Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. FEBRUÁR 11., SZERDA Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 35. SZÁM Hetvenöt éve született Darvas József Koszorúzás is kiállításnyitás Orosházán Darvas József író és politikus születésének 75. évfordulóját ünnepük ezekben a napokban szülővárosában, Orosházán. Tegnap délelőtt 11 órakor a Darvas-emlékház falán elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg a társadalmi szervek, az író nevét viselő intézmények és szocialista brigádok képviselői. Varga Zoltán, az orosházi városi könyvtár igazgatója beszélt Darvas József élet- útjáról, kiemelve szavaiban a szülőváros, Orosháza állandó jelenlétét az író életében. A megyei pártbizottság nevében Nagy Jenő, a párt- bizottság titkára, és dr. Gon- da József, az orosházi városi pártbizottság első titkára, a Hazafias Népfront megyei szervezete nevében Szikszai Ferenc, a népfront megyei titkára és Varga Sándor, a népfront orosházi városi bizottságának titkára koszorúzott. A Szántó Kovács János múzeumban fél 12 órakor dr. Hévvizi Sándor, a múzeum igazgatója kérte fel Darvas József egykori kiskunfélegyházi tanítóképezdei iskolatársát, Bogiári Békés Istvánt a „Darvas József diákévei Orosházán és Kiskunfélegyházán” című emlékkiállítás megnyitására. Az egykori iskolatárs színesen és érdeklődést keltőén idézte fel az együtt töltött éveket, szólt Darvas korai irodalmi munkásságáról, majd későbbi éveiről is. A kiállításhoz ízléses és tartalmas ismertetőt készített a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Ebben írja — többek között — dr. Takács László, a kiállítás összeállítója: „Darvas József diákkora csupa nehéz küzdelemmel telt el, pedig teljes diákéletet élt Kiskunfélegyházán. Ha ez a korabeli dokumentumokat, arcokat, kiadványokat, helyszíneket elénk táró kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy Darvas József munkásságának egészét jobban, összefüggéseiben ismerjük meg, talán életének további korszakaira nézve is eligazítást kaphatunk.” Ma, szerdán délután Darvas József Társaságot alakítanak az orosházi Petőfi Művelődési Központban, ugyanitt csütörtökön emlékülésen szólnak majd a város szülöttének irodalmi, politikai munkásságáról. Értekezlet a MÉM-ben Országos értekezletet tartottak kedden a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumban a megyei tanácsok mezőgazdasági és pénzügyi osztályvezetői részvételével. Az értekezleten bejelentették, hogy az eladósodott mezőgazdasági nagyüzemek adósságterheinek enyhítésével kapcsolatban pályázatot hirdetnek. Eszerint 1 millió hektár területen gazdálkodó 248 nagyüzemnek ad lehetőséget a kormányzat a súlyos adósságterhek csökkentésére, a jövedelmező termelés feltételeinek megteremtésére. Nem az adósságok egyszerű elengedéséről van szó. Az érintett gazdaságoknak március 31-ig pályázatot kell benyújtaniuk, s abban kifejteniük, hogy milyen módon kívánják javítani a gazdálkodás feltételeit. A pályázat alapján a Pénzügyminisztérium és a MÉM az üzemekkel adósságterhe- ik visszafizetésének felfüggesztésérőt szerződést köt. Az ebben vállaltak teljesítése után részben vagy teljesen eltörölhetik az üzemi adósságokat. A pályázatban minden olyan mezőgazdasági nagyüzem részt vehet, amelyben 1985. december £1- én az adósság meghaladta7az 1981—85. között képződött érdekeltségi alap egyévi átlagának kétszeresét. Az érintett üzemek 60 százaléka kedvezőtlen adottságú, közülük negyven az elmaradott térségekben tevékenykedik. Az elkövetkező 3-4 évben a szóban forgó gazdaságok terhei mintegy 6 milliárd forinttal csökkenthetők. Nagy Jenő és dr. Gonda József helyezte el a megyei párt- bizottság koszorúját a Darvas-emléktáblánál Fotó: Gál Edit A megyei tanács vb-üléséröl jelentjük Mérlegen a pedagógiai intézet munkája Február 26-án megyei tanácsülés Tegnap ülést tartott a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Araczki János általános elnökhelyettes elnökletével. A napirend a következő volt: — a megyei tanács ülésének előkészítése — a megyei pedagógiai intézet munkája, különös tekintettel a szaktanácsadói hálózat megszervezésére — a lakosság tájékoztatása és a jogi ismeretterjesztés helyzete. A testület megvitatta a soron következő tanácsülés napirendjét. Javasolja, hogy a megyei tanácstagok tárgyalják meg a tanácsok gazdaságpolitikai feladatait, cselekvési programját az MSZMP KB 1986. november 19—20-i ülése határozatának alapján. Döntsenek a megyei tanács és bizottságai ez évi munkatervéről. Vitassák meg a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkáját és ez évi ellenőrzési tervét. További napirendként pedig foglalkozzanak a megyében működő lakásszövetkezetek helyzetével. A végrehajtó bizottság február 26-ra hívja össze a megyei tanácsot. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet munkájával a testület dr. Hajnal Lajos igazgató előterjesztése és Vámos László vb-osztályve- zető kiegészítő jelentése alapján foglalkozott. A Békés Megyei Tanács négy intézmény jogutódjaként 1982- ben, az országban az elsők között hozta létre a pedagógiai intézetet. Alapvető funkciója megyénk közoktatási intézményeinek szakmai segítése a közoktatási fejlesztési koncepció szellemében. Az intézményben 25 diplomás dolgozik, akik képzettségüknek megfelelő munkakörben tevékenykednek. A személyi feltételek hosszabb távon biztosítják az intézmény eredményes munkáját. Gondot okoz, hogy az intézet a megyeszékhely öt különböző helyén működik. Legnagyobb hányada a Lékai Kollégiumban kapott elhelyezést. Ám a szűkös körülmények es az épület kedvezőtlen szerkezete nehezíti a színvonalas szakmai munkát. A pedagógiai intézet megyénk összes pedagógusának pedagógiai jellegű és megyei szervezetű továbbképzéséért és szakmai színvonaláért felel. Az alkotó tevékenység kibontakoztatásához szakmai segítségnyújtással, ösztönzéssel, fórumok biztosításával járulnak hozzá. Ennek egyik formája a pedagógiai pályázat. Jelentős eredménynek számít az országosan is elismert kiadvá- nyozási rendszer elvi kimunkálása és beindítása. Az évente többször megjelenő belső kiadványok aktuális gyakorlati és elméleti témákat taglalnak. Az intézet részben szaktanácsadók segítségével folyamatosan vizsgálja, elemzi és értékeli a nevelési-oktatási tervekben megfogalmazott követelmények megvalósulását. Maguk a szaktanács- adók nagy önállósággal végzik munkájukat. Ennek a hálózatnak a megszervezése, s a korábbi szakfelügyeleti rendszer átalakítása megyénkben folyamatban van. Az iskolai tanácsadók tavaly januártól, az óvodaiak ez évtől kerültek az intézethez. Az átszervezést nagy körültekintéssel végezték. Jelentős eredményeket értek el a számítás- és videotechnika területén. Sok pedagógust képeztek ki erre a feladatra. Ahhoz is segítséget nyújtanak, hogy a megszerzett tudást tovább bővítsék. Az intézet megyénkben 6 ezer 700 pedagógus továbbképzéséről gondoskodik. A végrehajtó bizottság hozzászólásokkal és javaslatokkal kiegészítve fogadta el az előterjesztést. Kiemelkedőnek minősítette az eddig végzett munkát. De úgy látta, hogy a belső tartalékok feltárásával megvan a lehetőség arra, hogy tovább fejlődjön az intézet hasznos tevékenysége. Indokolt a feladatok konkretizálása is. Ezt követően a végrehajtó bizottság a lakosság tájékoztatásával és a jogi ismeretterjesztés helyzetével foglalkozott. Bár kétségtelen, hogy a lakosság tájékoztatása és a jogi ismeretterjesztés az utóbbi években sokat fejlődött, átütő sikert azonban nem sikerült elérni. A vezetők szemlélete csak lassan igazodik a tájékoztatás új követelményeihez. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a tanácstagokat kell először kellően felkészíteni erre az új feladatra. A helyi tanácsok nagy többsége egyre inkább figyelmet fordít ezekre a teendőkre. A jelentést, amelyet dr. Sós Sándor osztályvezető terjesztett elő, á testület hozzászólásokkal kiegészítve fogadta el. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése bejelentésekkel ért véget. S. J. A Gyulai Szabók Ipari Szövetkezet és a helyi tanács kezdeményezésére varrodát üzemeltetnek Kötegyánban. A 23 dolgozót foglalkoztató telepen tőkés bérmunkában különböző női ruházati cikkeket készítenek. Hó alatt, hó felett Kötegyánban című írásunk lapunk 5. oldalán a falu életéről, gondjairól, örömeiről szól Külkereskedelmi sajtótájékoztató Lapunk munkatársának kérdése a miniszterhez Veress Péter külkereskedelmi miniszter kedden sajtótájékoztatón ismertette nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink alakulásának elmúlt évi tapasztalatait és az idei feladatokat. Elmondotta, hogy a külkereskedelem célkitűzéseit 1986-ban csak részben sikerült teljesíteni. A konvertibilis elszámolású forgalomban a tervezett aktívum helyett jelentős, mintegy 400 millió dollár behozatali többlet keletkezett. Az export értéke az előző évhez viszonyítva nem változott, miközben az import számottevően, 15 százalékkal emelkedett. A kedvezőtlen tendenciák okait elsősorban belső gazdálkodásunk gyengeségeiben kell keresni — mutatott rá a miniszter. Az exportálható árualapokat csökkentette a tervezettnél nagyobb hazai fogyasztás, s kivitelünkben változatlanul jelentős arányt képviselnek a külpiacokon kevésbé jó áron értékesíthető, anyagigényes, alacsony feldolgozottságú termékek. Lapunk két kérdést tett fel a külkereskedelmi miniszternek. Először arra voltunk kíváncsiak: ha a pénzügyi szakértők előre látták, hogy a dollár gyengülni fog a nyugat-európai valutákhoz képest, akkor miért nem készültünk erre fel, miért szenvedtünk el ekkora veszteségeket a keretárfo- lyam-romlások miatt? Veress Péter válaszában elmondta: valóban több előrejelzés is jósolta a dollár gyengülését, de nem nagyon mertük komolyan gondolni, hogy ilyen drámai mértékű lesz az árfolyamzuhanás. Ez persze csak az egyik ok. A másik az, hogy eladási és vételi piacaink meglehetősen behatároltak. Nem tudtuk megtenni, hogy üzleteinket egyik napról a másikra egy másik pénznembe kössük, hiszen partnereink' is tudják, hogy nekik mi a jó. Tehát mi hiába akartuk volna, hogy eladásainkat dollárba kössük, mert így többet kapunk, vásárlásainkért viszont NSZK márkával vagy svájci frankkal fizessünk, partnereink nem mennek bele egy ilyen üzletbe. Az is igaz persze, hogy ha a külkereskedelem ügyesebb valamelyest, mérsékelhettük volna az árfolyamveszteségeket, de hogy mennyire, az kiszámíthatatlan. Másik kérdésünkben arról érdeklődtünk: nem érinti-e hátrányosan a magyar ipart, ha a fejlett nyugati számítástechnikai, elektronikai alkatrészek importja csökken, mert a szocialista importból beszerezhetők nagyságrendekkel gyengébb minőségűek. Veress Péter elmondta: nem tervezik a fejlett technika importjának csökkentését. Arra viszont igenis törekedni kell. hogy amit lehet, azt megfelelő minőségű hazai vagy szocialista alkatrészekkel váltsanak ki. Különösen oda kell figyelni, amikor szocialista exportra gyártunk termékeket. Nem célunk, hogy ezekre a piacokra gyengébb minőségeket adjunk el, de azt sem tehetjük meg, hogy a dollárért importált alkatrészeket korlátlan mennyiségben rubelért adjuk tovább. L. L. Veress Péter külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatón ismertette nemzetközi külkereskedelmi kapcsolataink elmúlt évi tapasztalatait és az idei feladatokat
