zsí­ros György tsz-elnök beszá­molóját az 1986. évi gazdál­kodásról. Az átlagosnál nagyobb ér­deklődést az indokolta, hogy ez a szövetkezet két évvel ezelőtt 20 millió forint vesz­teséggel zárta 1984-et. Mi­történt azóta? A közös gazdaság a válto­zások egész sorát élte át két év alatt. Az 1980-tól a vesz­teség irányába rohanó és 1984-ben a mélypontra jutó szövetkezet életében eljött a felemelkedés időszaka. A gazdaság árbevétele 264 mil­lió forint. Az eredmény, mi­után esedékes tartozásaikat visszafizették, 6,5 millió fo­Pályázat újságírói állásra A Békés Megyei Népújság Szerkesztősége pályázatot hirdet újságírói állás betöltésére. Pályázati feltételek: szakmai elhivatottság; kellő írás­készség; alapos politikai felkészültség; egy szakterület alapos ismerete; felsőfokú végzettség; egyéves budapesti (bentlakásos) újságíró-iskola elvégzésének vállalása; részletes önéletrajz; két gépelt oldal terjedelmű pályamű elkészítése (műfaji kötöttség nélkül). Munkahely: a megyeszékhelyen, illetve a megye váro­saiban. A jelentkezéseket a szerkesztőség címére (5600 Békés­csaba, Munkácsy u. 4., Pf.: 111.) írásban kell beküldeni. Határidő: 1987. március 1. Magyar—lengyel idegenforgalom A magyar és a lengyel utazási irodák szövetségei­nek képviselői a két ország közötti idegenforgalmi kap­csolatok fejlesztéséről tár­gyaltak Budapesten február 12—13-án. Megállapodtak, hogy mindkét országban el­sősorban a szervezett turiz­mus választékát bővítik. To­vábbfejlesztik az üdülési, sportolási lehetőségeket. Lengyelországban a jövőben eddig kevéssé ismert terüle­teken. így például a Mazuri- tavaknál és Lublin környé­kén is bővítik az idegenfor­galmi ajánlatok körét. rint. Ez a szám egy évvel ez­előtt 3,3 millió forint volt. Az előterjesztés során a tsz elnöke megállapította: a fejlődés reményt keltő, de sok még a tennivaló az eredmények fokozásában. Az erőfeszítéseket tükrözik az 1987. évi termeléssel kapcso­latos célkitűzések. Ezek kö­zött legjelentősebb: a pe- csenyecsirke-nevelés 1986. évi mennyiségi és minőségi mutatóit megkétszerezik, a sertéshizlalásban elért tava­lyi 300 tonna hústermelést 33 százalékkal növelik. A ház­táji termelést szinten tart­ják, a növénytermesztésben a hozamok és a költségek arányán szeretnének javíta­ni. összességében a nyereség megduplázását vállalják. A közgyűlésen felszólaló Kárpáti József a termelés újabb tartalékainak mobili­zálására és a költségek hat­hatós csökkentésére biztatta a bodzásiakat. D. K. Kiemelkedő árbevétel Kondoroson A 8600 hektáron gazdál­kodó közös gazdaság 2300 tagjának képviseletében 160 küldött részvételével tartot­tak zárszámadó küldöttgyű­lést tegnap Kondoroson, ahol megjelent Klaukó Mátyás, az MSZMP megyei bizottsá­gának osztályvezető-helyette­se, Ancsin Károly ország- gyűlési képviselő, Matuz Ist­ván, a békéscsabai városi pártbizottság csoportvezető­je, valamint 35 társvállalat és szövetkezet képviselői. Az 1986-ban is kedvezőtle­nül ható időjárási viszonyok, illetve a szigorú közgazdasá­gi feltételek ellenére a tsz- tagság kitartó, szorgalmas munkájának következtében eredményes esztendőt zártak. A gazdaság történetében elő­ször haladták meg a 700 millió forintos árbevételt. A Jancsó Miklós Szörnyek évadja című produkciójának díszbemutatójával, pénteken megkezdődött a XIX. ma­gyar játékfilmszemle a Bu­dapest Kongresszusi Köz­pontban. A fesztivált Köpe- czi Béla művelődési minisz­ter nyitotta meg. Bevezetőben rámutatott: a szemle módot ad arra, hogy magyarok és külföldiek, a szakértők és a közönség át­tekintse a filmművészet újabb alkotásait és véle­ményt mondjon azokról. Nagy a jelentősége az olyan bemutatóknak, amelyek le­hetővé teszik az összehason­lítást és a kritikát, s a kö­zönséget is arra ösztönzik, hogy válogasson és véle­ményt mondjon. A további­akban Köpeczi Béla szólt ar­ról, hogy a gondok ellenére tavaly az állam emelte a filmgyártás támogatási ösz- szegét, s a magyar filmgyár­tás nemhogy megtorpant tervezett 17 millió forint nyereséggel szemben 37,5 milliót értek el, ezzel hato­dikok a megyei termelőszö­vetkezetek rangsorában. Ki­emelkedő az állattenyészté­si íőágazat munkája, ahol megduplázták a tervezett nyereséget. Elismerésre méltó valamennyi ágazatnál az ésszerű költséggazdálko­dás, ez döntő mértékben be­folyásolta az eredményeket. Az egy tagra jutó munkadíj 66 ezer 537 forint. A szö­vetkezet közel 600 ezer fo­rintot fizetett ki a törzsgár- datagok anyaigi elismerésére. A szövetkezet küldöttgyű­lése elfogadta az 1987. évi termelési és pénzügyi tervet: 30 millió forintos nyereséget szeretnének elérni. Sz. J. volna, hanem még bizonyos mértékig fejlődött is. To­vábbra is érdeklődést kelt az 50-es és a 60-as évek vilá­gának megítélése, ám egyre több film a reform Magyar- országának problematikáját igyekszik megragadni a gyermek, a család, a karrier, az érték szempontjából. Ez bizonyítja a magyar film­művészet gyors reagálását korunk problematikájára, s ez a reagálás a humanista értékek jegyében foglal ál­lást — mondotta. A megnyitót követően, mától öt napon át 27 filmet vetítenek a Budapesti Kong­resszusi Központban. Ezek közül 19 játékfilm: ősbemu­tatókat, illetve az elmúlt esztendőben már a közönség elé került alkotásokat lát­hatnak az érdeklődők. A XIX. magyar játékfilm­szemle eredményhirdetésére és záró díszelőadására feb­ruár 18-án, szerdán kerül sor. Megkérdeztük: Miről ismerhető fel a veszett állat? Olvasóinkat foglalkoztatja a fenti kérdés. Szeretnének pontosabb információt kap­ni az állatok veszettségéről és a betegség felismerhető­ségéről. Dr. Ágoston József, az állategészségügyi állomás igazgatóhelyettese, válasza­dónk is aktuálisnak tartja a témát. — A veszettséget vírus okozza, amely a központi idegrendszert károsítja. — A veszett kutyát a megvál­tozott viselkedés jellemzi. Az addig szelíd állat táma­dóvá, agresszívvá lesz, a hangja rekedtté válik, cso­rog a nyála. Előrehaladot­tabb stádiumban megbénul. A macska hasonlóképpen dühöng, agresszívvá válik. A szarvasmarhánál rekedt bő­gőst, bénulási tüneteket ta­pasztalunk. A róka megsze­lídül, elveszíti veszélyérze­tét, óvatosságát, bemegy az udvarokba, a lakótelepekre, sétál az utakon. A vadakhoz képest rendellenesen visel­kedik. — Mit tegyünk, ha felté­telezetten veszett állatot érintettünk, vagy az megtá­madott bennünket? — Ha például kutyáról van szó, semmiképpen nem szabad agyonütni. Két hétig megfigyelés alatt kell tarta­ni. A veszettségnek viszony­lag hosszú a lappangási ide­je és a két hét alatt kide­rül, valóban veszett-e az ál­lat. Ha igen, akkor az em­bernek védőoltást kell kap­nia. Amennyiben másféle állat került közelünkbe, ha­rapott, karmolt meg, ugyan­csak az állatorvosnak kell szólni, aki intézkedik. A ku­tya megfigyelése az állattar­tó feladata, a kóbor ebek eltüntetése pedig a tanácso­ké. A veszettség tünetei be­tegség esetén sem feltétlenül gyorsan jelentkeznek. A kli­nikai tünetek előtt már hét nappal az állat üríti a ví­rust, tehát fertőzhet. Nyálá­val, vérével fertőz, ha meg­harapja az embert, vagy ha hozzányúlunk és a kezün­kön seb van, baj történhet. — Gyakran halljuk, ol­vassuk, hogy harapós kutya gazdáját keresik. Miért? — Ez nagyon fontos kér­dés, mert ha a kutya igazol­tan egy éven belül kapott ve­szettség elleni oltást, akkor a megharapott személyt nem fenyegeti veszély, nem kell védőoltást kapnia. Az embe­reknek adott oltás ugyanis, bár a betegségtől megóv, de mellékhatásaiban nem telje­sen veszélytelen. Ez az oltás a betegséget okozó vírus gyengített formája, így ter­melődik a szervezetben a védettséget biztosító ellen­anyag. — A kóbor kutyák száma időről időre száporodik, ilyenkor összecsapnak körü­löttük az emberi indulatok is. Mit lehet tenni? — A kóbor ebek összefo­gása tanácsi feladat, de en­nek többféle okból csak részben tudnak eleget tenni. Nincs személyzet, pénz eh­hez a munkához és sok he­lyen a lakosság is akadá­lyozza tevékenységüket. Tűr­hetetlen, hogy a lakótelepe­ken, a kukák, az iskolák környékén gyűlnek össze az éhes kutyák. Marcangolják a szemétbe dobott hulladékot, követik a gyerekeket, közve­títik a különféle fertőzése­ket a nyálukkal, a szőrük­kel. Ezt nem szabad megen­gedni. Ha hozzánk valaki behoz nyilvánvalóan kóbor kutyát, díjmentesen beolt­juk, az állatnak nem okoz szenvedést a kimúlása. Az igazság az, ahogyan az ember nem született bűnöző­nek, a kutya sem kóbornak. Azokat a felelőtlen embere­ket kellene megbüntetni, akik az utcára kicsapják kutyáikat, vagy az újszülött kölyköket. A kóbor kutyák­ról még azt sem lehet tud­ni, veszettek-e, milyen a megváltozott viselkedésük. Nem lehet vitás, kit véd­jünk, a gyerekeket, a véd­telen embereket, vagy a kó­bor állatokat. Mert az em­beri veszettség már nem gyógyítható! Bede Zsóka a görbe bot árnyéka H allgatom a felszólalásokat a Szakszervezetek Megyei Tanácsának az ülésén. Ülök, nézek magam elé és összeszorul a torkom. Pedig nem érzelgősek a sza­vak, a segíteni akarás csendül ki belőlük. Csak hát eszembe jut Károly bácsi, aki a szoba-konyhás, kis bel­városi lakásában aléltan feküdt az ágyán, körülötte üres gyógyszeresflakonok. Miért tette? A válasz halk és szo­morú: elhagyottnak és tehetetlennek érezte magát. Lá­tom a pici, töpörödött asszonyt, a szociális otthon lakó­ját, aki értett az állatok nyelvén, a megvadult lovakat is képes volt megzabolázni. Alit az ablaknál hallgatagon. Oda az ura, a tanya. Minden. A pusztai szél elvitte, messzire sodorta a hajdani életét. A görbe botok árnyéka meghosszabbodott. Századunk utolsó harmadában a világ gazdaságilag fejlettebb or­szágaiban a lakosság elöregedése mind súlyosabb társa­dalmi gonddá vált. így van ez hazánkban is, ahol jelen­leg a nyugdíjasok száma eléri a 2,4 milliót. Az SZMT legutóbbi felmérése szerint Békés megyében a lakosság 23 százaléka, több mint 91 ezer ember nyugdíjas. Ezek közül mintegy 30 ezren hetven év felettiek és nehezen élnek. De mi van a számok mögött? Lehet-e az átlagos öregember arcát, sorsát felvillantani, a leikébe látni? Aligha. Megyénk lélekszáma fogyatkozik, a fiatalabbak elvándorolnak, növekszik viszont az idősebb korosztály ■tábora. Mégis vagy éppen ezért, szembe kell nézni a té­nyekkel. A jelszó: cselekedni! A szakszervezeti felmé­rés megállapítja: másfél évtized alatt a nyugdíjak ösz- szege ugyan megháromszorozódott, ám ennek ellenére a kisnyugdíjasok, járadékosok élete nehezebb lett, anyagi gondjaik nőttek. A mozgósítás egyik bázisa a szakszervezet. Az SZMT eddig sem tétlenkedett. Még 1983-ban a megyei tanács­csal közösen részletesen elemezte az idősek, a nyugdíja­sok demográfiai állapotát, foglalkoztatottságuk színvona­lát, a szociális gondoskodás mikéntjét. Intézkedési terv­ben határozták meg a közös tennivalókat. A megyei kül­döttértekezlet ugyancsak értékelte ezt a munkát. A ta­nácsi és a szakszervezeti erőfeszítések ellenére különö­sen a kevés nyugdíjból élők helyzetén azonban nem sike­rült számottevően javítani, életszínvonalukat megőrizni. Ezért nagyon fontos a munkahelyi alapszervezetek át­gondolt és tervszerű tevékenysége. Ennek előfeltétele, hogy a volt munkahelyen ismerjék a nyugdíjasok anya­gi gondjait, egészségi állapotát, családi kötődését, hiszen e nélkül elképzelhetetlen a sokrétű segítség. A mozga­lomhoz való viszony általában abból áll, hogy a nyugdí­jasokat meghívják egy-egy szakszervezeti rendezvényre. Legjobb esetben a tisztségviselők, a bizalmiak, a főbizal­miak személyesen is felkeresik az idős embereket és mind több helyen hoznak létre nyugdíjasbizottságokat. Ezek valóban jó cselekedetek, összességében mégis ala­csony a nyugdíjasok szervezettsége. Sok helyen az éven­te egyszer megtartott találkozóval elintézettnek tekintik az idősekkel való foglalkozást, a kapcsolattartás írásbeli közlésre, tájékoztatásra korlátozódik. Kétségtelen, az alapszervezetek munkájában nagy sze­repet kap a segélyezés, örvendetes, hogy a legtöbb vál­lalatnál a szakszervezeti segélyen kívül, egyéb alapokból is segítik a nyugdíjasokat. A szocialista brigádok fel­ajánlásai, a kommunista műszakok bevételei is ezt a célt szolgálják. Nem elhanyagolhdtó az üzemi étkezte­tésbe, az üzemi orvosi ellátásba, különböző kedvezmé­nyes áruvásárlási akciókba, a térítésmentes üdültetésbe való bevonás, másutt jól működő klubok garantálják a nyugdíjasok kulturálódását, szórakozását, alkalmat adva a gyakoribb találkozásokra. Sajnos, nem mindegyik alap­szervezet él a nyugdíja kivételes alapon történő emelé­sének kezdeményezésével. A társadalombiztosítási fóru­mok tapasztalatai azt bizonyítják: nagy szükség van ar­ra, hogy a közeljövőben nyugdíjba vonuló dolgozók, az ügyintézők, a szakszervezeti tisztségviselők rendszeres és egyértelmű tájékoztatást kapjanak a jogszabályok változásáról, az igénybe vehető juttatásokról és feltéte­leiről. Érdemes megjegyezni: 1983—86 között a megyei társadalombiztosítási tanács 3669 idős embernek emelte fel kivételes alapon a nyugdíját, ennek a túlnyomó ré­szét a szakszervezeti bizottságok javasolták. Ezenkívül a megyei tanács egészségügyi osztálya, a megyei társada­lombiztosítási tanács erőfeszítéseket tesz a helyes segé­lyezési gyakorlat kialakítására. Figyelmet érdemel, hogy az egészségügyi tárca 1983-tól rendszeres és rendkívüli szociális segélyezésre pótelőirányzatot hagyott jóvá, en­nek az összege tavaly elérte az 1 millió 700 ezer forintot. De mindez az igényekhez képest még mindig kevés­nek bizonyult. Ezt sugallják az 1985 februárjában meg­tartott felmérés adatai. U gyanis 1227-en voltak olyanok, akik többszörösen hátrányos helyzetűek, mert 2200 forintnál kevesebb nyugdíjat kaptak, ők 75. évüket betöltötték, egye­dül éltek. Sorsuk enyhítésére szociális segélyt kaptak, házi szociális gondozók vigyázzák életüket, a rászorulta­kat pedig napközi, illetve szociális otthonban helyezték el. Csak az a baj, hogy ezekből is kevés van megyénk­ben. Igaz, az utóbbiakban a VI. ötéves tervben 250-nel bővült a hely, de 85-öt a zsúfoltság miatt meg kellett szüntetni. Csorváson, Békésszentandráson, Orosházán és Békéscsabán létesítettek úgynevezett hetes öregek nap­közijét. Ebben a tervidőszakban a megyeszékhelyen és Szeghalmon szeretnének nyugdíjasok házát építeni. Ugyanakkor a társadalmi és a gazdasági körülmények, a megye idős népességének nagy száma indokolttá teszi a nyugdíjas foglalkoztatottak arányának a növelését. A kép még akkor sem megnyugtató, ha figyelembe vesz- szük, hogy öt év alatt csaknem 900-zal nőtt a nyugdíjas­ként munkát vállalók száma. A mostani gazdasági ér­dekeltségi rendszer ugyanis kevésbé kényszeríti a válla­latokat, intézményeket a nyugdíjasok foglalkoztatására. Egyet .lehet érteni azzal a megyei szakszervezeti aján­lással, miszerint a pártszervezetek a szakszervezeti mun­ka megítélésénél külön értékeljék, ellenőrizzék az idő­sek, a nyugdíjasok életkörülményeinek javítását elősegítő politikai munkát. Seres Sándor Megkezdődött a XIX. magyar játékfilmszemle

Next

/
Thumbnails
Contents