Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 19S7. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 36. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Zárszámadásokról jelentjük Jó eredmények Magyarbánhegyesen Általában három csoportba sorolhatók Békés megye termelőszövetkezetei gazdasági eredményük alapján. Áz elsőbe szerencsére csak néhány tartozik, ezek kisebb- nagyobb pénzügyi problémával küszködnek. A közép­mezőnybe a megyei átlag körül vegetálók, a harmadik­ba pedig a megyei átlagnál jobb eredménnyel gazdálko­dók tartoznak. Ezek a húzó szövetkezetek, mert teljesít­ményükkel javítják a megyei termelési és jövedelmező­ségi színvonalat, vigyáznak a mundér becsületére oly módon, hogy időről időre felülvizsgálják tevékenységü­ket és a nyereség növelésére saját hatáskörben megte­szik a szükséges intézkedéseket. A Bélmegyeri Üj Barázda Termelőszövetkezetben a faipari melléküzemág egyik profilja a különféle ládák, rakodó- eszközök előállítása. Á raklapokra furatokat készítenek az összeszereléshez Fotó: Kovács Erzsébet Olajos hulladék Ezután nem szennyez, ártalmatlanítják A Magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz is ez utóbbi csoportba tartozik. Bár ez a gazdaság is sok gonddal, bajjal küszködött, nézett szembe 1986-ban, de a szö­vetkezet tagsága és vezetése mindenkor megtalálta a számára és a népgazdaság számára legelőnyösebb meg­oldást. Tehát itt is alkotó munka folyt. A vezetésnek kellett is kapaszkodnia, al­kalmazkodnia a változó kö­rülményekhez, ha talpon akart maradni. Márpedig ehhez nem férhet kétség. — A közgazdasági szabá­lyozókat 16-szor módosítot­ták menet közben — mon­dotta a gazdálkodás eredmé­nyeit felvázoló Tóth Máté tsz-elnök. — így nagyon oda kellett figyelni arra, amit elhatároztunk, hogy végig­csináljuk. Azután az időjá­rás sem fogadott bennünket a kegyeibe. A búza, a cu­korrépa szenvedett legtöbbét a tavaszi hóeséstől, a vihar­tól és a jégveréstől. A ku­korica edzett növénnyé vált, az őszi betakarítás során »a 9,6 tonna hektáronkénti terméssel meghozta mai örö­münk igazi értelmét. A szövetkezet állattenyész­tése is kellemes meglepetést hozott. A tejtermelésben és a sertéstenyésztésben elért eredményeik figyelmet ér­demelnek. Az ipari ágazatok — gépesítés és a mellék­Az eladósodott mezőgaz­dasági nagyüzemek adósság­terheinek enyhítésével kap­csolatban pályázatot hirde­tett a Pénzügyminisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — jelentették be a MÉM- ben kedden megtartott or­szágos értekezleten, melyen a megyei tanácsok mezőgaz­dasági és pénzügyi osztály- vezetői vettek részt. Az or­szágos értekezlet nyomán február 11-én, tegnap három megye — Bács-Kiskun, Csongrád és Békés — érin­tett mezőgazdasági nagyüze­meinek vezetői számára tar­tottak konzultációt Békés­csabán, a, megyei tanács nagytermében. Murányi Miklósnak, a megyei tanács elnökhelyettesének beveze­tője után dr. Boda Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium osztályve­zetője tájékoztatta a meg­hívottakat részletesen a programról, amely — hang­súlyozta — nem veszteség­üzemek : varroda, kazáno­sok, lakatosok — is pozitív előjelű eredményükkel já­rultak hozzá a nyereséges gazdálkodáshoz. összességében a termelés 8 százalékkal növekedett, a tagok személyes jövedelme pedig 5,2 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Ma­gyarbánhegyesen mindenki örömmel vette tudomásul ezeket az igazán szép telje­rendezési intézkedés, nem az adósságok egyszerű elenge­dését jelenti, összesen 1 millió hektáron gazdálkodó 248 nagyüzemnek nyújt le­hetőséget a kormányzat, hogy adósságterheiket csök­kentsék, s megteremtsék a jövedelmező termelés felté­teleit. A nagyüzemek veze­tőinek munkáját nem kí­vánják központi döntések­kel, határozatokkal meg­szabni, hanem lehetőséget adnak arra az eladósodott gazdaságoknak, hogy felzár­kózhassanak, döntési önálló­ságuk ismét kiteljesedhes­sen. Az eladósodottságnak dön­tően objektív okai vannak. Az érintett üzemeknek mint­egy 60 százaléka kedvezőt­len termőhelyi adottságú, és ezek közül is sok az elmara­dott térségben található ter­melőszövetkezet. Az adós­ságrendezés három új voná­sa, hogy pályázati rendszer útján történik; hogy telje­sen nyílt ez a pályázat; s sítményeket. A tagság sorai­ból felszólalók — Kittlinger Pál, Bálint László, Tóth Sándor, Szilasi Ferenc, Lá­zár János és Varga Mihály — elégedettségének adott hangot, megemlítve, hogy ez a gazdaság még többre ké­pes, ha kifog egy jó évjára­tot. A közgyűlésen felszólalt Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára is, aki nagyra értékelte a bánhe- gyesi emberek szorgalmas munkájának 1986. évi gyü­mölcsét. Kiemelte, hogy jó eredményük értékét növeli költségkímélő gazdálkodá­suk. Nem lebecsülendő, hogy a termelés költségei itt csak három százalékkal növeked­tek, szemben másokéval. Ez­után a megye mezőgazdasá­gának 1986. évi teljesítmé­nyéről beszélt. Hangsúlyoz­ta: — A körülményekhez ké­pest megyénk mezőgazdasá­ga jó évet zár. Bár az elő­irányzatokat nem minden­végül, hogy a rendezés le­hetősége minden mezőgaz­dasági nagyüzemre kiterjed, nem csupán az alacsony jövedelmezőségű téeszekre. Az érintett mezőgazdasági nagyüzemek március 31-ig adhatják be pályázatukat, abban pontosan meghatároz­va, milyen módon kívánják javítani gazdálkodásuk fel­tételeit. Követelmény, hogy olyan fejlesztést, eszközbe­fektetést valósítsanak meg, amely rövid távon a stabili­tás útjára vezet. A Pénz­ügyminisztérium és a MÉM a pályázat alapján megálla­podást köt, mégpedig az érintett üzemek kétharma­dánál előreláthatólag kétol­dalú megállapodást. Ha e megállapodásban vállalt fel­tételeket a nagyüzem telje­síti, részben vagy teljesen eltörölhetik az üzemi adós­ságokat. A pályázatban azon mezőgazdasági nagyüzemek vehetnek részt, amelyekben 1985. december 31-én az adósság meghaladta az 1981. ben teljesítettük, a 21 milli­árdos termelési értékkel az országban előállított mező- gazdasági termékek 9-10 szá­zalékát produkáltuk. A nyereség 1,8-1,9 milliárd fo­rint között várható. Megter­meltünk másfél millió ton­na gabonát, különböző ak­ciókkal megállítottuk a ser­tésállomány csökkenését. A megyében tenyésztett 80 ezer koca a vágósertés-ter­melés növekedéséhez jó ala­pot biztosít. A baromfiága­zat jó világpiaci pozícióba került, fejlődik és fokozódik a termelési kedv. Az ipari ágazatok nagyságrendjével az ország megyéi között az ötödik, hatodik helyre ke­rültünk. A mezőgazdaság te­hát nagyszerű eredménye­ket produkált. Ilyen előz­mények alapján bizakodva tekintünk az előttünk álló évre. Termelési kedvünk és a feltételek jók, biztassuk magunkat a jobb munkára. A közgyűlés végül is el­fogadta a nyereség felosz­tására előterjesztett javasla­tot, jóváhagyta az 1987. évi termelési elképzeléseket, majd Tóth Máté Kiváló Dolgozó kitüntetéseket nyúj­tott át több tsz-tagnak. D. K. (Folytatás a 3. oldalon) és ’85. között képződött ér­dekeltségi alap egyévi átla­gának kétszeresét. A Pénzügyminisztérium és a MÉM bízik abban, hogy a pályázat meghirdetésével, a megállapodások megkötésé­vel és a biztosított kedvez­ményekkel elősegíti a pályá­zó eladósodott mezőgazdasá­gi nagyüzemeknél olyan szakmai program megvaló­sítását, amely fokozza jöve­delemtermelő képességüket, és hosszú távon helyreállít­ja gazdasági egyensúlyukat. * * * — Békésben hány mező- gazdasági nagyüzemet érint ez az intézkedés?'— kérdez­tük a konzultáció után Antal Józsefet, a Békés Megyei Tanács V. B. mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály- vezetőjét. — Megyénkben összesen 26 eladósodott téesz van. — Nagymértékű az eladó­sodás? — Helyenként igen. — A pályázat lehetőségé­vel élnek majd az érintett Békés megyei téeszek? — Igen, egészen biztosan. (Tóth) Évente két-háromezer köb­méter olajos iszaphulladék keletkezik megyénkben, amelynek elhelyezése itt, de az ország többi megyéjében is nagy gond. Nálunk jelen­leg — jobb híján — illegá­lisan a szemétbe kerül, ahol tovább szennyezi a környe­zetet vagy félreeső helyekre — ki hol tud, ott szabadul meg tőle. Ám a helyzet rö­videsen megváltozik, a Bé­késcsabai Városgazdálkodási Vállalat ugyanis megvásárol­ta és az országban hatodik­ként alkalmazni kívánja azt az eljárást, amelyet az ola­jos hulladékok ártalmatlaní­tására, illetve hasznosítására dolgozott ki, és szolgálati ta­lálmányként jelentett be a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat hulladéktechnoló­giai osztálya. Az eljárás pontos címe: „Olajos hulladékok kommu­nális hulladékkal történő együttes ártalmatlanítása, il­letve hasznosítása”. Ezt az eljárást ismertette február 11-én, tegnap a Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat által szervezett szakmai konzultáción Frisch Mihály, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat osztályvezetője. A megyei konzultáción az érin­tett hatóságok és vállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek — többek között a kőolaj- feltáró — a termelő — és a szállítóvállalat, a Volán, az autójavító vállalatok, az Áfor illetékes szakemberei vettek részt. A Struktúra Szervezési Vállalat székházában szerdán háromnapos iparszervezési konferencia kezdődött válla­latvezetők részvételével. Svéd szakemberek tartanak előadásokat a vállalati de­centralizáció tapasztalatairól, az új vezetőképzési módsze­rekről és bemutatnak több, nálunk is jól hasznosítható, oktatási anyagot, kéziköny­vet. Reiniger Péter, az Ipari Minisztérium főosztályveze­tője megnyílójában kiemelte, hogy hazánkban az ipar jö­vedelemtermelő képességé­nek fokozásához elengedhe­tetlen a hatékony irányítási, szervezési és vezetési mód­szerek alkalmazása és szé­les körű elterjesztése. A A szóban forgó eljárás so­rán az olajos hulladék a kommunális hulladékhoz ha­sonlóan biogázzá bomlik le, sőt, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kom­munális hulladék lebomlása is gyorsabb. Az eljárást a kommunális hulladékok gyűjtésével és lerakásával foglalkozó vállalatoknál cél­szerű tehát alkalmazni. Fo­lyékony és szilárd halmaz- állapotú hulladék is ártal­matlanítható, feldolgozható az említett eljárással, de az OKTH javaslata alapján csak olyan esetben alkalmaz­zák, amikor a hulladék la­pátolható, illetve szállítható anélkül, hogy elcsepegne. Feldolgozható így olajos rongy, fűrészpor, perlit, a megbontott olajos szűrők, olajos föld vagy valamilyen módon részlegesen víztelení­tett olajos iszap. A szakmai konzultáción Szabó Lajos, a Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat főmérnöke arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy az el­járást megvásárolták, és ez év április-májustól tervezik alkalmazni. Ez szolgáltatása lesz a vállalatnak, amelytől tisztes hasznot remélnek — s tegyük nyomban hozzá, jól szolgálják a környezetvédel­met. A lehetőség iránt az érdekelt gazdálkodó egysé­gek igen élénk érdeklődést mutatnak. svéd iparvállalatok Európá­ban már évtizedek óta a szervezeti és működési meg­újulás élén faladnak. A Svéd Munkáltatók Szövetsé­ge és az általa alapított ve­zetési csoport támogatja az újításokat, rendszeresen ösz- szegzi kiadványaiban a ta­pasztalatokat. A Struktúra Szervezési Vállalat öt éve tart fenn kapcsolatokat a svéd szövetséggel, s ennek eredményeként már hazánk­ban is megjelentek a svéd kézikönyvek, elsősorban vál­lalati igazgatók számára. A mostani előadássorozat és ta­pasztalatcsere révén közvet­lenebb kapcsolatba kerülhet­nek a magyar és svéd szak­emberek. Szavaz a tagság. Elfogadja az 1686. évi gazdálkodásról előterjesztett elnöki jelentést Fotó: D. K. Segítő pályázat az eladósodott mezőgazdasági nagyüzemeknek T. I. Iparszervezési konferencia

Next

/
Thumbnails
Contents