Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. FEBRUÁR 3., KEDD Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 28. SZÄM Tanácskozás az innovációról Hövekvő Békés megyei választék Fejlődő baromfitermelés A termelést ösztönző köz­ponti intézkedések nyomán növekszik a baromfiállo­mány és több alapanyaghoz jutnak a feldolgozó üzemek. Az élmúlt időszakban nőtt az export is. A Baromfitermelők Egye­sülésében az MTI munka­társának elmondották: az egyesülés 47 tagvállalata kö­zül a 19 feldolgozó üzem ta­valy 445 ezer tonna élő ba­romfit vásárolt és dolgozott fel, ami csaknem 60 ezer ton­nával több az előző évinél. A .belföldi értékesítést 7 százalékkal növelték; 135 ezer tonna húst és baromfi- terméket adták a fogyasz­tóknak. A feldolgozó üze­mek, a választék bővítésére, csaknem 20 új termék gyár­tását kezdték meg 1986-ban; megjelent az üzletekben a parajos baromfipárizsi, a szentesi csemegekolbász, a hortobágyi puiykakolbász, a baranyai pulykamell, a kis­kunhalasi kakaskolbász, míg a libamájtermékek családja pürével, parféval, illetve a máj szeletelt változatával gyarapodott. * * * Békés megyében Oroshá­zán és Békéscsabán tevé­kenykedik baromfifeldolgozó vállalat. Az orosházi volt ha­zánkban az első, amely meg­jelent a piacon a baromfi­virslivel, a párizsival és még jó néhány készítménnyel. Az utóbbi időben igényesebb termékekkel hívják fel ma­gukra a figyelmet. Az el­múlt esztendőkben kifejlesz­tettek egy új libamáj-ter- mékcsaládot. A libamájnátu- rell, a blokk, a pástétom, a püré, a parfé és a blokksze­let közös jellemzője, hogy delikát jellegű termékek és többféle kiszerelésben ké­szülnek. Ezeken kívül ké­szítenek libamájpástétomot és -blokkot szarvasgombával és 1986. őszétől megjelentek a piacon a libamájkészítmé­nyeket tartalmazó díszdobo­zokkal is., E termékek el­adásából elért árbevétel fő­ként a MALÉV Interfré Shop, az Interturist-boltok, s a szállodaipari eladásokból realizálódott, nagyobb része pedig a Csemege kereskedel­mi vállalatok, illetve a fü- szérteknek történt értékesíté­sekből származott. A piaci kutatások a tőkés vevőkör­ben is megkezdődtek, s 1987- ben arra számítanak, hogy 20 százalékkal növelik el­adásaikat. i A már említett baromfi­virsli, baromfipárizsi után a fóliás pulykasonkával jelen­nek meg a hazai boltokban, ezzel is bővítve az orosházi termékek kínálatát. A békéscsabai vállalat a korábbi esztendőkben már gyártott baromfivirslit, -pá­rizsit, rakott zúzát, zúzafel­vágottat. A Csabai Húsker Vállalatnál kooperációban gyártott termékeket ezután saját továbbfeldolgozó üze­mükben készítik az elmúlt évi 10 tonnával szemben, 1987-ben mintegy 50 tonnát. Felméréseik szerint lesz ter­mékeikre kereslet, hiszen ta­pasztalataik szerint óriási a megyebeli üzletek, a kistele­pülések felvevőképessége. Termékeik megismertetésére termékbemutatókat szervez­nek, hogy mind szélesebb körben találják meg a ter­mékeiket a fogyasztók. Kí­nálatukat természetesen nemcsak a már ismert ter­mékek jelentik, bevezetésre vár a rakott csirkecomb és a rakott csirkemell, valamint a csirkekocsonya. Nemcsak sa­ját fejlesztésű gyártmányai­kat honosítják meg a ke­reskedelemben, előállítanak más vállalatok által kifej­lesztett árukat is. Ezek a baromfimájas és ,a főzött csirkekolbász, gondoltak a libazsír értékesítésére, a li- batöpörtyű készítésére, el­adására. Mindkét vállalat törekvé­sei jól szolgálják a hazánk­ban is egyre nagyobb teret hódító egészségesebb táplál­kozást. A termékválasztékot bővítő vállalati törekvések jól igazolják azt is, hogy a vásárlói .igény mellett ez nagyobb gazdasági haszonnal is jár. —ó —a A kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának meggyorsításával foglalkozó tanácskozás kezdődött teg­nap Gödöllőn. A négynapos konferencia vitaindító elő­adásában Ádárn Antal, az Ipari Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályának he­lyettes vezetője egyebek kö­zött azt hangsúlyozta, hogy hazánkban általában nincs hiány a gazdaság fejlesztésé­hez szükséges ötletekben, megoldatlan viszont az élet­revaló ötletek, találmányok gyors gyakorlati hasznosítá­sa. Régi, helytelen beidegző­dések, nehézkesen működő intézményrendszer, és ese­tenként a megfelelő jogsza­bályok hiánya miatt rend­szerint nagyon lassú egy-egy új termék gyártásának meg­szervezése. Emiatt aztán sok értékes szellemi alkotás még a piacra kerülés előtt el­avulttá válik. Olyan, a gaz­daságilag fejlett országokban már jól működő speciális szolgáltatási hálózatra van szükség, amely valósággal elébe megy az új ötleteknek, szervezi és anyagilag is tá­mogatja a megvalósításukat. A VI. ötéves terv idősza­kában csaknem megduplá­zódott hazánkban az orvosi műszervagyon. azonban még mindig kevés a magas szín­vonalú gyógyítómunkához nélkülözhetetlen, korszerű berendezés — állapította meg az egészségügyi intéz­mények műszerellátását ér­tékelve a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság jelenté­se, amit a közelmúltban a Minisztertanács is megvita­tott. A betegellátás színvo­nalának e meghatározó ele­mét vizsgálva a főváros és 13 megye népi ellenőrei 414 egészségügyi intézményt ke­restek fel, s csaknem négy­ezer, nagy értékű orvosi mű­szerről készítettek felmérést. A műszerellátás átfogó vizsgálata feltárta, hogy az orvosi készülékek beszerzé­Az úgynevezett innovációs parkokról van szó, amelyek egyfajta szolgáltatóházként működnek, s általában a lét­rehozótól a piacig egyenge­tik a szellemi alkotás útját. Nálunk, mint az előadó hangsúlyozta, főként az egyetemek, kutatóhelyek kö­zelében, elsősorban a mű­szergyártás, az automatika, a biotechnika, a finomvegy­ipar és a közúti járműgyár­tás témakörében kínálkozik lehetőség innovációs parkok életre hívására. Szakembere­ink ugyanis éppen ezeken a területeken értek el kiemel­kedő eredményeket az utób­bi években. Eddig 2 innová­ciós park kialakítása kezdő­dött meg. Az elsőt Szegeden rendezik be 183 millió fo­rint költséggel, a Biotechno­lógiai Ipari Nagylabor né­ven, a József Attila Tudo­mányegyetem, a környékbeli ipari vállalatok, mezőgazda- sági üzemek részvételével. A másodiknak a gazdája a Budapesti Műszaki Egyetem lesz. Rövidesen további négy hasonló intézmény létreho­zásának előkészítése is befe­jeződik. se, a műszerpark korszerű­sítése jelentős nehézségek elé állítja az intézmények többségét. A szűkös fejlesz­tési források miatt általá­ban arra kényszerülnek, hogy az elavult, gyakran erősen leromlott berendezé­seket is üzemeltessék. En­nek megfelelően a műszer­park folyamatosan elöreg­szik. Azonban nemcsak a pénzhiány hátráltatja a megfelelő készülékek beszer­zését. A felmérés tapaszta­latai bizonyítják, hogy a ha­zai gyártók és forgalmazók többsége nem fordít kellő figyelmet termékeik bemu­tatására, megismertetésére; az egészségügyi intézmények pedig nem rendelkeznek megfelelő áru- és piacisme­rettel. KNEB-vizsgálat az egészségügy müszerellátásárél Az MHSZ Békés megyei gépjárművezető-képző iskolája 10 Avia tehergépkocsit vásárolt — csaknem hárommillió forint értékben — oktatás céljára. A korszerű, s a régieknél ki­sebb fogyasztású járműveket a jövő héttől kezdve folyamatosan helyezik üzembe, miután a kiképzéshez szükséges felszerelésekkel ellátják őket Fotó: Fazekas Ferenc MHSZ—Medosz megállapodás Együttműködési megálla­podást kötött a Magyar Hon­védelmi Szövetség és a Me­zőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezete. A dokumentumot hétfőn a Magyar Honvédel­mi Szövetség Országos Köz­pontjában Kéri György ve­zérőrnagy, az MHSZ főtitká­ra és Dobi Ferenc, a Medosz főtitkára írta alá. A megállapodás értelmé­ben tovább fejlődik az MHSZ és a Medosz együtt­működése. A többi között kiemelt figyelmet fordítanak az ifjúság körében folyó honvédelmi agitációs és pro­pagandamunkára, a honvé­delmi nevelésre és oktatásra, a szabadidős és verseny­sport-tevékenységre, vala­mint közös rendezvények szervezésére. Az együttmű­ködési megállapodás a két fél közötti rendszeres ta­pasztalatcserékről is intéz­kedik. Nagy volt az érdeklődés Békéscsabán, az Univerzál áruház konfekcióosztályán is Fotó: Gál Edit Megkezdődött a téli vásár Tegnap volt az idei téli vásár első napja. Megyénk áruházai, mint minden év­ben, most is igyekeztek szé­les választékot nyújtani téli árucikkekből. A békéscsabai Univerzál áruház 8 millió 300 ezer fo­rintos árualappal indította a szezon végi kiárusítást. Ál­talában 30-40 százalékos en­gedményeket adnak árucik­kenként. Cipőből legnagyobb a választék, de van miből válogatni a konfekció- és a kötöttáruosztályon is. A méteráruk és lakástextilek is olcsóbbak, sőt néhány aján­déktárgyat is engedménye­sen kaphat meg a vevő. A Centrum áruház a ta­valyinál valamivel keve­sebb, 3 és fél milliós áru­alapot bocsát a vásárlók rendelkezésére. Kevés a női csizma, viszont bőven van férficipőből, műszőrme kucsmából és különféle mé­terárukból. Konfekcióruhák­ból az idén kisebb a válasz­ték. A Skála Divatsarok 800 ezres, téli vásárra szánt áru­készletének nagy része kö­töttáru, fehérnemű. Sok a leértékelt sapka, sál, női és bakfis-konfekcióruha. Saj­nos a férfiaknak jóval ke­vesebb árut ajánlhatnak. A mezőkovácsházi Mozaik áruház idei, téli vásárra szánt kínálata szebb és bő­vebb, mint tavaly. A csak­nem 1 millió forintos áru­készletben megtalálható a kötöttáru, téli cipő, csizma és a konfekcióruha is. Sok a télikabát és a női csizma az orosházi Csillag áruház engedményes vásá­rán. Leginkább a hői divat­cikkek a keresettek, de ezek­ből már jóval kevesebb ma­radt a szezon végére. Azo­kat az árucikkeket, amelyek a 3 millió 700 ezer forintos árualapból a vásár végére megmaradtak, végleg leáraz­zák. Az általános tapasztalat az, hogy — bár az idén té­len, talán a nagy hideg mi­att, sokat vásároltunk — az üzletek bőven kínálnak en­gedményes áron téli holmi­kat. (Folytatás a 6. oldalon) flz egészséges táplálkozás alapelvei A Magyar Tudományos Akadémia Táplálkozástudo­mányi Munkabizottsága köz­zéteszi a táplálkozástudo­mány legújabb megállapítá­sait, következtetéseit. Tudo­mányos kutatók és élelmi- szeripari szakemberek is­mertetik az egészséges táp­lálkozás alapelveit. Az év első felében megjelenő kiad­ványban útmutatást adnak a gyakorló orvosoknak, diete­tikusoknak az egységes szak­mai vélemény kialakításá­hoz, s a fogyasztóknak az egészséges táplálkozáshoz. Tájékoztatják az érdeklő­dőket, hogy a különböző korú és testalkatú, fizikai vagy szellemi munkát végző egyéneknek naponta meny­nyi élelmiszert kell fogyasz­taniuk ahhoz, hogy kielégít­sék a szervezet energia- és táplálékszükségletét, de a kelleténél többet se egyenek. A szerzők kiszámították az ajánlott mennyiségű élelmi­szerek energia- és tápanyag- tartalmát, így az olvasók­nak nem kell vesződniük ez­zel. ha megfelelően kíván­nak táplálkozni. Ezért más ez a könyv, mint amilyenek a hasonló jellegű útmutatók. A könnyű fizikai és a szellemi munkát végzőknek például naponta átlag tíz de­ka hús, egy tojás, 20 deka zöldségféle, 30 deka gyü­mölcsféle. legfeljebb 25 de­ka kenyér és tésztaféle ajánlott. A nehéz fizikai munkások naponta, átlag 17 deka húst, fél liter tejet, ne­gyed kiló zöldséget, fél kiló gyümölcsöt. 30 deka kenye­ret fogyaszthatnak, ha be akarják tartani az útmuta­tást. Minél többféle táplálékot iktassunk étrendünkbe, s azokat arányosan napi négy­öt étkezéssel fogyasszuk — húzzák alá a szerzők. A könyvben az ételek elkészí­téséhez i« tanácsot adnak: hogyan főzzük, pároljuk, süssük a húst. a zöldséget, gyümölcsöt, hogy ne vesszen el azok tápértéke, vitamin- tartalma. s ne fokozzuk a húsok zsírtartalmát. Felhív­ják a figyelmet: ne sózzuk nagyon az ételeket, mert a Kenyérben és más élelmi­szerben is van só. Az egész­séges szervezetnek csupán fél dekányi só szükséges na­ponta.

Next

/
Thumbnails
Contents